Ebben most nem akarok állást foglalni, mert a Jägerből már az eredetit sem nevezném kiválónak :D Az sem kizárt, hogy ugyanolyan sűrű koncentrátumból csinálják, mint Te...
A fehér ürömtől nem lesz mérgező a likőr, amíg nem zúzol bele irtózatosan indokolatlanul sokat, de akkor egyébként is nagyon gusztustalan íze lesz. A fehér ürömmel szembeni paranoia csak az antialkoholizmusból kinőtt abszintellenesség utóélete. A történelem mai állása szerint még soha senki nem mérgezte meg magát fehér ürömmel. Ha nagyon félsz, akkor 50% alatti alkoholba áztass, abban nem oldódik a tujon.
Jómagam az aromát részesítem előnyben, jó alappal, összekóstolva szerintem az eredeti kicsit édesebb de mindenki olyanra faragja amilyen a szája íze, kiváló.
Pont azért írtam hogy csak szűrni kel nem kell újra finomítani, ez lett volna a vége helyesen, elnézést a kapkodásért.
Nem kell, dehogy kell, én mint azt mondottam volt aromával csinálom, nem fűszerekkel, és nem is pálinkából hanem gabona alapszeszből, aminek a receptjét többször leírtam már és az egész eljárását.
Ha ezt a receptet újrafinomítás nélkül beáztatja valaki, az minden lesz, csak nem Jägermeister (persze ettől még lehet jó). Házilag nem szokás újrafinomítani, de a kereskedelemben mindig is a lepárolt növénylikőr volt a jellemzőbb (gyakran némi áztatott fűszerrel kiegészítve, mint az abszint esetén is). Így készül a Charteuse, a Bénédictine, de még az Unicum is. A Jäger akár egy az egyben desztillált is lehet, mert az égvilágon semmi éles nincs az ízében (max a karamell, höhö).
Egyelőre várjál az újra desztillálással, ha fűszerekből, növényekből készíted szerintem nem kell újra desztillálni. Szűrés, ülepítés, édesítés, esetleg szeszkaramell.
Létezik ilyen eljárás, mint pld. az abszint esetében is.
Nem kevés likőrt is készítettem, de soha nem desztilláltam ebben a formában.
Igen, erre gondoltam! Szóval akkor a kész szeszt újra kell desztillálni? 1L ilyen löttyöt berakok az üstbe el is veszik benne :D Esetleg megosztanád a saját eljárásodat? Köszi!
Az itt található receptek megközelítik, vagy közel hasonlóak az eredeti italokhoz, de soha nem lesz olyan mint az eredeti. Azért sem, mert ezek nagy részét már aromákkal készítik, vagy a receptek mint általában titkosak, vagy az arányokban tér el. A használt anyagok, gyógynövények, fűszerek, egyéb hozzávalók nem mérgezőek, likőröket igyekszünk készíteni, nem mérget vajágolni.
A likőrt érlelés után szűrni kell, eltávolítani a benne lévő szilárd anyagokat. illetve ülepítés után egy vékony flexibilis csővel lefejteni. Ülepíteni akkor kell, mikor érlelés közben, után az alján jelentkezik vékony rétegben egy üledék. Erről kell lefejteni a kész likőrt. Minél tovább áll, annál ízletesebbé válik.
Bátran használd a receptben szereplő hozzávalókat, vagy aromából készítsd el.
1 l pálinka (lehetőleg alma, de legalábbis valami jellegtelen ízű) 1 kg cukor (karamellizálva) 1/4 marék citromfű 1/4 marék fehér üröm 1/4 tasak boróka 1/4 tasak kálmosgyökér 2 db citrom (cikkekre vágva) 1/4 marék csalán 1/4 marék cickafark 12 db zöld dió (cikkekre vágva, aki nem szereti a keserűségét, tegyen bele kevesebbet) 2,5 dkg köménymag 1 dkg csillagánizs 1 dkg fehér gyömbér 2,5 dkg darabos fahéj 2,5 dkg szegfűszeg
Összerakjuk, legalább 2 hétig (de inkább 4-ig) napon érleljük, időnként megkeverjük. Leszűrve üvegekbe töltjük. Jót tesz neki, ha még érlelődhet egy ideig.
Erre gondolsz?
Én nem, én aromával csinálom és általam készült alapszeszzel.
Sziasztok! Valaki kipróbálta már közületek a neten is sokfelé elterjedt jäger meister receptet? Az lenne a kérdésem, hogy azt a likőrt fogyasztás elött át kell desztillálni, vagy így simán is fogyasztható? Nem tartalmaz mérgező anyagokat? Köszönöm!
Hmm,,,nagyon jól hangzik, kipróbálom majd. Kész az új hűtőm, 1 napot szenvedtem vele, de megérte. (régi sajnos szétrohadt, olyan volt az alja, mintha sörétes puskával lőttek volna rá, az oroszok.) Villanyszerelési boltokban kapható tömszelencével próbálkoztam, de, ahogy kézzel meghúztam, széttört a kezemben. No, vazzee,,,aztán a régi sárgaréz tömszelencét kiégettem, tettem bele új tömítést, +elnyomtam majdnem egy teljes szilikonpasztát kívül-belül, de jó, megbízható lett. A hordó szinte új, gázolajos volt, makulátlan az alja, meg a belseje is. 5 évig biztosan jó lesz, öröm-boldogság! Főleg, hogy ennek már leeresztője is van, 70 liter víz leengedése kb. 3 perc. :-)
Tejsav-bacis savanyítást próbált már valaki? Úgy képzelem el hogy a gabonacefre erjedésének legvégén bekeverve pl. 24 liter cefrébe egy deci kaukázusi kefírt és hagyjuk két-három napig tombolni (megeszi a maradékcukrot) szándékosan savanyítjuk a cefrénket kontrollált módon: reményeim szerint körülbelül ugyanazt az eredményt lehetne vele elérni mint a savanyúcefrés recept sokadik generációjával, krémes, teltebb testességet, ami enyhe savanykássággal szépen kiegészíti az édes kukoricás alkoholízt.
Tudom hogy perverznek fognak most nézni páran (minek teszi tönkre a cefreéjét, hülye ez?) de kipróbáltam cseresznyével és úgy tűnik működik, kontrollcsoport is volt. Egyik cserkón lezavartam a kierjedést gyorsan tükrösre (Danstil A), a másikat ugyanakkor indítottam (szintén Danstil A) de még a teljes kierjedés előtt, felszakadozott bundánál megfertőztem egy deci élőflórás kefírrel az 50L cefrét, utána három napig naponta egyszer kevergettem, aztán elöltem a tejsav-bacikat killer élesztővel (Fermivin PDM-el). Kicsit pezsgett még pár napig, aztán elcsitult.
Azonos lepárlási feltételek és közel azonos vágások mellett a sima cserkócefréből friss hangulatú, ropogós, szolid maghátteres pálinkát főztem, a tejes viszont mélyebb, lekvárosabb-mazsolásabb ízt és teltebb fejillatot mutat selymesebb magízzel.
Szusszanásnyi időt hagytak a gyümölcsök, így készítettem ma 24 liter árpa "sört" müncheni fehér és csokimalátával a singlemalt-típusú próbálkozásomhoz, nagyon szépen cukrosította magamagától is a keményítőt a pihenők alatt, ha a pasztörizálással nem karatélyozom le később a malátaenzimjét biztos baromi gyorsan kierjedt volna. Na sebaj, majd a GA intézkedik megbízhatóan ahogy szokott. :)
Kifogytam Danstil A-ból, ezúttal Fermivin-nel fermentálom, az adatlapja szerint kicsit több glicerint termel mint a dansztila, így előreláthatóan cseppet nehezebb futású lesz a malátapálinkám a szokásosnál, szerintem nem hátrány. A hatgabonás (kuk, rozs, zab, kendermag, quinoa, amarant) történet szépen érik fehéren, nagyon sokrétű, bokrétás virágos-gyümölcsös illata és enyhe mogyoróíze van, eléggé meglepő de kólával keverve (nem röhög) terjeng ki szépen, ott könnyen lehet illatolni. Szódával kevésbé, vízzel felütve is túl tömör 45 fokon.
Hát ez gázos, azt hittem, egy kicsivel kevésbé macerális a dolog.
Akkor visszateszem Őket a "bölcsőbe", ahonnan kivettem, nem hiányzott, de enyivel tartozom a nemzetségnek, két éve "dolgozunk " együtt, nagy megelégedettségemre. :)
Fogalmam nincs, logikusan akárhogy átszűröd ott még marad valami kaja amit megtámadhat száradás közben vadélesztő és így nem lesz homogén a szárított élesztőd. Szerintem csíramentes környezetben szárítják pont akkor amikor elfogyott az ennivalója és úgy granulálják. Azért egy próbát megér.
Kis helyen hosszú távra (etetgetés nélkül) agar-agaron, petricsészében tartható kb. fél évig életben az élesztő, de amíg eszik addig kétnaponta szellőztetni kell (pl. steril kesztyűsdobozban). Praktikusabb betárazni zacskósokból, 3-4 éves szavatosságuk van.
A szárított részére gondoltam volna, olyanképpen hogy valami fertelmesen sűrű szűrővel megszabadítom a nedvességétől, bár biztosan igen nagy lesz a veszteség és utána megfelelő körülmények közt, tárolom, mondjuk száraz és hűvös helyen.
1000 forint egy kiló citromsav ami a receptekben szerepel. Egy kiló citromsav nyolcvan kiló gabonához elegendő és 240 liter vízhez... Nem lehet kapni arrafelé?
Régóta olvasom a fórumot, de csak most jutottam arra a szintre hogy kérdezzek is.
Kukorica whiskey-t szeretnék készíteni, az egyetlen gondom hogy nincsen pH mérőm, így a kérdésem az lenne, hogy amennyiben akkusavval(37%) állítjátok be a cefre pH-ját, akkor abból mennyi kell pl: 10 literre levetítve (csak a számolás egyszerűsége miatt)?
Egyelőre ennyit szerettem volna kérdezni, remélem nem lesz több fennakadás. :)
Ezért mondtam, hogy a diólikőrbe nem szoktak túlzottan többféle alkotót bele tenni, mert ugyan a zöld dió eléggé intenzív aromával rendelkezik, de a többi elnyomhatja. Főleg, ha az arányokat nem tartjuk be. Vigyázni kell a szegfűszeggel és a fahéjjal is, mert nagyon erős íze van, bármilyen ízt képes elnyomni.
Az igazi diólikőr elkerülhetetlen kelléke /több külföldi recept szerint is/ maga a szárított diólevél.
Ennek zöld állapotú beszerzése csak télen okozhat gondot.
Bármikor gyűjthető, szárítható. Tálcán napon egy nap alatt, törékeny fekete színűre szárad. Könnyen tárolható. Nagyon sok likőrbe használják.
Konkrét tanácsot én nem tudok adni, Gáborral ketten kísérletezünk, összevetjük a millió receptet, próbálunk egy alap reprodukálható finom diós ízű, zöld dió receptet megalkotni, 60%-os szeszre.
Ennél az italnál, ha megnézed, sehol sincs konkrét recept. Darab diók vannak, darab fűszerek, de nem grammok. Fűszerezés mennyisége és fajtája is változó. Hol 10x-es a fűszerezés, hol alig valami. Szesz az majdnem mindegy, dió elnyomja, meg a fűszerek, szerintem. A diók pedig nem egyforma méretűek, grammosak. Nagy a szórás is a receptek között. Ez igazi kézműves termék, lelked rajta, ha gondolod, vágj bele. Vigasztaló, hogy állítólag nem lehet elcseszni, így is-úgy is jó lesz, azt írják.
Ha már a zöld dió variálása szóba jött. Szerintetek érdemes lehet némi zöld diót bele "csempészni" a vegyes pálinkába? Ilyenkor szokott lenni egy kevés faeprem, nektarinom, amit lefőzök alszesznek, és a télen megy majd a vegyes pálinkába. Ha ebbe tennék diót, persze a megfelelő módon, jót tenne a vegyesnek?
Csináljon, ha akar. Ma kóstoltam 1 éves zöld dió likőrt, egy barátomnak volt készleten. Ő gyógynövényeket is használt, meg aszalványt. Konkrétan zöld diót, fahéjat, citromfüvet, ánizst, vaníliát? (ezt nem éreztem), aszalt szilvát. Alma pálinka alappal.
2 deci saját whiskyt vittem neki, ugyanennyi dió-likőrt kaptam. Lecsúszott,,, nagyon hamar. Igaz, a szilva dominált, a dió csak utóízben volt jelen, de isteni volt.
Jó lesz a zöld diósunk, ebben biztos vagyok. Nem volt sem keserű, sem édes, szilva ízű vadászlikőrhöz, vagy szilva ízű unicumhoz hasonlítanám, nagyon csemege volt. Szilva nélkül próbáljuk, vagy csak minimum szilvával, a dió, az legyen dió. De tényleg jó, mindenhogyan.
Lehet sokfélét alkotni, sok a kiaknázatlan terület, én azt mondom.
Háromféleképpen lehet életben tartani és nevelgetni az élesztőt, petricsészében agar-agaron, átvágással, etetgetéssel, utóbbinak ez a módja:
Leves kell neki, bármelyik recept jó: a./ - 125g szőlőcukor (fél csésze), fél teáskanál élesztőtápsó, két liter víz
b./ - 125g fehércukor v. barnacukor v. nádcukor (fél csésze), fél teáskanál élesztőtápsó, liter víz, liter gyümölcslé
c./ - egy csésze (250ml) méz, egy teáskanál élesztőtápsó, két liter víz Mindegyiket fel kell forralni és mikor felforrt akkor belekeverni az élesztőtápsót, aztán lefedve lehűteni hogy megéljen benne az élesztő.
Két darab egyliteres befőttesüvegre lesz szükséged, sütőben sterilizáld mintha befőttet készülnél beletenni: 1. Készítesz levest, egyik üveget félig, a másikat teljesen megtöltöd vele. A félig megtöltöttet befertőzöd az élesztőddel, a másikat megtartod az élesztőd leendő levesének. 2. Négy órát hagyod szaporodni az élesztőt, aztán beteszed a hűtőbe, a levesét egyből beteheted a hűtőbe. 3. Kéthetente kiveszed mindkettőt, megvárod míg szobahőmérsékletűre melegednek, megeteted a fél csészével (kb. egy-másfél deci) az élesztődet a leveséből. 4. 4 órán át eheti, aztán vissza a hűtőbe mindkettővel. 5. Készíts új, fél adag levest (most már ugyanazt) és töltsd fel vele a levesesüvegét. 6. 3-as lépéstől ismételgethető. Nagyon lelassul az életműködésük a hűtőben, de életben maradnak évekig.
Mondjuk csak akkor javallott ezzel cseszkődni ha nem jutsz hozzá a kedvenc élesztőidhöz, én jobbára szárítva tárolom őket eredeti csomagolásukban, most csak kettő van befőttesüvegben.
Osztom, máximálisan... Idén vettünk némi cseresznyét mert szomszéd dühében ki akarta vágatni a fáit, mert hogy annyira alacsony a felvásárlási ára. Mondtam hogy inkább szedje le, kifizetem. Hozom a tízkilós tálcákat ötösével, hát látom hogy a "csúnyája" külön szedve egy vödörben árválkodik a góré kapujában, épp csak a nap nem égette. Kérdem, az mi? Undorral ledobta magáról a komposztáló? Neeeem, az a sógoré lesz, abból csinál majd pálinkát. Mondom abból nehézkesen lesz pálinka mert a botrytis csúnyán beelőzte az élesztőt, esélyt nem hagyva neki, maximum ecet lesz abból, külsőleges, bedörzsölésre, de leginkább az se. Mondja erre a néni hogy jó lesz az neki, mindig ilyenből csinálja.
Mondtam volna azt hogy eszébe ne jusson inni belőle ha kedves a maradék élete? Lett volna sértődés, kinek hiányzik az, jószomszédságot ápolni kell nem berizikózni. Inkább kinyomtattam a fullos pálinkafőző kiskátét plusz leírtam még néhány trükköt mellé, így talán nem mérgez körbe mindenkit, és adtam egy palackocskával a gyümölcsükből főzött pálinkámból, hogy kb. ilyesminek kellene lennie a dolognak így műértő amatőr hobbista szinten.
Amikor elkezdtem főzni több ezer oldalt elolvastam, könyveket, fórumokat, kb. mindent ami nagyjából elérhető volt akkoriban a neten. Még ma is tudok egyébként döbbenni, HD-n új-zélandi arc esküdözik meg ököllel veri az asztalt hogy a vadélesztő márpedig sokkal jobb mint a szelektált gyári. Teszi ezt miután tételesen leírtam hogy lila fingja nincs az aktuálisan kiválasztott vadélesztője összes egyéb cseppet sem mellékes tulajdonságairól azon kívül hogy nem nagyon büdösen erjeszt. De hogy ő így csinálja évtizedek óta. Oké, akkor igyad. Én meg elég komoly élesztőgyűjteménnyel rendelkezem, csak gyümölcshöz ötfélét plusz egy killert tartok, de biztos én vagyok a helikopter, mert a fajélesztő-nemesítés nyilván csupán valami gyanús és felesleges áltudomány amit ő bármikor cáfol. Nagyon sok idióta van széles a világon is, nem csak nálunk.
lett. A hordó szinte új, gázolajos volt, makulátlan az alja, meg a belseje is. 5 évig biztosan jó lesz, öröm-boldogság! Főleg, hogy ennek már leeresztője is van, 70 liter víz leengedése kb. 3 perc. :-)
