Valami nagy tévedésbe estél! Én nem foglak téged javítgatni, és főleg nem fogok nyelvőrködni. Ha kicsit megnézted volna, milyen viták vannak itt, éppen nem én vagyok a nyelvőr, ellenkezőleg.
Egyszerűen arról van szó, hogy - különösen ebben a típusú fórumban - nekem nem jön be egyfajta áttételes stílus, jópofaság, célzások. Ha valamiről nem akarok beszélni, akkor mondjuk nem beezsélek róla, de nem ködösítek. Ez legfeljebb stilisztikai kérdés, semmiképpen sem mnyelvhelyességi.
Ember vagy, mint ahogy én is. Tudom én azt, tapasztaltam is, hogy a szakirányban képzett embereknek van némi fenntartásuk. Ez így természetes! Én eddig is csak azt mondtam, írtam, hogy rajongva szeretem az anyanyelvemet, nagyon nehezemre esik minden csorbulás rajta. Nem is akarok nyelvészkedni, kérlek, segíts, igazítsd ki, ha valamit rosszul mondok! Még a fórumozáshoz is szoknom kell, ebben nem nagyon segít szangvinikus alkatom és állandó vitakészségem! Próbálok még szerényebb lenni! Jó nyelvőrködést!
Akkor a cicám kendermagos! :))) Mindketten a nyelv /két különböző nyelv/ részterületének szakértői. Juszt sem adom ki őket! Minden mást fenntartok, én igazán örülök minden jó léleknek! Engem is szeretnek az emberek a vidám természetemért. Tudom, ez sem mond semmit sem. És, ha kell, megyek magamtól is. Vannak itt helyek, ahol fenntartás nélkül elfogadnak. Az nagyon jó érzés! End!? Lehet, hogy endelek! :(((
Hát, nem kerültem közelebb a megértéshez. Bizonyára azért, mert nem nézek tévét, és nem készítek vörös bort (fehéret sem), csak iszom (fejhéret is).
A doktornő bácsizása ciki, de szerintem a legjobb visszanénizni. (A dologból sejtem, no meg az akadémikus osztálytársakból is, hogy kortársak lehetünk).
Sajnos, az életművet hátrahagyó akadémikusokkal, főleg a nyelvészekkel (mi az, hogy szaknyelvész?), szkeptikus vagyok. Nem nagyon tisztelem az akadémikusokat. Kedves professzor barátom (nem akadémikus!) a Trefort-kertben összeszaladt egy mostani akadémikusjelölttel. Azt mondta neki, hogy írjon csak sokat, attól leez valaki akadémikus.
No, ez nem jelenti azt, hogy én nem tisztelek senkit. Akit most főleg tisztelek, az nem nyelvész (bár rokonszakma) és nem akadémikus, pedig az akadémián nemigen van nála műveltebb, okosabb, és nagyobb életművel rendelkező tudós.
Egyetértek még azzal is, hogy nem vagyok elég körültekintő /az a két ember meg életművet hagy maga után, de ez mellékvágány - amit állítok, vagy mondok, az független ilyesmitől/.
Visszatérve az alapokhoz. Nagyapám a filozófia doktora volt, de nem restellt hosszú élete végéig a szavakkal játszani. Minden könyve tele volt javításokkal. Nem ez volt a szakmája, de sebaj! Úgy tűnik, rá hasonlítok. Abban, hogy inkább a humoros oldalát nézem a dolgoknak... /nem, én negyede sem vagyok, és szeretnék egyéniség maradni!/
A doktornő viszont, aki nyilvánvalóan nő, .....bácsinak szólított. Kicsit felszaladt bennem a pumpa, mert hogy férfi volnék, de a reglama szerint legalább is úr! Ha má' megszólítanak hivatalos helyen /a rendelő is az/.
És még mit hallok a TV-ben? A két srác - aranyos fazonok - szabadlábon voltak szülőföldemen... Bizony, készítettek a vörös szőlőből vörös bort. Éltem végéig gyanús leszek magamnak, hogy amikor ilyesmivel foglalkoztam, én a kék szőlőből kék bort erjesztettem volna? Pedig nem is manipuláltam a pH értékén. Aztán tovább ballagtak, addig mentek, amíg fel nem tűnt egy tökmező. Én akkor már tök jól éreztem magamat, és mivel a birtokról jöttem, nagyon jólesett ellazulni a laza fogalmazáson /minden évben termesztek finom sütőtököt, de nem tökmezőn!/. Két iromba, de nagyon szimpatikus fiatalember. A műsort is szívesen nézem, de mégis! Mégis csak közszereplők! Mára csupán ennyi! Jól éreztem magamat.
Nem vagyok akadémikus, azt sem tudom, mit értesz ez alatt. Főleg, hogy neked szaknyelvi szinten kettő is van. Ugyanis azért benne lévén a nyelvészetben, nem igazán tudom, mit értesz a szaknyelvészen.
Egyébként honnan veszed, hogy megbántódtam? Írtál valamit, ami kérdésnek jogos, állításnak félrevezető. Csak erre reagáltam
Egyetértünk! Én meg az illen-ollannal csak élcelődtem. Felénk talán még ma is dívik sokfelé. Csak nem vagy akadémikus? Én soha, senkit, semmivel nem akarok, nem szeretnék megbántani! Szaknyelvi szinten két akadémikusom is van /osztálytárs/. Tehát csak jól és szépen! Üdv Ombre
Ami a probléma lényegét illeti, tehát, hogy a példában összedtett szó, illetve szószerkezet használható, szerintem igazad van. Ha jól értem, 10 éves gyerekekről van szó? Ha a példa szerkesztője ez esetben terminológiára támaszkodik, rosszul teszi.
Nagyon örülök a reagálásodnak és köszönöm! Ráérek, így egész nap azon rágódtam, hogy mi van a színvonallal. Én csak egy megrokkant mg. üzemmérnök vagyok, de a felségem pedagógus, szaktanár egy szakiskolában. Késhegyre menő vitákat folytatok vele sokszor, és nem másról, mint a szakmai és közismereti tárgyak arányáról. Meg a színvonalról. És a menyiségről. Ő azzal üti el a dolgot, hogy ő csak a szakmával akar foglalkozni. Ma is egész délután itt ültünk a gép előtt, aztán ő estig folytatta egyedül.
A dolog lényege, hogy legnagyobb sajnálatomra, a legtöbb vitában én maradok felül. És nem csak jól látom a dolgokat, de előre is. Utóbb mindig igazam van /legtöbbször/. Mindez csak műveltség és tájékozottság kérdése /azért belső iránytű is kell!/.
Nem hivalkodásból írtam ezeket a sorokat. Minden embertársamnak hasonlókat kívánok, a fiadat már ne is említsem! Eluralkodott rajtunk a középszer, nincs mérce, az "éldomtalanságok" viszont kíméletlenül záporoznak ránk! Remélem szeret a fiad olvasni éspedig sokat! Nálunk az szinte büntinek számított, amikor a lány nem olvashatott. Már a mosógép is kimosta egyik könyvét. Szerencsére a WC csésze jó szűk /bár elég nehéz itt kint topogni és visszatartani a kis dolgunkat!/ :))))) Szívesen írnám a kisdolog alakot, de aláhúzza! Ez van!
Köszönöm a válaszokat! Elnézést kérek, hogy két helyen is megfuttattam problémánkat, de biztosra szerettem volna menni. Az látszik a válaszokból, hogy nehéz helyzetben vagyunk. Igazad van s-ombre-ro, fejlődjön, tanuljon a gyermek, de szeretnénk, ha egy jobb iskolában, gimnáziumban tehetné. Ehhez minél több pontot kell gyűjtenie, a kinézet helyen ötszörös a túljelentkezés. Előzetes számításaink szerint mindkét dolgozatban egy-két hibája van. De mi minden lehetőséget igyekszünk megragadni, hisz a rendszer teszi számunkra lehetővé, hogy vitába szállhassunk, megvédhessük, képviselhessük magunkat. Ehhez keresünk támogatást, muníciót. Természetesen most elvi síkon mozgunk, nem tudjuk az eredményeket. Lehet úgy lesz, ahogy írod, a pedagógus meglátja a gyerekben a zsenit - mert persze az - és elfogadja a válaszait, de ha nem... jöhetünk mi szülők, és a jó ízlés keretein belül - remélem - megteszünk mindent. Egyébként napközben azon gondolkodtam, hogy megállja-e a helyét egy ilyen jellegű feladat. Meg fogom kérdezni a tanárukat, hogy mit is kell, és mit is tanítanak meg nekik alsóban összetett szavakkal kapcsolatban. Szerintem nincsenek tisztában -bevallom én sem voltam, mi is az összetett szó és mi a szószerkezet. Én mérnök vagyok, és ha ilyen szemmel nézem a feladatot, akkor a gyerek megoldotta, mert szó szerint alkotott, létrehozott szavakat. Sőt extrém esetben, ha mindenhova a példában szereplő kastély és erdő szavakat írta volna, akkor is megoldást ad a kérésnek. Bár ez a két utóbbi eset a legkisebb fiam szavajárásával élve, elég durva.
A "Helesírási" Tanácsadó Szótárról van szó! Életelvem: vagy jól, vagy semmit! Ahogyan, a közhiedelemmel ellentétben a halottról is vagy helyesen, vagy sehogy nem szabad szólni! Azért a jó szót megérdemli az is, bár neki már mindegy, a hátramaradottak érzékenységéről van szó. Itt meg a nyelv érzékenysége a döntő. Hát nem érzéketlen, csak tudja követni valaki! Én az akadémikusokat sem hibáztatom. A műveletlen közszereplők, illen-ollan szókinccsel, az felháborít! Éspedig nagyon-nagyon! Nekem sem illen, sem ollan ventillátorom nincs. Csak egy szép magyar nyelvem! Kár érte!
Neken a spanyol akadémia 1983-as 9. kiadása van meg? Ugyanis a magyar helyesírási szabályzatnak ilyenje nincs.
A 10. kiadás 1954-ben jelent meg, és 1983-ban még ez, tehát a 10. kiadás volt érvényben.
1984-ben jelent meg a 11. kiadás, amely még ma is érvényben van, jelenleg készülődik a 12., de még az sem biztos, hogy ez új kiadás lett.
A 11. kiadás megjelenése után a szerkesztő, Fábián Pál megálapította, hogy ezzel a kiadással a magyar helyesírás nagyobb részt hagyományos jellegűvé vált, mert pl. az ly megtartásával háttérbe szorult a fonológiai elv. Másutt az etimológiai elv is előtérbe került, lásd ventilátor.
A legnagyobb baj, hogy a helyesírás fokozottabb mértékben emocionális, mint racionális kérdés, de ez nem magyar specialitás.
Nem tartom igazán jónak, hogy egy vita több topikban folyjon. A másik topikban leírt viccet most hanyagolom, azonban a feladat és a megoldás egy elvi kérdését újra megfogalmazom itt:
A szódominó feladat kétféle célt szolgálhat.
Az egyik a helyesírás gyakoroltatása, a másik a szókincsé. Ha a helyesírás a cél, akkor a vita helénvaló, hiszen pont azt kellene gyakoroltatni, hogy mikor írunk egybe két szót, és mikor nem. Ebben az esetben a jelölt szerkezetek egybeírása a kivétel, tehát jogos, ha a 'bal kar'-t és a 'jó fej'-t ne fogadják el. Megjegyzem, a jó fej szerkezetnek van egy olyan jelentésváltozása, ahol melléknévvé alakul. "Csajokról, jófej tanárokról álmodoznak a diákok". Ebben a használatban teljesen indokolt az egybeírás.
Ha a szókincs gyakoroltatása a cél, nem érthető, hogy miért nem szerepelhet valamelyik oldalon külön írt szószerkezet. Ha a tudós nyelvészek sem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a rántott hús egy szó-e vagy kettő, különösen, ha a magyar tudós nyelvészek nem ismerik el a helyesírási szó fogalmát.
A feladatlap szerint összetett szavakat kell alkotni, tehát a szószerkezetek nem férnek bele. De ez nem biztos, hogy jó.
Szerintem a jótanács nem azonos a jó tanáccsal. Mintha az előbbi azt jelentené, hogy "jó szándékkal adott tanács" az utóbbi meg mintha "a jónak bizonyult/bevált tanács" lenne, de lehet, hogy csak belemagyarázom...
Tudod ugye, hogy miért vagy/unk/ így? Nem a nyelvérzékünk akadozik, hanem az akadémia. Nekem itt, most csak az 1983-as 9. kiadás van az asztalomon. De, mind a két nyelvi kifejezés mellett * van, ami azt jelenti, hogy az 1959. évből átvett majd' harminc éves alak. Ma már negyven éves, vagy ezer, vagy amit akartok! A nyelv meg él. Éljen a nyelv! Nem vagyok akadémikus, bocsánatot kérek! Azt sem tudom, hogy a legújabb kiadásban mi van. Kedves jóbarát, én csak ezt a jó tanácsot tudom adni. :) /ez 1 vélemény/
Megnéztem a hivatkozásokat, én elfogadhatónak találom. Az igaz, hogy pld. a 10. pont kicsit gondolkodtat, de ha minden más megvan, ott már lehet ábrándozni is! Az aláhúzások, sajnos jogosnak tűnnek. A nyelv szerintem inkább hangzásában fejlődik, a rögzült nyelvi összetételek megfelelő iniciátor nélkül már nehezebben jönnek létre és hamar szét is esnek megerősítés hiányában. Iniciálhat, vagyis elindíthat /mint gyutacs a robbanást/ bármi. Filmsorozat /sok bevéséssel/, vagy egy-egy opus: A Tanu s így tovább... Szerintem nem is vitába kell szállni, inkább megbeszélni. Ha a gyerek egyébként tehetséges, ami azért meg szokott nyilvánulni, megértést is elvárhat az ember. A feleségem pedagógus. Nem szereti, ha erőszakot vesznek a munkáján. Azt mondja, tanuljon a gyermek, Ő is tanult egy életen át. Olvasson! Soha nem tesszük le a könyveket. Amikor a gyermekem kudarcot vallott, tudomásul vettük. Most nagyon-nagyon sokba kerül ez a kudarc.Nehéz is volt feldolgozni. Ezért csak hajrá! Mindent a gyermekért, de kellő alázattal /a szó szebbik értelmében/. A pedagógusok a nemzet napszámosai, nagyon sok félreértés kíséri lelkes, soha meg nem fizetett munkájukat! Üdv. és kézcsók
AZS és rumci! Nem vagyok szakember, de azt hiszem, minden szavatok igaz. Még a pormacska is az lehetne, ha nem folyton porcicákkal küzdenék. Most is van körülöttem bőven. Kénytelen leszek porszívózni! No, szépen vagyunk! A lelkiismeret!
hmmmm. én nem vagyok szakember, csak ezek jutottak eszembe:
a balkar nekem nem jön be, igazán a jófej sem, bár igeként (jófejkedik) el tudom képzelni egybeírva aműgy lehetett volna alkar, felkar, erőkar, vízfej, tökfej, hengerfej viszont a srác a feladatot jól megfogta, és meg is oldotta, csak nem a legjobb alapanyagból. aztán hogy ezt hogy értékelik? a pormacska nekem inkább porcicaként van meg, de itt nyugodtan lehet mondani, hogy a mi tájszólásunkban az bizony pormacska ;-)
Nemrég zajlottak a nyolcosztályos gimnáziumi írásbeli felvételi vizsgák, köztük a magyar nyelvi is. Fiam is megírta, és hála a modern idők vívmányinak, mi szülők is rá tudunk készülni az irásbelinek helyt adó iskola tanárai által kijavított dolgozatra. Ugyanis lehetőséget kapunk majd, hogy vitába szálljunk a tanár javításával. Volt egy feladat, melyre előre készülnénk, és ehhez kérnénk a segítségeteket. A feladat végtelenül egyszerűnek tűnik, összetett szavakat adó szódominókat kellett kialakítani. A Példa szerint: kastélypark és parkerdő. Fiam a következőket írta: balkar - karmester; varázspor - pormacska; jófej és fejtető. Mikor írom ezeket a szavakat a helyesírás ellenőrző is aláhúzza a balkar-t és a jófej-t. Kérdésem, hogy mi a helyzet ezekkel a szavakkal. A jófej, mint jópofa ember, szerintem már beépülhetett a nyelvbe annyira, hogy elfogadható legyen. Én a balkart is el tudom képzelni egybe írva, mint például a proszektúrán szanaszét fekvő testrészek között nézelődve, hogy jé ott van egy balkar. Jól gondolom ezeket? És a pormacskáért kell-e aggódnunk? A javítókulcs szerint minden olyan szó elfogadható, amellyel a köznyelvben előforduló összetett szó képezhető.
Ma a hétköznapi germanizmusokon derültem. Mert azt mondja német ajkú asszonyka: - Nézd! A sün megeszi a tücskét. Nyilván nem a saját tücskét ette, csak egy szöcskét. Enyhe nyelvi zavar és behelyettesítés. A barátom még azt is mondta, hogy se vége, se hossza az ilyesféle szó csűrés-csavarásnak, sokat nevetgélnek ezen, de nem ettől van, hogy mindig derűs és vidám, ahányszor csak látom.
Má' tudom én is! Megfigyeltétek, hogy a rajzfilmjeink a nyelvezetük okán is csodálatosan élvezetesek? A lányom meg kívülről fújja Romhányi összest. Egyszer kint csillagásztunk vele a lakótelep alatt a mezőben, kényelmes nyugágyban. Úgy éjféltájt rájött a versmondási kényszer /nyilván, hogy el ne aludjon/. Lány az istenadta, de a gégefő nála mélyebbre ment az átlagosnál /l. emberréválás, avagy A majom búcsúbeszéde.../ Nagy méltatlankodás volt másnap a messze hangzó versek okán a garázssoron. Nem irodalmi kifejezéseket vágtak a fejemhez. "Végeztem! Slussz! Nézze meg a Pithecanthropus..."
Kösz a segítséget! Ez éji órán már lassulok. Elég sok - itt nem részletezhető - gondom van, nem tudok elaludni, fáradt agyam helyesen, de lassan kapcsol. Doktor Bubó! Vagy nem?
