Elsődlegesen olyan megoldásban gondolkozunk, ami padlófűtés (párom mozgáskorlátozott, nem feltétlen fog 50 cm-ért kocsiba ülni, inkább mászik :) valamint a lába felől érzékenyebb a teste (könnyen felfázik).
Gáz nincs a telken, csak a fűtésért nem tartjuk kifizetődőnek beköttetni esetleg még hozzá lehet tenni a melegvizet (főzés: indukciós lap), de később kiváltani nem könnyen lehet.
Áramról és szittyóról is mehetne "minden" (fűtés-hűtés, HMV), akár helységenként szabályozható a hőmérséklet.
Valóban én is azért óckodok tőle (villanyfűtés), mert sosem lehet tudni.....lehet lesz C tarifa, de lehet nem. (ha nem, akkor meg aztán nem is kell hogy utalja a fizut a melóhely...pakolhatja bele számlába :D)
Szakibá....nah igen, az sem elhanyagolható kérdés......párom szerint a villanyfűtés: "egy élet és még 1 nap" Hát azért nem tenném a fejemet erre sem. Persze mázli, hogy van egy hiper,szuper szerelőnk, aki regszer is....ráadásul neki is villanyfűtése van (csak vmi panel álmenyezetben) és imádja. Ő azt mondta, hogy ha most csinálná betenné padlóba oszt' csókolom.
De a helyzet az, hogy van tökéletes fűtés, csak nem mindenkinek ugyanaz :)
Próbálunk racionális, hosszútávú, mégis viszonylag gazdaságos/megtérülő/kevésbé problémás megoldást találni. :)
Villany: a bekerülési költség alacsony és nem kell vacakolni az engedélyekkel. Eddig tartottak az előnyök. Hátrány hogy nagyon(!) drága a használata. C tafira meglesz nektek 10-15 év múlva is??? Milliós napelemmel persze csökkenthető csak kérdés hogy mindig ez a szaldós elszámolás lesz, mert ha nem akkor a téli ködben megint csak nézhettek mennyit termel. Hőszivattú: Bekerülési költség magas, cserébe hosszú távon gazdaságosan fűtesz vele. Viszont ha egy ilyen milliós cucc elromlik, azt nem fogja Szakibá' megszerelni, illetve az éves karbantartás is ehhez mért árú lesz várhatóan, ezt is figyelembe vetted? Persze hozzá lehet számolni az érzést is, hogy most zöld vagy, nade milyen áron? Arany középútként a gáz nem játszik? A villany árának harmadából fűtöttök vele (normál tarifához képest). Ha a hőszivattyúba bele vesszük a karbantartásokat stb akkor a gáz költsége nincs is túl messze tőle. Illetve egy ekkora házat ilyen januári időben illik bőven 20e/hó alatt gázzal kifűteni. Ha a hőszivattú nagyon jó és a feléből (nagyon meglepődnék) megoldja, akkor is max 10e/hó a megtakarítás vele, évtizedek mire megtérül, addigra már lehet is cserélni mert tönkre megy. Persze tény a szondával hűteni is tudsz ha akarsz, ezt a gáz nem tudja.
Olvasgattam a fórumot és gondoltam segítséget kérek...Építkezünk és megakadtunk a fűtésnél. Nem igazán jutunk közös nevezőre a párommal, hogy mi legyen.
Házikó 120m2, nagyon jó szigeteléssel (de nem passzív ház).
Többször átrágtuk már a fűtésrendszereket együtt és külön-külön is...persze mindketten kiválasztottuk a számunkra ideális megoldást.
Párom a fűtőfólia/szőnyeg mellett kampányol erősen.
Érvei a bekerülési költség - sokszorosan súlyozva! :D -, valamint a rendelkezésünkre álló C tarifa (alkalmazotti), ami a normál ár kb fele (persze a kedvezmény fogyasztás függő).
Én a talajszondás hőszivattyú mellett teszem le a voksomat. Bekerülési költsége magas, de még a C-tarifával is szimpatikusabbnak tűnik (nem kellene rá a H tarifa sem).
Nem tervezünk napelemet MÉG (a C miatt dupla a megtérülési ideje), így nem tűnik túl jó választásnak a villanyos megoldás.
Persze vannak még egyéb tényezők a részemről, de ez a páromnál vajmi keveset számít. :D
Mint pl.:
környezetkímélő - amíg nincs elem, addig az áram ugyanúgy erőművek által van megtermelve (termelő, kereskedő, politika...stb alakíthat mindenen)- villanyfűtés esetén ez jóval több
kevesebb a fogyasztása - ugyancsak arra tudok gondolni, hogy villanyfűtésnél pl.: 10000 kWh/év fogyasztás esetén a kifizetett áramdíj, csak és kizárólag a szolgáltatóé, abból nincs megtérülés (a megtérülést itt én úgy gondolom, hogy a hiányzó összeget hitellel pótolnánk a szittyóhoz, a villanyoshoz nem kell több pénz, de akkor a kifizetett áramdíj a szolgáltatóhoz vándorol), ahhoz kell a napelem....ráadásul nagyobb kapacitású is, mint ha csak a szittyó meg a standard háztartási berendezésekre tervez az ember
számításba veszem (pesszimistaként), hogy a C tarifa sem végleges, lehet hogy beüt a gbsz és nem vehetjük igénybe, ebben az esetben még inkább olcsóbbnak tűnik a szittyó
Próbáltunk infot szerezni ismerősöktől, de mindenki a saját rendszerét dícséri -ami érthető is (villanyosoknak napelem van vagy amiatt lett villanyfűtés, mert a szaldó nem éri meg), szittyóval nincs elem közösen, mert az egyszerre hatalmas beruházás (össszeg).
Érvek, ellenérvek, tapasztalatok, gondolatok. Mindent szívesen fogadok!
Mert a klíma egy hőszivattyú. A kinti hidegből is tud kivonni hőt, míg a sima villanyfűtés nem. Így hatékonyabb. Viszont nem olyan komfortos, mint egy kályha, mert fújnia is kell a levegőt bent.
Tehát van cserépkályhád, van konvektor is és egy kis szobában /12 nm / ott 70 ezer a fűtőfilmes fűtés / az egész házban 5 x lenne több, azaz 350 eft. Villannyal.
Egyszerű a javaslat : az alapfűtés menjen konvektorral összenyitott ajtókkal amikor nem vagytok otthon. Aztán amikor hazajöttök erősebbre a konvektor vagy a cserépkályha.
Erre a kívánságra :
Természetesen az ár számít, de ha valamivel többe kerülne egy adott fűtési típus mint a másik, viszont sokkal kényelmesebb, akkor nem érdekelne a többletköltség, de irreális számlát nem akarunk, annyira nem vagyunk kényelmesek ;-)
Szeretnék némi tanácsot kérni használati tapasztalatokról, a különböző elektromos fűtési típusokkal kapcsolatban.
Jelenleg egy jól szigetelt 60nm-es családi házban lakunk, gazdaságos, jó fekvésű, egy tél 2-3 m3 fatüzelést jelent, semmi gond nincs vele, a cserépkályha befűti az egész házat, persze vannak hidegebb helységek, fürdő, konyha. Nagy hidegben, amire mostanában nem volt példa, a régi konvektort kis rásegítésnek beindítjuk, megjegyzem nem szeretem de ha már ott van néha megy.
Ismerem a fűtőfilmet, van is egy különálló kis szobában, vezérelt áramról megy, idős nyugdíjasnak, egy tél a 12m2-es szoba, 4 m2 fűtőfilmel 70.000,- forintba kerül.
Aztán hallottam elektromos kazánról, radiátorokról, van aki klímáról a fűt, de fogalmam sincs milyen hatékonysággal üzemelne, ha az egész házat fűtené valamelyik módszer.
Azért is gondolkodunk benne mert ugyan a cserépkályha mindenképpen megmaradna de mikor későn érünk haza a feleségemmel, bár hamar be lehet gyújtani de csak jobb lenne a hidegebb napokon meleg házba hazaérni.
A gázkazános megoldás 1 millio-1.3 millió lenne kb, normális kazánnal, nem szeretjük a gázt, maga a gáz sem olcsó, a kiépítés sem, meg biztonságtechnikailag is a legrosszabb....így egy másik kiegészítő megoldást keresek.
Természetesen az ár számít, de ha valamivel többe kerülne egy adott fűtési típus mint a másik, viszont sokkal kényelmesebb, akkor nem érdekelne a többletköltség, de irreális számlát nem akarunk, annyira nem vagyunk kényelmesek ;-)
Szóval aki már átszámolta ötmilliószor és átbeszéltétek a lehetőségeket, mire jutottatok?....Mire érdemes beruházni? Illetve mire egyáltalán nem?
"Azt meg írtam én is, hogy később jobb volt a goni ELMŰsöknek. Amikor 80 körül a 40 fillért egy lépcsőben megemelték 75-re, a 38 meg maradt. Aztán jött a HFH-mentesség is."
Én az 1985 ös évről írtam ezt, illetve az azt követő 90 es évekről.
85 ben kezdtem építkezni akkor fizettem be a HFH t, majd a kis faházikónkról forgattuk rá a mérőt, kábelcsatlakozást a végleges, általam elkészített faszekrényes mérőhelyre.
(Ezzel legalább megtudtam spórolni a néhány évi ideiglenes mérőhellyel járó macerát, ugyanazt a mérőt vihettem tovább. )
A HFH fogalom később jött, nem a 30-38-40 filléres időszakban.
Amely időszakban egyébként ELMŰ-sök bementek a fogyasztói irodákra, és megkérdezték, hogyan lehet a kedvezményt visszamondani. :) Már nem emlékszem pontosan, hogy volt, de mindkettőnek az elején volt valami drágább rész, csak nem egyforma, és így vagy, aki sokat fogyasztott, vagy, aki keveset, az jobban járt a 40 filléres lakosságival, mint a 38 filléres kedvezményessel. :)
Azt meg írtam én is, hogy később jobb volt a goni ELMŰsöknek. Amikor 80 körül a 40 fillért egy lépcsőben megemelték 75-re, a 38 meg maradt. Aztán jött a HFH-mentesség is.
"És, bár nem te írtad a rosszízű megjegyzést az ELMŰ-sök sok kedvezményéről (ez volt az egyetlen), akkor a kedvezményes tarifa meg 38 fillér volt, ami nem volt a 40-hez képest olyan nagy irigységre érdemes. "
Nem irigyeltem én sem őket, mert voltak más munkahelyek is ahol a dolgozóknak valamilyen módon kedveztek.
Viszont arra is emlékszem, hogy 85 ben a 3 x 10 A nappali tarifáért 6600-Ft HFH-t kellett fizetnem és amikor azt 3 x 16 A re szerettem volna bővíteni akkor még 12 000 et kellett volna ráfizetnem.
Erre egy nagyon rendes, elműs ügyfél szolgálatos hölgy azt tanácsolta, hogy a kétszintes épületünkben inkább alakítsak ki még egy mérőhelyet további 3 x 10 A re és ezekre pluszban is megadták a B tarifát díjmentesen.
A "precíz emlékezőképesség kedvéért", - anélkül, hogy irigyeljem - azért arra is emlékszem, hogy egyik elműs ismerősömnek 3 x 30 A es automatái voltak a mérőhelyen az akkori 120 000 -res díj helyett szinte ingyen.
Megmondom, minek lenne értelme: a klímás fogyasztást összehasonlítani a villanyfűtés fogyasztásával, egy-két napig, azonos körülmények között, de legalábbis regisztrálva a külső-belső hőmérsékleteket közben.
Valóban, méghozzá az a gond vele, hogy ugyanannyiba kerül, mint egy klíma, csak drágább az üzemeltetése. A teljesítménye is ugyanakkora, csak ez 8 órán át tudja csak egy nap.
Időközben megjött az első teljes havi villanyszámla (amiben benne volt a hideg falak átmelegítése is), 32 000 Ft mindenestől, azaz szolgáltatóhelyiségtől otthoni mikróig és hajszárítóig.
Rosszabbra számítottam. Tudom, klímával valszeg még jobb lenne, meg komoly fagyok sem voltak még, de azért nem lesz ez olyan rossz, mint amitől féltem.
Hát csak a precíz emlékezőképesség kedvéért, a 70-esekben rengeteg cserépkályhafűtés létesült, a munkáltatótól függetlenül, mivel a nappali áram 40 fillér volt, az éjszakai meg 30, gyakorlatilag szinte mindegy volt.
És, bár nem te írtad a rosszízű megjegyzést az ELMŰ-sök sok kedvezményéről (ez volt az egyetlen), akkor a kedvezményes tarifa meg 38 fillér volt, ami nem volt a 40-hez képest olyan nagy irigységre érdemes.
Később volt jobb is a helyzet, de aztán a szocialista kormányok elkezdték faragni ezt is, ahol gáz van, ott az ELMŰs is gázzal fűt.
Az összehasonlítotté 129 eft, míg az olajradiátoré csak 10 eft. De hát a hőt alapvetően a nagy tömegű lakás/ház falazat tárolja.
Viszont könnyűszerkezetes házban, pl. egy fából épült nyaralóba kitűnő lehet.
Ha van vezérelt áram ! Ha nincs akkor marad a kályha, vagy a kandallócska !
Mégpedig úgy hogy kimegyünk péntek d.u 3 ra megpakoljuk a 6-7 kW-os kandallót, fűtünk vele 2 -3 órát mondjuk betolunk 20 kWórát maj a legnagyobb k ilyen villanykályhával tarjuk a hőmérsékletet éjjel betolva egy 32 kWóra energiát .. szombaton és vasárnap pedig már csak ezzel a kályhával fűtünk.
Egy 30 nm -es jól szigetelt nyaralóvak így megoldható egy téli Wikend.
De közelébe sem lép a régi elekthermax kályháknak.
Ime az adatok :
Teljesítmény (W)800 1200 1600 2000 2400 2800 3200
Tároló telj. kWh 6,4 9,6 12,8 16 19,2 22,4 25,6
Össz.
súly (kg)48 69 88 109 129 150 169
Itt a legnagyobb / a vastagon jelölt / azonos az elekt.her. legkisebbjével.
Az elh. -nál 3,3 4,5 és 6 kW-os volt.
A legnagyobb 48 kWh energiát tárolhatott, itt a legnagyobb is csak 25 kWórát. Természetesen jobbak mint az olajradiátorok, igaz az áraik is magasabbak.
Pl. egy 2kW -os olajradiátor aminek a tömege 10 kg, semmi hőt nem tárol, míg egy hasonló teljesítményű ilyen kályha
Ha vezérelt árammal(olcsóbban) akarod üzemeltetni a lakást, akkor a hőtárolós villanykályha jobb megoldás, mert norvég panellal a hosszú árammentes időszakokban fázni fogsz.
egy régen nem lakott, öreg lakás felújításáról lenne szó. A padló egy része parkettázott (klasszikus parketta), más része sima aljzatbeton+linóleum. A nyílászárók teljesen le lesznek cserélve, ezen kívül a falak várhatóan nem lesznek külön hőszigetelve. A belmagasság mindenütt 3.2 m és 78 m^2 a lakás összterülete. Éjszakai áram is rendelkezésünkre áll. Az egész lakást kizárólag elektromosan szeretnénk fűteni.
Kérdések:
- Ugyanakkora teljesítményű norvég fűtőpanelt vagy német samott téglás radiátort lenne-e érdemesebb egy adott helyiségben üzemeltetni? Milyen szempontok szerint lehet ezt jól eldönteni? Van valakinek érdemi tapasztalata bármelyikkel is?
