Remélem nem gond, ha a topikban írott első hozzászólásom máris egy kérdés lesz a svájci órák szakértőihez.
Óravásárlás előtt állok, ám tekintve, hogy a külső megítélésen kívül nagyon keveset tudok az órákról, először meghallgatnék szakértői véleményeket is :)
Két órára szűkítettem le a kört, egy Certina és egy Doxa márkájúakra (remélem nem borzolom fel a korábbi Certina vs. Doxa vitát a topikon belül :)
A Doxa egy California típusú 201.10.023.10 cikkszámú darab stopperrel és dátumkijelzővel, míg a másik egy Certina DS First típusú C541.7184.42.11 számú.
A két óra ára nagyjából azonos, a Certinát valamivel (nagyjából 10%-al a Doxához képest) drágábban adják.
Remélem a szakértők tudnak, és segítenek nekem. Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya, és egyáltalán mikre érdemes mindenképpen odafigyelni óravásárlás előtt.
Mechanikus
Hegedűkről nem állt, és nem, is áll szándékomba vitatkozni. Már csak azon egyszerű oknál fogva sem, mert nem értek hozzá.
De ha gondolod, Stradivari urat helyettesítsük be egy 17.sz itáliai, vagy németalföldi föstő képéről készült 18. sz.-i hamisítványával, és a vonósok ki vannak kerülve.
Diskurzusunk a másolat (replika), hamisítvány vonala mentén halad, az én szándékom legalábbis ez.
A hivatásos szakértők meg azért vannak különböző területeken, hogy a laikus számára a legjobb hamisítványokat is leleplezzék. Függetlenül attól, hogy az a hamisítvány ma vagy 200 éve készült, vagy mégrégebben.
Mert nincs olyan, hogy ez nagyon hamisítvány, ez közepesen, ez a másik meg csak picit, s tulajdonképpen tekinthetjük másolatnak (replikának) is.
Üdv, IL-2
Az automata semmi mást nem jelent egy óránal, minthogy egy rotor húzza fel a rugót, ebben pedig nem lehet vita, hogy az SD 100%-ban ilyen. Itt az idő, hogy beszéljünk automata mechanikusról, és automata quartzról, a kinetic megint más, mert nem rugót húz fel a rotor. Nem kis kárörömmel olvasom, hogy a tiéd nem tudja a COSC, mert az enyém igen (a quartzét!) :))))
Jövő héten van kedved csatlakozni hozzánk? Roninnal találkozom valamelyik délután, estefele. Sajnálom, hogy a múltkori találkozó nem jött össze Veled, amikor irninehezzel és rtivivle találkoztam.
Írod: "Én a Spring Drive-ot automatának nevezném, és az pedig messze tudja a chronometerrel kapcsolatos elvárásokat, azok pedig itthon is kaphatók, persze nem olcsó mulatság. "
Én pedig kvarc-vezérelt automatának nevezném, így a mechanikus órák COSC specifikációját símán hozza, de a kvarcokét nem.
Imádni imádom, de a krumpli leves legyen krumplileves.
Van szerencsém Ronin S8 topictársat személyesen ismerni. Mivel nem hatalmazott fel, hogy elmondjam, nem árulom el, hogy mi a foglalkozása, de ha valaki ért a hegedűkhöz, akkor Ö igen. Ezügyben tanulni kell töle, nem vitatkozni vele.
Nem vagyok fogékony az ilyen finom distinkciókra, mocskos hamisítványokal kapcsolaban:
"Mára a replika kontra hamisítvány, egyértelmű és jól elhatárolható fogalmak, és ez igaz az órákra is. Még ha a hamisítási bizniszben érdekeltek szeretik is összemosni e kettőt."
Egyetlen gond az, hogy vannak a már nagyjából értő szemet is próbára tevően "jó" hamisítványok.
Ha az automatát nem keverjük csak a chrono meter/gráfor, akkor automata chronográphot keres gagyi. Abból sincs "rogyásig" sok, és annak is komoly ára van.
A Chronometer szvsz. nem egyenlő a COSC-val, a Grand Seikonak saját chronometer minősítése van, ami szigorúbb a COSC-nál. Minden Grand Seiko "chronometer" de itthon nincs GS. azt japánból kell, hozni, vannak vintage Chronometer "sima" Seikok de azokból a szép GS árban van szintén. Én a Spring Drive-ot automatának nevezném, és az pedig messze tudja a chronometerrel kapcsolatos elvárásokat, azok pedig itthon is kaphatók, persze nem olcsó mulatság.
Nem akarlak elszomorítani, de nem gyakori. Talán a Grand Seikok COSCosak. Azok ára magas és itthon nem lehet kapni. De a Seikosok megmondják. Én nem vagyok ezek szakértője.
A lényeg a Rolex nem csinál üveg hátlapot, csak aftermaker létezik belőle. A kilincskerék teflonbevonata meg megmaradt. Már az 1950es években megjelent. Ez egy védjegy azóta.
Teflon bevonat. Elvileg csökkenti a kerekek kapcsolódási veszteségét, másfelől kiváló felületvédelmet ad. A gyakorlati jelentősége persze nagyon csekélyke - de mára a márka egyik védjegyévé vált.
Ha már a lilaságnál tartunk... Van ennek valami haszna? Vagy csak kitalálták a főfejesek, hogy áh legyen lila hagy nézegessék az üveghátlapon keresztül?
„A múltban nagyon sok másolat és hamisívány készült…”, és ma még több.
Nem tudom mi a végzetséged, nem is érdekel, azt viszont remélem, nem jogász, vagy művészettörténész, és nem a Zeneakadémián végeztél.
A hivatalos, azaz engedélyezett műtárgymásolás, meg régi iparág, csak meny el a Szépművészeti ókori szobortárába. Anno, amikor az emberek még nem utaztak ilyen könnyedén, nagy igény volt rá. De nem tudom eléggé hangsúlyozni ezek dokumentált, engedélyezett másolatok.
Én hivatalosan engedélyezett hamisítványról nem tudok, de nyitott vagyok minden új információra. (Erről a Rolex által engedélyezett, ETA belsős kirakati darab jutott az eszembe.):(
A hamisítványok megítélése nem ily laza és nem is új keletű, valamint nem Stradivari úr, vagy más érdekérvényesítő képességén múlik.
Tételezzük fel, van egy 18.sz.-i Stradivári hamisítvány a tulajdonomba és el szeretném adni.
Valamikori készítője, megrendelője, hamisításért már nem vonható felelősségre. Mostanra ez a tárgy ipartörténeti érdekességé vált. Ha az eladása nem eredetiként történik, akkor nincs akadály, de ettől ez egy 18.sz.-i hamisítvány marad. Ha eredetikén akarom eladni, akkor egyértelműen jogsértést követek el.
Viszont, ha holnap veszek az ecserin egy kimustrált hegedűt, és ebbe beleragasztok egy papírost, hogy ez Stradivari, a technikai kivitelezés minőségétől függetlenül hamisítást követek el. Lehet rajta mosolyogni, hogy ezzel kit lehet megtéveszteni, de nem az számít.
Mára a replika kontra hamisítvány, egyértelmű és jól elhatárolható fogalmak, és ez igaz az órákra is. Még ha a hamisítási bizniszben érdekeltek szeretik is összemosni e kettőt.
