Csak tudnám mi a különbség az éter és a vákum között. A vákum valamivel olcsóbb... pontosabban szólva, még senki sem állított elő étert, nem is tudjuk mennyibe kerülne..
Csak tudnám miért kutatják a sötét anyagot , sötét energiát , Talán mert nem tudunk róluk eleget.
miért ölnek bele annyi pénzt időt energiát hiszen a semmiben is jól működnek a dolgok. Ez valami aktuálpolitikiai meglátás akart lenni?
Miért keresnek holmi bozonokat miért akarnak detektálni neutrinókat Tehát azt kérdezed, hogy minek a tudomány? Hát, nehéz kérdés...
, a NASA miért foglalkozik hippertér hajtóművel stb... A StarTrek-re gondolsz? Dilitium-kristály és társai?
A történelmet te hoztad szóba. Ebben a topikban "A relativitáselmélet cáfolata" a téma, márpedig történelmi tény, hogy voltak, akik ezt az "árja" és a "zsidó" szavak hangoztatásával és gondolati tartalmuk előtérbe helyezésével kívánták megtenni.
"Az ő cikkei indították el az EPR, Bell típusú jelenségek iránti érdeklődést, ami mára már a kvantuminformatika és a teleportáció kidolgozásához vezettek, többek között."
De mit érnek az általad említett jelenségek 'kidolgozásai', ha se foton nincs, se nincs a stabil részecskéknek spinjük?
"Helyette Planck hatáskvantumát használta fel, melyet mindaddig szinte senki nem vett komolyan."
Persze jobb lett volna a Planck állandót más átvilágítással látni, amire senki nem jött rá: A h az nem hatáskvantum, hanem egy a kvantált e-töltésekböl származó Lagrange multiplikátor. (A Lagrange formalizmust végeredményben ismeri a fizikus világ!)
Szerencsére nem értette a kvantum fizikát és ezért távol maradt tőle.
Persze, persze. Még Materazzit is provokálta, ugye?
Einstein értette a kvantumfizikát (aminek az elindításában nagy része volt), csak néhány lényeges vonásával nem értett egyet. Little difference.
Másrészt az a kritika, amit Einstein megfogalmazott a QM-el kapcsolatban, nagyon produktívnak bizonyult. Az ő cikkei indították el az EPR, Bell típusú jelenségek iránti érdeklődést, ami mára már a kvantuminformatika és a teleportáció kidolgozásához vezettek, többek között.
Nem kell Arisztotelészhez visszamenni. Kell folytatni azt az utat amit Galilei és Newton elkezdett, de nekik is az újjukra kell nézni, még pedig kísérletekkel alátámasztva.
Olvasd el Heisenberg és Bohr véleményét Einsteinről és a kvantummechanika fejlődéséhez való hozzájárulásáról.
Továbbá:
Einstein 1905-ben Lenardtól radikálisan eltérő módon értelmezte a fényelektromos jelenséget, mégpedig úgy, hogy az étert, Lenard alapfogalmát, egyszerűen elvetette. Helyette Planck hatáskvantumát használta fel, melyet mindaddig szinte senki nem vett komolyan.
Ennyit arról, hogy ellopta Lenard magyarázatát, a kvantumhoz nem értett, és igyekezett távolmaradni tőle.
De a kvantumfizikát Bohr, Dirac és Feynman sem értette meg, csak süti-recepteket szülték meg és azokat potyolták szét. Nem rettentek meg attól sem végtelenböl végtelent levonni és a különbségt mint fizikai mennyiséget eladni.
Vagy itt van például Galilei, aki azzal gyakorolt rossz hatást a fizika fejlődésére, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgást különleges jelentőségűnek gondolta... vagy az Newton volt? Mindegy, menjünk vissza Arisztotelészhez, az legalább négy elemivel is érthető...
Egyébként, Einstein (ha élt egyáltalán!) soha nem is állította, hogy ő fedezte volna fel a fotoelektromos jelenséget, ő csupán magyarázatot keresett rá, amit a fotonban vélt megtalálni... szerencsére ma már ebben a kérdésben is tisztán látunk: iszugyi, mint önkéntes mérvadó, úgy döntött, hogy foton nincs!
Új fizikai szemléletet honosított meg. Továbbá egy nagy halom jelenséget megmagyarázott. Persze valóban összegzett, a fizika nem magányos harcosok által megvívott harc ("Óriások vállán álltam"). Max az áltudósok hiszik azt, hogy egymaguk meg tudják váltani a világot.
És miért lett volna katasztrófális a hatása a fizikára a 20-30-as évektől fogva?
És miért ne fejlődött volna a fizika azóta (a kvantummechanika kivételével)? A csillagászat pl. hatalmas fejlődés ment keresztül, ami bizony Einsteinnek kőkeményen köszönhető. És persze a kvantummechanika fejlődése sem lett volna lehetséges Einstein nélkül (lásd pl. gyorsítók).
"Azt, hogy mi is vezette Lenardot fasiszta nézeteihez ugyanannak alapján lehet megérteni, mint aminek alapján relatív sikertelenségét. Hiába ismerték el ragyogó kísérleteit, mondanivalóját (vagyis éppen azt, amit kísérletei szolgáltak) a mérvadó tudósközösség egyre inkább elutasította. Az X-sugárzás felfedezését Röntgennek, az elektronét J.J. Thomsonnak tulajdonították, neki pedig egyszerű Nobel-díjjal szúrták ki a szemét. Számára ezt pszichológiailag nem lehetett könnyű feldolgozni. "
De Tesla is megelőzte a favorizált versenyzőt :-)))
Galileivel kapcsolatban, és a fizika könyvekkel ellentétben, egy hipotézis az egy feltevés és egy legenda az egy legende marad és nem a feltevés ellenörzése.
A gravitációs gyorsulással kapcsolatban idézem a Wikipédiát:
"ca. 9,78 m/s2 (Äquator) und 9,83 m/s2 (Pole). Zusätzlich ist sie von der Höhe über Normal-Null abhängig (siehe auch Ortsfaktor). Die Normal-Fallbeschleunigung legt DIN 1305 als g = 9,80665 m/s2 fest.
Az ekvátori és a pólusi g-gyorsulás 1.5%-kal különbözik (!)
