A győri téglák
A történelem folyamán az építőanyagoknak: fának, vályognak, sárnak, kőnek, és a téglának nagy jelentősége volt. Az ókorban a rómaiak alkalmazták az utóbbi építőanyagot. Ahol letelepedtek várost építettek, ott felhasználták a téglákat és köveket. Kr. u. 1 század végére a rómaiak uralták az ismert világ 2/3-át. E birodalom Észak-keleti provinciája volt Pannónia, a mai Dunántúl. A Duna folyamát követő határ mentén erődöket, városokat és kikötőket emeltek. Ezek közül volt az egyik Arrabona a mai Győr. A város egy jelentős kereskedelmi út mellett épült és a Káptalandombon lévő erődből figyelték a kereskedelmet. A közelben állomásozott egy légió (4800 fős hadsereg), ami kellő biztonságot nyújtott a támadások elől. Arrabonában jelentős építkezések kezdődtek, amihez kellő mennyiségű téglát kellett előállítani. A főleg katonák által készített téglák bélyegesek voltak, amiből megállapíthatjuk a készítőinek beosztását.Pl: LEG X.V. APO.LL / Legio decimaquinta Apollineris/ A XV. Legio I.v. 14-62-ig, majd 71-114-ig Carnuntumban állomásozott, -e téglák innen származtak Arrabonába. Carnuntum /Hainburg/, Vindobona /Bécs/ és Arrabona között feküdt, fontos város volt.
A romaiak után a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, az avarok, majd 797-ben a frankok éltek. Szent István király Győrött püspökséget és várispánságot alapított. A vár a Káptalan-dombon helyezkedett el, a várfal az Alkotmány utca, Kovács Pál utca, Jedlik Ányos utca vonalát követte. Győr házai is nagyrészt fából, vesszőből, és sárból készültek, földszintesek voltak. A győri polgároknak mégis sok kő és tégla épülettel kellett rendelkezni, hiszen a fennmaradt adás-vételi szerződések bizonyítják, hogy 1532-1540 között több kő és faház cserélt gazdát. A XVI. Században nagy lendületet vesz a téglagyártás, mert a katonaság a vár építéséhez szükséges téglát a Győr-Sziget területén létesített téglaépítő kemencék termeléséből látja el. A törökök ugyanis Bécs megtámadását, bevételét tűzték ki célul, így Győr Bécs fővédvárává lépett elő és az új vár tervezése és megépítése a bécsi udvar fő feladatává lett. Az első téglaégetőt a király megbízásából Francesco Benigno építette 1550-1560 között. A Káptalan is épített kemencéket Újvároson kívül, a Rábca partján. Itt az első mesterek /valószínűleg magyarok/ Gergely, Lukács és Bertalan voltak. Az általuk készített téglák szintén jelzéstelenek. A Szigetben létesített kemencéknek havonta a vár építéséhez kb. másfél millió tégla elkészítését kellett biztosítania. Sajnos az erős vár sem tudott védelmet nyújtani a török rohamok ellen, és Győr török megszállás alá került. A törökök után 1600-ban Rohrer Mihály és Forety János téglaégetők kérték vissza /az oklevelek tanúsága szerint/ a káptalantól régi házaikat és bizonyára visszakérték régi mesterségüket is. Így bizonyosra vehető, hogy ők már a XVI: században is ezt a mesterséget űzték. Olasz János (lehetséges, hogy Forety Jánosról van szó) 1606-27-ig égetett téglát Újvároson kívül. 1629-ben Castellán Mihály kapta ezt az égetőt a káptalantól. Őt 1638-tól Czagner Simon követi. A XVII. Század közepétől egyre biztosabbá válik, hogy a törökök ismét hódító háborúra készülnek, melynek végcélja ismét Bécs elfoglalása. A győri vár megerősítésére, korszerűsítésére és a külső védmű kialakítására ismét sok téglára volt szükség, ezért a katonaság lefoglalta a káptalan birtokában lévő égetőket. Az 1718-as Pozseváci béke megteremti a nyugalmat, így a győri vár kezdi elveszíteni jelentőségét. Ettől kezdve a katona-téglák kezdenek ritkulni. 1718-ban a város nagy része leégett, s ettől kezdve kötelezővé tették a téglából való építkezést, s ez nagy lendületet ad a polgári téglagyártás kialakulásához. A XVII. Században kétféle téglát égetnek: a közönségeset melyből 1000-db. 2 Ft 60 denár, és a nagyobbat, az úgynevezett imperális téglát, melyből 1000-db. 4 Ft és 60 denár. A nagyobb téglák általában 295-300 X 130-160 X 50-70 mm- méretűek. A kisebbek 230-250 X 110-130 X 50-70 mm-nagyságúak. A téglákon talált jelek, számok és betűk domborúak, gyakran előfordulnak tükörképes feliratok, felcserélt számok, és gyors munkák során keletkezett hibák. Található különböző lenyomat, még lágy anyagba lépett kutya, vagy más állat talpa, vagy a téglavető keze nyoma.
A XVI.-XVII. Század elejéig előfordult téglák eddig ismert jelei a következők:
1.) Csat Káptalandomb ásatások 1.) Csizmatalp Káptalandomb ásatások
2.) Boda Kardmarkolat 5.) Nyílcsúcs Rózsa F. út 3. számú házból
3.) C betű 2.) Szív A Duna bástyából
A Boda, a Nyílcsúcs valószínűleg katonai téglák. (I/ 1, 2, 3, 4, 5)A következőben tárgyalt bélyeges téglák a várban székelő várkapitányok rendelésére készültek, így az ezeken talált monogramok az akkori főkapitány nevét, címét viselik. Rendszerint évszámosak, de vannak évszám nélküliek is. Az első monogramos téglát F Z L jellel Lichtenstein Miksa herceg készíttette, ki 1638-1643 között volt a győri vár főkapitánya. (I/7) A következő főkapitány Mansfeld Fülöp gróf .A G Z M és a G V M jelű téglák előfordulnak évszámmal és a nélkül. A monogram jelentése: GrÄf Zu Mansfeld, vagy Gráf Von Mans-feld. Mansfeld 1643-1658-között volt várkapitány. A Rózsa F. utca 3. sz. házból és a Káp-talandombról kerültek elő nagy mennyiségben.(I/8, II/9) Az 1658-as évszámmal fordulnak elő D L M d G -jelű téglák. A feloldás: Don Luigi Marchese de Gonzaga. Lajos mantuai őrgróf volt 1658-tól 1660-ig a vár főkapitánya.(II/10) Gonzagát Montecuccoli Raimond gróf követi, akit a király 1660-ban nevezett ki főkapitánnyá -az utolsó évszámos téglája 1676-ból való- 1680-ban bekövetkezett haláláig viselte. Az R G V M jelű téglák jelentése: Raimund Graf Von Montecuccoli. Téglái mindig évszámosak. Az 1663-as téglán az 1-es és 3-as számok helycseréje figyelhető meg., tehát: 3661.A gyakorta előforduló téglák magyarázata: ekkor épült ki a vár külső erődrendszere, védekezésül a törökök várható támadásaival szemben. (II/ 11, 12, 13) Herman őrgróf 1682-től 1692-ig volt a vár parancsnoka. 1684-es évszámú téglája és az eddigi egyetlen példányban ismeretes 1683-as téglája a P H M. V. B. névjegyű. Értelmezése: Princz Herrmann Markgraf Von Baden. (II/ 14, 15) 1692-1699-ig Lajos badeni őrgróf készített téglát. Az L M L V B jelzésű tégla hercegi koronával, évszám nélkül szerepel. A betűk értelme: Ludwig Markgraf Landherr Von Baden. (II/16, III/17) Gróf Heister Siegbert a Rákoczi-féle szabadságharc labanc tábornagy is győri várkapitány volt. 1710-ben a győri főtéren ő végeztette ki Rákoczi 5 tisztjét viszonzásul azért, mert Ocskait a kurucok Érsekújvárott lefejezték.1707-től 1718-ig volt a vár parancsnoka Heister. Tégláinak jelzése: S G G V H, azaz Siebert General Graf Von Heister, vagyis S G I V H, azaz Siegbert Generál Infanterie Von Heister. Előfordul még évszám nélkül is G V H, Graf Von Heister. (III/18) 1718-tól Althan Gundacker volt a vár parancsnoka. Találtak G G V A azaz Graf Gundarker General Cavalerie Von Althan jelű téglákat. Ezek előfordulnak koronával és korona nélkül. (III/19) Az L R C I-jelzésű 1754-es és 1759-es évszámú téglák valószínű már Győr szabad királyi város / Liber Regia Civitas Jaurienssis / jelzésű téglák évszám nélkül. C I / Civitas Jaurensis / jelzésű téglák évszám nélkül. (III/ 20, 21, 22)
Ezzel a polgári téglaégetés korszaka kezdődik.
A győri vár egyes kapitányai
1638-1643 Lichtenstein Miksa herceg győri vár főkapitánya
1643-1658 Mansfeld Fülöp gróf győri várkapitány
1658-1660 Don Luigi Marchese
de Gonzaga Lajos mantuai őrgróf győri vár főkapitánya
1660-1680 Montecuccoli Raimond gróf győri vár főkapitánya
1682-1692 Herman őrgróf győri vár parancsnoka
1692-1699 Lajos bádeni őrgróf
1707-1710 Heister Siegbert labanc tábornok győri várkapitány
1718 Althan Gundacker győri vár parancsnoka
A római polgári tégla:
Az egyetlen nem katonai /légiós/ jellel ellátott római tégla Győrött az OF ARN URSICINI MG jelű. A feloldás: Officina Arnóbii Vrsicini Magestri, vagyis Arnobius Vrisicinus mester/elöljáró, főnök/ műhelye. A magister jelenthet mestert, de jelenthet egy magasrangú hivatalnokot is, akinek utasítására készítették a téglát. Ez az utóbbi a való-színűbb. A rómaiak a IV. század végétől a polgári közigazgatást elválasztják a katonai parancsnokságtól, a teljesen katonai jellegű település katonai és polgári szervezetté válik. Kezdetben a római települések - így Arrabona is - katonai célokat szolgáltak elsősorban, és a katonai erődítések /canabe/ körül települtek le a polgári lakosok /kereskedők, iparosok, a katonák hozzátartozói, stb. akik teljesen a katonai parancsnokság hatáskörébe tartoztak. A városok, települések polgáriasodása a IV. század végére annyira fejlődött, hogy a tégla-gyártás is külön vált a katonaságtól. Talán a teljesen jel nélküli római téglákat is a polgári téglák közé sorolhatjuk. Ugyanis nem valószínű, hogy valamelyik légió ha téglát készít, a légió és cohors számát; jelét ne tüntetné fel.
Az egyházi téglák:
A Szent István által alapított Győri püspökséggel egyidejű a győri káptalan is. Ebből az időből való a kereszt jelű tégla (IV/ 1, 2, 3) A Püspökvár toronyrészének 1980-ban kezdődő tatarozásakor a XIV.-XV. századi részekből kerültek elő jeltelen, kisebb méretű téglák. Jellegzetességük a tégla hosszirányában látható barázdák, párhuzamosan kidomborodó bemélyedő vonalak, ami nem jel, hanem a téglavető munkaeszközének a nyoma. (IV/4) A bencés rendház falában talált S G-jelű tégla valószínűleg Széchenyi monogramja. (IV/5) A betűk feloldása: Comes Zichy Episcopus Iaurinensis ill. Comes Franciscus Zichy Episcopus Iaurinensis, vagyis Gróf Zichy Ferenc győri püspök. Gróf Zichy Ferenc l743-tól l783-ig volt Győr püspöke. H; felette kereszttel téglák. (IV/ 6, 7) Valószínű; hogy itt a jezsuiták által készített téglákról van szó. Sajnos a téglavető helyét nem ismerjük. Az A A B B -jelű téglát - amely a pannonhalmi és a győri építkezéseken egyaránt előfordul- Ménfőn égették. A betűk jelentése: Archiabbattia /főapátság/. A PAX és az álló P tégla is az ő kemencéjükből került ki. (IV/8, V/9) A pannonhalmi apátságnak Révfaluban is volt téglaüzeme az elpusztult Szent Vid község helyén. Jele félkörív közepéből kiemelkedő kereszt. (V/10) Valószínű értelmezése: Az egyház hajójában Krisztus keresztje az árboc. Ez az üzem 1850-ben szűnt meg.
A polgári téglagyártás
A kora középkorban a káptalantól és a katonaságtól független téglagyárakról nagyon keveset tudunk. A polgári téglagyártás ebben az időben jelentős nem lehetett; hiszen a sárból, vesszőből épült házak voltak túlnyomó többségben, s a kevés téglaépület anyagát a káptalani és katonai égetők biztosították. A Liszt Ferenc utca 1981-es felújításakor a 11. sz. házból több érdekes XVI. századi tégla került elő; melyek ábrái sem katonai, sem egyházi jelleggel nem bírnak. Ilyenek: visszanéző szarvas ? tehén (V/12), két szigony ? (V/13), kidomborodó félgömb. (V/14) Az 1600-as évek polgári tégláit talán viszonylag ritkán előforduló P Z 1678. -jelű tégla képviseli. (V/11) A P Z -s tégláknál nagyon valószínű, hogy egy magán-vállalkozásról van szó. Sajnos; a polgári téglák jeleinek megoldása sok nehézségbe ütközik. Itt nem ismerhetjük olyan jól a neveket; mint a várka-pitányoknál. Az Alkotmány utca 8. szám alatti házból került elő sok D R K M 1707 -jelű tégla, a -K felett koronával. (V/15) Ugyanígy teljesen ismeretlen az 1745, 1746, 1747-es évszám, a -számok között díszes nagy A betűvel ellátott tégla; (V/16) és a Liszt Ferenc utca 11. sz. házból előkerült I M 1727-os tégla. A polgári téglagyártás termékeinek tekint-jük a csak évszámot ábrázoló téglákat. Amennyiben katonai vagy egyházi téglák lennének, bizonyára a névjegyet vagy valamilyen szimbólumot szerepeltettek volna. Az eddig ismert csak évszámos téglák: 1715; 1716; 1724; 1727; 1740; 1748; 1749; 1753; 1761; 1762; 1763; 1765; 1766; 1768; 1769; 1770; 1773; 1774; 1777; 1778; 1780; 1781; 1784; 1785; 1791; 1797; 1803; 1804; 1808; 1811; 18812; 1813; 1814; 1815; 1850. Régi még feloldatlan jelű téglák: H P /előfordul fordított P-vel is/ SZ, U, R, PK, M, K /van fordított K-val is/ P és C K K. A XIX. században egyre-másra alakulnak az új téglagyárak, így ismeretlen még a C V 1838, R 1859, E J 1863-as darabok. Az Ő I J névjel Orömy József városi téglavető neve. Az ő gyára 1863-ban még működött. A B, a Brantner-féle téglagyár jele; mely 1856-1882-ig létezett. Gyártmányaival gyakran találkozhatunk. A Hittner Ja. 1869.-es monogram az újvárosi temetővel szemben levő gyár jelzése volt. A Hittner János által alapított gyár termékei viszonylag ritkák; mert rövid /két évi/ működés után a tulajdonos tönkrement és üzemét felszámolta. Ebben az időben működött még a révfalusi Poschkeszi és a nádorvárosi /Pápai úton lévő/ Gestetner Lajos-féle téglaüzem. A legutolsó, még magánkézen lévő téglagyárak: a Győri Körkemence Társaság gyára, tégláinak jele: G K T, a IH S L monogramok Hlatky-Schlichter Lajos és Schlichter Lajos nevét jelentik. Üzemük a mai Felszabadulás útján voltak. Ugyancsak itt működött Kovács József gyára / jele: két kalapács, alatta K J / és a Káldy-féle gyár.
A sötéttel kiemelt betűk, jelek, számok a téglákon találhatóak.
A sötéttel kiemelt és aláhúzott számok a képek megtalálhatóságát jelölik.
A ferde betűvel írt nevek téglagyár tulajdonosok, illetve gyárak, égetők.
Horváth Patrik 6.b |
