A KDP füzet megvásárlását követő elemzés során hamar rájöttem, hogy a mozgalom neuralgikus pontja egy, egynapos túrákkal nehezen tervezhető szakasz Hotel Odvaskő Eplény között. Közel 40 km, 1100 m fölötti szint, tömegközlekedéssel nekem lehetetlen, autóval talán, de nem biztos, hogy képes vagyok egy ilyen túra után hazavezetni. Tömegközlekedési szempontból szóba jöhető szakaszolás: Odvaskő Hárskút 27 km (ez jó), Hárskút Eplény 12 km (ez kevés), Eplény Várpalota 27 km (ez jó), Hárskút Várpalota, 39 km (ez sok). Szucsatival bejártuk az Eplény Várpalota, majd az Odvaskő Hotel Pápavár alja - (Csehbánya Városlőd) szakaszt, így maradt a címadó Eplény Hárskút Augusztintanya P+ elágazás (Csehbánya Városlőd) szakasz, 33 km-nek indult, ebből bő 7 km a plusz.
A meteorológia ezen a napon egzakt tudománynak bizonyult, a beharangozott borús, csapadékos, hűvös idő bekövetkezett. Eplény vmh-en kaptam az első pecsételést (EPLÉNY) a füzetembe egy nagyon rendes vasutastól. További sporttársak is tolongtak a bélyegzőért, de szomorúan vettem tudomásul, hogy ők Várpalota irányába indultak. A KDP fórum leírásai alapján nem könnyen követhető szakaszra számítottam, ezért hálásan tekintettem a 82. útról a térképnél jelzettnél korábban letérítő jelzésre (az állomással szembeni épületek kerítésénél). Utána rögtön balra, azaz a térkép szerinti irányba fordított, de nem kellett a forgalmas főúton menetelnem. Egy őzet riasztottam fel, de a döbbenetes vadsűrűségű Bakonyban a túra vége felé már csak rezignáltam húztam a rovásokat: Még egy őz. Friss, jól követhető jelzések, de az elkavarástól való aggodalom miatt a sebességem visszafogott maradt, és agyamban ott mocorgott a keletnémet csoda gépkönyvének bevezető gondolata: A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson!
Megvolt a térképen is jelzett kurfli (asszem, egy lezárt terület mián), majd a Répás-árokba ereszkedve csuda dolgot láttam: az úton előttem csámpázó, max. kéthónapos rókakölyköt, és az árok alján reám sandító tesóját. Egyáltalán nem tartottak tőlem, csak kényszeredetten húzódtak be a sűrűbe, nem sok embert láthattak még. Bájosan esetlen kis jószágok voltak, remélem, csak a rókavár közelében csavarogtak. A Szegle nevű részen két szarvasbika vágtatott riadtan, e faj hím egyedeinek az impozáns látványa mindig lenyűgöz.
És jött a csel! A Kis-Papod ÉNy-i oldalában, ahol megérkezik a P+ jelzés, a térkép ajánlása alapján az eddig tartott DNy-i irány helyett a P jelzés élesen É-ÉNy felé fordul. Bekukkantok a P+ ösvényére, és mit látok? A P+ jel mellett ott a frissen festett piros sáv jelzés is, DNY felé. Hohó, hiszen nekem erre a jelzésre van papírom, a térképen jelzett útvonal ezer ok miatt módosulhatott (magánterület, bányaterület, természetvédelmi magterület, stb.), a térképen jelzett irányban jelzést nem látok, gyerünk csak a piroson. Frissen festett jelzések (végig) az úton. A Phrsz letérésénél már kissé törtem a fejem, hogy hova is megyek én tovább, hiszen a P sáv jelzés konzekvensen távolodott a Papodtól. Egy viszonylag rövid hullámzás erejéig a P+ eltűnt, maradt a P sáv, de hamarosan ismét csatlakozott a P+, és az irány változatlanul Ny-DNy. Illúzióimmal leszámoltam, ez nem a nekem kijelölt út, de a kíváncsiság hajtott, hogy mi lesz ennek a vége. Kiértem a VESZPRÉMI ÚT-ra, ezt a P és P+ jelzések mellé szépen fel is festették. Itt még volt egy esélyem, hogy ezen a jelzetlen, de egyértelmű kövesúton Hárskútra battyogjak, de a P jelzés végére akartam járni. Jött a RÓKALYUK-ÁROK, a jelzések mellé ezt is felfestették. Itt azért már egyértelmű volt, hogy a P a P+ jelzéssel együtt kivisz a Márkó Hárskút országútra. Hamarosan már hallottam is az autók zaját, az eső egyre inkább zuhogott, a sáros talajon egy szépet estem, és felmerült bennem a Márkóra gyaloglás, majd hazautazás gondolata is. Az országúton a P P+ páros szépen Márkó felé indult. Némi töprengés után én pedig Hárskút felé, legalább egy bélyegzést beszerezni.
Röviden: Ami biztos: Eplénytől a jelzések frissek, de a P+ becsatlakozásánál 3 felé indul a P jelzés, Eplényre (ez jól jelzett), Márkóra a P+-tel együtt (ez is jól jelzett, de térképen nem szerepel) és a Papodon át Hárskútra (itt jelzést nem láttam). Ami csak feltételezés, de valószínű: a P, P+ kombináció az országúton át Márkóra vezet, ahol becsatlakozik a Veszprém Városlőd közötti P jelzésbe, tehát ennél a csomópontnál is 3 felé kell a P jelzésnek indulnia, Veszprémre, Szentgálon át Városlődre és Eplényre. Vessetek a fővadászok elé, de sportszakmai szempontból ezt kissé aggályosnak tartom egy 300 km-es túramozgalom nyomvonalán. :-) Hülye példa, de mintha az OKT börzsönyi vagy bükki szakaszát kötnék össze az adott tájegység kék jelzésével - kék sáv jelzéssel.
Hárskút határában az eső csitulni kezdett, én pedig kuruckodni. Tovább megyek, nem addiga!! A faluba nem volt kedvem bemenni bélyegzőért, hiszen 5-6 plusz km-t már összeszedtem, bő 20 még előttem, az Eplény Hárskút szakasz teljesítése sportszakmai szempontból egyébként sem teljes értékű, újra be kellene talán járni, így lefotóztam magam a Hárskút táblánál, és balra tértem. Hosszú aszfaltséta továbbra is, a Réhpuszta felé letérő leágazás után az út minősége romlik, jelzés nem sok van, de nincs is hova festeni. Hülye fejjel (érzésből) befordulok a Kleintanya felé, de nem ez a helyes verzió, kis odafigyeléssel jól követhető a jelzés. Gyenespusztánál tábla világosít fel arról, hogy Augusztintanya még 1,7 km. Megjött az első holtpont, és a második nagy eső, sok szeretettel üdvözöltem, és elvonszoltam magam Augusztintanyához. Nem kis örömömre két autó állt a kerítés mellett és beszélgetés zaja szűrődött ki az udvarról, nem kellett kerítést másznom. Hamar észre is vettek, bebocsájtást nyertem, és a bejárati ajtóra függesztett irattartóból megkaptam megérdemeltem nyalókámat. Illetve nem nyalóka, mert a füzetbe illesztéshez ragasztó használata is szükséges. Rövid beszélgetés után (ők az Oltár-kőhöz terveztek egy túrát) megköszöntem a segítségüket és elköszöntem tőlük.
A Dornyay Béla Emlékútról már ismert rövidke szakaszon (P, S közös nyomvonal) egy bicikliző párral találkoztam, ők Herendre igyekeztek. Az enyhe emelkedőt hamar letudtam, megérkezett a harmadik nagy eső is, és elég jó tempóban értem a Kövecsestanyához. Innen nagyon szép hegyi kaszálók mellett vezet a jelzés, a távolból a Kőris-hegy golflabdája és a Középső-Hajag tetején lévő egykori SSSR rakétaállomás maradványa is előbukkan. Az esőtől pipáló hegyek látványa is lenyűgözött. A Fodortanyánál éles jobb kanyar, hatalmas réten vágunk keresztül, jobbról fura, rikító színű tárgyak. A Gella-patak keresztezése előtt hatalmas sátortábor, Trefortos diákok 10 napos nomádkodásának helyszíne.
Elértem az Öregháláshoz, úgy tűnt, hogy füst száll fel az omladozó épületből, pedig csak a pára gőzölgött a napsütésnek köszönhetően. Megérkeztem a P+ jelzés elágazásához, a túra hivatalos részét letudtam, innentől a hazajutás volt a cél. Bükkerdőben, helyenként tarvágások mellett értem le Csehbányára. Harmadszor jártam már ezen a településen, minden alkalommal lenyűgözött a rendezettségével, szépségével. Érdekes, az aprófalvak egy részéről lerí a harsogó élni akarás. Számos példát láttam már erre, persze számos ellenpéldát is. Úgy ítéltem meg, hogy a Városlődről 17.07-kor induló vonat elérésére semmi esélyem nincs, ezért a faluból kivezető út melletti apró, de nagyon szép kis parkban (aki ott jár, nyitott szemmel nézze meg a szobrokat, emlékműveket is) kései ebédet rendeztem.
Igen visszafogott elánnal (becslésem szerint ekkor már kb. 34 km volt a lábamban, és még bő 5 km várt rám Városlődig az országúton) elindultam. Alig 1 km múlva, Csehbánya-Újtelepen erős késztetést éreztem arra, hogy vessek már egy pillantást a buszmegállóban kifüggesztett menetrendre. Újra és újra elolvastam: szombat, 16.42, Veszprém. Ez 10 perc múlva jön!
Csehbánya-Újtelep lakossága feszülten figyelt, ideges morajlás söpört végig a tömegen. Egy hang izgatottan felcsattant: Csend! Csend! Mondani fog valamit. Feléjük fordultam, és csak ennyit tudtam kinyögni: Egy kicsit elfáradtam. Azt hiszem, hazamegyek.
Bocsánat, ezt nem hagyhattam ki! :-)
Rövid fejszámolással kiókumláltam, hogy a 17.07-es vonat megcsípésére csak Városlődön van esélyem. Párás szemmel figyeltem a Csehbánya felé robogó buszt, ami néhány perc múlva ott állt meg az orrom előtt. Bár Városlődön nem volt megállója, a faluba vezető bejárati útnál kitett a sofőr, akinek ezúttal is köszönöm az igazán önzetlen segítségét. Gyors léptekkel Városlőd vmh-hez caplattam, és néhány perc múlva befutott a vonatom. Veszprémi átszállással érkeztem a Délibe, hazasétáltam, de útközben a Krisztina téren azért vettem egy üveg sört.
Nem egyszerű, de emlékezetesen szép túra volt. A Papod kihagyását sajnálom, bár vétlennek érzem magam benne. Ezzel együtt, vagy ha úgy tetszik, ennek ellenére, lehet, hogy pótolom ezt a nyúlfarknyi szakaszt.
Autóval voltunk, Vagdalthús vezetett, és száguldás közben is jól kivehetőek voltak a jelek, csak lefényképezni nem tudtam már, mert mire felvettem a waypointot, már tovább is suhantunk :) Viszont múltkor nem azon a gáton mentünk be, ahol most a kék kereszteket láttam. A kuszaság az biztos, mert vagy mind a két partján megy a K- a tónak, vagy baromira kacskaringózik :)
A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) tájékoztatja az érintetteket, hogy a Hamuháznál található "Börzsönyi-kék" igazolómatricás doboz máj.29-én(pénteken) feltöltésre került!!!
Egyben felkérünk minden túrázót, aki a HAMUHÁZI és a BÁNYAPUSZTAI dobozt ÜRESEN TALÁLJA, az kérjük JELEZZE felénk a: bkt@bthe.hu címen!!! Köszönjük
A hétvége termése: Baranyai várak abszolválva, Mecseki barangolások háztól-házig abszolválva! Mindkettő közel 5 évig tartott.
És begyűjtöttem pár újabb pontot a Kincses Baranyához és a 9/99-hez is.
A siklósi várban jó 3 órát töltöttem, annyi kiállítás volt benne! Így nem is volt drága a várbelépő. Láttam a dzsámit és a ferences templomot is, valamint voltam Nagyharsányban és Villányban is. Ja, és voltam pl. a Flóra-kilátónál is a Mecsekben, ahova nem vezet turistaút, nincs is benne mozgalomban, de meglepően szép kilátás van onnan. A Mecseknek így egy új oldalát ismertem meg.
Van P3 a Csóványosnál, tuhura én rajzoltam fel de csak az első keresztútig, mert tavaly októberben a geodéziai toronytól gcbruc felé láttam friss jelzéseket de OKT-ztam, nem volt idő/energia felderíteni hogy merre halad...
Valóban van olyan hely Sümegen, a vasútállomástól a belváros felé haladva, ahol fel van festve egyszerre a négy főjelzés, sőt, bónuszként egy ötödik is. :)
Egyet meg tudok erősiteni és egy ujdonságot is tok mondani köszönhetően a mai 50es Egri bükk ttúrának.(itt még nem lett megemlítve vagy én nem láttam).Felsőtárkányban K,P,Z,S valóban együtt fut.
Valamint Bánkutat délről közelitve együtt fut olyan 3-400méteren a K+S+Z+és a K. Ennyivel tudtam hozzájárulni az illegális jelkereséshez:)
Ha erre jársz, akár személyesen is beszélgethetünk róla.
A szabályos túristajelzésekről csak annyit, hogy igyekeztünk azt festeni, de sajnos ez nem mindig és mindenhol kivitelezhető, nagyon befolyásolja a festendő felület.
Egy vastag törzsű, öreg gyertyánra pl kész erőpróba jelzést festeni, mert még faragni sem nagyon lehet, olyan kemény a kérge, és nem mindenhol van választási lehetőség, de azért igyekeztünk megoldani.
A festett jelzéseknek viszont megvan az az előnye, hogy nem lopják el. :o)
Köszönöm válaszod, még a nyáron elmegyek oda turázni. A vandálok mindenütt nagy problémát okoznak. Öröm nézni a szabványos turistajelzést. Ilyet képzeltem el a Zemplénbe is, füstölgésem emiatt történik. Bárhol járok az országban a felujitott részek mindenütt szép szabványos jelzésekkel vannak megoldva. Sajnos a B.A.Z. megyeiek egyre kevésbé ilyenek, különösen a Zemplén ronda, akik felujitották, mintha soha sem láttak volna turistajelzést.
Köszi! Igazán kimerítő válasz volt! Valamennyi pontot ellenőriztem a térképen, mindegyikben találkozik a 4 főjelzés! Megmondom őszintén, Salgótarjánon és Felsőtárkányon először kicsit meglepődtem, de aztán a téképet bogarászva jöttem rá, hogy Kohászok útja és Bükki kék is van a világon!
Már csak arra lennék kíváncsi, honnan tudtad ezt így kirázni a kisujjadból? :-))
