Látom, hogy tovább erőlködsz, nyári mikulás barátom.
Nem azt másoltam.
A 10.6 fejezet az egy ÖNÁLLÓ fejezet, a 10. fejezeten belül. Vonatkozik mind a belföldi, mind a külföldi forgalomra. A 4. oldalon van a tartalomjegyzék. A 10.4-es fejezet szól a nemzetközi forgalomról, annak NEM alpontja a 10.6 fejezet.
Az nem zavar, hogy a "Kártérítés nemzetközi forgalomban" c. fejezetet másoltad? (a 2011. évi szabályzatból)
Te az ebay-es fórumon okosodsz, ez meg itt a vaterás csoport, ahol a postával kapcsolatos okfejtés egy belföldi küldemény elakadásával kapcsolatban merült fel.
Nem ugyanaz.
Vegyél vissza egy kicsit az arcodból és kezdd el olvasgatni az idei üzletszabályzatot, és ha nem esik nehezedre, az idevágó fejezetet.
Kikerestem, mert nem szeretem az íróasztal és bőrfotel-huszárokat, figyelmesen olvasd el:
Küldeményforgalmi Üzletszabályzat
10.6 A kártérítési igény érvényesítése fejezet (részlet)
"Ha az igénybe vevő jelzését vagy bejelentését a meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a Posta válaszának kézhezvételétől számított ha pedig a Posta nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harmincadik naptól számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti. A Feladó (illetve a címzett, vagy a meghatalmazott) az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles csatolni az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, illetve egyéb bizonyítékot."
Decemberben csaknem mindegyik csomagom feladási díjának 2*-esét visszakaptam, mert mint tudjuk, a posta késedelembe esett. 1 nap helyett 2 nap alatt vitték ki a csomagjaim 80%-át, így azokra minden zokszó nélkül fizettek. Amikor elveszett a küldeményem, pontosan úgy, ahogy írtad, fizettek. Ilyen eset persze nincs minden nap, évek alatt is csak néhány volt. Pont a kártérítés teljesen gördülékeny, sőt, az utóbbi időben egyszerűsítették, korábban 2 lépcsős volt, most már a kerestetés és a kártérítés egy ügynek számít, nem kell a sikertelen kerestetés után igényelni a kártérítést.
Ja, és igen...a posta fizet, nem egy külön biztosító. És igen, a feladónak, hiszen a feladóval áll szerződéses viszonyban.
Senki sem a kártérítési átalány összegét vitatta. Az annyi, amennyit ráírtál és ami után a biztosítást meg is fizetted. Csak ha baj van, akkor nem elég a papírt lobogtatnod, hanem elkérik a számlát arról, amit feladtál a postán.
Lakástűznél se fogja kifizetni a biztosító a kamura bemondott 50 nercbunda árát.
A vevőnek jelen esetben semmit nem kell igazolni, a paypal visszavonta az eladótól az eladási összeget. A kár az ELADÓT érte, mert most se áru nincs (mert eltűnt) és se pénz (mert a paypal szó nélkül visszautalta a vevőnek). Most az eladó mehet külföldön a futárcéghez, ahol feladta és kérheti a kártérítés összegét, HA KÖTÖTT RÁ ÉRTÉKNYILVÁNÍTÁSOS BIZTOSÍTÁST. És csak akkor fogja megkapni, ha bizonyítani tudja, hogy az áru jogosan az ő tulajdonában volt és az értékét is, ami beszerzési értéket jelent. És ezt csak SZÁMLÁVAL avagy ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL tudja megtenni. A biztosító magasan leszarja, hogy mennyit licitáltak az árura.
Ja, csak az adott hozzászólásban a vevő beszél, a vevő meg ugye a saját vételárát tudja igazolni, nem azt, hogy egykoron mennyiért vette az akitől ő megvette :)
Egyébként meg ha posta ASZF-t lusta vagy olvasni, akkor nézzük mit ír erről a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság:
könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, sérülése esetén a szolgáltatásért fizetett szolgáltatási díj tizenötszöröse vagy annak arányosított része;
értéknyilvánítással feladott könyvelt postai küldemény esetében az értéknyilvánításként megjelölt az összeg
az időgarantált postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.
A fórum-linkeden az utolsó hsz, amire alapoztad az ide beírt véleményedet, egy olyan vásárló (címzett) bejegyzése, aki eleve nem tud mindent, mert ő a címzett és nem a feladó a történetben. Azt meg a posta nem vizsgálja, hogy kinek a pénzéből történt a feladás. Ráadásul külföldről indított "csomag"-ról van szó, amiről semmit nem tudunk, azt sem, hogy biztosított-e. Végezetül pedig az is kiderült, hogy a vevő (címzett) már nem számít károsultnak, hiszen a Paypel visszatérítette a pénzét. A feladó pedig nem írta le, hogy pontosan mi is történt. A lényeg, hogy a címzett nem károsult, a feladó meg nem panaszkodik, hogy nem ért egyet az ügymenettel, mi meg nem tudjuk, mi történt.
Hogyaszongya, idézem: "annyi van hogy megteritik a kart de csak ha van igazolas az ararol"
És itt az ár nem a leütési ár, hanem a számlával igazolt beszerzési ár. Különben mindenki azt játszaná, hogy feladna egy filléres vackot, biztosítaná 6000 dollárra, aztán ha kilopják "véletlenül" a furgonból vagy a bicikliből akkor lehet menni a kasszához.
Nem mindegy mennyi a tapasztalatod. Ha biztosítod a csomagot, a biztosító csak számla ellenében fizet. Ha nem biztosítod, a 15-szörös feladási díjjal ott vagy, ahol a part szakad.
Mindegy, mennyi a tapasztalatom. Ha a feladási díj 15*-ösénél magasabb az érték, azt nem kell levélben feladni és akkor nem lesz mozipénz a kártérítés. ( vagy fogalmazhatok úgy is, hogy csak annyira lesz mozipénz, amennyire maga az áru értéke is az volt)
Nem, azt a Postával szerződött biztosító kéri, és minden esetben. Fizetni azt egyik biztosító sem szeret, minden apróbetűsbe belekötnek stb. Ha nincs számlád, akkor cumika. Ennyit a biztosításról...
Levélben nem túlzottan jellemző, hogy annál magasabb értéket adjanak fel. De megfordítva a dolgot: Ha a feladási díj 15*-ösénél magasabb az érték, azt nem kell levélben feladni.
501 grammos levél még csak nem is nehéz, a feladási díja levélben 1085 Ft. Ezekben a levelekben általában egy nadrág van, vagy 1-2 gyerek pulcsi. Erre 15 ezer Ft kártérítés már nem is annyira kevés. Vagy nagyon drága moziba jársz.
Az értéket akkor sem térítik meg, ha biztosítva van. Neked kell bemutatnod az ÁFÁ-s számlát, hogy a te tulajdonodban volt a tárgy, ami elég nehezen megy, ha antikvitásról van szó, és nem aukciósházban vetted a darabot...
