Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Én , mint mondottam Gáz-os házba nőttem fel, most az új szitu miatt keresek alternatív megoldást vagy véleményt , hogy létezik e téli meleg gáz nélkül :)
Építeni nem szeretnék, max így hagyom a köv tél lesz a próba mit.ad...Szülői ház gázzal volt fűtve - radiátor- most ez új lesz nekem kíváncsi vagyok a költség megtakarításra... ha egyáltalán lesz :)
Ja jól van, csak azt hittem nem olvastad az előzményeket.:D
Köszi, kedves tőled. Már kacérkodtam a gondolattal, hogy veszek egyet. Két dolog tart vissza. Az egyik az ára, a másik, hogy megint szét kellene vágnom a rendszert.:D Ez ugye egy bérelt ház, így is sokat invesztáltam már. Pusztán azért, hogy elmondhassam, itt leírhassam, hogy 15 vagy 25kW a teljesítménye szerintem nem éri meg a pénzt és a fáradtságot.
Igaz, a felső része nem volt meg "improvizáltam"... azért mindent én se rajzolok bele ha meg is lenne, hadd agyaljanak mások is hátha valami más variáció is születik :-) Köszi.
Azért kíváncsi lettem volna hogy mennyit lehet levenni a hőcserélőről ebben a formában. Ha közelbe lettél volna kölcsön adtam volna a hőmennyiség merőmet.
Még jó, hogy ismerek ilyen ügyes kezű grafikusokat.:DDD
Jó a modell. Annyi eltéréssel, hogy az alsó vízcsöves hőcserélő függőleges része van csak falazva, fölötte még van két sor 6/4"-os réteg vízszintesen. Ezek felett van a kupola alatt egy tartály, ami viszont vizes és 12 db füstcső bújik át rajta. Aztán pillangó, érzékelő, kémény... Itt látható részletesen a "bele".
Az össz. vizes vas felület több, mint 4m2, amiből a közvetlen füst-vas-víz felület 2,5m2. A teljesítményét nem tudom, de 130m2 szigeteletlen kőházat napi 2-3 vödör fenyőfával jól kifűt + HMV is erről megy.
Köszi. Persze, nem hagy nyugodni, de nem akarom szétverni a mostanit. Leginkább az a gond, hogy a meglévő két hőcserélőt kinek passzoljam el. Jók egyébként, csak nem illeszkednének a koncepcióhoz.
Hopp, kicsit elmaradtam.:( Az előző hozzászólásban már említettem, hogy működik a tercier. Ez így is volt, de akkor még adagoló nélkül. Közben az is elkészült, március elején össze is hegesztettük. A lemez vékony volt (2-es), saválló, szóval nem sikerült túl jól, de azért mutatja a tervet:
Próbák is voltak, bár már nem kellett nagyon tüzelni. Itt látható egy videócska is róla.
Ez meg itt két fotó, utóbbin kiemelve az érdekes részleteket:
Az ott nem lenne, ha zárva a tercier. Hogy miért nem oldalt nyomja az utánégetést (a lyukakon, ott is nyomja egyébként, csak nem olyan látványos, mert fenn nagyon húz a kémény), arra talán magyarázat a következő fotó, amin látszik kicsit összetaknyolta a hegesztő, a felső él elég "szellős":
Na, majd kijavítjuk őszre!:D Azért rendesen adtunk neki, olyan 10-15 begyújtás után egészen elszíneződött a szép saválló cucc:
Ilyen volt: Ilyen lett:
A szürkébb a belső oldal. Kicsit poros. Remélem nem fog hamar elégni.
Összességében hozta az elvárásokat, elégedett vagyok vele. Az ablak tiszta, a gázok elégnek, nincs korom (fenyővel tüzelek!). Ennél jobb már csak fordított égéssel lenne.:D
Csak azt nem tudom mit fejlesszek rajta jövőre?:DDD
Teljes hosszában, szorosan illesztve, de a hőtágulás miatt nem hegesztettük össze a tartállyal. A szerepe csak annyi hogy védi a tűzteret a koromtól, és megemeli annak a belső hőmérsékletét, mertnem közvetlen a harang alá sugározza a hőt.
A következő napokban kiderül majd mit tud...-10 fokban..
A kerek pillangószelep a tűztér kiömlőjét szabályozná. Attól lefelé tartó lemez, csak a tűztér felső részét védi a lekormolódástól, így a korom nem tud bekerülni a tűztér és a vízterek közé.
Hát azt, hogy nekem először úgy tűnt, hogy egy lemez van, ami ráborul a betétre ill. a betét+víztér formációra egy bizonyos távolságot tartva. Így ez az egy lemez kényszeríti igény esetén lefelé a füstöt, ami végigkúszik a betét+víztér külső felületein, majd lenn fordul és fel a kéménybe. Így írtad/rajzoltad, nem? Azt nem értem mi a másik lemez?
Ha a bekezdés első részében írt módon megy a szerkentyű, akkor gondolom a másik lemezkúp tereli és gyűjti a lenti fordulás után felfelé induló füstöt a kémény irányába. Erre írtam azt, hogy miért nem maga a kályha fala/teteje végzi ezt a gyűjtést, úgy még az is intenzívebben melegedne.
Ha viszont két süveglemez is van, és a kettő között megy le a füst, akkor nem éri a betét külső falára akasztott tartályokat közvetlen. Ami a hőcserét rontja ugye. Esetleg annyira rásimul a tartályokra, hogy vas-vas kontaktus is van? Akárhogy is, ez esetben a két lemez között lemegy a füst, majd a felső lemez felett/azon kívül száll fel és megy a kéménybe, közben melegítve a kályha falát és tetejét.
Az is lehet, hogy nem értettem meg teljesen hogyan is megy ez az égető.
Hasonló. Ma 14 fok volt, de reggel hideg volt (az elmúlt napokhoz képest): 7 fok. Próbáltunk tegnap korcsolyázni, zárva volt a pálya és csorgott róla a víz. Esténként 8kg fenyő megy a házi égetőbe. Az is főleg a HMV miatt.
A kerek pillangószelep a betét kiömlőjén van, csak huzatszabályzó szereppel bír. Ritkán használom, csak ha azt akarom hogy a tűz ne legyen intenzív. A visszafordító szelep a négyszögletes. Azzal választható hogy a füst közvetlenül a kéménybe jusson, /begyújtáskor a szükséges parázs eléréséig,/, vagy visszafordítsa a füstgázt a vízterek mellé egészen le a padkáig.
Ilyen lett: 
