All, de főleg Csokis,
hidak: http://www.hidak.hu/motort.htm
vasúti hidak: http://www.vashid.hu/
Sávoly Pál: http://www.hidak.hu/arckep.htm#sp
"...Részt vett a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak tervezésében, kisebb, de nem elhanyagolható feladatrészek vállalásával. Ő tervezte a Ferdinánd hidat, és az első hazai acélvázas épületet. Igazi nagy feladatokat azonban a háború utáni hídhelyreállítások során kapott, ilyen volt például a Széchenyi Lánchíd általános tervének és erőtani számításának elkészítése.
1948-ban megszűntek a magán tervezőirodák, így Sávoly Pál az UVATERV jogelődjénél az ÁMTI-nál folytatta a tevékenységét, ahol a Hídiroda vezetője lett. Az irányítása alatt tervezték a továbbiakban helyreállított Duna- és Tisza-hidakat, majd pedig a korábban készített ideiglenes és félállandó szerkezetek felváltását a végleges szerkezetekkel.
...
Élete fő műve az 1964-ben kábelhídként újjáépített Erzsébet híd. Ő javasolta a modern kábelhíd tervezésének a gondolatát, majd miután hosszas megfontolások, viták után elfogadták a koncepciót, irányította a tervezést, a számításokat. Féltő gonddal figyelte és segítette az építést.
Idős kora ellenére sem akart elszakadni a munkától. Abban a Kútvölgyi kórházban hunyt el 1968. december 29-én, amelynek szerkezetét maga tervezte a harmincas években."
Mihailich Győző: http://www.hidak.hu/arckep.htm#mgy
"...Tervei szerint építették újjá 1929 és 1935 között a budapesti Margit-hidat....
Tervezett még 35.000 tonnás gabonatárházat Csepelen (1927-29), autóbuszgarázs csarnokot Zuglón (1929-30), víztornyot Újpesten...."
Szikszay Gerő: http://www.hidak.hu/arckep.htm#szg
"...A bajai 450 m hosszú híd tervezéséről rendkívül részletes, érdekes írásban számolt be a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében (1909. március). A Feketeházy János alapgondolata szerinti sarlóalakú rácsos szerkezetek tervezésében több finomítást végzett a cikk írója,..."
Zielinski Szilárd: http://www.hidak.hu/arckep.htm#zsz
"...nevéhez fűződik a margitszigeti víztorony tervezése is. Ehhez fűződik az a történet, amely szerint az új építőanyag iránt bizalmatlan megrendelő meggyőzésére látványos demonstrációt készítettek. Lábakon álló vasbeton lemezre bizonyos magasságból egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton lemez és a lábak kitűnően bírják a terhelést. A nagyobb hatás kedvéért Zielinski a lábak közé állt. A berendezés állta is a próbát, de a tartály nem: szétment, és a víz Zielinski nyakába ömlött. A demonstráció - a terven felüli hideg zuhany következtében - az eredetileg elképzeltnél sokkal látványosabbra sikerült. Mindenesetre a hatás sem maradt el, a margitszigeti mellett Szegeden és Szolnokon is épült vasbeton víztorony a Zielinski-iroda tervei szerint."
Feketeházy János: http://www.hidak.hu/arckep.htm#fj
"...
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875-85); a Vámház - ma Közgazdaságtudományi Egyetem - tetőszerkezete (1870-74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve....Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták. ... Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat....életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893-94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.
A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: "...Franz Josephsbrücke über die Donau in Budapest... ist ihrer äusseren Erscheinung nach eine der schönsten Auslegerbrücke der Welt." Magyarul: A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.
Ugyanitt William Tierney Clark és Adam Clark is.
mamicska,
bajai hidak: http://www.hidak.hu/bkm/bkm_bajaiduna.htm
http://www.hidak.hu/bkm/bkm_55_104+740.htm
http://www.hidak.hu/bkm/bkm_baja_2+030.htm
http://www.hidak.hu/bkm/bkm_bajaivoros.htm
NZA,
vasút, más szempontból: http://borgia.amiga.hu/docs/vasut_02.html ;o)
http://www.maut.hu/magyar/dijak.html
"A Milliarium Aureumot, az Arany mérföldkövet a római birodalom fénykorában, az antik világ központjában, Róma főterén a Forum Romanumon állította fel Gaius Octavius Augustus, a római császárság megteremtője Krisztus előtt 20-ban, amikor ő maga vállalta el a birodalmi utak legfőbb felügyeletének tisztét. Kifejezése volt ez annak a ténynek, amit a birodalom életében, fejlődésében, hatalmában a közutak, a kiváló kapcsolati feltételek betöltöttek. Nincs ez máshogy kétezer évvel később itt nálunk, a hazai fejlődéshez felhasználható eszköztárt tekintve sem, ha mások is az indokok, a célok és a léptékek, mint voltak a római császárság időszakában. Az Arany mérföldkő a kiindulást és a megérkezést szimbolizálja, a mérföldkő az útközbeniség egy-egy fontos, kitüntetett pontját. A létrehozott szakmai díj mindkét szimbolikával üzen a díjazottak felé. Mint ahogy az eredeti Arany mérföldkő és az utak menti mérföldkövek az utakat építtető császárok nevét örökítették meg, úgy örökítse meg a díj a magyar közút ügyének a hazai tradíciók és az európai gyakorlat szerinti alakításáért kiválóan tevékenykedők nevét. "
r_b.
