Persze!... 15 doboz a vízszintes sorban, a függőlegest számold hozzá! Nem tudod elképzelni azt az önfeláldozást mire összehoztam az alkatrész szükségletet!:) Most épül egy nagyobb!!
Amikor az alapanyag aromás, de alacsony a cukortartalma -tehát arányosan kevés alkohol keletkezik- akkor aroma maradhat a cefrében (moslékban), ezért bizonyos évjáratoknál, bizonyos gyümölcsöknél (birs) a megfelelő mértékben hozzáadott cukor emel a minőségen.
Amit még akartam, hogy ha nincsen magozód akkor egy szabvány gyümölcsrekesz tökéletesen megteszi, mivel nem olyan nagy mennyiségről van szó. Hatékonyan kell pépesíteni és könnyedén átrostálható egy rekesz segítségével, mivel pont felfogja a magokat. Erjedés közben ne háborgassátok magozással inkább erjedjen ki maggal együtt, és főzés előtt válasszátok el..
Mondd meg a barátodnak, hogy igencsak rosszul csinálja. Az erjedés felénél már nemhogy nem öntögetjük a cefrét ide-oda, de még a bundát is csak óvatosan nyomkodjuk le, nem keverjük.
A barátod módszerével pompásan lehet telíteni a cefrét oxigénnel, aminek nagggyon-nagggyon örülnek az ecetsav baktériumok.
Elnézést hogy nem voltam közérthető elsőre, megpróbálom megint az alábbi elméleti egyszerűsített modellel:
A hígítatlan pálinka(70%) 3 komponensből áll kozmaolaj, alkohol és víz, ebben a kiindulási elegyben nincs opálosodás mert a kozmaolaj jól oldódik a 70 %-os töménységű alkohol víz elegyben ,ha elkezded hígítani desztvizzel lesz egy olyan töménységi pont amikor az alkohol elegy a kozmaolajat már nem bírja oldatban tartani és 'kicsapódik' mondjuk 40 % alatt és opálos lesz .
Ha ugyanezt Salvus vízzel végzed amelynek nagy az oldott ásványanyag tartalma akkor hígítás során már 50 % alkoholos elegynél bekövetkezik az opálosodás, mert a Salvus viz oldott sótartalma is kiszorítja az oldott kozmaolajat .
A pelyhesedéssel kapcsolatosan pedig annyi, hogy a hígítandó pálinkában valamennyi oldott szerves szervetlen ionok vannak ha ezt elkezded hígítani szintén oldott anyagban gazdag ásvány vagy csap vízzel esetleg Salvus akkor abban a rendszerben előfordul az, hogy hígító vízből és a hígítandó pálinkából hozott 'komonensek' egy 'új' vegyületet adnak,amely adott hőmérsékleten és rendszerben pelyhes csapadékként válik ki, mert nem bírja oldatban tartani az oldat.
Furcsa lenne ha egy wesslinges irodalom egyszerűen csak nem lenne igaz...
,szerintem hiányoztál és nem pótoltad amikor a pufferekről és azok kapacitásáról oktattak az iskola padban....
'A puffer kapacitása mérhető. A puffer kapacitásán egy erős sav (pl. HCl) vagy erős bázis (pl. NaOH) azon mennyiségét értjük, mol –ban kifejezve, mely egy egységgel változtatja meg 1 liter puffer pH-ját. Másképpen fogalmazva, ez az érték megadja, hogy a puffer 1 literének pH-ját hány mol HCl csökkenti egy egységgel, illetve hány mol NaOH növeli egy egységgel.'
Az erjedés során CO2 termelődik amely a cefrében lévő szilárdabb részeket "felhozza" a cefre tetejére, egyfajta kis bundát képezve. Ebben a bundában kialakulhatnak fertőzések, vagy káros folyamatok, ezért célszerű lenyomkodni óvatosan, hogy a CO2 réteget ne bántsuk, és ezért nem szabad kevergetni, mert a körkörös mozgással meg van az esélye, hogy eltakarítjuk a CO bundánkat, ami megvédi a cefrénket attól, hogy oxigénnel érintkezzen.. Ezért szoktam félbehagyott cefrékre (amikor nem tudom egyszerre főzni az anyagot) fújni egy szódáspatront, így kialakítva ezt a láthatatlan védőréteget. Most főztem 4 hónapja félbehagyott törkölyt ami köztudottan hamar megromlik..így semmi baja nem volt, ugyanúgy szépen hozott mint amit télen főztem :)
Ilyen mennyiségben nem lehet észrevenni változást. Ugye a hozzáadott cukor magasabb kihozatalt eredményez, azonban így a becefrézett gyümölcsben lévő aroma oszlik el nagyobb mennyiségre, tehát aromaszegényebb lesz a végtermék, de ez a 1.2kg nál nem hinném, hogy annyira észrevehető lenne :)
Ebben a százalékban (2 maximum 3) majdnem csak elvi kérdés. Azaz mégsem teljesen. Valamikor régen lett ezzel próba végezve. Azonos alapanyag, azonos cefrézés, azonos erjedési körülmények. A két százalék(ha jól emlékszem erre) cukorral bővített pálinka volt ízleléskor a befutó.
Tehát rontani biztos nem rontod el ezzel a cukor adaggal.
Természetesen plusz napfény nélkül is tökéletes pálinkát tudsz készíteni.
Itt a fórumon azt olvastam, hogy kis napfény mindig ajánlott az aromák felszabadítása miatt.
Lehet félre értettem valamit, és mégsem szükséges a minőség javítása érdekében, napfény nélkül még jobb lenne?
Én a 70 kilóhoz tettem 1,2 kg-ot, épp a fentiek miatt, pedig én is minőségi pálinka alapnyagot/cefrét szeretnék előállítani.
Jó lenne ezt is tisztázni, mert akkor többször nem teszek a cefre alapanyagba, ha napfény nélkül jobb minőség várható. (nem az 1,2 kg-ra gondolok, hanem általánosságban)
Szerintem kotyogóval is érdemes néha lenyomkodni a kialakult bundát, legalábbis én legalább 2 naponta lenyomkodom finoman, hogy ne bántsam a co párnát.
Mosd meg,szártól magtól mindenféleképpen távolítsd el még cefrézés előtt.
A meggynél a savszint nem szokott probléma lenni.
Pektinbontó enzimet,élesztőt adj hozzá.
Naptól védett hűvös helyen erjeszd,lehetőleg(16-18°)az ideális,bár ilyenkor ez elég nehezen kivitelezhető.Hűtheted a cefrét nagy meleg miatt pet palackba víz,fagyaszd le,és tedd a cefrébe.
Főerjedés alatt nyomkodd le ,ez 2-3-4 napig tart.Aztán nem kell sűrűn nyitogatni,vagy használj kotyogót,akkor egyáltalán nem kell hozzá nyúlnod.
7-10 nap alatt kiforr.Ha kész minél hamarabb legyen kifőzve
