Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére
Budapest
Markó út 16.
1055
Tárgy: felülvizsgálati kérelem
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A Fővárosi Főügyészség által hozott, ………számú, …….-én kelt, de csak ……………-án kézbesített, elutasító állásfoglalás ellen az alábbi
f e l ü l v i z s g á l a t i k é r e l m e t
terjesztem elő.
Állásfoglalásukban megállapították, hogy
- ügyem a MEH eljárásának hatálya alá tartozik,
- azt a Ket. szerinti kérelemnek kell tekinteni,
- azt közigazgatási hatósági eljárásban kell vizsgálni, továbbá megállapították, hogy
- a MEH a hatósági eljárást csak az ügyészséghez fordulásomat követően indította meg, ugyanakkor „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége.”
Az állásfoglalásukban szereplő döntéssel, illetve az azt alátámasztó indokolással az alábbiak miatt nem értek egyet:
I.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal a kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól12004. évi CXL. törvény 20. szakaszában foglaltakat, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint: „A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén… köteles eljárni.”
Álláspontom szerint, jelen esetben egy kógens, azaz kötelező erejű jogi norma szándékos (dolus directus) megsértéséről van szó ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
II.
Azzal, hogy a hogy a Magyar Energia Hivatal a benyújtott kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el, és az eljárást csak az ügyészi intézkedés hatására indította meg megsértette a Ket. több alapelvét, így különösen a tisztességes eljáráshoz való jogot és a határidőben történő döntéshez való jogot, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
- 1. § (4) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető, illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. több alapelvét ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
III.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal elfektette az ügyemet és a TIGÁZ jogsértéseit nem volt hajlandó vizsgálni, majd az ellen fellépni megsértette a Ket. 1. szakaszának a rendelkezését is azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
IV.
A Magyar Energia Hivatal hallgatásával sérült az Alaptörvényben is rögzített tisztességes eljáráshoz való jog, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt (Alaptörvényt) sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Magyarország Alaptörvénye
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette az Alaptörvény fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
V.
A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap. A Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap. A Ket. 33. § (5) értelmében: Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal az ügyet nem a beérkezést követő napon kezdte el intézni, hanem csak egy év elteltével, az ügyészi intézkedésről történő tudomást szerzést követően –álláspontom szerint- jogszabályt sértett, amely cselekedet egyben a Btk. 10. § (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek is minősül, hiszen az az állampolgároknak a tisztességes eljárásához és a határidőben történő, valamint az elfogulatlan, indokolatlan és részrehajlás nélküli ügyintézéshez való jogukat sérti. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
VI.
Az ügyintézési idő be nem tartása miatt a Magyar Energia Hivatalt a Ket. 33/A § (2) szerinti díj megfizetésének a kötelezettsége terheli. Vélelmezem, hogy a MEH ezen 3.000Ft.-, illetve 6.000 Ft.- összegű, általános tételű eljárási illetéket (vagy annak kétszeresét) nem fizette meg a központi költségvetés részére, illetve vélelmezem, hogy ezen kötelezettségének az elmúlt két év során más ügyek vonatkozásában sem tett eleget, amely cselekedet szintén a Btk. 10. (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek minősül, hiszen azzal hivatal, illetve az illetékes kormánytisztviselő nyilvánvalóan megkárosítja a nemzetgazdaságot (központi költségvetést).
A miniszteri indokolás szerint jogalkotó szándéka Ket. 33/A szakasszal történő kibővítése során az volt, hogy a közigazgatási szerveket a határidők betartására rákényszerítsék.
Tekintettel arra, hogy az internetes bejegyzések szerint a Magyar Energia Hivatal az elmúlt két évben sorozatosan nem tartotta be a 2 hónapos ügyintézési időt a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint az ügyintézési határidő be nem tartásának, illetve a jogszabály által előírt eljárási illeték be nem fizetésének, mint jogszabálysértésnek a vizsgálatára az ügyészségnek nincs lehetősége elfogadni nem áll módomban.
Összegezve: Álláspontom szerint a Magyar Energia Hivatal eljárása, illetve gyakorlata mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból jogszabályt sért ezért a Fővárosi Főügyészség döntését elfogadni nem áll módomban.
Az egyedi panaszügyön túl szeretném felhívni a szíves figyelmüket arra, hogy a TIGÁZ visszaélései ügyében továbbra is havonta több újságcikk és TV riport jelenik meg, illetve az Országgyűlésben egy éven belül már második alkalommal interpellálták az illetékes minisztert[1], sőt 2012.11.29-én tárgyban parlamenti vitanapot is tartottak[2], ami azt mutatja, hogy a TIGÁZ eljárása jogilag rendkívül aggályos, illetve azt is bizonyítja, hogy a tárgyban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal érdemben nem is törekszik ezen visszásságok felszámolására.
Számomra elfogadhatatlanok az olyan kijelentések, sajtócikkek, gyakorló ügyvédek által tett internetes bejegyzések, illetve TV riportok miszerint:
- Ø A TIGÁZ által felkért szakértők sorozatosan hamis szakvéleményeket készítenek, amelynek nincs büntetőjogi következménye.
- Ø A TIGÁZ különböző tartalmú szakértői szakvéleményeket küld meg a Magyar Energia Hivatalnak, illetve a fogyasztóknak.
- Ø A TIGÁZ és a Magyar Energia Hivatal egy olyan ellenőrzési és kötbérezési gyakorlatot alakított ki, amely a rendszer sajátosságai, az anyagi ösztönzők, az anyagi és gazdasági összefonódások, illetve a beépített garanciális elemek hiánya miatt már-már ösztönzi mind a gázszerelőket, mind a szakértőket jogsértések elkövetésére.
-Részlet Dr. Apáti István 2012.11.19-i interpellációjából[3].
" Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak."
-Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd internetes bejegyzése a jogi fórumon[4]:
„jogállamiság kereteit feszegeti végezetül – dr. Kalocsai szerint - az a tény is, hogy a gázszolgáltató, eljárása során, - megkerülve a teljes magyar alkotmányos intézményrendszert, - maga gyanúsítja meg a fogyasztóit, maga vádol, maga ítélkezik, maga büntet, és a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve - saját maga akarja végre hajtani is a saját maga által kiszabott „ kötbérbüntetést”.
„megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanús körülmények között készülnek, és még gyanúsabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak”,
-A Hír TV Panaszkönyv című műsora rejtett kamerás felvételt mutatott be, amely szerint a TIGÁZ gázszerelője manipulálja a mérőórát.
„A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt[5].”
„Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben.
„A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.”
„Első fokon pert nyert egy Pest megyei fogyasztó a Tigáz ellen. A gázszolgáltató csalással vádolta a tárnoki fiatalasszonyt, de a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság kimondta, hogy nem nyúltak a mérőhöz. A tárgyalásra a Tigáz képviselője el sem ment[6].”
„540 ezer forint kötbérfizetési kötelezettség és a szakértői vizsgálattal felmerült 27 345 forint költségtérítési igény, érvénytelen követelés a felperes irányába” – mondta ki az elsőfokú ítéletet a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság bírónője, Kóródi Julianna.”
„Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le[7].
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után. A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.”
-Dr. Morvai Gábor cikke értelmében:
„jelenleg nem léteznek sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban lefektetett mércék arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen végzettséggel, milyen gyakorlattal, milyen szakértői tevékenységi körrel rendelkező szakértők végezhetik el a mérőórák vizsgálatát. A szolgáltató szabad akaratából dönt a szakértő kiválasztásáról. Így fordulhat elő, hogy írás- és nyomszakértői, fegyverszakértői, sőt ujjnyomszakértői főtevékenységgel rendelkezők állítanak ki tömegesen szakvéleményeket e kényes területen, súlyos hibákkal, feltételezésekre alapozott következtetésekkel terhelten[8].”
„A szakértők kiválasztásának kérdésén túl ez a szakértők függetlenségének aggályát is felveti, hiszen a rendszerben való bennmaradáshoz a folyamatosan foglalkoztatott szakértőnek komoly érdeke fűződik, ez nem igényel különösebb magyarázatot.
A pártatlanság látszatát tovább árnyékolja, hogy a vizsgálatok lefolytatására többnyire a szolgáltató helyiségében kerül sor, ahelyett, hogy a független szakértő külön műhelyében, mintegy „semleges” területen végezné a vizsgálatot.[9]”
-Részlet a parlamenti vitanap jegyzőkönyvéből:
„érdekes módon általában mindig ugyanazok az igazságügyi szakértők forognak, ilyen 10-12 név. 30-40 ezer forintért végzik ezt a vizsgálatot, ami például csak a Tigáznál 300 millió forintba kerül. De egy nagyon érdekes tényre is bukkantam: ezek között az igazságügyi szakértők között - akik gyakran kalapáccsal vagy flexszel verik szét a mérőóradobozokat - van, aki írás- és nyomszakértő, van fegyverszakértő közöttük, és van, aki ujjnyomszakértő is. Ezek a szakértők a KIM által akkreditáltak lehetnének, tehát én javasolnám, hogy nézzünk már utána, hogy mégis kik azok, akik bevizsgálják ezeket a szerkezeteket.[10]”
-Dr. Kalocsai Gábor internetes bejegyzése szerint:
„A „kötbérbiznisz” ugyanakkor a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek….. megállapítható, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként, a T. Kft által megrendelt magánszakvéleménye elkészítésekor valótlanságokat állított, azaz hamis szakvéleményt készített…. tehát R. szakértő úr a felhasználó képviseletében jelen lévőknek nem mondott igazat, és az igazságügyi szakvéleményében is valótlanságot írt le. …R. szakértő úr a kérdőíves formában elkészítet jegyzőkönyvet nem volt hajlandó kitölteni,…. Észrevételezem, hogy R. szakértő úr igazságügyi nyom- és írásszakértőként, a remanens mágnesség keletkezésének, és mibenlétének tudományos magyarázatához, (kialakulásához, fizikai tulajdonságainak megértéséhez, és ezen keresztül a gázórák megmágnesezésének utólagos vizsgálatához) valószínűleg nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel.
Írásszakértőként ugyanis valószínűleg nem folytatott olyan, a mágnesség fizikai jelenségének beható vizsgálatával kapcsolatos - Műszaki Egyetemi tanulmányokat, nem végzett kutatásokat, és nem végzett egyéb olyan tudományos tevékenységet sem, amelyekre pedig az adott szakkérdés objektív módon történő megítéléséhez elengedhetetlenül szükség lett volna.[11].”
Álláspontom szerint azért, hogy Magyarországon, jogállami keretek között egy ilyen helyzet kialakulhatott az államtitkári jogállású Magyar Energia Hivatal Elnökét is személyes felelősség terheli, mivel a jogsértések ellen nem, vagy nem kellő hatékonysággal lép fel, illetve eltűri, hogy az ezen jogsértésekkel kapcsolatos tömeges panaszokat a vezetése alatt álló kormánytisztviselők elfektessék, eltusolják.
Köszönettel:
Aláírás, dátum
[1] http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.ulnap_felszo?p_lista=A&p_nap=238&p_ckl=39 (58., 60. és 62. felszólalás)
[2] http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=39&p_uln=244&p_felsz=1&p_felszig=137&p_aktus=2
[3] http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.ulnap_felszo?p_lista=A&p_nap=238&p_ckl=39 57-63 hozzászólás
[4] http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407
[5] http://mno.hu/ahirtvhirei/a-szolgaltato-emberei-magnesezik-az-orakat-1113283
[6] http://mno.hu/ahirtvhirei/kimondta-a-birosag-nem-magneseztek-a-gazorat-1111840
[7] http://mno.hu/ahirtvhirei/gazorak-es-magnesek-nyomozas-indul-a-szerelo-ellen-1113650
[8] http://www.fvszemle.hu/archivum/2012_marc/muhely/energia_kotber/
[9] http://www.fvszemle.hu/archivum/2012_marc/muhely/energia_kotber/
[10] http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat_aktus?p_ckl=39&p_uln=244&p_felsz=1&p_felszig=137&p_aktus=2
[11] http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9158895
