A hozzászólók hoznak még egy bizonyos szászországi Ackeraut, aminek véleményem szerint vajmi kevés köze van az Ackerlauerhez. Köszönöm szépen, majd próbálok még keresgélni!
Bagdi: Magyar, -i képzős lakosnév, amely a Temes vm.-i valahai Bagd községből való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, az ott lévő birtokot jelzi. A falu (vélhetően a török korban) elpusztult, és a XVIII. sz. végén németekkel települt újra Neuhof (kb. ’Újmajor’) néven. A XX. sz. fordulóján aztán átnevezték Rigósfürdő-nek, miközben a település románul mái megőrizte az eredeti nevét mint Bogda.
Bagdi ~ Bagdy néven középkori nemesi család volt ismert, amelynek egyes ágai máig továbbéltek. Persze emellett független paraszti, polgári névadás sem zárható ki.
Minden elképzelhető. Azonban a rendelkezésemre álló német névtani irodalom csak a személyneveket, ill. gyakori foglalkozásneveket tartalmazó összeforrott nevekkel foglalkozik, a mástípusú tagokból álló, feltételezett Ackerl-Auer típusúakkal nem. Ebből az következik, hogy ez utóbbi valószínűségét végül is csak te tudnád igazolni, aki a primer forrásokban találhat analógiát, bizonyosan hasonlóan összeforrott neveket.
Mindenesetre én visszamennék arra a fórumra, ahol azt írták, hogy dűlőnévi eredetű az Ackerlauer, és rákérdeznék a forrásra. Ez egy nagyon gyakori német névtípus (gyakoribb, mint a magyarban), és maga az Auer (ill. ezek egy része) is voltaképpen ilyennek számít. Mikrotoponimának hívjuk az ilyen helyneveket, mert csak kis hatókörben ismertek. Ilyenek még a németben a házak nevei, és az egyéb lakóhelyi környezeti jellegzetességről vett nevek (az ún. Wohnstättenname, azaz ’lakóhelyi név’). A rákérdezés azért lenne lényeges, mert ha ezt megbízható forrás állítja, akkor számítani lehet arra, hogy valaki valaha ténylegesen találkozott ilyen dűlőnévvel (háznévvel), vagy annak a feljegyzésével. A megbízható etimológiának ui. az ilyenfajta adatolás elengedhetetlen feltétele.
Mert az, hogy ma a Google-lal egy névkeletkezés korabeli (azaz akár 500 évvel ezelőtti!) mikrotoponimát nem tudunk fellelni, még nem jelenti azt, hogy ilyen nem volt. Gondolja arra, hogy a XIX. sz.-i magyar nemzetépítés mekkora átnevezéssel járt: Budának addig szinte kizárólagosan német dűlőnevei voltak, de ezek az 1847-es dűlőkeresztelő (és társai) nyomán eltűntek. Ezekről jószerivel csak azért tudunk, mert Buda a főváros része lévén jelentős kutatási terep. De anyám valaha szlovák újratelepítésű alföldi szülővároskájában már nincs ennyi forrás az azóta magyarral felváltott, eredeti szlovák mikrotoponimáknak. Pozsony is úgy volt, mint Buda: német város volt német helynevekkel, de Budával ellentétben, ezeket kevés Google által indexelt forrás taglalja.
Köszönöm a tippet! Utánanézek, bár nem tudom fent van-e ennek a településnek az anyakönyve az osztrák matrikula adatbázisban. Ősapám 1714-ben érkezett Bakonygyirótra, a halálozási adatából véve 1683 körül született. Mondjuk ők katolikusok voltak mindig is, evangélikus Tremmelekkel Sopronban találkoztam.
Így már logikusnak tűnik, erről a nagy svábföldi vándorlásukról még nem hallottam. Én Czingel-vonatkozásban vagyok érintett, a keresgélés során akadtam rá a hasonló Czingerre, ami jóval gyakoribb a Czingelnél. Köszönöm a választ ismét!
Másik dilemmám a feltételezett felmenőim neve, az Ackerlauer Pozsony megyéből. Az egyik német fórumon leírták, hogy semmi köze a Lauer-foglalkozásnévhez, hanem ez egy lakosnév egy dűlőnévből: Ackerlau+er. Ilyen települést, földrajzi nevet sehol sem találtam, az ötletem viszont a következő:
Több összevont családnév található a környéken (Pozsony m., Burgenland), esetleg a kérdezett is ilyen lehet. A Pozsony melletti alsó-ausztriai járásokban nagyon gyakori az Ackerl, Pozsony környékén meg az Auer.Ebből az Ackerlauer-alakból összesen csupán négy linzi (ahol szintén sok az Ackerl, az Auer meg ebben a városban a legtöbb egész Ausztrián belül) embert leltem az egész interneten belül (google, familysearch, geneanet, közösségi oldalak, stb., stb.).
Elképzelhető egy ilyesféle összeolvadás, ha valóban ennyire ritka névvel van dolgunk?
Kiindulási pontom: Andreas Akkerlauer (Okerlaur, ősanyám (?) esetében Okulaurin/Olaurin az írásmódja) vásárbíró Somorja/Sommerein mezővárosban, az 1720-as években.
Helló! Az oberpullendorfi járásban (őseim nagyrészt burgenlandiak, ezért kutatgatok errefelé) is rengeteg Tremmelt találtam, főleg Csáván. A helyi evangélikus Pfarramt ügyvezetője is egy bizonyos Tremmel (a hölgy keresztneve most nem jut eszembe), valamint a helyi önkéntes tűzoltóság is Hans Tremmel irányítása alatt működik. 1767-ben 2 Tremmel is szerepel az 1767-es urbáriumi listán.
Igazából csak a nevét tudom, ill. a férjét Csécsey Józsefnek hívták és 1850-ben született egy Veronika nevű lányuk, akitől én is származok. De a Csécsey nevet se találom Jász-Nagykun megyében, így valószínűleg ők betelepültek (vagy csak a lányuk került oda?).
Leszkoczy: Én etimológusi szemmel nézek a nevekre, tehát azonkívül, hogy a RadixIndex a Leszkóczy nevet 1911-ből Csucsáról (ma Ciucea, Románia), a Leszkóczi-t Budapestről, a Leszkótzi írásváltozatot pedig a XIX. sz. közepéről Sárról adatolja, az elterjedésről nem tudok mit mondani.
Etimológiailag ez egy Leszkóc településnévhez képzett -i (-y) képzős magyar lakosnév. Ez volt a neve a XX. sz.elejéig magyarul is Mogyorósfalu-nak (Lieskovec, Szlovákia), Kismagyaród-nak (Leskovec, Horvátország), de hasonló, Lieszkóc(z) nevet viselt Újmogyoród (Lieskovec, Szlovákia), illetve a kevésbé magyarosodott Lieszkovec(z) nevet Vágmogyorós (Lieskovec, ma Dubnica nad Váhom / Máriatölgyes része, Szlovákia) és Újhelymogyoród (Kysucký Lieskovec, Szlovákia). Horvát területen szóba jöhetne még talán Leskovec Toplički (Varasd vm.), esetleg Leskovac Barilovićki (Modrus vm.) is.
Klujber: Vö. német Kluiber, amely a gyakoribb Kloiber változattal együtt a köznémet Klüber név délnémet nyelvjárási alakjai. A délnémet zöngétlenedés visszahatásaként által elő a Kl- helyetti Gl- kezdetű írásváltozatok. Ezek a nevek a német klieben ’hasogat, hasít’ ige középfelnémet kliuben formájából képzett, ’favágó, faaprító’ értelmű foglalkozásnevek.
A névnek így nincs szlovén (vend) nyelvi kapcsolata. Ettől persze még az ezt viselő család lehet szlovén (vagy szlovénesedett) is.
Tremmel: Vö. német Tremmel (No., Au., Svc.), amely a Treml (No., Au., Svc.), Tremml (No., Au., Svc.) és a Dremmel változattal együtt a délnémet elterjedtségű vezetéknév. Ezek a Tremm ’gerenda’ szó -(e)l kicsinyítő képzős származéka, és az irodalom szerint ’darabos, otromba fickó’ értelmű ragadványnév.
Jelenlegi ismereteim szerint a következő településeken éltek Tremmelek a századelőn: Sopron, Felsőgalla, Környe, Bakonynána, Porva, Elek.
Úgy tudom nekünk a soproniak nem rokonaink, bár ki tudja, lehet a ködös múltban valahol egy helyről származunk. Nem ritka ez a családnév annyira a német területeken.
Érdekes, a mi familiánkban is volt Tasnádira magyarosítás.
Az említett két névvel rendelkező ősöm Déváról települt át az I. vh. alatt Pestre. De találtam Szlovákiában is Csáklányt, valószínűleg egy az ősük.
Még egy kérdésem lenne: Leszkoczy névvel találkoztál már? Egyik ősöm Leszkoczy Barbara, Jász-Kun megyeiek voltak és sehol se találok ilyen nevet (az adat az 1939-40-es zsidó tv-ek miatt kikért anyakönyvi másolatból van).
Csáklány: A RadixIndex a ritka Csáklány vezetéknevet Déváról és Újaradról adatolja. Figyelemre méltó a minden valószínűség szerint ide vonható Csakleán változat szintén Déváról. Ez utóbbi mindenképpen egy román Ceaclean(u) ~ Ceclean(u) név magyarosodását idézi fel, amely vélhetően román -(e)an(u) képzős lakosnév lehet az Alsó-Fehér vm.-i Csáklya település (ma Cetea, Románia) Lipszkynél szereplő román Csaklé (*Ceaclea) névalakjából.
Fojthy: Nem találtam ilyen nevet sem a jelenkorban, sem az általam elérhető névtárakban. Régen persze lehetett ilyen, de a hiány a ritka, esetleges voltára utal. Alakilag lehetne -i (-y) képzős magyar lakosnév, de Fojt település sem adatolható.
A fentiek miatt úgy vélem, hogy a szlovák Fojtík családnév népetimológiás magyarosodása lehet (a regulárisabb Fojtik, és Fojtyík alakulatok mellett). Ez a szlovák név képzőtlen apanév, amely a német Voit < Voigt < Vogt ’várnagy, helytartó, kormányzó; védnök; tiszttartó, ispán, intéző; felügyelő; gyám, gondnok’ tisztségnév fojt ’(urasági) falubíró, elöljáró’ szlovákosodásának -ík képzős származéka.
A Klujber (Kluiber,Gluiber formában is láttam) név eredetéről szeretnék információkat.
Az írások szerint az 1720-as években kerültek Pusztavámra ezek az őseim, állítólag Vas megyéből. Olyat is hallottam, hogy vend eredetű lehet a család.
Másrészt a családnevem, a Tremmel név eredete is érdekelne. Mi Alsó-Ausztriából származunk, de rengeteg Tremmel él Németországban is. Néha Tremel, Treml formában is láttam az anyakönyvben.
Veliczky: Vö. szlovák Velický (-á), cseh-morva Velický (-á), lengyel Wielicki, ukrán Велицький (Velickij) családnév. Ez egy szláv Veľk-, Velik-, Velick- alakú szláv helynévből képzett szláv lakosnév. A RadixIndexen kirajzolódó elterjedés alapján – amellyel korrelálnak a jelenkori szláv gyakoriságok – Magyarországon vélhetően ezek közül szlovák, esetleg ruszin eredetű. A Veliczki és Veliczky neve súlypontja ui. a Délnyugat-Alföldre esik, de az itt élő délszlávok nem használnak ilyen képzős vezetékneveket, ugyanakkor a területen a harmadik legszámosabb népesség a szlovák (még jelenleg is). Ezenkívül számottevő ruszin közösség is él a területen.
Ami a névadó települést illeti, ez szerintem legvalószínűbben a ma Poprád részét képező, tátrai Veľká, magyarul Felka. Erről a településről nevezték a tátrai Velická dolina-t (magyarul: Felkai-völgy), az abban futó Velický potok-ot (Felkai-patak), és az azt lezáró Velický štít-et (Felkai-csúcs). Analógiaként a párhuzamos magyar Felkai ~ Felkay vezetéknév is létezik.
Persze ezenkívül más forráshelynév is elképzelhető még szlovák vonatkozásban is: pl. a Losonc környéki Veľká nad Ipľom, magyarul Vilke. Csehországban is több Veliká (Ves), ill. Velká nevű helység van, Ukrajnában (Volhíniában) pedig Велицьк (Velick).
Homolya: Vö. szlovák Homoľa (Homoľová), cseh-morva Homola (Homolová), ukrán-ruszin Гомола (Homola) családnév. A magyarban lévő ly miatt a magyar Homolya név forrása ezek közül a szlovák lehet. Ezt a RadixIndexen kirajzolódó elterjedés is támogatni látszik.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy egyes esetekben magyar (palóc) névadásról van szó, mert a homolya közszó a szlovákból a palóc nyelvjárásokba is átkerült a köznyelvibb (és a délszlávoktól származható) gomolya ’gömb alakban formázott, édes juhtejből készült friss sajt’ változataként. Tekintve azonban, hogy a magyarországi Gomolya vezetéknév nagyságrendileg ritkább a Homolyánál, a magyar származással szemben mégiscsak a szlovák eredet a valószínűbb.
Gohér: A Góhér alakváltozatával együtt magyar elterjedésűnek tűnik. Emiatt úgy vélem, a régi magyar gohér ~ góhér szőlőfajtanévből lett képzőtlen magyar vezetéknév, amely vélhetően egy ilyen fajtát termesztő vagy kedvelő személy ragadványneve lett. A hasonlóan régi bakator szőlőfajtanévből is lett magyar személy-, majd családnév, vö. Bakator.
Köszönöm a segítségét! Én is inkább arra gondoltam, hogy a Mácsek a családnév, és a Gyürecsács a ragadványnév. Az anyakönyvet vizsgálva egyébként több Mácsek nevű személyt találtam, míg Gyürecsács névvel mindössze egy ember szerepelt még.
Egyébiránt a RadixFórumban én írtam a bejegyzést. Sajnos a nehezen olvasható írást én akkor Márseknek olvastam és írtam, de valójában Mácsekről van szó.
Bezsenyi: Az irodalomban nem találtam rá etimológiát. A RadixIndex szerint a Bezsenyi mellett Bézsenyi és Bézsényi alakváltozatok is vannak, l. itt, és Dél- (Délnyugat-) Dunántúlon koncentrálódnak. Az alakváltozatosság és az elterjedés (az etimológiai megfontolásokon túl is) ellentmond annak, hogy viszonylag nem régi lengyel betelepülő lenne a névadó. Az elképzelhető, hogy egy lengyel emigráns a magyarok számára kimondhatatlan nevét lecserélték egy helyben ismertebb másikra. – Hasonló problémához vö. lengyel-német viszonylatban: http://www.youtube.com/watch?v=1FWGwegXMvU
A Bezsenyi (Bézsenyi, Bézsényi) nyilvánvalóan -i képzős magyar lakosnév egy Bezseny (Bézseny, Bézsény) településnévről, de alkalmas ilyet nem találtam. A Hunyad vm.-i Bezsán (Bejan, Románia) településnek volt régen Bezsen (Besen, Beseen) névalakja, de ez túl távolinak tűnik Dunántúlhoz, ill. hiányzanak a köztes előfordulások. Esetleg egy korábban eltűnt falu lehet a névadó. Vagy a szóközi s ~ zs változás alapján gondolhatunk a Bezsenyi < Besenyi < Besenyei alakulásra a Bes(e)ny(ő) településnevek egyikéből. De a rs ~ ss (pl. újabb hárs, régebbi háss) hangváltozás analógiájára esetleg (bár nem túl valószínűen) a Berzsenyi családnév alakváltozata is felvetődhet. Ennek forrása a Veszprém vm.-i Kisberzseny, esetleg a Tolna vm.-i Börzsöny vagy. a Hont vm.-i Nagybörzsöny. (NB. A Nádasberzseny és a Litvaberzseny településnevek újkori magyarosítások, így ezek a családnevek esetén nem játszanak.)
A RadixIndex ismeri a Bezsenyik nevet, amelyet esetleg magyarosíthatnának Bezsenyivé. De ez messze esik, és szlovák. Van Bezsenecz is: ez is távoli és kárpátukrán, ráadásul nem is annyira egyértelműen bezsenyiesíthető. Ugyanitt vannak Besenski, Besenszki, Besenszky nevek, amelyek vélhetően szintén a Besenyő (ill. abból szlávosodott) településnévre utaló szláv (de a magyar településnév miatt nem lengyel) lakosnevek. A távolság itt is problematikus, ugyanakkor az sem világos, hogy ki fordította volna le ezt magyarra félig, azaz csak a -szki képzőt -i-re cserélve, és miért zöngésedhetett ezután ilyen fiatal alakulatban a s hang zs-vé? Szóval, ez az út nem tűnik járhatónak.
És végül: végigkerestem a jelenkori lengyel neveket tartalmazó névtáraimat, sem Beżen- (Beżeń-), sem Beszen- (Beszeń-) kezdetűekre nem leltem bennük. Nem zárható ki, hogy régen voltak ilyenek is, de ez a helyzet különösen kétségessé teszi, hogy ilyesmi lengyel névből magyarosodhatott volna a Bezsenyi. (Persze feltehetnénk még eltérőbb alapot is, vö. a hidegháborús amerikai politikus, Brzeziński nevét. De ez már kezelhetetlenül szélesre tárná a lehetőségeket.)
Vízkeleti: A Vizkeletey, Vizkelethy, Vizkeleti, Vizkelety, Viszkeleti, Viszkelety stb. írásváltozatokkal együtt a Pozsony vm.-i Vízkelet település nevéből -i képzővel alkotott magyar lakosnév, amely az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, az ott lévő birtokra utal. – A település nevében a kelet tag ’[át]kelés’ értelmű, vagyis a Dudvág folyón lévő vízi átkelőnél települt falut jelöl.
A Böröczky (Böröczki) vezetéknév már sorra került a 11158-as hozzászólásban.
> "a Böröczky név valószínüleg a Vereckei szóból származik, utalva a Vereckei hágóra, ahol őseink, a honfoglaló magyarok bevonultak a Kárpát-medencébe"
Nemhogy a Böröczky névnek, de még a Vereckei (Vereczkei, Vereczkey) családnévnek sincs köze a Vereckei-hágóhoz. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában az első írásos adatot a Vereckei-hágó névre csak 1863-ból tudja hozni. A bevonulás útvonalának meghatározása (azaz, hogy itt és nem pl. a szomszédos Kisszolyvánál, avagy éppen Uzsoknál, mert a krónikák az Ung [Hung] folyót emlegetik a hegyeken való átkelés kapcsán), és az ezzel felértékelődő, addig legfeljebb csak helyi jelentőségű földrajzi helyek elnevezése is a XIX. sz. nemzetépítés, illetve a milleniumra való felkészülés során történt meg.
Az idevonható legkorábbi név, a ma magyarul Alsóvereckének (Nizsnyi Vorota, Ukrajna) nevezett település említése 1263-ból mint Werezka. De ez is három és fél évszázaddal későbbi a bevonulásnál. És még hatszáz évig nem lesz kijelölve történelmi helyként.
Emiatt a Vereckei családnév is csak olyan, mint a többi: erről a (mezővárosi rangig jutó) településről elszármazott, oda kapcsolatokkal rendelkező, vagy ott birtokkal bíró személyt jelölte. A hágó és a történelmi utalások az elnevezésnél nem játszottak. A Böröczky név azonban még ennyiben sem köthető ide.
a Böröczky / i családnév eredetét keresem. Több mindent találtam a neten, többek között:
"a Böröczky név valószínüleg a Vereckei szóból származik, utalva a Vereckei hágóra, ahol őseink, a honfoglaló magyarok bevonultak a Kárpát-medencébe".
De van egy ilyen nevű falu Erdélyben is, arrafelé ill a Tiszától keletre e-vel írják a nevet. Gondolom, lehet(ett) rokonság, valamikor a történelem korábbi szakaszában, ha tényleg onnan jöttek az ö-betűs rokonok É-Dunántúlra.
Milyen eredetű lehet a név? Erre nem találtam információt.
Szia, a Bezsenyi családnévről van valamiféle információd? Megboldogult nagyanyám szerint valahonnan Lengyelországból vagy a környékéről érkeztek az országba, de ennél tovább nem nagyon sikerült jutnom, igaz, egyelőre csak az interneten nézelődök.
Konkrétumot nyilván nem tudok neked mondani, de még én is olyan falusi közösségbe születtem bele, ahol az embereket nem a hivatalos vezetéknevükön emlegették, hanem a ragadványnevükön. Nálunk csak a XIX. sz.-ban váltak a vezetéknevek változtathatatlanná: addig akár bemondás alapján is bejegyezhették az adatokat az anyakönyvbe, így megeshetett, hogy valaki a ragadványnevével lett azonosítva. És ez a ragadványnév változhatott is az illető élete során, illetve lehetett a családnak és az egyénnek is ragadványneve: tehát egy időben egyszerre több megkülönböztető nevet viselhettek az emberek.
Az sem volt példanélküli, hogy a családi ragadványnév felváltotta a korábbi családnevet (amely nagy valószínűséggel maga is ragadványnév volt eredetileg). Különösen képlékeny volt a helyzete a frissen betelepülteknek. Nem állván mögöttük helyi tradíció, a korábbi helyen viselt családnevüket nem biztos, hogy „el tudták fogadtatni” a közösséggel: ekkor az új helyen kapott ragadványnév a hivatalos kommunikációban is könnyebben felválthatta az eredeti családnevet.
Ami a konkrét neveket illeti a Mácsek ~ Macsek a RadixIndex szerint Vasban és a Dráva mentén jelen van relatívan magas gyakorisággal [*]. A Gyürecsács névnek nincs jelenkori találata.
A két név így együtt mindenképp vasi szlovén nyelvi hátteret sejtet. Különösen a Gyürecsács, amely mögött a Rába menti szlovén Djüra ['ɟyra] ’György’ személynevet sejthetjük -ek és -ač kicsinyítő képzőkkel kiegészülve. Ennek fényében a Mácsek is egyeztethetőnek látszik a vasi szlovén maček ['ma:tʃək] ’macska; kandúr’ szóval.
[*] A Google – itteni kérdezésen túli – másik találata a Gyürecsács névre a RadixFórum egyik bejegyzése a Laczó család szálán. Itt azonban nem a Mácsek, hanem a Mársek névvel váltakozik. Ez utóbbi olvasat is lehet szlovén, mivel ott jelenleg is adatolhatók a Marjan ’Marián’, Mark ’Márk’, Martin ’Márton’ nevek -(e)š kicsinyítő képzős származékakaént előállt Mar(e)š személynév Maršić, Maršik származékai: a feltételezhető szlovén Maršek is ebbe a sorba illeszkedik.
> Talán az lehet a megoldás, hogy a fenti név egyik változata az alany?
A Zinger és a Zenger összetartozására van elvi lehetőség. Azonban a Duden Aussprachewörterbuch szerint a Zenger nevet nyílt e-vel ejtik, mint ['tsεŋɐ]. Ez pedig talán inkább arra mutatna, hogy etimológiai kapcsolata (umlauton keresztül) az a hangzóval van, nem az i-vel: Zenger < Zänger ~ Zanger < Zange ’fogó (szerszám)’ + -er (készítőre utaló) foglalkozásnév-képző, vagy középfelnémet zanger ~ zenger ’harapós, maró, csípős, éles; élénk, eleven’.
Hogy ennek ellenére lehet-e kapcsolat a kettő között, az már a délnémet nyelvjárások és névtan olyan részletes ismeretét igényli, amilyennek én nem rendelkezem. A 10651-es bejegyzésben ugyan egymás mellé kerültek i-s és a-s alakok, de nekem úgy tűnnek, hogy ezek a családnév-keletkezés koránál sokkal korábbi időszak, az ógermán e : o metatónia mai következményei.
