Igen, csehrigo kérdésére is válaszolva írom, hogy a fás dugványozásaim különböző módjait és idejét ez vált be legjobban. Régebben már írtam itt erről a fórumon a Nyár végén amikor sok nyári dugványom kirothadt. Ezek viszont szépen működtek végig. A neten is és Jeszenszky Árpád könvében is olvastam erről a vermeléses módszerről mivel én is a legnagyobb téli fagyokban jutottam dugványnak való galjakhoz. Ahogyan kicsiakert Endre is írta kinn a kertben ástam olyan mély gödröt, hogy a lehelyezett dugvány anyag felett bő ásónyom tala (itt ez homok) legyen.
A nedvesség is meg volt oldva. Úgy olvastam, hogy Április végén kell felvenni ezeket és pl. vödörbe dugványozni. Ekkor már kezd melegedni a talaj és a keringés megindul a kis eltett galjacskákban is. Május 2-án ültettem őket vödörbe.
Így néztek ki Április utolsó napján már zöldülő rügyekkel.
Egy-két hét mulva a hűtőgép tetején fólia "búra" alatt így.
Nem is gondoltam, hogy ilyen szép és ilyen aszalódós lesz a termése.
Nálam is jól tartja magát a kis "ifjonc" dugvány. Még zöld a levele is. Szoktam napoztatni és locsolgatni míg ilyen jó idők vannak , éjszakára beteszem a terasz alá a többi "ovis" füge társaságába.
Most hétvégén a kisfiam talált a Kőhegyin egy barna puha szemet amit jóízűen el is fogyasztott . Azt mondta édes volt.
Jó fajtának mutatkozik. Tavaly 1 kb 1.5m-es szál volt. Tavaszra több mint felével visszafagyott. Hozott néhány kis ágat, és 8 szem másodtermést amit be is érlelt. Elég jó ízük volt, de az utolsó, amit hagytam megaszalódni, rendkívül finom:
Ha a mag csírázási képességeit nem rontja, akkor a növényi szár gyökereztetési arányára sem lesz kedvezőtlen hatással.
Ha fenntartásaid vannak vele szemben, akkor természetesen ne használd, mint ahogy én sem használok hipót. Amióta perlitet használok, azóta gyakorlatilag megszűnt
a gyökereztetés közbeni rothadás. Mivel nincs mindenkinél otthon gombaölőszer, ezért ajánlottam alternatív megoldásként ezt a közönséges háztartási szert.
Más: A fügeligettel kapcsolatos ügyön rajta vagyok, de sajnos a professzor úr elfoglaltságai miatt csúszik a látogatás. Ezt borzasztóan sajnálom, mert ha bejön a hideg, akkor gyakorlatilag nem lesz mit megnézni. Jelenetkezem, amint tudok valamit.
Természetesen nem tömény hipót, hanem hipós vizet vizet gondoltam. 1 liter vízbe 0,5-1.0 dl hipót tegyél. Van, aki enyhe (kb. 3-5% közötti) töménységű hidrogén-peroxidot használ erre a célra, de a gombaölő szerek a gyártó által ajánlott hígításban is megfelelők. A rövid behatás a gally felszínén levő spórák aktivitását csökkenti, de nem tesz kárt a növényi szárban. Utána esetleg egy vizes öblítést alkalmazhatsz.
Fügét (is) érintő friss hír. Ha valaki még nem ismeri a hír alanyát (Miklós Ákos Mártont), akkor érdemes egy kicsit utána olvasni. Izgalmas munkásságot tud maga mögött fiatal kora ellenére. 200-nál több fajta füge tulajdonosa, mellette a kivi, és a cikkben is említett sok-sok ritkaság.
Aki eljött a Badella fórumtárs által a múlt hétre beharangozott kertbarát találkozóra, az személyesen is találkozhatott vele. Remek előadást tartott a "Mérsékelten fagytűrő déligyümölcsök" témakörben.
Még egy kiegészítés: Megfontolandó, hogy esetleg a nedvesítést gombaölőszeres vízzel végezd, vagy az ágakat elvermelés előtt ilyen vízben áztasd 1-2 órát.
1.Fagymentes hűvös helyen, nyirkos (nem vizes, hanem enyhén nedves!!!!!) homokba elásod, teljes terjedelmével betakarod homokkal. Tél végén előveszed és elkezded a gyökereztetést...vagy
2. Szabadban ásol egy mély gödröt (lehetőleg a fagyhatár alá, a vesszőket elfektetve az aljára helyezed, homokkal betakarod, a területet megjelölöd, tél végén kiásod és elkezded a gyökereztetést.(Rossz vízelvezetésű talajban nem működik.)
3.A gallyakat enyhén hypós, vagy egyéb fertőtlenítős vízzel megmosod, majd leöblíted. enyhén nedves papírtörlőbe betekered, zacskóba zárod, és a hűtőszekrény (nem a fagyasztó) leghűvösebb rekeszébe teszed. Hetente előveszed, ha penészedést látsz, akkor a művelet megismételve újabb egy hétre visszateszed.....Azért írtam ezt a macerásabb megoldást is, mert nem ismerem a lehetőségeidet.
4. Tegnap mesélte nekem Gaboturbo, hogy ő a vesszőket egyszerűen csak kb. 2 arasz mélységben elásta a kertbe, és simán átvészelték a telet.
A "verem" az elektromosság előtti időszak zseniális találmánya volt. Ideális feltételeket biztosított a zöldségek, gyümölcsök (máshol a jég) eltartására. Kellően mély gödröt ástak, melynek a falát növényi szárakkal támasztották meg, ami egyben szigetelést is biztosított. A verem tetejét vízzáró anyaggal takarták, erős hőszigeteléssel (pl kukoricaszár) látták el.
A verem alján ládákban nyirkos homok volt, amibe pl. a répát tették, ami így megőrizte a frissességét a tél végéig. De a görögdinnye is sokáig elállt, csak azt szalmával kibélelt ládába tették, és a héját oltott mésszel lekenték tartósítás céljából. Így a hó alól is "friss" zöldség, gyümölcs került az asztalra.
Erről a téli vermelésről írhatna valaki egy részletesebb leírást (nem volt még erről részletesen szó a fórumon !) engem is érdekelne mert inkább most vágnék ágakat mint a téli fagyok után amikorra lehet az összes füge tövig fagy az országban :)
Én még mindig sikerrel gyökereztetek. Kicsit kényesebb lesz így a növény télen. Mostanában is tettem cserépbe már meggyökeresedett növényeket, és még ma is tettem perlibe friss ágakat. Most már lassabb lesz a gyökerezés, jobban oda kell figyelni a gyökereztető közeg átszellőzésére, hogy ne rohadjon be a vessző. Kötött talajt semmiképpen ne használj, homokot is kérgekkel tedd szellősebbé, durvább anyagokkal fellazítva, de legjobb a perlit.
Október végétől már én is "elvermelem" majd télire a megszedett vesszőket. Mivel azt írtad, hogy "kaptam néhány fügevesszőt", ezért azt javaslom, hogy válaszd ketté a vesszőket. Egy részét gyökereztesd most, a másik felét hűvös, enyhén nyirkos homokba tedd el, és majd tél vége felé gyökereztesd. Ezzel a módszerrel valamelyik biztosan sikeres lesz.
Kérdés, kinek mennyi energiaráfordítást ér meg az ügy. Nekem ez már túl lenne az ésszerűség határán. Ha fordított arányok lennének, és 20 évből kétszer fagyna csak le, akkor ültetnék.
Tök egyszerűen hangzik ez a takargatás, de kell hozzá anyag (nekem pl. nincs kukoricaszáram), el kell találni, hogy jókor takarjam ki, és akkor tavasszal még mindig lefagyhat, ahogy pl. a dió és eperfa is le szokott.
A -huszonfokokat másfél m magasan szoktuk mérni.
No de mi tényleg nagyon rossz fekvésű helyen lakunk. Az egészben az a lényeg, hogy van értelme egy területről adatokat gyűjteni, önmagában a beépítettség még nem garancia a sikerre.
