> Talán az lehet a megoldás, hogy a fenti név egyik változata az alany?
A Zinger és a Zenger összetartozására van elvi lehetőség. Azonban a Duden Aussprachewörterbuch szerint a Zenger nevet nyílt e-vel ejtik, mint ['tsεŋɐ]. Ez pedig talán inkább arra mutatna, hogy etimológiai kapcsolata (umlauton keresztül) az a hangzóval van, nem az i-vel: Zenger < Zänger ~ Zanger < Zange ’fogó (szerszám)’ + -er (készítőre utaló) foglalkozásnév-képző, vagy középfelnémet zanger ~ zenger ’harapós, maró, csípős, éles; élénk, eleven’.
Hogy ennek ellenére lehet-e kapcsolat a kettő között, az már a délnémet nyelvjárások és névtan olyan részletes ismeretét igényli, amilyennek én nem rendelkezem. A 10651-es bejegyzésben ugyan egymás mellé kerültek i-s és a-s alakok, de nekem úgy tűnnek, hogy ezek a családnév-keletkezés koránál sokkal korábbi időszak, az ógermán e : o metatónia mai következményei.
> Mindesetre érdekes kérdés: ha valóban cigányt jelent, akkor mivel magyarázható a sváb jellege, az ottani elterjedtsége?
Az mindig fentáll, hogy egy ilyen viszonylag kompakt név, mint a Zinger, többes eredetű. Ennek ellenére még a ’cigány’ értelem esetén is indokolható a sváb jelleg azzal, hogy a sváb nyelvjárásban alakult ki a köznyelvi német Zigeuner szónak Zinger változata, míg másutt más alak járja. Mondjuk azért, mert ott az olaszos zingaro, piemonti singher hatása alatt fejlődött.
Az elterjedtséghez pedig annyit, hogy a szintik jelentős csoportjai élnek (éltek) a térségben. A cigányok nyugat felé vándorlásának erős vonulata volt a déli, amely érintette a sváb vidéket is vö. térkép]: a XV. sz. végi lindaui és freiburgi birodalmi gyűlésen is foglalkoztak a cigányok helyzetével. Az újkorban pedig sajnos éppen Bajorország volt az a hely, ahol 1926-ban cigány- (ill. vándorlóéletmód-) ellenes törvényt hoztak: lehet, hogy nem volt több cigány ott mint másutt, de a köztudatban mindenképp felnagyítva jelentkeztek.
Ha megnézzük pl. a nagy-britanniai cigány populációt, akkor inkább látunk életmódbeli, semmint etnikai közösséget. Ezért a ’cigány’ kitétel jelölhet vándoriparost is. Észak-Olaszországban (elsősorban Piemontban) is jelentős szinti megtelepedés is volt: elképzelhető, hogy délről betelepült sötétebb bőrűek is kaphattak ilyen ragadványnevet, függetlenül attól, hogy tényleg cigányok voltak-e.
Vas megyei felmenőim esetében találkoztam egy érdekes dologgal. A keresztlevelekben ősanyám Gyürecsács néven szerepelt, ezzel szemben később már mint Mácsek. És ugyanarról a személyről van szó. Van erre valakinek ötlete?
Most futtattam le egy másik keresést a Zengerrel, melyből az derült ki, hogy az oberpfalzi Schwandorf-körzetben, illetve több badeni és württembergi járásban együtt szerepel a Zingerrel. Talán az lehet a megoldás, hogy a fenti név egyik változata az alany?
Korábban a Zinger esetében is felmerült, hogy talán a cigány népnévvel feleltethető meg. Különös, hogy a 18. században az egész sváb területen (plusz Trier környéke) nagyon gyakori névnek számított (leginkább Württemberg, de Baden is számos Zinger-családdal rendelkezett), Magyarországon már Czingerként viselik- a magyar Czingerek sváb telepesek utódai, ez könnyen kimutatható falutörténet segítségével. Böngészgetés során találtam egy német forrást, mely szerint valamiféle lakosnévre kell gyanakodni.
Mindesetre érdekes kérdés: ha valóban cigányt jelent, akkor mivel magyarázható a sváb jellege, az ottani elterjedtsége?
Hasonló volt a Czingel, de az már tisztázásra került.
Czindel, Cindel: Ahogy sejtetted, a német Zindel (No., Svc.) családnév magyarosodott írásváltozatáról van szó. A RadixIndex adatai szerint Magyarországon egycentrumúnak tűnik.
A német Zindel névről érintőlegesen már szó volt a 10651-es hozzászólásban: ez egyfajta selyemszövet, tafota neve volt. Az ilyet készítőre vagy az ilyennel kereskedőre utaló foglalkozásnévként lett vezetéknév.
Egy másik etimológiai lehetőség a sziléziai német Zindel településnévre utaló, az onnan való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, vagy az ottani birtokot jelölő képzőtlen német lakosnév. Ez a település ma Młodoszowice néven a lengyelországi Grodków része.
Az etimológiai irodalom nem említi, de szerintem ez a ’cigány’ értelmű német névnevek alakváltozata is lehet, ehhez vö. a XV. sz.-i Zindelo személynevet.
Sziasztok. Szeretném megtudni mi a jelentése a Czindel családnévnek, és honnan ered? Legnagyobb számban Eszak-Bácskában fordul elö (Bajmok és környéke). A határmódosítás után Cindel-ként szerepel a hivatalos okmányokban. A Czindel nevet viselök magyarok, de korában éltek itt németek is, közöttük Zindelek is, esetleg van egymáshoz közük? Elöre is köszönöm.
Stromp: Vö. német Stromp, azonban ennél gyakoribb a szlovák Štromp, Ez utóbbi Kassa környéki név, így az ottani szászok körében alakulhatott ki. Németországba talán visszatelepedéssel jutott.
Az etimológiájára nem találtam adatot, talán a köznémet Strumpf szó nyelvjárási formája lehet: ennek a XVIII. sz.-ig elő eredeti jelentése’(fa)törzs’ volt, a ’harisnya’ értelem csak a XVI. sz.-től adatolható. Egy másik lehetőség talán a holland strompelen ’botorkál’ ige hangfestő töve.
Teljesen igazad van, kissé tényleg belekeveredtem, hogy a családjának megkülönböztető
neve Kangur, és ő mégis a Kongur -eredetibbnek tartott- nevet veszi fel. Pedig ismerem a nevét.
Az is elég beszédes szerintem, hogy legalább öt, a témával foglalkozó szakember szükségét érezte, hogy hozzászóljon, - bár nem egy időben- a név etimológiájához.
Az általam szakirodalomban talált hivatkozások a rokon nyelveknél többségében XVII-XIX.
századi nyelvi adatokat emlegetnek, ezek ma vsz. nem elérhetőek, vagy nem könnyen.
Az utolsó bejegyzéseddel is egyetértek. Te tőlem sokkal jobban tudod, hogy egy név
létrejöhet, kialakulhat két nyelvben is, ugyanazon a formában.
Nem vagyok elfogult a kunok irányában, az sem baj, ha magyar, eldönteni én úgysem tudom, csak a szakemberek.
Supina: Vö. morva (cseh) Šupina, szlovák Šupina, sziléziai (lengyel) Szupina név. Ez a szlovák šupina ’pikkely, korpa (a fejen), héj’, morva šupina ’héj (kemény, pl. dióé, tojásé)’ szóból lett ragadványnév.
Brandstätter, Brandstädter, Brandstädtter, Brandstatter, Brandstetter, Brandstéter: Ezek teljesen „hétköznapi” írásvariációk – a Brandstéter kivételével, amely már erős magyarosodást tükröz. De a többi forma belül van a német helyesírás szabályozása előtti szokásos írásformák körében: itt, akár sok magyar szónál a kiejtés tükrözése, a szóelemzés elve és a népetimológia ütközik egymásnak, és ezek különféle mértékben érvényesülnek egymás rovására. Némileg kilóg itt a Brandstatter forma: vagy tolhiba miatt maradt le a két pont az ä-ról, vagy az umlaut elmaradása délnémet (bajor) nyelvjárási befolyást tükröz.
Ez tehát német név. Az alapszót a mai köznémet helyesírás Brandstätte [brant.ʃtεtə] alakban ismeri, a jelentése ’a tűz színhelye; ahol a tűz volt; az (erdő)égetés helye; szénégető hely, sszénégető kemence’. A szó délnémetes változata az umlaut nélküli Brandstatt. Ugyanakkor Brandstatt és Brandstätt néven sok település van Németországban és Ausztriában.
A kérdezett név a fentiekből lett német -er képzős lakosnév: ilyen módon tehát erdőégetés vagy szénégető helyek melletti lakóhelyre, vagy a fenti nevű településről való elszármazásra, oda való kapcsolatokra, esetleg ott lévő birtokra utal.
Az ä etimológiai írásmód, azt jelzi, hogy ez a hang a-ból keletkezett umlauttal: ejtése azonban nyílt [ε], így leírható e betűvel is. Sőt a Brandstetter a leggyakoribb német írásforma. A dt-s írásmód népetimológia eredménye: az utótagba a Stätte [ʃtεtə] ~ Statt [ʃtat] ’(szín)hely’ szó helyett a Stadt [ʃtat] (többes számban Städte [ʃtε(:)tə]) ’város’ szót értették bele.
> Karintiaban is elöfordul Podobnig … "pod dobom" tehat aki a tölgy alatt lakott.
Ez így csak szlovén nyelvi környezet esetén működik, mivel a ’tölgy’ csak ott van /o/ hanggal: dob, a többi szláv nyelvben /u/ van helyette: dub. (A másík kivétel természetesen a lengyel, ahol orrhangú a magánhangzó: dąb.)
De a szlovén esetén is alkalmasabbnak tartom az én etimológiámat, mivel ott a podobnik éppen szótári tétel is: ’hasonmás’ jelentéssel.
> A Kangur név alapja a kun * Kongur 'barna' jelentésű szó.
Annyira ritka ez a név, hogy nekem nem sikerült rábukkannom, csak Mándoky Kongur neve (amelyik egyébként o-val van, nem a-val!) bukkan utólag is elő, valamint az Országos Levéltár adatbázisában egy 1926. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvben Kangur Sándor.
Mándoky Kongur tanúságával belenyugszom abba, hogy ez kunsági név. Azonban a fenti idézted alak előtt a csillag (*) azt jelenti, hogy ez kikövetkeztetett szó, tehát nem ténylegesen nincs adat arra, hogy a kunok ezt a ’pej’ lószínre használták volna. Ez csak etimológusi rekonstrukció eredménye, annak alapján, hogy úgy vélik, a kunok előszeretettel alkalmazták a lószínneveket a személynévkincsükben. Ezért ez biztos lószínnév. A gond csak az, hogy ahol olvastam, ott csak ez az egy adat volt erre a szokásra. Ez tehát némileg körkörös érvelés (vagy lényeges információ elkerülte a figyelmemet).
A kazah szótárban persze én is látom utólag a қоңыр [qoŋɨr] ’világosbarna, gesztenyebarna | light brown, chestnut brown | коричневый, каштановый’ szót, de a tatárban pedig a kïñgïr ’ferde, görbe | schief, krumm’ szót. Ez tehát legalábbis többesélyes, még török etimológiai esetén is.
*
A Gere névnek lehet, hogy van török etimológiája (bár még nem találkoztam vele), de van hibátlan magyar is: Ger[gely] + -e kicsinyítő képző, amely ráadásul (a törökkel ellentétben) ad analogiam megmagyarázza a Gerő nevet is, mint Ger[gely] + -ő kicsinyítő képző. A Kangur-ra készülve olvasgattam Benkő Lóránd néhány írását: sokszor vitázik a kollégáival ott, ahol azok török etimológiát sejtenek, Benkő pedig magyar képzést lát. Ez a névlistád több tételére is helytálló lehet.
Mándoky Kangur István nevéről mint " utolsó tanítvány" Dr. Baski Imre ír részletesebben.
Az édesapja még Mándokinak írta a nevét, és a Kangur nem volt anyakönyvezve a családnál, annak az a Kunságban általánosan használt, helyileg ismert megkülönböztető
neve volt. A Kangur család a török időket Mándokon vészelte át, majd került vissza a Kunságba. Ilyen neve volt MKI édesanyjának, Karászi Kocskor Erzsébetnek is a Kocskor.
Kocskor-'kos'. MKI halála előtt pár évvel hivatalosan utónevet is változtatott : Atlan- 'Lóra! Talpra' jelentéssel. A Kangur név vsz. anyakönyvekben NEM fellelhető!
Kangur: Magyar környezetben nem találtam ilyen vezetéknévre. Észt találatra akadtam: Kristjan Kangur. Ez az észt kangur ’takács’ közszóval egyező foglalkozásnév.
Névtanilag nem értékelhető, mert fiatal szó, de éppen a tévedések elkerülése érdekében fontos tudni, hogy a kangur a lengyelben ’kenguru, Macropus spp.’ jelentésű állatnév.
Ami a török vonalat illeti, hangzásban hasonló etimonú a kangar (qangar) törzsnév, amely a besenyő törzsszövetség egyik tagját alkották. De nem tudok arról, hogy az ő nevük túlélt volna. A hasonló török nevek inkább egy másik etimonhoz köthetők, amely a tatárban mint kïñgïr [kɯŋgɯr] ’ferde, görbe; schief, krumm’ maradt fent. Azonban – tudtommal – ennek nincs folytatása a magyarban.
Ilyesmi kezdetű nevek a magyarban a RadixIndex alapján:
– Kangó: Ez a magyar kankó ’elöl végig nyitott és felölthető ujjú, szűrposztóból készített kabátféle gyapjúruha | Art ungarisches Bauernkleid, ungarischer Bauermantel’ vagy a magyar kankó ~ gángó ’hajlott, görbe; kampó, kampós bot; mankó; szecskavágó | gebückt, krumm; Haken, Krückstab; Krücke; krummes, hakenförmiges Werkzeug zum Häckseln’ szavak egyikéből lett viseletre, külalakra, vagy adott eszközt használó foglalkozásra utaló ragadványnév.
– Kangyal, Kangyár, Kangyera, Kangyerka: Szlovák eredetű nevek (Kanďal, Kanďar stb.) amelyekben a szlovák kúdeľ(a) ’kóc’, kučera ’hajfürt, hajfodor’ szavak keveredtek a lengyel kądziel, kędzior megfelelőikkel, valamint a német Günther név szlávos Kander (Konder ~ Kunder) folytatóival.
– Kangyalics, Kangyalits: Nagykanizsai előfordulása délszláv névre mutatna, ugyanakkor nehéz elválasztani a fenti szlovák Kangyal-tól.
– Kangrga, Kangerga: Összetett névnek tűnik, a Grga a Gergely név délszláv formája. A Kan előtag talán a megfelelő török méltóságnévből lett személynévvel azonos.
– Kánger, Kanger, Kangiszer, Kangl, Kangli, Kangroth: Német nevekből.
– Kanga: Vagy a fenti Kangó vagy a Kanger változata lehet.
*
Az irodalom kun eredetű településnévként tartja számon a magyarban pl.: Balmaz[újváros], Csengele, Csólyos[pálos], [Harka]kötöny, Karcag, Katymár, Kevermes, Kolbász, Orgovány, Törtel.
Családnévként megőrződött kun személynevek pl.: Agbúra ~ Agbura, Alacs, Butak, Csőreg, Kada, Karacs, Karakas, Karaszon, Köszömös, Orog, Szokor, Talmasz, Tekes. A Kolbász vezetéknévben egy kun személynév és a szláv ételnév esik egybe.
Ma is anyakönyvezhető utónevek pl.: Édua (női), Böngér, Kötöny, Oszlár, Törtel.
Korábbi (honfoglaláskori) rokon réteget alkotnak a besenyő etimonok. Településnevek: Besenyő, Besnyő, Karcsa, Talmács, Tolmács stb. Személynevek: Dormán, Tonuzoba.
Magyarországon az iráni nyelvet beszélő jászok a kunokkal szoros közösségben éltek. Ők tudtommal nem hagytak névtani nyomot. sőt a róluk elnevezett Oszlár, Eszlár (’jászok’) településnevek is voltaképpen kun nyelvűek.
Engem is érdekelnek a kun neveink, így írtam neked egy szakirodalomra alapozott választ, de valamit elbénáztam, és elszállt az éterbe. Ez a második változat, összecsapottabb.
Igen vannak olyan magyar családneveink, melyről a turkológusaink bizonyították, hogy kun személynév, vagy közszó az alapja. Csak példának néhány: Balta, Beke, Boda, Chakan, Kaytor -'hazatérő', Karakas - 'fekete szemöldökű', Kara, Gere. Toda, stb.
Sokkal több olyan van, amely neveknél a szakemberek - pl. Baski Imre, a kun-kipcsak nyelvek kutatója szerint - "azok kun eredete gyanítható,...de azok alapos etimológiai elemzése még szükséges." Erre is néhány példa: Csacsok, Csagircsa, Csikán, Kodorgár,
Uzon, Zongor, Csimaz, Csomáz, stb.
(Valyon az utolsó kettőnek lehet-e köze, az itt a fórumon is korábban említett Csömöz-Csemez névpárhoz?)
A török defterek -a két Kunságra vonatkozó részének,- és a Pentz-féle jegyzék névanyagának turkológusok általi feldolgozása sok újat hozhatna még a témában.
A Kangur név etimológiájával foglalkozott Rásonyi, Mándoky-Kangur, Baski, Bartha, Torma.
A Kangur név alapja a kun * Kongur 'barna' jelentésű szó.
A "kun o- magyar a hangváltozás szabályos fejlődés eredménye", illetve " a Kangur névalak
létrejöttét a népetimológia segíthette."
"A Kongurból jött még létre két másik névalak is, a Kongor, és a Kongor Tege."
A kipcsak rokon népeknél, (kazak, kirgíz, baskír) a szó jelentése még: 'sötétbarna', 'napbarnított', 'kedves'. Illetve még : 'fekete' (haj), 'rozsdabarna,' 'kellemes'.
Bartha Júlia a lószínek kunok közötti fontosságát kiemelve : 'pej'.
Mándoky Kongúr a nevéről: " nem is fekete, nem is vörös, ....mint a sötét pej ló"
Kipcsak nyelvekben jelen van még : 'nyugodt,' 'csendes' , 'békés' értelemben is, mint a szó másodjelentése.
a Zgut nevhez annyit hogy lengyel forrasok szerint összefügg a zgoda = beleegyezes,egyetertes,harmonia szoval. Rokon nevek:Zgodowski,Zgodzinski,Zgódka,Zgud,ZgutkaZgutko,Sgoda,Zgodda,Zgodiz,Zgodzisz
Kellemes Ünnepeket Kívánok én és kiccccsaládom is Mindnyájatoknak!
LvT, Neked külön köszönjük, hogy önzetlenül segítettél, valamint a türelmedért, amit a sok idióta, értelmetlen, tudatlan kérdéseink ellenére kaptunk Tőled!
Sajnos karácsonyi ajándékkal nem tudtam Neked készülni, csak az alábbi melóval (de ne üss agyon, plíííz! :D):
Ha jól látom, Supina Anna a hölgyike. De mit jelenthet ez a név?
Mindenkinek kegyelmekben teljes, boldog karácsonyt kívánok! LvT-nek és a többieknek én is köszönöm az elmúlt 1 év alatt nyújtott sok segítséget! Eitrich/Eitelfriedrich :)
ez ugyanaz a személy (család) az anyakönyvekben! Csehországban született MaŘie-ben, habár ilyen települést ma nem találtam, fogalmam sincs mi lehet ez.
Amikor az anyakönvyi másolatot megtaláltam nagyapám hagyatékában, ez volt odaírva:
Cseh és Morva védnökség, Ország: Morvaország-Szilézia, Közig kerület Prebau, Bírósági kerület: Kajetin
