a Zgut nevhez annyit hogy lengyel forrasok szerint összefügg a zgoda = beleegyezes,egyetertes,harmonia szoval. Rokon nevek:Zgodowski,Zgodzinski,Zgódka,Zgud,ZgutkaZgutko,Sgoda,Zgodda,Zgodiz,Zgodzisz
Kellemes Ünnepeket Kívánok én és kiccccsaládom is Mindnyájatoknak!
LvT, Neked külön köszönjük, hogy önzetlenül segítettél, valamint a türelmedért, amit a sok idióta, értelmetlen, tudatlan kérdéseink ellenére kaptunk Tőled!
Sajnos karácsonyi ajándékkal nem tudtam Neked készülni, csak az alábbi melóval (de ne üss agyon, plíííz! :D):
Ha jól látom, Supina Anna a hölgyike. De mit jelenthet ez a név?
Mindenkinek kegyelmekben teljes, boldog karácsonyt kívánok! LvT-nek és a többieknek én is köszönöm az elmúlt 1 év alatt nyújtott sok segítséget! Eitrich/Eitelfriedrich :)
ez ugyanaz a személy (család) az anyakönyvekben! Csehországban született MaŘie-ben, habár ilyen települést ma nem találtam, fogalmam sincs mi lehet ez.
Amikor az anyakönvyi másolatot megtaláltam nagyapám hagyatékában, ez volt odaírva:
Cseh és Morva védnökség, Ország: Morvaország-Szilézia, Közig kerület Prebau, Bírósági kerület: Kajetin
> a pobort láttam lengyel környezetben is.Nem lehet hogy a lenygel pobór szóból jön?
Továbbra sincs olyan forrásom, amely a Pobor nevet lengyel környezetben adatolná. Ugyanakkor az etimológialag ide tartozó lengyel közszó alakja pobór és nem pobor (mint pl. az oroszban és a szlovákban). Így egy Pobor alakú nevet még lengyel környezetben is nehéz lenne lengyel alapról magyarázni.
A lengyel pobór szó egyébként a 10995-ös hozzászólás Pobor 1. pontjában megadott orosz és szlovák szó rokona, a jelentése is az ott előtártaknak megfelelő ’(pénz-, díj-) beszedés; sorozás; merítés valamilyen forrásból’.
A jiddis, mint városi nyelv, területek feletti köznyelv volt, és több kicsinyítő képzőt abszorbeált a környezetéből. A német -l kicsinyítő képzők három változatát használta: a bajor -l-t változatlanul, a köznyelvi -el és az alemann-sváb -le formák -ele alakú kontaminációját, és a német -lich melléknévképző sajátos -lekh átértelmezését.
Vesztergom(b): Az idevonható nevek a RadixIndexről: Vesztergom, Vesztergombhy, Vesztergombi, Vesztergomby, Vesztergomi, Vesztergovszki, Vesztergovszky. Kiemelhető, hogy Mohácson együtt van jelen a szlávos Vesztergovszky és a magyaros Vesztergomi, Lánycsókon pedig ugyanígy a Vesztergovszki és a Vesztergombi. A mai horvát névkincsben a Vestergomb mellett az Estergomb is. Nem tudok biztosat. Mindenesetre úgy tűnik, mintha a szláv-magyar együttélés körébe tartozna. Az elterjedési minta alapján talán a horvátok vélelmezhetők. Lehet, hogy ők értelmezték át a magyar Esztergom helynevet, mert náluk nem példa nélküli a v- előtéthang megjelenése, vö. magyar Erdőhát ~ horvát Verdat, magyar Üllő ~ horvát Vulov stb. A nevek magyarosodásakor pedig megmaradt a horvátos alak.
Gondolhatnánk másra is, pl. a német Westerkam, Westerkamp (No., Au.), vagy hasonló név átértelmezésére. Itt azonban abba ütközünk, hogy ebben az esetben nehezen indokolható a magyar -i (-y) lakos- vagy apanévképző megjelenése.
Bojsza: Vö. szlovák Bojsa név (cseh és lengyel adatai alkalmiak). Többféleképpen magyarázható. Egyrészt lehet a Boj kezdetű összetett szláv nevek (< *bojь ’küzdelem, harc’) rövidülése keletszlovák -śa kicsinyítő képzővel. Ennek némileg ellentmond a név elterjedése. A másik lehetőség szavajárási név a szlovák bojsa ’alighanem, talán’ szóból.
Zgut: Vö. szlovák Zgút, Zgut, Zgúth, lengyel Zgut, morva-sziléziai Zgut. Az etimológiájára nem találtam rá. Talán a csehes zg- > sk- zöngétlenülés ellenhatását figyelembe véve összefügghet a cseh-lengyel skutek, szlovák skutok ’tett, cselekedet; valóság, tény’ szó tövével.
Az irodalmi фон Штирлиц (von Stierlitz) név tényleges előfordulására nem találtam rá. Vélhetően a gyakori Stieglitz (l. #11608) és Stier (< német Stier ’bika’; ilyet tartó paraszt elnevezése, ill. ostoba vagy durva személy ragadványneve) családnevek kontamonációjaként alkotta Szemjonov.
Ha lenne ilyen német vezetéknév, akkor az egy ugyanilyen alakú, szláv eredetű településnévről vett lakosnév lenne. Ilyen kontextusban az -itz végű német lakos- és településnevek az -ice ~ -ica, ill. -ec képzős szláv helynevek folytatói. Pl. Chemnitz ~ felsőszorb Kamjenica ~ cseh (Saská) Kamenice ’köves [hely]’, Görlitz ~ szorb Zhorjelc, lengyel Zgorzelec ’égetéses [irtásföld]’, Dönitz < ősszláv *Dъnica ’[völgy] fenekén [lévő hely]’ stb.
Podovnik, Podobnik: Vö. szlovák Podobník név, amely a szlovák podobný ’hasonló’ melléknév -ík személynévképzős származéka. Vélhetően máshol (pl. ismertebb testvérhez) hasonló külalakú személy ragadványneve.
Más szláv nyelvekben nem találtam meg, de Csehországban előfordul a kicsinyített Podobníček származéka, így régebben ott is előfordulhatott.
Trischberger: Vö. német (bajor) Trischberger családnév. Ez a mai felsőbajor (München környéki) Dietramszell részét képező Trischberg (’Parlag-hegy’, esetleg ’Zápor-hegy’ vagy ’Menyhal-hegy’) nevű helyről való elszármazásra, oda való kapcsolatokra, esetleg ottani birtokra utaló, -er képzős lakosnév.
Friedmann: Vö. a dny. centrumú német Friedmann (No., Au., Svc.) név. Ez német Friedrich személynév Fried rövidülésének -mann utótagú apanévi származéka, azaz egy Fried nevű személy leszármazottai kapták meg ragadványnévként. A Friedrich kéttagú germán személynév, amely a *friþuz ’béke, békesség; (fegyverektől való) védelem’ és a *rīkijaz ’hatalommal bíró, (valamit) uraló; gazdag’ tagokból áll, vö. mai német Friede(n) ’béke(sség), nyugalom’, ill. reich ’gazdag, tehetős, bőséges’.
Trieber: Vö. ritka német Trieber név. Ennek több etimológiája lehet:
1. Egy Trieb nevű német településről [Trieb (Lichtenfels), Felső-Frankország; Trieb (Falkenstein/Vogtl), Trieb (Pöhl) Alsó-Szászország] való elszármazásra, oda való kapcsolatokra, esetleg ottani birtokra utaló, -er képzős lakosnév.
2. A német Trüber név alakváltozata, amely a német trüb(e) ’sötét, komor; szomorú. lehangolt, borús’ melléknévből származó, jellemre utaló ragadványnév.
3. Az általam tanulmányozott irodalom nem említette, de szerintem lehet a német Treiber név alakváltozata is. Ennek etimológiáját már említette Eitler a 11575-esben: ’(marha)hajcsár, hajtó’ értelmű foglalkozásnév.
Stieglitz, Stiglicz: Vö. német Stieglitz (No., Au., Svc.), esetleg Stiglitz (No.) név. Ez megegyezik a német Stiglitz ’tengelic, Carduelis carduelis’ madárnévvel. Utalhat madarászra, vidám jellemre, vagy tarka ruhát kedvelő személyre. Ugyanakkor lehet képzőtlen lakosnév is a mai lengyelországi Trzcianka község részét képező, korábbi német Stieglitz településnévről.
Steiner: Vö. gyakori német Steiner (No., Au., Svc., Mo.) név. Több etimológiája van:
1. Szikla, kiemelkedő kö (vö. német Stein ’kő’) melletti lakóhelyre utaló -er képzős ragadványnév.
2. A gyakori Stein nevű német települések egyikéről való elszármazásra, oda való kapcsolatokra, esetleg ottani birtokra utaló, -er képzős lakosnév.
3. (a) A Stein (< ógermán *stainaz ’kő’) előtagú német személynevek (pl. Steinhardt) rövidüléséből lett -er képzős apanév. (b) Esetleg lehet idevonható képzőtlen alakulat is: a Steinher (< ógermán *stainaz ’kő’ + *harjaz ’had, sereg’) összetett német személynév egyszerűsödött alakváltozata.
4.A német steinen ’kővel kirak; kőbe foglal; drágakővel díszít; határkövet lerak, határt kijelöl’ ige foglalkozásnévi származéka, amely aranyművest, útburkolót vagy földmérőt jelölhetett.
Schek: Bízvást a délnémet centrumú német Scheck (No., Au., Svc.) vagy Schäck (No., Svc.) névvel azonos. Ez a német Schecke ’pourpoint, testhezálló, csíkozott vagy steppelt férfikabát, zakó’ szóval azonos képzőtlen családnév, amely az ilyen ruhadarab készítőjét vagy viselőjét jelölte.
Klingele: Vö. dny. centrumú német Klingele (No., Svc.) név. Ez a német Klinge névből képződött a (német nyelvjárási) alemann -le kicsinyítő képzővel. A Klinge név ebben a kontextusban lehet:
1. A lakóhely jellegzetességére utaló ragadványnév a középfelnémet klinge ’hegyi patak, szurdokvölgy’ szóból.
2. A készítőt megnevező foglalkozásnév a német Klinge ’(kard-, kés-) penge’ szóból.
Ui. A -le képzővel együtt nem játszik, de egyébként a Klinge név a fentieken kívül a német Kling, Klinga, Klinge, Klingen településnevekre utaló lakosnév is lehet.
Persze, a kikopás okát en bloc értem én... Csak a nemek közti különbséget nem. A férfi személynevek közül kikopott egy hatalmas mennyiségű név, míg a női nevek küzül alig kopott ki valami, mert eleve alig volt köztük olyan, amelyik ma ne lenne jelen változatlan formában.
Vajon a nők sokkal korábban kezdték keresztény szentek neveit kapni, mint a férfiak, és a nőknél ez a kikopás már a XII.-XIII. századra megtörtént?
Én még meglehetősen új vagyok ezen a fórumon, és "késésemet" pótlandó, böngészem is a topikot visszafelé, mert számomra nagyon sok benne az összegyűjtött és felhalmozódott tudásanyag. Így bukkantam rá tegnap erre a bő két éves hozzászólásodra.
Eddig is feltünt, hogy olyan földrajzi régióban kutatsz, (kutattál?), ami engem is érdekel, csak te komolyabban, sokkal régebben, és erősebb tudásbázison mint én.
Az általad felhozott téma engem is érdekel, talán azért izgalmas, mert némileg más szelete a tortának a cigányság névanyaga, mint a többi név.
Ha nincs ellenedre, akkor néhány nap múlva visszatérnék ide ebben a témában.
Én egyenlőre csak a FS. anyakönyveiből szedegetem össze a családfánk ágainak itt elérhető adatait, a majdani levéltári vizsgálódás megkönnyítése miatt, és így találkoztam a Csobád-Kér-Bakta-Devecser-Fügöd-Méra-Szalaszend térség református anyagával, és benne a Csiklya, Nani, Bóni, Lukáts, Gaburi, stb. családnevekkel.
Remélem, hogy sikerül majd több részletet megismernem ebben a témában, és a cigányok által viselt családnevek etimológiájáról is megtudhatunk majd újabb adatokat LvT., esetleg mások segítségével.
Tudom, hogy ez nem egy "csevegő" fórum, de konkrét nevek mellett talán az is belefér,
hogy beszéljünk arról is majd, hogy milyen sajátságok által jöttek létre azok a konkrét nevek.
"hány százaléka" - csak benyomásokra tudok hagyatkozni, Engel Pál kimerítően terjedelmes munkássága alapján. Biztosan nem több 15-20%-nál a női nevek aránya, de könnyen lehet, hogy 10% alatti.
Azon gondolkoztam, hogy vajon a férfi nevek miért változtak olyan sokat az Árpádok kora óta, vagyis az elmúlt kb. 800-900 év alatt, míg a női nevek sokkal kevésbé...
Ma hiába keresne az ember olyan személyneveket, hogy Lancret, Martonos, Beke, Uza, Makján, Sandrin, Kompolt, Hellynus, Batk, Falkos, Izsép, Jakcs, Akadás... Persze akkor is volt Miklós, András, Péter stb., de a névállomány igen jelentős része - így érzésre azt mondanám, hogy legalább a fele - az azóta már kihalt nevekből állt.
Míg a ránk maradt női nevek között talán ha 10% az olyanok aránya, mint az Anych, Magich, Venys és Synta (bár gyanítom, hogy ezek egy része is csak egy ma is ismert név becézése), míg a többségük Margit, Anna, Cecilia, Kata stb.
Nálunk Hatwagner/Hattwagnerek vannak- lehet, hogy van összefüggés, mivel a foglalkozásnév elé gyakran került személynév, mivel így is meg lehetett különböztetni a mestereket egy adott településen belül.
A "Hatt" családnévre nem igen találtam adatot. Német etimológiák szerint esetleg az ősgermán Hathu; Chatu szó állhat mögötte - Harc, kűzdelem, viszály jelentéssel (Kampf; Hader) , törzsnév is volt kelta, gall beütéssel. Máshol viszont ismeretlen eredetűnek tartják.
