A mai bejelentés szerint megszűntetik a magánnyugdíjpénztár tagok pénztári befizetéseinek átutalását. A pénzt megtartja magának a kormány. Ez véletlenül nem lopás?
nekem ebből a táblázatból az (is) jön le, hogy ha a számokat közelítőleg nem piszkáljuk, hogy kb mostantól - ha megéli - egy ffi nyugdíjas a 65 év korhatárával max 5-6 évet fog nyugdíjban tölteni a mostani 10-el szemben és tovább kelleni dolgoznia 2-3 évvel (+ ott lesz a romló eü hatása, tehát jó esély van rá, hogy nem kúrálják ki, mert pl nem tudják, vagy nincs rá pénz.. mellette ott van a plafontalan járulék, meg a többi..) ez a generációk közötti szolidaritás egyik gyönyörű példája...
Rendre visszajön itt is, hogy hogyan viszonyul a születéskor várható átlagéletkor a nyugdíjkorhatárhoz, csak sajnos a kettőnek nincs sok köze egymáshoz, a releváns adat a nyugdíjazáskor várható átlagos élettartam, ami persze sokkal magasabb a születéskor várhatónál.
Most véletlenül láttam egy régebbi cikket az indexen, ahol olyasmit (is) olvashatunk, hogy átlag magyar férfi, ha megérte a 65-öt, még 15 évre számíthat; átlag magyar nő hasonló helyzetben 18-ra.
3.394.000 forint volt egy tag átlagos vagyona, így az idei év végére az átlagtagnak 303.424 forinttal lett több pénze
Örülhetnek azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik nem engedték, hogy az állam „megmentse” a nyugdíjukat, írja az Azénpénzem.hu. A pénztára mellett kitartó hatvanezer ember egyéni számláján 2015-ben is jóval több pénz lett, a tb-rendszerbe visszaküldött közel hárommillió viszont azzal szembesülhetett, hogy soha nem is lesz egyéni nyugdíjszámla.
megért a a judáspénz, mennyi volt az átlag reálhozam anno?
Egy okmányirodában dolgozó ugyanúgy hozzájárul a nemzeti össztermékhez, mint egy öntőmunkás.
Meg a rendőr és az orvos is, a tanárok szintén és a zenészek, verseket faragó művészek is.
Hatalmas tévedés eredménye az, ha valaki a társadalom által előállított értékekről az ún. improduktív, vagy nem közvetlenül termelő tevékenységeket le akarja válaszani.
A "verseny" termelő szféra termeli ki az ország összes pénzét...
ez fizet adót járulékot az államnak/önkorinak, vámot, áfát stb...
bért a dolgozóknak, amit megen adóztatnak és járulékoznak.
az állam a termelt javak adóztatásából begyűjti a költséghányás bevételi oldalát és elkölti... pl. nyugdíjra stb ill.
többek közt az aktív dolgozatokra a közszférába, persze az egy kifizetem egy részét visszaveszem transzfer...
ja és az állam nem csak az itthoni termelőkét sápolja, hanem kinti termelők munkájából/termékéből is lecsíp egy falatot, amit újraoszt... hiszen áfa van ill a kereskedelmi cégek is adóznak...
meg persze haszon neki az itthon megtermelt, de kint eladott is, hiszen a termelő itt fizet, hiszen fizethet, mert máshol megveszik a termékét...
szóval főleg az itthoni termelő ágazat/dolgozói termelik meg, + részben a világ más felén termelők...
"Mondjuk ha a világon egyre kevesebb élelmiszert termelnek, akkor ugye felmegy az ára, ezzel kisebb lesz a kereslet rá, hiszen lesz aki nem bírja megvenni, és kialakul az egyensúly a piacon. Mindig az fogja tudni tovább megvenni a terméket, aki tovább bírja vásárlóerővel. Tehát az egyén rendelkezésére álló pénz mennyisége igenis szempont."
Nem egészen...
jelenleg kevesebb kaja, több száj, nagyobb kereslet, dráguló kaja, egy jelentős réteg számára nem lesz elérhető normális kaja... stb.
a többi igaz, sőt ekkor fog igazán számítani ki tudja majd megvenni a vizet/kaját.
állami bőven nem lesz elég, szeretett MNB vezérünk, a nem éppen rossz fizuk mellé bőven ad magáncélú nyugdíjra a dolgozóinak, vajon miért, esetleg, hogy az életszínvonaluk stabil legyen életük végéig...
mennyiket is ad, millákat évente...
egy átlag magyarnak kora függvényébe évi 250 000-1 000 000 Ft kell elrakni, hogy az életszínvonala megmaradjon majd 2050-60 táján...
A társadalmi szintű jövedelem-elosztási arányok megváltoztatása elegendő, az általános gazdasági növekedés bőven nyújt fedezetet nem csak a nyugdíjakra, hanem a koari nyugdíjakra és a rövidebb munkaidőre is."
