Hát... az alapvető célnak sokan örülnének így ebben a formában és nem keresnének senkit. De így persze nem maradhat. Valszeg anno valaki beköttette fű alatt, papíron meg nem, vagy csak simán a falszomszéd fizeti. Itt tényleg egy rendes megnézés kell, esélyes, hogy másnál is van sumákság.
Ami érdekes, hogy mostanában sok órát kicseréltek a soron új digitálisra, és megmaradt a fadoboz, csak egy műanyag alaplapra tették fel a dobozon belül.
Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet egy egyszerű dologból egy ilyen feleslegesen túlbonyolított és túlárazott katyvaszt csinálni.
"Létezik, hogy valóban csak regisztrált, az EON által elfogadott szerelő csavarozhat oda fel egy órát?"
Létezik.
"Létezik, hogy csak a meglévő doboz eltávolítása után egy új műanyag doboz beszerelésével lehet órát tenni oda?"
Új villanyórát csak az új szabvány szerinti műanyag dobozba lehet igényelni.
"És ennyiért? Hihetetlen!"
Az összeg széles határok között változhat, pl megalkudhatsz a regisztrált szerelővel, hogy a szabványos villanyóra dobozt te veszed meg, de ez csak töredéke az összköltségnek.
Lenne egy kérdéskör, ami számomra furcsa, mert egyszerűen megoldható lenne, de úgy hallom, hogy a lehúzás-bürokrácia ezt is ellehetetleníti.
Tehát adott Debrecenben egy garázssor, ahol van kialakítva áramellátás, de az órát nem minden tulajdonos köttette be amikor építették, valamikor a 70-es években.
Jelen esetben az én garázsomban sincs óra.
Lentebb beillesztettem a képeket, hogy is néz ki a garázsajtó mellett a fal.
Igen, mint említettem ki van építve minden, csak épp az óra hiányzik.
A kábel áram alatt van, a rendes hálózati feszültség mérhető benne.
Tehát a kérdésem az lenne, hogyan lehetne itt egy mérőhelyet kialakítani?
A furcsaság abban adódik, hogy a megkérdezett regisztrált villanyszerelők egy része azt mondta, hogy látnia kell a helyszínt árajánlat előtt, pedig elküldtem a részletes fotókat.
Másik részük pedig 160-170 ezres bekerülési költséggel kecsegtet!
Létezik, hogy valóban csak regisztrált, az EON által elfogadott szerelő csavarozhat oda fel egy órát?
Létezik, hogy csak a meglévő doboz eltávolítása után egy új műanyag doboz beszerelésével lehet órát tenni oda?
És ennyiért? Hihetetlen!
Az alapvető cél a garázs áramellátása, hogy legyen bent világítás és egy porszívót, fúrót, egyebeket be lehessen üzemelni néha...
Tehát adott egy egyszerű helyzet, de mi a megoldása?
Azért tűnik meredeknek mert a védővezetőn onnantól kezdve hogy levált a PEN pontról nem folyhat üzemi áram.
A PEN vezetőnek (amíg közös) legalább 10mm2-esnek kell lennie.
Ha onnan leállt egy vékonyabb dróttal és PEN-nek nevezte ki akkor többször is szabályt sértett.
Ezért kérdeztem hogy mire kellett az neki pontosan.
"HA PEN re van szükségük akkor a ZS szétválasztott vezetéket viszik tovább mint PEN vezetőt mert 10 cm-rel korábban meg az PEN volt.
Akkor miért nem köti 10 centivel errébb, hogy VALÓBAN a pen-t vezesse tovább? Túl rövid lett a vezeték? :)
"a legnagyobb baj a feleslegesen vastag vezeték használata ami kapcsolgatáskor vagy akár az induktív túlfesz miatt hisz remekül közvetíti a lökést a fogyasztók felé."
Szerinted kb hány százalékkal csökken egy FESZÜLTSÉG lökés attól, ha ugyanott, ugyanoda mondjuk 33%-kal vékonyabb vezetéket alkalmazol?
"Egy x méter teszkógazdaságos előtét hosszabbító is elsimítja a hálózat miatt továbbított zajokat."
Valóban léteznek olyan impulzusok, amelyeket valóban jól csillapít a hosszabbító 2-3 nanofarad-nyi kapacitása és picike induktivitása. De mi lesz a nem kívánt feszültséglökések "maradék" 99 százalékával? Komoly naivitás egy hosszabbítót általános zavarszűrőként alkalmazni/emlegetni.
Ne kezdjük újra de valójában mitől tűnik meredeknek?
Valaki tett fel ide képet a munkájáról és lehetett látni azt hogy ott azon a területen a szétválasztási pontot nem kellett kötelezően a villanyóra mögé zárt területre tenni. Ott megjelent a fázis meg a PEN és megfogható volt kézzel az osztás.
Teljesen logikus hogy onnan is el lehetne azaz az lenne a legkorrektebb ha onnan vinné valaki akárhova a fázissal egyetemben és mondjuk egy távolabbi felhasználási helyszínen válogatna és tenne rá egy másik FI relét.
Az egész válogatási hercehurca azért van mert időközben feltalálták az életvédelmi relét mint egy remek eszközt es az csak elválasztva tud működni.
Nos, a PEN-t sehová nem kell tovább vinni... szerintem és szabvány szerint sem.
---------
Azonban
a DC oldalon
Csak a PE-t kell (zöldsárga) EPH célból a napelem tartóvázra/fémkeretre.
Amire aztán rá kell sütni a naplem DC oldal T2 (vagy T1+T2) osztályú túlfeszültség védőjét/védőit.
Rövidnek vehető DC levezetés esetén... (mondjuk max 20 méter körül, de a szabvány 10 métert ír csak).
Stringenként egyet Y kapcsolásban azaz 3 pólusút a DC+ és DC- vezetékekről a PE felé, az inverter közelében.
Hosszúnak vehető DC levezetés esetén ... (mondjuk max 20 méter körültől, de a szabvány 10 métert ír csak).
Már nem csak az inverter közelébe kell, hanem a napelem mező(k) közelébe is egy.
az AC oldalon pedig (napelemtől függetlenül is)
A kéket N és a zöldsárgát PE kell KÜLÖN tovább vinni életvédelmi célból és itt is rákell sütni az AC oldal T2 (vagy T1+T2) osztályú 2 vagy 4 pólusú túlfeszültség védőjét/védőit a PE-re.
---------
Ha az építmény
- LPS nélküli (nincs villámhárító) azaz védetlen, akkor 6 mm2-es PE (zöldsárga) elég >> villám esetén CSAK másodlagos (induktív-kapacitív) hatás elleni védelem van
- LPS-el védett (van villámhárító), akkor 16 mm2-es PE (zöldsárga) kell >> vilám esetén elsődlges hatás (vilám áram/részáram) elleni védelem is van
Megj: egyesek szerint a külün levert napelem cucc közeli földelő szondának és annak a PE-re kötésének is van gyakorlati értelme.
"Napelemes komámék rendszerint HA PEN re van szükségük akkor a ZS szétválasztott vezetéket viszik tovább mint PEN vezetőt mert 10 cm-rel korábban meg az PEN volt. "
Ez azért elég meredeken hangzik. Mit csinálnak pontosan azzal a dróttal utána, hova kötik, szondára?
Amit hosszú vezeték szakaszok esetén meg kell ismételni a betáptól készülékek közelében is.
(szabvány szerint 10 méterenként, ami szerintem túlzás, de 20+ méter már kezd ésszerű).
Nem azért "csapkodok" mert terelek Elek szerint :) de ugyanígy értelmeztem ezt a PEN meg összeszerelős dolgok és kaptam is érte hideget meleget. Ugye tudjuk a szabvány az nem értelmezés kérdése... :D Mind a ketten tudjuk hogy az, de ugye mégis ...
Napelemes komámék rendszerint HA PEN re van szükségük akkor a ZS szétválasztott vezetéket viszik tovább mint PEN vezetőt mert 10 cm-rel korábban meg az PEN volt. Tekernek rá szép kék szigszalagot hogy hivatalos legyen. Meséltem neki tanaimról, hogy az itten milyen viharokat kavart de legalább ketten vagyunk akik ugyanazt gondolják.
Egyébként szerinte a legnagyobb baj a feleslegesen vastag vezeték használata ami kapcsolgatáskor vagy akár az induktív túlfesz miatt hisz remekül közvetíti a lökést a fogyasztók felé. Egy x méter teszkógazdaságos előtét hosszabbító is elsimítja a hálózat miatt továbbított zajokat. Mondom ez nem tulfeszvédelem, csak a kapcsolgatás okozta tranziensek ellen van.
Van-e LPS (villámhárító=TŰZvédelem) rendszer!!! is VAGY csak SPM (túlfeszültség=KÉSZÜLÉKvédelem) van/lesz?
2. kérdés
HA van LPS akkor az elszigetelt rendszerű-e (sehol nem tud átüni a vilámlevezetőről, mert megvan mindehol az "s" védőtávolság) vagy elszigeteletlen (át tud ütni, kellő "s" védőtávolság híján) rendszerű-e?
A válaszok után lehet dönteni arról, hogy hová-milyen szintű SPD (túlfeszültség védelmi eszköz) kell.
(az ábra napelemes célú, ezért a DC oldal is szerpel rajta)
A tipikus háztartási eset az amikor nincs LPS (villámhárító=TŰZvédelem).
Azaz tipikusan elég csak a T2-es ) védelem az AC betáp oldalon.
(hosszú vezetékeknél szükséges lehet egy T1-es védelem is)
Amit hosszú vezeték szakaszok esetén meg kell ismételni a betáptól készülékek közelében is.
(szabvány szerint 10 méterenként, ami szerintem túlzás, de 20+ méter már kezd ésszerű).
A készülék védelem pedig a T3 szint a készülékben vagy közvetlenül előtte/közelhozzá.
------
A többi esetre pedig az ábra szerint... értelemszerűen kell eljárni.
Az olyan idióták miatt tart itt, akik ahelyett ,hogy valami hasznosat vagy szubjektíev értelmeset csinálnának, tűzzománctól népdalgyűjtésen át az amatőr fedettpályás zabhegyezésig, vagy csak ellenének maguknak szépen, csendben, egésznap szakmai fórumon osztják az eszet, közel nulla hozzáértéssel, jórészt trollkodva.
Hirtelenjében, vaktában, alapismeretek nélkül összeguglizott vagy tisztán csak kitalált baromságokkal traktálva, és félig-teljesen nettó hülyeség válaszokkal félrevezetve-veszélyeztetve a betévedő, szakemberek válaszaira számító jóhiszemű kérdezőket.
"Ha nem villám akkor mi más tudna akkor lökést adni az eszközeimnek hogy elpusztuljanak?"
Villám: egy millió volt egyenesen durrbele a lakásod vezetékibe
Túlfeszültség: pl villám közvetlenül vagy indirekt módon (indukálva) feszültséglökést hoz létre az utcai hálózatban, aminek egy része (az utcai földelések, szikraközök, stb ellenére) bejut a házadba
Azért nem ártana a nagyérdemű olvasóközönség miatt tisztán fogalmazni a dolgokról. Hiába hívják a három lépcsős túlfeszültségvédelmet túlfeszültségvédelemnek, és hiába hívják a házon felül meredező vasakat villámvédelemnek, a háromlépcsős túlfeszültségvédelem I. avagy B. fokozata az konkrétan a villámárammal tárgyal.
Igaz, hogy a villámáram okozza az útjába kerülő ellenálláson a túlfeszültséget. :)
Azt szakember szerintem sosem állította, hogy a valaha mért legnagyobb áramerősségű villámimpulzust bármelyik gyártmány lekezeli. Itt jön be a statisztika, ami egy igen érdekes tudományág, mert annak az egy embernek, akinek elhanyagolható valószínűséggel fejére esett egy tégla, annak ez egy 100 %-os biztonsággal bekövetkezett esemény lett, ha ez a mennyekben még érdekli.
Ráadásul az értékek még azt is elvárják, hogy a villámáram egyenletesen ossza el magát a vezetők között.
És ugye az első bekezdésben összehordottak miatt van az, hogy ha nincs az épületen villámhárító, illetve földkábeles hálózatról kap ellátást, akkor nem kell a három lépcső, csak az utolsó kettő.
