Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Igazad van a hagyományosnak mondható ellenáramú tömegkályha szerkezet esetében.
Itt elég kritikus a tűztér mérete és a berakott fa mennyiségének az öszhangja kiegészítve a huzat jellemzőivel is.
A járatos kályhák célkitűzése az hogy az áramló forró füstgázokból a járatban kinyert hőt hasznosítja. Csak ennek sok ellentmondása van mert az égési ciklus kezdeti és befejező szakaszában már csökken a füstgáz hő és növekszik a lerakódás veszélye, és a kéményben különösen veszélyes ez a folyamat, korom és kátrány rakódhat le.
A betáplált levegő hőfoka jelentősen megváltoztatja a tűztér hőmérsékleti viszonyait.
Ez bárki kipróbálhatja forró levegő betáplálásával (hőlégfúvók) használatával.
Ha a kémény ezt elektromos áram használata nélkül is tudja, igaz kissebb teljesítménnyel, akkor jelentősen javul a helyzet.
Ha a kályha szerkezete nem a hagyományos elvet követi hanem képes a keletkezett hőt hasznosítani sokkal szélesebb határok között, - mint hagyományos esetben -, akkor nem a tűztérhez kell alkalmazkodni, oda berakhatsz 50 kiló fát is nincs jelentős eltérés és veszteség. A tűztér anyag pedig kibírhat 1500 C fokot is, tehtá képetlenség túlterhelni.
A lényeg a struktúra megváltoztatása, fejlett hőkiemelő és hőtároló végül hősugárző funkciókat kell megvalósítani.
A hőtároló rész tömege pedig növelhető és akár szekciónként is bekapcsolható a termelt hő mennyiségéhez igazodba, mondjuk tonnánként.
Tehát alap kályha 2 tonna, de még betehetsz másik három tonnát is, csak nem mindig veszed igénybe, (kézi vagy automata kapcsolással) mert akkor kis energia bevitelnél nem fog hatékonyan fűteni a rendszer.
A hagyományos kályhák képtelenek dinamikusan viselkedni, a "méretezés" dolga az adott helyhez igazítani a tűzteret és a hőtárolót stb. , de ezt nem lehet változtatni utólag.
A tömeggel egyetértek, az enyém ilyen paraméterek mellett 1,9 tonna. Viszont a tűzifa mennyiségének dinamikus nővelésével nem. Ha melegebb van elég napi egszeru begyújtás, nagyobb hideg esetén 2x esetleg kicsit csökkentve az egyszerre felhasznált fa mennyiségét 3x. A fa mennyiségéhez kellalakítani a tűztér méretét, ha több a fa akkor a nagyobb tűz jobban igénybe veheti a t1ztér állagát és a nagyobb hőmennyiséget nemcsak a tőmeg hanem befolyásolja, tehát változatlan felület mellett a hő kissebb hányada hasznosul és több kerül a kéménybe, romlik a hatásfok. A tervezettnél kisseb famennyiség a hőátadás hatásfokát nem de az égés hatásfokát ronthatja mert kissebb lesz a tűztér hőmérséklete.
Én két tonnát tartok minimálisan elegendőnek. Akkor van lehetőség dinamikusan növelni a tüzifa mennyiséget nagyobb hideg esetében is.
Új játékszer.
Kialakult egy speciális kémény típus építésének a lehetősége, ami a jelenleg piacon lévő kémények kiegészítésével építhető meg, a kémény nem változik meg lényegesen, így a bevizsgálása is érvényben marad (nagyon drága egy teljesen új kéményt gyártóként elismertetni).
Két kéményes céggel is van már kapcsolat, kapunk teszt kémény anyagokat.
A lényege az, hogy a kéményhasználata közben jelentkező hőveszteséget a szükséges minimálisra lehet csökkenteni és a viszanyert hőt a kályba betáp levegőjének a hőfok növelésére lehet felhasználni, de másra is, pld légfűtés.
A másik összefüggés a tömeg és teljesítmény vagy az elégetett famennyiség és a kályha tömege között. A különböző tégla anyagok között elég nagy különbség van a hővezetésben, főleg az eltérő sűrűségük miatt, de a hőkapacitás nagyjából azonos, ha nem térfogatra hanem tömegre számoljuk. Mindent összevetve az ajánlott minmális tömeg a hő tárolhatóságának szempontjából kb. 100-120 kg tömeg minden kilogram elégetett száraz fára. A kályhákat általában napi kétszeri tüzelésre méretezik, 3kw-hoz kb 2x 10 kg fa kell, vagyis minimum 1-1,2 tonna tőmeg, de inkább több. Ezt nem lehet bezsúfolni fridzsider méretbe. úgy kell szétosztani a kályhában hogy a hő felvételére és leadására egyaránt elegendő felület legyen.
Rájöttem, hogy még a téglaválasztás sem olyan egyszerű kérdés a külső köpenyhez..:(
A környékünkön főleg Porotherm kisméretű vagy Baranyai kisméretű téglát lehet kapni.
Egy helyen találtam az általatok tanácsolt kanizsai téglát, de abból meg két típus volt: EUR válogatott 215Ft/db és I.osztályú tömör km 89Ft/db.
(a Kanizsai válogatott ránézésre sokkal "sűrűbbnek", homogénebbnek tűnt, szinte klinker tégla minőségű volt, mondjuk ennyi pénzért már klinkert is lehet nézni... )
Fotó:
- Segítsetek lszi:
Ti melyik típusú téglát használjátok/javasoljátok a fentiek közül külső köpenyhez?
(protoherm km, Baranya km, Kanizsai válogatott vagy Kanizsai I.O sima km?)
Illetve egy kérdésem lenne még:
A külső köpenyt szeretném még esztétikai okok miatt 3-4cm-es kőlappal burkolni. Viszont így félek, hogy túl vastag lesz a köpeny és nem fog megfelelően átmelegedni.
Melyik "szendvics szerkezetet" találnátok alkalmasabbnak?:
A: samott bélelés (2cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 18,5cm --> (? ez nem sok már?? Át fog ez kellően melegedni?)
B: nincs bélelés (0cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 16,5cm --> (? Ez tetszene, de nem tudom, hogy bélelés nélkül mennyire megbízható? repedések, légtömörség stb..)
C: samott bélelés (3cm) + élére állított pl Kanizsai tégla (6cm) + kőburkolat (4cm) = 13cm --> (? ez meg elég kevésnek tűnik, de a 3cm samott bélelés talán már megvédheti a vékonyabb téglaköpenyt a hőterheléstől...)
A teljesítmény és a méret között a tömegkályhánál egyértelmű összefüggés van, 3kw az kb 6m2 sugárzó felület, kb ekkora "frizsiderrel" kell számolni hogy legyen mi tarolja es adja le a hot. nekem epites alatt van egy toronyszeru 71x83 cm alapteruletu de 235 cm magas, fal melle epitett, 3 oldal adja le a hot, hasonlo teljesitmennyel.
Tulajdonképpen mehetnék ez alá is, nem annyira létkérdés mindenhol a fagymentesség sem, 3kW-tal is nagyjából elégedett lennék. Inkább ebből a padkából lesz nálam probléma. Ha a térfoglalást nézem, például akkora méretben, mint mondjuk egy közepes fizsider térfogata mit tudnék kivitelezni?
"amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció"
Elméletben. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott kell lenni, piszkálni igazítani és után tölteni.
"És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába."
A jó égéshatásfokot sok tűztér tudja. Nem a rakéta kiváltsága.
"Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak"
Összességében még jobb is. Ezt nem kell pakolgatni, de ennek is elég kicsi a tűztere a klasszikus tömegkályhákhoz képest legalábbis.
"A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi."
Az a helyzet, hogy egy tömegkályhához csak az anyag 150000-200000 forint, olcsóbb ha kerül bontott tégla meg samott. És még hol a munkadíj??!!
A rakétakályhának is van tömege, csak nem tégla, ott a hosszú fűtött padka a tömeg ami csupa homok, kő meg agyag, ezért kerül sokkal kevesebbe.
És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta. Meg az önetetést is meg lehet oldani sokféleképpen. A rakétakályha a legjobban szereti a vékony fát, azaz lehet benne égetni hosszú, vékony ágakat, amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció.
És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába. És az egész kályha hatásfokát a fűtött padka hossza szabájozza, mivel az minél hosszabb(ésszerü határokon belül), annál kevesebb meleg megy ki a kéményen.
Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak: https://www.youtube.com/watch?v=Ls_eqNB6d0Y
A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi.
Köszönöm az iránymutatást. Azért gondolkodtam a tömegkályhában (amellett, hogy a rakétást nem ismertem :) mert azt szeretném elérni, hogy napjában csak egyszer kelljen begyújtani, legyen annyi hőtartása. A másik, hogy később a melléképületbe is tervezek tenni egyet, és tapasztalatgyűjtésnek hasznos lenne.
Mi adja ki a tömegkályha nagy költségét? Olcsón, esetleg házilag nem lehet kihozni?
Megnéztem a videot és kerestem képeket meg leírást is a konstrukcióról, mert eddig nem ismertem. Viszont egy valamit nem találtam meg, ami pedig pont a működési lényege lehet. Hogy miért nem fordítva indul meg egy ilyen rendszerben az áramlás. És ez ebben a videóban lévő konctrukciónál a legeklatánsabb, mitől indul meg oldalra a láng és nem inkább felfele gravitációsan az adagolónyílás felé?
Szerintem valami egyszerűbb de hatékony szerkezet kellene neked inkább, egy rakétakályha például jóval olcsóbban megoldható, sok anyag van az interneten az építéséről.
A fóliasátrat szeretném fagymentesíteni, az lett a konklúzió, hogy egy kisebb tömegkályha lenne a célszerű, de nem találok olyan szerkezeti vázlatot, ami segítene. Tudnátok a struktúrákról lelhető szakirodalmat, és van esély rá, hogy saját magam meg tudom építeni?
