"Aki jól tud tájékozódni, az a Galya-tető É-i gerincén leereszkedve a megyehatárt és a gerinceket követve kb. 3 óra alatt szintén eljuthat a várhoz. A turistatérkép adatai itt pontosak."
Én már jártam a várban évekkel ezelőtt, de Mátramindszent felől mentem, igaz, oda-vissza. Nem olyan izgalmas, mint a fenti javaslat, de megtaláltam:-)
Optika "rávett" még az év elején, hogy tartsak vele.
Tegnap realizáltuk a tervet.
Kocsi a Vörösmarty turistaházban.
Busszal Galya-tetőig.
TÚRA
Mátraballa - Recsk - Mátraháza.
Sajnos, a megyehatár nincs jelezve:-(
Gerincek vannak, út nem mindig.
Lehet persze, hogy mi bénák vagyunk, de nem használtuk ki az aszfaltút biztonságát, mentünk, többé-kevésbé északi irányba.
Optika néha túlzásba vitte a keleti irányt, akkor korrigáltunk:-)
Valahogy elértük az "alsó" aszfalt utat, és némi nyugati irányú korrekcióval rátaláltunk a gerincre.
Túlfutottunk, alaposan.
Egy átjárhatatlan keresztirányú árok állta utunkat.
Akkor ismét nyugati irányba fordultunk, hupni hupni hátán, de a vár csak nem akart feltűnni.
Egy idő után kidőltem a sorból, Optika még "meghágott" egy csúcsot, majd leereszkedtünk a völgybe.
Bátortalanul próbáltuk tartani a nyugati irányt, hamarosan elértük az É-D irányú rétet. Innen indultam anno.
Nagyon elfáradta és nem vettük elő a könyvet. Pedig ha elővettük volna...
Íme a nagyon korrekt iránymutató:
"A magasfeszültségű vezeték előtt 200 méterrel balra, egy gyalogútra térünk és átkelünk a patakon (18 p), majd D-i irányba a patak mentén a kaszálón folytatjuk utunkat. 600 méter után (10 p) balra betérünk a Szérűs-kő, Váralja gerincek közötti völgybe vezető útra."
Itt voltunk.
Ennyi hiányzott:
"Ezen 70 méter után jobbra a váralja É-i gerincére kikapaszkodunk."
Érzésre "felküldtem" szegény Optikát az első dombra.
Szomorúan ballagott lefelé...
Az idő nagyon elballagott és Mátraballáig volt még kb. 6 kilométer.
Ráadasul kezdetben felfelé.
Sikeresen elértük az árkot, melynél fordultunk pár órával azelőtt.
Elmondhatjuk, hogy a Nyakkotró-bércet majdnem végigjártuk.
Innen már széles szekérút vezet lefelé és a magasfeszültségű vezeték is segít.
Csak a Nap volt ellenünk, hátulról tűzött.
Iszonyúan elfáradva éretem el a padot, ott leroskadtunk.
Kemény menet volt.
Légkondicionált busz érkezett, sikerült átszállnunk a "pesti" buszra.
Az autó megvárt, sőt még meg is ebédeltünk/vacsoráztunk.
Augusztus 15-én, szombaton, két hely kiadó Füzér - Sátoraljaújhely OKT távra kocsiban. Táv. kb. 32 km, 650 méter szint. Plusz füzéri vár megmászása. Indulás 6 órakor Árpád-hídtól. 9 órakor nyit a vár, 18:15-ös buszt kell elérni, tempó ennek megfelelően. (Gdzsí, szucsati) Augusztus 20-21-én Sátoraljaújhely - Istvánkúti eh. - Boldogkőváralja OKT távra csapattársakat szívesen látunk. Táv: 30 km + 25 km. Közlekedés vonattal. Szállás nomád körülmények között az Istvánkúti eh-ban. (végre kék, szucsati) Jelentkezés, érdeklődés e-mailben.
ha érdekel valakit, szombaton tervezzük Szucsatival a Sátoraljaújhely-Füzér OKT szakaszt, az autóban van még minimum két hely, ha valakit érdekel, szóljon, indulás reggel 6-kor, stílszerűen kék metró vonalról, Árpád-híd, s aztán este vissza.
Még nincs két hete, hogy a csillagászati évkönyvben korábban megjelent kiváló cikket is felhasználva született erről a témáról egy új szócikk a Wikipédiában: http://hu.wikipedia.org/wiki/Keletel%C3%A9s. :-)
Egyébként igen, észleltem a jelenséget a veleméri templom mellett felállított sátram esetében, aminek a képét nemrég betoltam. Este a sátorból kinézve megkerestem a Sarkcsillagot, és láttam, hogy nem pont keletre néz a sátram.
A GPS-en menet közben a sebességet, pontos időt és a megtett távolságot négezeti egyszer-kétszer az ember. (Így kevesebbet is fogyaszt)
A térképre csak akkor kapcsol át, ha olyan a helyzet, mivel kicsi a kijelző és a tartalom részletessége messze elmarad a Cartographiás és a Faragó-féle papírtérképekétől...
"Én úgy tippelem, hogy ha direktben a napkorongot nézi az ember és nem vacakol az árnyékokkal, akkor sokkal pontosabb tájolást kap."
Ha közelebb van a látóhatárhoz a Nap - általában ősztől tavaszig, vagy nyáron reggel és késő délután - akkor tényleg könnyebb viszonyítani valamihez a terepen, és irányt meghatározni.
Ugye extrém esetben 23 fokra van a zenittől itt Magyarországon. Iyenkor az ember érzi, hogy nincs teljesen a tetőn, de hogy merre "csúszott" el pontosan, azt nehéz megállapítani, pláne, ha nem sík terepen áll az ember, hanem domboldalban. Ebben az esetben pedig szvsz csak az árnyék iránya a mérvadó.
Visszatérve ahhoz, amiért elkezdtünk beszélni a Nap segítségével történő iránymérésről: az ominózus eset 2005-ben történt meg velem. Azóta már sokkal harcedzettebb lettem, valószínüleg most rutinból megoldanám a dolgokat. De ez remélem még az ősszel ki fog derülni, mert még idén szeretném bejárni majdnem egyvégtében az OKT-n a Bakonyt (Városlőd-Kislőd vá.-tól Bodajkig), és akkor megfordulok bizony a Bogrács-hegyen is! Eddig a Bogrács-hegy - hörpölin találkozó állása 1:0, de remélem, most egyenlítek majd!
Egyébként most, hogy megnéztem a Bogrács-hegyet alaposabban is a guglin, egész jól kitaposott csapások vezetnek keresztül a fennsíkon! De ezt vvittore is épp tegnapelőtt említette a (28354)-es hsz-ben!
Én úgy tippelem, hogy ha direktben a napkorongot nézi az ember, és nem vacakol az árnyékokkal, akkor sokkal pontosabb tájolást kap. Kétségtelenül a legmagasabban volt a Nap az év során, de nekem még nem tűnik annyira közelinek a zenithez, hogy ne lehessen belőni. De lehet, hogy kint a terepen másképp látnám. Off az nem volt, hiszen túrázásról beszéltünk. Ha már a román kori templomokhoz nem tudok érdemben hozzászólni, legalább megragadtam az alkalmat, hogy hallassam a hangomat. :-)
Nem rossz megoldás, már én is hallottam róla... :-))
Mindazonáltal a dátum kihangsúlyozásának (június 20.) szerepe volt a történetben! Lássuk csak:
1. A Bogrács-hegy földrajzi szélessége a gugli szerint: 47° 14'. Ebből következően a Nap a tavaszi és őszi napfordulókor körülbelül 42° 46' magasan delel azon a helyen.
2. Ehhez a delelési magassághoz még hozzá kell adni jelen esetben a nyári napfordulóból adódó plusz szögértéket: 23° 26'-et. (az egynapi eltérést azt hiszem elhanyagolhatjuk, küönben is a szökőnapok miatt néhány órával mindig változik az ideje).
Tehát június 20.-án délután egy óra felé, amikor a nyári időszámítás szerint a Nap delel (tudom, ebbe még bele kellene számítani az időzóna szerinti dél és a helyi dél közötti eltérést, de ezt is elhanyagolom), akkor a delelési magassága: 66° 12' számításaim szerint. Tehát majdnem a zeniten volt akkor éppen.
Ekkor egy, az egyenetlen, köves területen ballagó turista árnyéka eléggé rövidke, a függőleges és vízszintes kiterjedéséhez képest szinte elhanyagolható. Számításaim szerint az 1,76 méteres magasságomhoz akkor durván egy 78 cm-es árnyék tartozhatott. Mivel pedig a vízszintes kiterjedésem sajnos nem elhanyagolható (sörpocak, hátizsák, stb.), akkor az árnyékom csak egy ovális folt volt a talajon, félig-meddig alattam. :-)))
Természetesen leszúrhattam volna egy hurkapálcát is a talajba, az exakt árnyék létrehozása miatt, továbbá egy függőónnal kijelölhettem volna a megfelelő helyzetét is, de akkor éppen egyik sem volt nálam. :-((
Az órás módszert használtam, (éppen nem a digitális kijelzésű volt a karomon - bár elég jó a képi fantáziám), de a majd' 70°-os delelési magasság miatt keletkezett szerintem a tévedés.
Mindenesetre azért a többiek nevében is köszönöm a turista terepten órát!! :-DD
Én pedig mindenki elnézését kérem emiatt a durva offolásért!
Ájnye már, no, liebe sporttársam, hát minek ide tájoló meg árnyék? Június 20-án nyári időszámítás van, tehát délután egy órakot éppen dél van zónaidőben, ami tájékozódásszakmai szempontból kielégítő pontossággal megfelel a csillagászati délnek. (Eltérést okoz a Bogrács-hegy K-NY irányú távolsága az időzóna közepétől, valamint a Nap delelésében az év során megfigyelhető +/- negyedórás ingadozás.)
Tehát amerre a Nap áll, arra van dél. Q. E. D.
(Érdemes egyébként használni az órát a tűző napon való tájékozódásra máskor is, nem kell ide tájolgó. Veszed a zónaidőt, mert a Nap nem követi a nyári időszámítást. A kismutatót a Nap felé állítod, és megfelezve a kismutató és a 12-es közötti szöget, könnyedén kapod a déli irányt. Ha csak a mobiltelefonod mutatja az időt, akkor a lelki szemeiddel elképzelsz egy számlapos analóg karórát, úgy is tökéletesen működik, kipróbáltam. Viszont ha viszel magaddal tájolót, akkor már turista vagy. :-PPP)
"Tény, hogy Tolnában "hülyebiztos" a jelzettség..."
Képzeld el, Szekszárd felett a Játszótér után, ahol a DDK ösvény a Sötét-völgy oldalában fut, "előjelző" jelzések volt balra egy forrás letérőjében! Ilyet még nem láttam sehol!
"Tényleg, neked is feltűnt, hogy Zalában csak az autóval megközelíthető helyeken van új jelzés, másutt ősrégiek?"
Én inkább csak a Göcsejre mondanám (vagyis a Rádiháza - Zalalövő szakaszra), ez tényleg mélypont volt az előzőekhez képest. Habár Zalakomártól Zalakarosig talán összesen 20 jelet láttam 10 km-en - pedig ott végig aszfalt mellett fut a DDK! :-)))
Az Őrséget még nem ismerem - oda a hónap vége felé indulok majd -, remélem ott jobb lesz már a jelzettség! Habár annak a nagyobbik része már "Vazsban" van!
Mi egyazon évszakban láttuk. Tény, hogy Tolnában "hülyebiztos" a jelzettség, 60 km alatt összesen, ha kétszer kellett alaposabban körülnézni, segédeszközt használni egyszer sem. Zalában minden második elágazásban keresgélni kellett, bár az az egész szakasz szinte értelmetlen volt. Tényleg, neked is feltűnt, hogy Zalában csak az autóval megközelíthető helyeken van új jelzés, másutt ősrégiek?
Bakonykútiba való érkezéskor meglepődtem, bár hétköznap volt, találkoztam kéktúrázóval. Ő a másik irányba ment, így gyorsan elváltak útjaink.
Bakonykútipuszta környékén valóban kevés a jel. A lényeg, hogy a térképen is jelzett romos épület folyamatosan balra legyen nekünk. Az épület mögött aztán tényleg sok jel van az erdőben, ami néhol elég dzsindzsás. A Bogrács hegyen nem sok a jelzés, de viszonylag látni az utat, ami ki van járva, azt kell követni. Egy helyen az erdőből kiérve nincs jel, ott egyenesen kell menni, és egyszercsak feltűnik egy jel…
Aztán a Vontató hegynél megszívattam magamat… Egy ideig ugyanis a piros és a kék jelzés együtt halad. Egy elágazásnál láttam egy jobbra egy piros jelet…na ott kell menni tovább egyenesen. Én megnéztem a térképet, hogy a két jelzés a víztározóig együtt fut, és valóban egyszer 90 fokkal jobbra kanyarodik, így elindultam a piroson remélve, hogy lesz ott kék is…Nem lett, valszeg megtaláltam a régi piros jelzést… 2km-t buktam oda-vissza.
A víztározó szép hely, ott a Becsali büfét vétettem el, így a gátról jöttem vissza bélyegezni.
A hétvégi házak szépek, elég sok eladó köztük, de jobb erre a kék mintha a betonúton menne.
A Gaja szurdok szép és kellemes hely, utána már csak csorgás jön Bodajkra a sípálya mentén, de ott legalább szép a kilátás a Vértesre. Mivel még volt a buszig bőven időm, így bélyegzés után elmentem a bodajki kálváriához. Szép hely, érdemes felkeresni, ahogy láttam régen a kék is arra vezetett. A végén kicsit eláztam, de összességében szép túra volt.
OKT Tardos(Bányahegyi eh.)- Péliföldszentkereszt
Nem értettem, hogy a kék miért nem megy fel a Gerecse legmagasabb pontjára , így a kék háromszögön mentünk. A torony nyitva, szép a kilátás, órákig el lehetne ott nézelődni. Pusztamaróton büfé üzemel, a tábornál. Szolid árak, és még egy kút is van mellette ahol fel lehet frissülni.
A szakaszról összességében elmondható, hogy jól jön a térkép hozzá, Péliföld előtt a távvezeték alá kanyarodva nincs jel, pedig elkélne.
Péliföldszentkereszten volt forgalom, hiszen oda futott be a Don Bosco teljesítménytúra is. Mivel előtte a szervezőkkel lebeszéltem, hogy ahogy a résztvevőket, úgy minket is Dorogig elvisznek, így kényelmesen eljutottunk Dorogra a busz és vonat csatlakozáshoz.
De térképed általában van, tájolója pedig van Optikának (ahogy írtad), így megvan a minimális műszerezettség is! Két dudás amúgy sem fér meg egy csárdában! Két tájolós ember egy csapatban már a széthúzás kezdete! :-D
Apám után maradt rám egy ősöreg, fémházas, tükrös tájoló - még 6000 vonásra van skálázva. Néha előveszem, nézegetem, "lövök" vele egy-két irányt az erkélyről, de túrára még soha nem vittem magammal! Én a legolcsóbb nyakba akasztható laptájolót használom, az sem rosszabb, mint a drágább változatok.
A Napról:
Még annó 2005-ben &sonnal június 20.-án eltévedtünk a Bogrács-hegyen, a katonai gyakorlóterületen, a laptájolóm pedig a kisgyóni Gyöngyvirág kulcsosház mosdójában felejtettem. Egyetlen felhő se volt az égen, de sejtheted, mekkora árnyékot adott a Nap délután egykor! A köves mezőn egy kilométeren ötszáz métert tévedtem, amikor az árnyékom alapján próbáltam navigálni!
Ha akkor nem találkozunk egy katonai UAZ-zal, szerintem még most is ott tévelyegnénk, fenn a Bogrács-hegy fennsíkján!
"A túrázót az erdőben sétáló kirándulótól elsősorban a térkép és tájoló használata különbözteti meg!"
"Aki térkép+tájoló és/vagy megfelelő GPS nélkül indul túrára - bárhová, az szerintem a legfinomabban fogalmazva is felelőtlen!"
Jujj.
Erdőben sétáló kiránduló lennék?
Tájolót 11 hónapig használtam a seregben.
Mikor leszereltem, megfogadtam, hogy soha többé nem veszek a kezembe műszert a terepen.
A csúcs az volt, amikor elmértünk egy pontot (tűzér bemérő voltam amúgy) és 35 fokos hőségben, nyílt terepen, gázálarcban kellett meggyőződnünk arról, hogy mit rontottunk el.
Az emlékezetes "futás" után egy pohár viz gyűlt össze a gázálarcban:-)
Térkép általában van nálam, bár ritkán használom, de műszer soha.
Gázosabb helyeken (pl. Zempléni-hegység csúcsai) Optika a "műszerem", Neki van iránytűje:-)
Ha süt a Nap, nincs gond, de ha köd van, az már gázosabb.
