Pedig itt a lényeget tekintve igaza van bilfernek. Csak annyiban javítanék az állításán, hogy nem a kazároktól, hanem - természetesen - a kavaroktól tanulták a nyelvet a türkök.
Mármint a saját -- a "türkök másik nyelve" -- mellettit? Ki az, aki mást mond? Bár éppen Bilfer -- és ezek szerint te is? Idézem őt:
" Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császar azt tanusította, hogy a magyarok a kazároktól tanulták a ma is beszélt nyelvüket"
ami azt involválja, hogy "a" nyelvüket, HOLOTT volt nekik egy saját anyanyelvük is. Amelyet otthonról hoztak (Volgántúl). Így a kazár nyelv az idegen (tanult) nyelvük. Ahogy a szláv meg a KM-ben lett az, aztán többé-kevésbé később a latin, német, török,
Az viszont gáz, hogy pl. a Kevert nyelv szócikket egy elkötelezett turanista alkotta meg 2019-ben.
"Paolo Agostini az uráli nyelvcsalád gyakran hangoztatott régiségét vonta kétségbe, s amellett érvelt, hogy a ma az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvek olyan kreolizált nyelvek, amelyek egy olyan ősi pidzsin nyelvből fejlődtek, amely a Kazár Birodalom által ellenőrzött kereskedelmi útvonalak mentén és a kazár kereskedőtelepek körül alakult ki. Álláspontját elsősorban arra alapozza, hogy az urálinak tartott nyelvekben igen számos olyan török, mongol, tunguz, középperzsa, arab, héber, középlatin, korai szláv és germán eredetű kölcsönszó található, amelyek nem kerülhettek e nyelvekbe azok feltételezett közös Urál környéki vagy nyugat-szibériai őshazájában, így jelenlétüket csak az magyarázhatja, ha vándorszavakként kerültek be az egyes nyelvekbe egy jóval későbbi korban. Kiemeli, hogy az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvek a részben közös szókincsen és a nyelvtipológiai hasonlóságokon (amelyekben egyébként az altaji nyelvekkel is osztoznak) kívül nem mutatnak különösebb hasonlóságot. Álláspontja egyben azt is jelenti, hogy elveti az uráli/finnugor nyelvcsalád létezését. Nézete szerint a történelmi források és nyelvészeti megfontolások alapján a honfoglalás kori magyarok nagy valószínűséggel török anyanyelvűek voltak, de a kazárokkal való (az A birodalom kormányzásáról 38. és 39. fejezete által említettek szerint) viszonylag rövid együttélésük során gyorsan eltanulták a kazárok nyelvét is, mely szerinte a kazárok birodalmában kiterjedten használt, török alapú pidzsin nyelvet jelentette. A kereskedelmi kapcsolatok okán ezt a pidzsint ismerte és beszélte a Kárpát-medencében talált népesség is. A magyarok eredeti török nyelvéből, a kazár pidzsinből és a helyi népesség nyelvéből, nyelveiből alakult ki végül a mai magyar nyelv."
És szegény átlagos olvasónak semmi nem jelzi, hogy Paolo P. Agostiniről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Annyi már egészen biztos, hogy nem dolgozik valamely egyetemi tanszéken, nem tudunk nyelvészi képesítéséről. Tulajdonképpen egy lelkes hobbista fantáziálásáról van szó!
Ui.:
Az is egy igen komoly figyelmeztető jel, hogy a ""Paolo P Agostini" PhD" keresés sem hoz különösebb eredményt. Pl. egy konkrét doktori disszertációt stb. stb. Mikor szerezte a fokozatot? Hol?
“….feltételezhető, hogy a kérdéses „uráli“ pidgin a kazár kaganátusban jött létre. Háromszáz éven keresztül, az i.u. 650 és 950 között, a kazároknak sikerült kiterjeszteniök hatalmukat a Kászpi- valamint a Fekete-Tenger tartományain keresztül lebonyolodó kereskedelemre. A kazárok kereskedelmi állomásai a kazah Talaszvölgytől végig a Svédország szivében levő Birka városáig terjedtek. Kazária az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalon helyezkedett el a korai középkorban, így a legmegfelelőbb hely volt, ahol egy új pidgin nyelv kifejlődhetett. Az uráli nyelvek minden valoszínűség szerint a régi pidgin nyelv kreolizált utódai, amelyek a kazár kereskedelmi állomások körül és azok útvonalai mentén fejlődtek tovább”.
Ennek nem sok, de inkább semmi értelme. Éppen a kazárok közvetlen közelében (az alánoktól a kaukázusi avarokig) semmi nyoma a hipotetikus ugor-kazár nyelvnek, de Svédországban meg igen. Úgy, hogy ez a Kazár Kaganátus idején kezdett terjedni - kazár kereskedők nyomán. Ez inkább vicc, mint tudományos elmélet.
Pedig itt a lényeget tekintve igaza van bilfernek. Csak annyiban javítanék az állításán, hogy nem a kazároktól, hanem - természetesen - a kavaroktól tanulták a nyelvet a türkök.
feltételezhető, hogy a kérdéses „uráli“ pidgin a kazár kaganátusban jött létre.
Legközelebbi nyelvrokonaink (manysik, hantok) sosem éltek a Kazár Kaganátusban.
Ahogy a magyarok sem, persze.
Háromszáz éven keresztül, az i.u. 650 és 950 között, a kazároknak sikerült kiterjeszteniök hatalmukat a Kászpi- valamint a Fekete-Tenger tartományain keresztül lebonyolodó kereskedelemre.
Zágson, a Levedivel a Volgán túlról 840 k. jött magyarokat (7 törzs, egy nyelvvel, lásd DAI) ez semmiben nem érintette (volna). 900 után megint nem. A honfoglalói hagyaték is uráli (most földrajz) gyökerű.
hogy Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császar azt tanusította, hogy a magyarok a kazároktól tanulták a ma is beszélt nyelvüket
Semmi ilyet nem "tanusított" a császár, lásd DAI cap. 39.:
"Ennek következtében a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is."
Nem hiszem, hogy találnék ilyeneket. (Ennek egyébként örülök.) De megköszönném a második cikket, amit találtál, mert én csak egyet (Institut za migracije i narodnosti, Zágráb. IMIN. Alapítva: 2013-ban), de azt angolul, franciául, és horvátul is, meg ezt a magyar nyelvű összefoglalót, ugyan innen.
Ez nállad még sajnos mindíg azt jelenti, hogy azt fogadod el, ami neked tetszik belőle, nem azt amit megalapozottan alátámaszt. Mondjuk ha ez tényleges nyelvészeti munka lenne, akkor ezt nem is igazán tudnád megítélni.
