Köszönöm a válaszodat. Nagyon valószínű, hogy a távolban a vámház látható. Fekvése és magassága ezt igazolja. Kérdéses, hogy a vámház állt-e már akkor, amikor a vasúti híd még nem készült el, mivel az nem látszik a fotón.
Nos ezt nem nagyon ertem. Vegulis tok mindegy, hogy melyik tudositott eloszor rola, amikor 60 eve ugy van. A nepszabos cikket ismertem, a Belgrad-rakpartrol meg ismeretes a velemenyem. 100-120 millio lenne amugy a helyreallitasa a deli toronynak. Par eve, amikor utanajartam meg "csak" 75 millio volt. Ugyhogy amig pereskedik a ket egyhaz(bar allitolag az ortodoxok veszitettek, de meg most sem veglegesen, vagy a fene tudja)
A következő kitünő oldalon van az alábbi kép, egy régi képeslapról: http://hampage.hu/kozlekedes/sinek3/fehervarieleje.jpg Tudja valaki, hogy ez hol készült? A Külső Fehérvári út lehetett a mai Körtértől induló szakasz. Ez a kép tehát a Körtérnél készült? Mi a véleményetek?
C. kérdésére kerestem a tudom, bulvár szintű sekélyes, de mégis néha értelmes cikkekkel rendelkező reggelt, de a keresője nem sokat talált. Volt egy cikkük, a Vigadó előtti Duna parti korlátról, mely életveszélyesen kilazult, bármikor beleeshet a rátámaszkodóval a vízbe, kövekre. Az újságírók körbejárták a kerület, főváros vezetőségét, a BKV-t, Hajózásiakat, FKV-t, mindegyik a másikra mutogatott, hovatartozás ügyében.
Ezt látom mindenütt, a Körtérnél is ez lehet, nincs illetékes, csak elvtárs.
Szóval a keresett cikk nincs meg, de találtam mást, haha, anno, de...!! http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=1664 2004.11.08 http://www.nol.hu/cikk/351690/ 2005. február 12. Tudom, témahiány van, egyszer mindent kilehet beszélni alaposan, de ez nem plágium? Érdekes, milyen az ember, azonnal a Reggelen verné el a port, csökebényes, rövid, félretájékoztató írásokat közölnek, és még lopnak, de mégis előbb publikálták a Népszabadsághoz képest a magyar ortodox templom egyik tornyának háborús elpusztulását. Na, ez van, két különböző publikálásból.
Mert remekül példázza a 40-es évek építészetét. Én örülnék, ha alaposan renoválva meghagynák. Pedig az se hasonlít a századfordúlós házakra. Meg - igaz csak, gondolom közlekedésmániásoknak, mint Hamster - jelentős közlekedéstörténete van.
Mindenképpen szebb, mint a lakótelepek tipikus betongyufásdobozából kilógó csődarabos megoldás.
Jo, de arra meg nem valaszoltatok, hogy akkor a ter megcsinalasakor miert hagytak tovabb rohadni? Amugy szerintem egy modern izleses vendeglato egyseget kellene helyette felhuzni. Engem kifejezetten irrital. Nem hiszem, hogy okvetlenul emleket kene allitani annak a kornak. A Moricz amugy egyaltalan nem lenne borzadaly, ha megcsinalnak mar vegre az omlo vakolatu hazakat. Most, hogy mar hivatalosan is engedelyezett a haloreklamok feltetele a homlokzati felujitasokhoz, ugy gondolom a Moriczon is varhato elorehaladas. Csak el ne kiabaljam.
Nekem is valami vendéglátási feladat jutott eszembe. Mit szólnátok ahhoz, ha a belső hurokvágány nyomvonalán egy kb. 1 méterre megemelt virágágyással vennék körül, amit persze néhány helyen megszakítanának a megközelíthetőség kedvéért. A hurokvirágágyás által lehatárolt területen nyáron asztalok és székek lehetnének.
Épp nemrég volt szó itt a két háború közti modern épületek városkép formáló hatásáról. Akkor a Móricz kimaradt, talán azért, mert az állapota -és részben a befejezetlensége- miatt nem jutott eszembe. De ha felújítanák, akkor épp a mögötte levő íves házsorral szép példája lehetne a kornak. Ráadáasul ilyen helyen egy ekkora épületnek nem is nehéz funkciót találni. Adja magát a kávéző-étterem. Én is szerettem a hurokvágányt körülötte, de egy új funkcióra így sokkal alkalmasabb. Sebaj, valaki majd jól "leprivatizálja" magának, és megcsinálja.
Hurokvágánnyal együtt volt legtöbb értelme, de amúgy egy jól megcsinált kis épület volt. Középen árnyos rész, kúttal, kívül süllyesztett világítással, a belsejében meg elfért egy áramátalakító és a végállomási helységek, plusz egy jegypénztár. Szerintem semmivel nem rosszabb épület, mint az Erzsébet téri buszvégállomás - az más kérdés, hogy már kiskoromban is elég tré állapotban volt, most meg már kimondottan szégyenletes. De én már akkor szerettem, amikor még nem tudtam, hogy minek épült eredetileg :)
Szeretnem, hogy ha valaki, akinek tetszik, elmondana, hogy a Moriczon a "Gomba" 1. miert olyan jo, hogy nem szabad lebontani? 2.ebbol kifolyolag miert lett muemlek?
Sok mindent nem tudok felfogni, ami a varosunkban tortenik epiteszet es muemlekvedelem szempontjabol, de ezt vegkepp nem.
Es amugy miert nem ujitottak fel, ha mar annyira fontos? Vagy tervezik mar? Siralmasan nez ugyanis ki, bar ez gondolom, nem csak nekem tunt fel.
Hát igen. Bár sztem még most is sokan rendelkeznek ezzel a adás vételi megoldással. Ez a tetős antenna főleg az AM-Mikró korszakban terjedt el, állítólag van ahol a szerelési költések drágábbak, ha a házban történnek. Felesleges hőzőngeni, elvégre ez a fejlődés jele, ti mondtátok, az kell, másik, akkor meg a agymosás vizuális szinten hiánya lenne baj.
Ferihegy: már megint látom, micsoda jóléti államban élek. Bezárnak egy terminált, aztán szeretnének négyet. Micsoda öröm, hogy szinte soha nem repülők.
A Vizművek Rt-től érkezett egy szűkszavú levél, mely szerint az 1994 - es rekonstrukciós munkák során kiépítésre került, majd később ezeknek a kutaknak a megszüntetését végrehajtó kivitelezők kilétéről jelenleg nincs információnk. De az ügy kivizsgálása folyamatban van.
Innen is köszönöm, hogy a Vizművek Rt. megpróbál utánajárni a dolognak.
Hát igen, van még egy csomó dolog... A tetőről lelógatott kábeleket az egyéni TV tetőantennáknak abban a korszakában "dobták fel", amikor már lehetett kapni koaxiális kábeleket . Az antennaszerelőnek nem kellett a tető szélére menni, csak eldobta a kábelt és behúzta az ablaknál. Igen ám, de ezeknek az antennáknak a többsége már nem "él", mert bevezették a kábeltv-t, de a leszerelésük pénzbe kerülne. Sok dolog van a városban, ami ugyancsak nem működik, de nem költenek a lebontásukra, így maradnak a valaha táblatartókban, stb. végződött, ma már csak a földből kikandikáló vasdarabok
A nagy felületű ablakok megtévesztőek lehetnek, de a két tengely közötti négy ládatér egyértelműsíti, hogy ez biza egy 250-es.
A Szentimrés képhez: nem is sejtettem, hogy ennyire egyértelmű a megoldás. Én úgy voltam vele, hogy ha az Mátyásföldön van, akkor esélyem sincs megtalálni. Erre most kiderül, hogy ez biza Csepel.
Örömmel olvastam, hogy a figyelem az apróságok felé fordult. Megragadom tehát az alkalmat, hogy elpanaszoljam azt, ami a telefon és televíziós kábelek házakba való bevezetésénél történt. Az nagyon jó, hogy a hálózatok kiépültek, de a megvalósítás a műszaki szabályozatlanság ékes bizonyítéka. A kábelek a járda szinjéről vascsőben bújnak ki, majd műanyag csőben, vagy csatornában lépnek be a házakba. Az így-úgy rögzített csövek már megrozsdásodtak, a csatornák szétestek, a rákent ragasztó lepergett. Az egész borzasztóan néz ki. Nem hiszem, hogy bárki gondolkodott volna egy esztétikus és megvalósítható megoldáson. Például olyanon, amivel a Magyar Királyi Posta a múlt század húszas-harmincas éveiben a telefonkábelt gyermekkorom lakóházába bevezette. Ott ugyanis a kábel a földből a pincén keresztül futott a lépcsőházig és ott jött fel. Az utcáról nyoma sem látszott. Nem is hiszem, hogy a háztulajdonos engedte volna a mai fuserálást. Egyébként nem mindig az a drága, amit rendesen megcsinálnak.
