Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
empordanesa: a házityúk egyik, ma már nagyon ritka, spanyol fajtája, híresen sötét héjú tojásokkal, a →penedesenca bőrfüggelékeihez hasonló, rendkívül érdekes szegfűtarajjal, viszont itt a tollazat a leggyakrabban fehér. Ezért sokan tévesztik a leghornnal, de ha meglátják ennek a tojását, a palaszínű lábát, akkor rögtön kiderül az igazság.
Ismeretes kékfarkú változatban is.
A nagy taraj részt vesz a hőszabályozásban – következésképpen az empordanesa jól tűri a nagy melegeket, de hidegebb régiókban ősz végétől nagy bajba kerül.
dubovkai keringő v. dubovszki galamb (Дубовские голуби): a Volga menti Dubivka városból származó, közepes nagyságű, szürke-fehér mintás, szarkarajzú házigalamb. A XIX. században egy Kondratyiev nevű tenyésztő működött közre a leghatékonyabban az elterjesztésében, ezért nevezik Kondratiev-galambnak is.
Híresen jó repülő, 6-8 órát simán eltölt a levegőben, nagy magasságban, kis köröket leírva. Igénytelen fajta, a legszerényebb körülményekkel is beéri.
A fajta sztenderdjét 1987-ben fogadták el. Eszerint büszke tartású, közepes nagyságú, orsó formájú galamb. A fej itt hosszúkás, alacsony homlokkal. A csőr 23-25 cm nagyságú, mandulasárga. Az orrviasz kicsi, fehér. A szem világos, gyöngyszínű, puha, fehér szemgyűrűvel.
A láb élénkpiros, fehér karmokkal.
A farok 12-14 tollból áll, legalább 16-18 cm hosszú és a vízszintessel 20-25 fokot zár be.
Vannak fehér szárnyú és tiszta fehér példányok. Mások kedvence a pirosfejű, melynél a fej, a nyak, a mellkas, a has és a hát piros…
A tollazat dekoratív, mégis a fajtának a varázs inkább a hangja. Úgy turbékol, hogy az összevethető a csalogány dalával.
denizli kukorékoló: a házityúk a török fajtája, melyet Denizli városban hoztak létre, s leginkább a 15-35 másodpercig is kitartott hangjáról híres. De mielőtt elköteleznénk magunkat e hang mellett, érdemes meghallgatni (), mert őszintén szólva a magyar baromfikedvelő számára valószínűleg nincs különösebb élményértéke.
Az első éves kakas „mindössze” 20-25 másodpercig kukorékol. A hangnak nem csak a hosszúsága esik latba, emellett háromféle hangtípust is megkülönböztetnek: light (könnyű), davudi (közepes), és coarse (durva). Legértékesebbnek a davudit tartják, amely folyamatosan és tiszta hangon szól.
A nyak és a fekete lábak a fajra jellemzően feltűnően hosszú. A mell mély és széles. A farok kicsiny, de széles. Az egyszerű taraj élénkpiros és hatalmas nagy, valódi dísze a kakasnak. Öt színváltozatban elfogadott:
(a fekete és a fehér tollmezők kiegyensúlyozott keverékét mutatja);
a pamukkyr (több fehér toll, mint a fekete jellemzi);
a kinalinál piros foltok mutatkoznak a tollakon;
az al-változatnál a piros és fekete szín keverékét találjuk;
a fekete teljesen fekete, a fehér tollak hiányával.
A kakasok súlya 3-3,5 kg, a tyúkok testtömege kisebb 2-2,5 kg.
A fajta nem igazán termékeny, ezért a kakas mellé elég 3 tyúkot adni.
Csibék lehetnek feketék v. sárgásfeketék, a teljes kitollasodásuk a 8 hónapra várható. Egy-egy tyúk mintegy 70 tojás ad évente, ráadásul elég gondatlan anya. Fotó Mehmet Akdeniz - mehmetakdeniz@msn.com
dandarawi autószex (Dandarawi Fowl): Felső-Egyiptomban kitenyésztett házityúk, melyeknél a tojó csibéken már az első napokban mutatkozik a fejen egy sötét folt.
A kakasok (1,3-1,5 kg) gerebenje fekete-fehér. A nyereg is fehérrel jelzett, továbbá néhány fehér folt a testen ill. a szárnyakon is mutatkozik.
Az évente 140-160 tojás termelésére képes tojók (1,1-1,2 kg) tollazata leggyakrabban búzaszínű, de lehet vöröses-barna, v. szürke.
A taraj itt dupla pengéjű fésű.
A fajta jól ellenáll a betegségekkel szemben. A elviseli az akár 40 °C hőstresszt is.
Nagy értéke, hogy 160-180 napos korára ivarérett., s noha az 1970-es évekre kitenyésztett fajta 4 törzse között jelentős különbségek mutatkoznak, a kicsiny testtömeg ellenére nagy tojásokat ad (40-56 g).
dió (Juglans regia): a közismert diófa csonthéjas, bontatlanul hosszan tárolható, nagy energiatartalmú termése, melyet nagyobb papagájok táplálékában nem lehet nélkülözni.
Az arák könnyedén feltörik. Más madaraknak meg kell roppantani.
Magas olajtartalmú termése nagy tápértékű energiaforrás.
A dió, tekintve, hogy kedvező arányokban tartalmaz nagy energiatartalmú olajokat, az átteleltetést és a vedlést is kedvezően befolyásolja.
Naftokinon, juglont és hidrojuglon glikozid valamit flavonoid és telítetlen zsírsavai illetve más illóolaj tartalma pattanások, aranyér, bélpanaszok enyhítésére is alkalmas, továbbá vértisztító hatású.
Külön figyelmet érdemel magas vitamintartalma. A-vitaminból mintegy 70 NE, tiaminból (B1 vitamin) 480, riboflavinból (B2 vitamin) 130, niacinból (B5 vitamin) 120 mikrogramm, C-vitaminból 3 mg található 100 g dióbélben, hogy magas ásványi anyag tartalmát (foszfor, kalcium, kálium, vas) ne is említsük.
A dió olajának olajsav-összetétele: kaliforniai adatok szerint a dióolaj 76 %-a többszörösen telítetlen zsírsav (ebből 61 % linolsav, 15 % linolénsav), 14 %-a egyszeresen telítetlen zsírsav (szinte kizárólag olajsav), és csak 10 %-a telített zsírsav (ebből 7 % palmitinsav, 3 % sztearinsav).
A dióbél esszenciális aminosavak közül nyolvat tartalmazza, szinte az emberi szükséglet szerinti mennyiségben. Leucinból, izoleucinból, treoninból és valinból a napi minimum-szükségletet 100 g dióbél kielégíti. Lizinből, triptofánból, fenilalaninból pedig a napi szükséglet felét. Egyedül metionin miatt kell mást is enni, mint diót, mert abból kevesebbet tartalmaz. Következésképpen táplálkozásélettani szempontból rendkívül értékes.
Sajnos az én családom nem igazán kultiválja. Volt, hogy már össze sem szedtük, aztán megjelentek az ingyenkosztos téli madárvendégek és olyan vehemensen vetették rá magukat a tört dióhéjakra, hogy minden veszendőbe ment diót sajnáltam. Ma már nincs ilyesfajta POCSÉKLÁS NÁLUNK!
csili pergő (Чили): közepes méretű, azeri házigalamb, Baku környékéről származik, s a múlt század 70-es éveiben árasztották el vele a volt Szovjetuniót. Sikerét az igénytelensége, könnyú taníthatósága és a szépsége magyarázza.
A fej üstökkel vagy anélkül meglehetősen hosszúkás, a homlok kerek. A halványsárga szem nagy, a szemgyűrű keskeny, a színe fehér. A csőr szintén fehér, lehajló véggel. A nyak közepes hosszűságú, kis görbülettel. Széles, domború mellkas mellett hosszú, a farok felé keskenyedő hát jellemzi.
A szárny hosszúszorosan tapad a testhez, a végek a farkon nyugszanak. A közepesen hosszú láb ujjai vörösek, a karmok fehérek.
csokoládébarna: galambtenyésztésben a barna alapszínű galambok egyik változata. Akkor jön létre, amikor a barna (S)-faktorral párosul. →(d)
CT (Tpattern): házigalambnál a →színre ható faktorok egyike, mely sötét kovácsoltságot eredményez. Vagy nemzetközi genetikai jelölés a galambtenyésztésben. Jelentése: bársony pajzsos (ún T-mintás).
Szóval bővül a szócikkek tömege - tán lassan-lassan átlépjük a 22 ezres határt.
cseljabinszki fehér (kék) galamb [Челябинские белые (голуби)]: a dél-uráli régió fontos ipari centrumában kitenyésztett három díszgalamb közül kettő fekete farkú, ez a fajta egész tollazatában fehér.
Mindemellett is rendkívül karakteres az apró, kerek fejével, meredek homlokával, hosszú, vékony, kecsesen ívelt nyakával.
A kicsiny fejen a sötét, arányosan nagy szem a fehér szemgyűrűvel rendkívül látványos.. Akit mindez nem győz meg, az tekintsen a gömbölyded, magas mellre, melyen a fodros tollak elegáns „nyakkendőt” alkotnak.
Az apró csőr is kifejezetten egyedi – a meredek homlok vonalát alig töri meg. Az orrviasz és a szemgyűrű fehér.
A hát rövid és ívelt, a szárny hosszú, szorosan fűződik a testhez, de lóg és eléri a földet.
A farok emelt, 12-14 toll alkotja. A láb fehér karmokkal tollas.
Kimondott díszgalamb, nem a röpteljesítménye nyűgözi le a hozzáértőkat. Csoportosan, kis magasságokban, rövid ideig repül.
Újabban elfogadják sárga színben és fehér tollazattal, de sötéten spriccelve is.
cseljabinszki hattyú (Челябинские "лебеди"): 35-36 cm testhosz, hosszú (8-12 cm) tollakkal díszített, fekete karmos, rövid lábak, sötét szem, rövid fekete, a tövénél széles csőr, fehér orrviasz jellemzi ezt a különösen szép röpgalambot.
A mell széles és domború, a váll rövid, de széles.
A szárny közepes hosszúságú, szorosan tapad a testhez, a vízszintestől 25-40 fokban emelt farok alatt végződik.
A nyak, a mell, a has és a farkfedők fehérek. Viszont az 5-7. elsőrendű evező fekete. A nyak legfelső része, az arc, a homlok és kis részben a fejtető is fekete-fehér tarka.
A gatya szintén fekete-fehér, s különösen azokat a példányokat tartják nagyra, melyeknél a láb tarkasága szimmetrikus.
Röpteljesítménye nem kelt bennünk ámulatot: kis és közepes magasságokban mindössze 1 órát köröz a falka.
Kisebb hibának számít, ha az arci részről vagy egyáltalán a fejről hiányzik a fekete. Súlyos hiba a 7 cm-nél rövidebb lábtollazat.
csíkos bülbül (Ixos malaccensis - Streaked Bulbul): a szubtrópusi, trópusi esőerdők lakója Thaiföldön, Mianmarban, Szingapurban, Indonéziában, de soha sem hatol fel a hegyekre.
Az élőhelyek zsugorodása miatt veszélyeztetett fajnak kell tartanunk.
csíkos ökörszem-timália (Kenopia striata - Striped Wren-Babbler): a timáliafélék családjában a monotipikus Kenopia családnem egyetlen, 14-15 cm nagyságú faja.
bukharai kosong (Бухарские косони): két változatban előforduló üzbég házigalamb. Az első változat az 1950-es években vált ismertté, kék színű tollazattal, a farkon a tolközépeken fehér jelöléssel. Elfogadott fésűvel is
A másik változat legkedveltebb galambjai fehér szemű, harisnyás fehérek.
Ezekkel nagy tapasztalatú, tekintélyes galambászok (Ibragimov, Halim és többek között Yuldasev) foglalkoztak és sikerült kialakítaniuk a méltán népszerű fajtát.
Ezeket hosszabb kerek fej, fehér szem, rövid csőr jellemzi. A hímek világoskék színűek, a tojók valamivel sötétebb zónákat mutatnak a pajzsok a szárnyakon.
bruggei viador (Brugge game): a házityúk Belgiunban kitenyésztett nagytestű változata. A névadó várost itt francia, ott német nevén említik. Magyarul Brüzs, következésképpen a fajta neve helyesen brüzsi viador.
Létrehozák a bantam változatát is, ott többet tudhatsz meg róla: mindenben megegyeznek, csupán a méretük különbözik. →brüzsi törpe viador
brüzsi törpe viador (Bruges game bantam): a házityúk bantam változata a viadorok csoportjában. Az észak Velencéjének is tartott nyugat-flandriai város (Belgium) a kitenyésztésének centruma. Bár a szándák régestelen régen megvolt a létrehozására, az eredmény lassan született meg.
Végül mégis sikerült, s az eredményre méltán lehet büszke a kiváló szakember Van Loy, mert a törpe brüzsi viador mindenben hasonlít a kitenyésztés alapjául szolgáló →bruggei viador legjobb példányaira, csupán a méretük eltérő. A törpe változat kakasa max 1250 g, a tyúkja 900-1000 g lehet. Ne lepjen meg senkit a bantamokéhoz képest nagy testtömeg, hiszen a bruggei viador az óriások közöttl talál helyet.
A palakék comb nagyon erős, izmos, hosszú és vastag. A palakék uralja a begytájékot, az elsőrendű evezőket a farktollakai is. Meglepő, de itt a tyúkoknál is elvárás a sarkantyú. A fej nagy, a szemöldök kiugró.
A fej bőrfüggelékei erősen pigmentáltak, lilás árnyalatú pirosak, csaknem feketék, de a nagyságuk elenyésző.
Számos színváltozattban elfogadott (kék, sárga nyírfa, fekete, fehér, fekete-piros, ezüst- és arany duckwing stb.). Meg kell jegyezni, hogy ma már nagyon ritka fajta.
bassette (Bassette): ragyogó házityúk-fajta a bantamok között (cc. 1 kg-os testtömeggel), melyet 1800 táján, Liege környékén tenyésztettek ki. Híresen jó költő (évente 180 tojásra lehet számítani) és a csibéit is nagy gonddal neveli, szokták fácánfélék dajkájaként is alkalmazni.
A test tégla alakú. A sötét farok 45 fokban felfelé áll.
A fülfolt fehér, a láb és a csőr mindig kék. A fej bőrfüggelékei pirosak.
Habitusa élénk, ezzel együtt jól repül, amivel okvetlenül számolnunk kell az elhelyezésében.
A kagylóhéj színű tojásai viszonyleg nagyok (45 g/db) és méretes a sárgájuk!
Ezüst fürjes, fürj, fekete-piros változatban még lehet találni, de a fehér, a fekete, a kék, a buff, a levendule és a kolumbia változat már nagyon ritka, a többi színváltozattról nem is beszélve.
boriszoglebszki keringő (Borisoglebskaya Chilika - Борисоглебские чилики): avoronyezs térségében található orosz városban ill. környékén kitenyésztett, a roszotovi galambhoz nagyon hasonló, de annál valamivel nagyobb keringő fehér harisnyával.
A fej kicsi, kerek dió alakú, de a homlok magas és meredek.
A nagy szemek színe sötét, a szemgyűrű sekeny, finom, a színe fehér. A csőr rövid, vastag, enyhén lefelé hajló, fehéres.
A nyak közepesen hosszú, kecsesen ívelt.
Széles, jól fejlett, kissé emelt mellkas jellemzi. A hát rövid, homorú (konkáv). Az arányosan hosszú szárny a farok alatt végződik, de nem érintheti a talajt.
A láb rövid (minél rövidebb, annál jobb) és 2-3 cm-es tollakkal fedett (harisnya). Röpképessége csekély, általában véve a teljesítménye semmilyen tekintetben nem kiemelkedő.
(a fekete és a fehér tollmezők kiegyensúlyozott keverékét mutatja); 
Dögkeselyű az ember szolgálatában
