Köszönöm a segítségét! Én is inkább arra gondoltam, hogy a Mácsek a családnév, és a Gyürecsács a ragadványnév. Az anyakönyvet vizsgálva egyébként több Mácsek nevű személyt találtam, míg Gyürecsács névvel mindössze egy ember szerepelt még.
Egyébiránt a RadixFórumban én írtam a bejegyzést. Sajnos a nehezen olvasható írást én akkor Márseknek olvastam és írtam, de valójában Mácsekről van szó.
Bezsenyi: Az irodalomban nem találtam rá etimológiát. A RadixIndex szerint a Bezsenyi mellett Bézsenyi és Bézsényi alakváltozatok is vannak, l. itt, és Dél- (Délnyugat-) Dunántúlon koncentrálódnak. Az alakváltozatosság és az elterjedés (az etimológiai megfontolásokon túl is) ellentmond annak, hogy viszonylag nem régi lengyel betelepülő lenne a névadó. Az elképzelhető, hogy egy lengyel emigráns a magyarok számára kimondhatatlan nevét lecserélték egy helyben ismertebb másikra. – Hasonló problémához vö. lengyel-német viszonylatban: http://www.youtube.com/watch?v=1FWGwegXMvU
A Bezsenyi (Bézsenyi, Bézsényi) nyilvánvalóan -i képzős magyar lakosnév egy Bezseny (Bézseny, Bézsény) településnévről, de alkalmas ilyet nem találtam. A Hunyad vm.-i Bezsán (Bejan, Románia) településnek volt régen Bezsen (Besen, Beseen) névalakja, de ez túl távolinak tűnik Dunántúlhoz, ill. hiányzanak a köztes előfordulások. Esetleg egy korábban eltűnt falu lehet a névadó. Vagy a szóközi s ~ zs változás alapján gondolhatunk a Bezsenyi < Besenyi < Besenyei alakulásra a Bes(e)ny(ő) településnevek egyikéből. De a rs ~ ss (pl. újabb hárs, régebbi háss) hangváltozás analógiájára esetleg (bár nem túl valószínűen) a Berzsenyi családnév alakváltozata is felvetődhet. Ennek forrása a Veszprém vm.-i Kisberzseny, esetleg a Tolna vm.-i Börzsöny vagy. a Hont vm.-i Nagybörzsöny. (NB. A Nádasberzseny és a Litvaberzseny településnevek újkori magyarosítások, így ezek a családnevek esetén nem játszanak.)
A RadixIndex ismeri a Bezsenyik nevet, amelyet esetleg magyarosíthatnának Bezsenyivé. De ez messze esik, és szlovák. Van Bezsenecz is: ez is távoli és kárpátukrán, ráadásul nem is annyira egyértelműen bezsenyiesíthető. Ugyanitt vannak Besenski, Besenszki, Besenszky nevek, amelyek vélhetően szintén a Besenyő (ill. abból szlávosodott) településnévre utaló szláv (de a magyar településnév miatt nem lengyel) lakosnevek. A távolság itt is problematikus, ugyanakkor az sem világos, hogy ki fordította volna le ezt magyarra félig, azaz csak a -szki képzőt -i-re cserélve, és miért zöngésedhetett ezután ilyen fiatal alakulatban a s hang zs-vé? Szóval, ez az út nem tűnik járhatónak.
És végül: végigkerestem a jelenkori lengyel neveket tartalmazó névtáraimat, sem Beżen- (Beżeń-), sem Beszen- (Beszeń-) kezdetűekre nem leltem bennük. Nem zárható ki, hogy régen voltak ilyenek is, de ez a helyzet különösen kétségessé teszi, hogy ilyesmi lengyel névből magyarosodhatott volna a Bezsenyi. (Persze feltehetnénk még eltérőbb alapot is, vö. a hidegháborús amerikai politikus, Brzeziński nevét. De ez már kezelhetetlenül szélesre tárná a lehetőségeket.)
Vízkeleti: A Vizkeletey, Vizkelethy, Vizkeleti, Vizkelety, Viszkeleti, Viszkelety stb. írásváltozatokkal együtt a Pozsony vm.-i Vízkelet település nevéből -i képzővel alkotott magyar lakosnév, amely az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, az ott lévő birtokra utal. – A település nevében a kelet tag ’[át]kelés’ értelmű, vagyis a Dudvág folyón lévő vízi átkelőnél települt falut jelöl.
A Böröczky (Böröczki) vezetéknév már sorra került a 11158-as hozzászólásban.
> "a Böröczky név valószínüleg a Vereckei szóból származik, utalva a Vereckei hágóra, ahol őseink, a honfoglaló magyarok bevonultak a Kárpát-medencébe"
Nemhogy a Böröczky névnek, de még a Vereckei (Vereczkei, Vereczkey) családnévnek sincs köze a Vereckei-hágóhoz. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában az első írásos adatot a Vereckei-hágó névre csak 1863-ból tudja hozni. A bevonulás útvonalának meghatározása (azaz, hogy itt és nem pl. a szomszédos Kisszolyvánál, avagy éppen Uzsoknál, mert a krónikák az Ung [Hung] folyót emlegetik a hegyeken való átkelés kapcsán), és az ezzel felértékelődő, addig legfeljebb csak helyi jelentőségű földrajzi helyek elnevezése is a XIX. sz. nemzetépítés, illetve a milleniumra való felkészülés során történt meg.
Az idevonható legkorábbi név, a ma magyarul Alsóvereckének (Nizsnyi Vorota, Ukrajna) nevezett település említése 1263-ból mint Werezka. De ez is három és fél évszázaddal későbbi a bevonulásnál. És még hatszáz évig nem lesz kijelölve történelmi helyként.
Emiatt a Vereckei családnév is csak olyan, mint a többi: erről a (mezővárosi rangig jutó) településről elszármazott, oda kapcsolatokkal rendelkező, vagy ott birtokkal bíró személyt jelölte. A hágó és a történelmi utalások az elnevezésnél nem játszottak. A Böröczky név azonban még ennyiben sem köthető ide.
a Böröczky / i családnév eredetét keresem. Több mindent találtam a neten, többek között:
"a Böröczky név valószínüleg a Vereckei szóból származik, utalva a Vereckei hágóra, ahol őseink, a honfoglaló magyarok bevonultak a Kárpát-medencébe".
De van egy ilyen nevű falu Erdélyben is, arrafelé ill a Tiszától keletre e-vel írják a nevet. Gondolom, lehet(ett) rokonság, valamikor a történelem korábbi szakaszában, ha tényleg onnan jöttek az ö-betűs rokonok É-Dunántúlra.
Milyen eredetű lehet a név? Erre nem találtam információt.
Szia, a Bezsenyi családnévről van valamiféle információd? Megboldogult nagyanyám szerint valahonnan Lengyelországból vagy a környékéről érkeztek az országba, de ennél tovább nem nagyon sikerült jutnom, igaz, egyelőre csak az interneten nézelődök.
Konkrétumot nyilván nem tudok neked mondani, de még én is olyan falusi közösségbe születtem bele, ahol az embereket nem a hivatalos vezetéknevükön emlegették, hanem a ragadványnevükön. Nálunk csak a XIX. sz.-ban váltak a vezetéknevek változtathatatlanná: addig akár bemondás alapján is bejegyezhették az adatokat az anyakönyvbe, így megeshetett, hogy valaki a ragadványnevével lett azonosítva. És ez a ragadványnév változhatott is az illető élete során, illetve lehetett a családnak és az egyénnek is ragadványneve: tehát egy időben egyszerre több megkülönböztető nevet viselhettek az emberek.
Az sem volt példanélküli, hogy a családi ragadványnév felváltotta a korábbi családnevet (amely nagy valószínűséggel maga is ragadványnév volt eredetileg). Különösen képlékeny volt a helyzete a frissen betelepülteknek. Nem állván mögöttük helyi tradíció, a korábbi helyen viselt családnevüket nem biztos, hogy „el tudták fogadtatni” a közösséggel: ekkor az új helyen kapott ragadványnév a hivatalos kommunikációban is könnyebben felválthatta az eredeti családnevet.
Ami a konkrét neveket illeti a Mácsek ~ Macsek a RadixIndex szerint Vasban és a Dráva mentén jelen van relatívan magas gyakorisággal [*]. A Gyürecsács névnek nincs jelenkori találata.
A két név így együtt mindenképp vasi szlovén nyelvi hátteret sejtet. Különösen a Gyürecsács, amely mögött a Rába menti szlovén Djüra ['ɟyra] ’György’ személynevet sejthetjük -ek és -ač kicsinyítő képzőkkel kiegészülve. Ennek fényében a Mácsek is egyeztethetőnek látszik a vasi szlovén maček ['ma:tʃək] ’macska; kandúr’ szóval.
[*] A Google – itteni kérdezésen túli – másik találata a Gyürecsács névre a RadixFórum egyik bejegyzése a Laczó család szálán. Itt azonban nem a Mácsek, hanem a Mársek névvel váltakozik. Ez utóbbi olvasat is lehet szlovén, mivel ott jelenleg is adatolhatók a Marjan ’Marián’, Mark ’Márk’, Martin ’Márton’ nevek -(e)š kicsinyítő képzős származékakaént előállt Mar(e)š személynév Maršić, Maršik származékai: a feltételezhető szlovén Maršek is ebbe a sorba illeszkedik.
> Talán az lehet a megoldás, hogy a fenti név egyik változata az alany?
A Zinger és a Zenger összetartozására van elvi lehetőség. Azonban a Duden Aussprachewörterbuch szerint a Zenger nevet nyílt e-vel ejtik, mint ['tsεŋɐ]. Ez pedig talán inkább arra mutatna, hogy etimológiai kapcsolata (umlauton keresztül) az a hangzóval van, nem az i-vel: Zenger < Zänger ~ Zanger < Zange ’fogó (szerszám)’ + -er (készítőre utaló) foglalkozásnév-képző, vagy középfelnémet zanger ~ zenger ’harapós, maró, csípős, éles; élénk, eleven’.
Hogy ennek ellenére lehet-e kapcsolat a kettő között, az már a délnémet nyelvjárások és névtan olyan részletes ismeretét igényli, amilyennek én nem rendelkezem. A 10651-es bejegyzésben ugyan egymás mellé kerültek i-s és a-s alakok, de nekem úgy tűnnek, hogy ezek a családnév-keletkezés koránál sokkal korábbi időszak, az ógermán e : o metatónia mai következményei.
> Mindesetre érdekes kérdés: ha valóban cigányt jelent, akkor mivel magyarázható a sváb jellege, az ottani elterjedtsége?
Az mindig fentáll, hogy egy ilyen viszonylag kompakt név, mint a Zinger, többes eredetű. Ennek ellenére még a ’cigány’ értelem esetén is indokolható a sváb jelleg azzal, hogy a sváb nyelvjárásban alakult ki a köznyelvi német Zigeuner szónak Zinger változata, míg másutt más alak járja. Mondjuk azért, mert ott az olaszos zingaro, piemonti singher hatása alatt fejlődött.
Az elterjedtséghez pedig annyit, hogy a szintik jelentős csoportjai élnek (éltek) a térségben. A cigányok nyugat felé vándorlásának erős vonulata volt a déli, amely érintette a sváb vidéket is vö. térkép]: a XV. sz. végi lindaui és freiburgi birodalmi gyűlésen is foglalkoztak a cigányok helyzetével. Az újkorban pedig sajnos éppen Bajorország volt az a hely, ahol 1926-ban cigány- (ill. vándorlóéletmód-) ellenes törvényt hoztak: lehet, hogy nem volt több cigány ott mint másutt, de a köztudatban mindenképp felnagyítva jelentkeztek.
Ha megnézzük pl. a nagy-britanniai cigány populációt, akkor inkább látunk életmódbeli, semmint etnikai közösséget. Ezért a ’cigány’ kitétel jelölhet vándoriparost is. Észak-Olaszországban (elsősorban Piemontban) is jelentős szinti megtelepedés is volt: elképzelhető, hogy délről betelepült sötétebb bőrűek is kaphattak ilyen ragadványnevet, függetlenül attól, hogy tényleg cigányok voltak-e.
Vas megyei felmenőim esetében találkoztam egy érdekes dologgal. A keresztlevelekben ősanyám Gyürecsács néven szerepelt, ezzel szemben később már mint Mácsek. És ugyanarról a személyről van szó. Van erre valakinek ötlete?
Most futtattam le egy másik keresést a Zengerrel, melyből az derült ki, hogy az oberpfalzi Schwandorf-körzetben, illetve több badeni és württembergi járásban együtt szerepel a Zingerrel. Talán az lehet a megoldás, hogy a fenti név egyik változata az alany?
Korábban a Zinger esetében is felmerült, hogy talán a cigány népnévvel feleltethető meg. Különös, hogy a 18. században az egész sváb területen (plusz Trier környéke) nagyon gyakori névnek számított (leginkább Württemberg, de Baden is számos Zinger-családdal rendelkezett), Magyarországon már Czingerként viselik- a magyar Czingerek sváb telepesek utódai, ez könnyen kimutatható falutörténet segítségével. Böngészgetés során találtam egy német forrást, mely szerint valamiféle lakosnévre kell gyanakodni.
Mindesetre érdekes kérdés: ha valóban cigányt jelent, akkor mivel magyarázható a sváb jellege, az ottani elterjedtsége?
Hasonló volt a Czingel, de az már tisztázásra került.
Czindel, Cindel: Ahogy sejtetted, a német Zindel (No., Svc.) családnév magyarosodott írásváltozatáról van szó. A RadixIndex adatai szerint Magyarországon egycentrumúnak tűnik.
A német Zindel névről érintőlegesen már szó volt a 10651-es hozzászólásban: ez egyfajta selyemszövet, tafota neve volt. Az ilyet készítőre vagy az ilyennel kereskedőre utaló foglalkozásnévként lett vezetéknév.
Egy másik etimológiai lehetőség a sziléziai német Zindel településnévre utaló, az onnan való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, vagy az ottani birtokot jelölő képzőtlen német lakosnév. Ez a település ma Młodoszowice néven a lengyelországi Grodków része.
Az etimológiai irodalom nem említi, de szerintem ez a ’cigány’ értelmű német névnevek alakváltozata is lehet, ehhez vö. a XV. sz.-i Zindelo személynevet.
Sziasztok. Szeretném megtudni mi a jelentése a Czindel családnévnek, és honnan ered? Legnagyobb számban Eszak-Bácskában fordul elö (Bajmok és környéke). A határmódosítás után Cindel-ként szerepel a hivatalos okmányokban. A Czindel nevet viselök magyarok, de korában éltek itt németek is, közöttük Zindelek is, esetleg van egymáshoz közük? Elöre is köszönöm.
Stromp: Vö. német Stromp, azonban ennél gyakoribb a szlovák Štromp, Ez utóbbi Kassa környéki név, így az ottani szászok körében alakulhatott ki. Németországba talán visszatelepedéssel jutott.
Az etimológiájára nem találtam adatot, talán a köznémet Strumpf szó nyelvjárási formája lehet: ennek a XVIII. sz.-ig elő eredeti jelentése’(fa)törzs’ volt, a ’harisnya’ értelem csak a XVI. sz.-től adatolható. Egy másik lehetőség talán a holland strompelen ’botorkál’ ige hangfestő töve.
Teljesen igazad van, kissé tényleg belekeveredtem, hogy a családjának megkülönböztető
neve Kangur, és ő mégis a Kongur -eredetibbnek tartott- nevet veszi fel. Pedig ismerem a nevét.
Az is elég beszédes szerintem, hogy legalább öt, a témával foglalkozó szakember szükségét érezte, hogy hozzászóljon, - bár nem egy időben- a név etimológiájához.
Az általam szakirodalomban talált hivatkozások a rokon nyelveknél többségében XVII-XIX.
századi nyelvi adatokat emlegetnek, ezek ma vsz. nem elérhetőek, vagy nem könnyen.
Az utolsó bejegyzéseddel is egyetértek. Te tőlem sokkal jobban tudod, hogy egy név
létrejöhet, kialakulhat két nyelvben is, ugyanazon a formában.
Nem vagyok elfogult a kunok irányában, az sem baj, ha magyar, eldönteni én úgysem tudom, csak a szakemberek.
Supina: Vö. morva (cseh) Šupina, szlovák Šupina, sziléziai (lengyel) Szupina név. Ez a szlovák šupina ’pikkely, korpa (a fejen), héj’, morva šupina ’héj (kemény, pl. dióé, tojásé)’ szóból lett ragadványnév.
Brandstätter, Brandstädter, Brandstädtter, Brandstatter, Brandstetter, Brandstéter: Ezek teljesen „hétköznapi” írásvariációk – a Brandstéter kivételével, amely már erős magyarosodást tükröz. De a többi forma belül van a német helyesírás szabályozása előtti szokásos írásformák körében: itt, akár sok magyar szónál a kiejtés tükrözése, a szóelemzés elve és a népetimológia ütközik egymásnak, és ezek különféle mértékben érvényesülnek egymás rovására. Némileg kilóg itt a Brandstatter forma: vagy tolhiba miatt maradt le a két pont az ä-ról, vagy az umlaut elmaradása délnémet (bajor) nyelvjárási befolyást tükröz.
Ez tehát német név. Az alapszót a mai köznémet helyesírás Brandstätte [brant.ʃtεtə] alakban ismeri, a jelentése ’a tűz színhelye; ahol a tűz volt; az (erdő)égetés helye; szénégető hely, sszénégető kemence’. A szó délnémetes változata az umlaut nélküli Brandstatt. Ugyanakkor Brandstatt és Brandstätt néven sok település van Németországban és Ausztriában.
A kérdezett név a fentiekből lett német -er képzős lakosnév: ilyen módon tehát erdőégetés vagy szénégető helyek melletti lakóhelyre, vagy a fenti nevű településről való elszármazásra, oda való kapcsolatokra, esetleg ott lévő birtokra utal.
Az ä etimológiai írásmód, azt jelzi, hogy ez a hang a-ból keletkezett umlauttal: ejtése azonban nyílt [ε], így leírható e betűvel is. Sőt a Brandstetter a leggyakoribb német írásforma. A dt-s írásmód népetimológia eredménye: az utótagba a Stätte [ʃtεtə] ~ Statt [ʃtat] ’(szín)hely’ szó helyett a Stadt [ʃtat] (többes számban Städte [ʃtε(:)tə]) ’város’ szót értették bele.
> Karintiaban is elöfordul Podobnig … "pod dobom" tehat aki a tölgy alatt lakott.
Ez így csak szlovén nyelvi környezet esetén működik, mivel a ’tölgy’ csak ott van /o/ hanggal: dob, a többi szláv nyelvben /u/ van helyette: dub. (A másík kivétel természetesen a lengyel, ahol orrhangú a magánhangzó: dąb.)
De a szlovén esetén is alkalmasabbnak tartom az én etimológiámat, mivel ott a podobnik éppen szótári tétel is: ’hasonmás’ jelentéssel.
> A Kangur név alapja a kun * Kongur 'barna' jelentésű szó.
Annyira ritka ez a név, hogy nekem nem sikerült rábukkannom, csak Mándoky Kongur neve (amelyik egyébként o-val van, nem a-val!) bukkan utólag is elő, valamint az Országos Levéltár adatbázisában egy 1926. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvben Kangur Sándor.
Mándoky Kongur tanúságával belenyugszom abba, hogy ez kunsági név. Azonban a fenti idézted alak előtt a csillag (*) azt jelenti, hogy ez kikövetkeztetett szó, tehát nem ténylegesen nincs adat arra, hogy a kunok ezt a ’pej’ lószínre használták volna. Ez csak etimológusi rekonstrukció eredménye, annak alapján, hogy úgy vélik, a kunok előszeretettel alkalmazták a lószínneveket a személynévkincsükben. Ezért ez biztos lószínnév. A gond csak az, hogy ahol olvastam, ott csak ez az egy adat volt erre a szokásra. Ez tehát némileg körkörös érvelés (vagy lényeges információ elkerülte a figyelmemet).
A kazah szótárban persze én is látom utólag a қоңыр [qoŋɨr] ’világosbarna, gesztenyebarna | light brown, chestnut brown | коричневый, каштановый’ szót, de a tatárban pedig a kïñgïr ’ferde, görbe | schief, krumm’ szót. Ez tehát legalábbis többesélyes, még török etimológiai esetén is.
*
A Gere névnek lehet, hogy van török etimológiája (bár még nem találkoztam vele), de van hibátlan magyar is: Ger[gely] + -e kicsinyítő képző, amely ráadásul (a törökkel ellentétben) ad analogiam megmagyarázza a Gerő nevet is, mint Ger[gely] + -ő kicsinyítő képző. A Kangur-ra készülve olvasgattam Benkő Lóránd néhány írását: sokszor vitázik a kollégáival ott, ahol azok török etimológiát sejtenek, Benkő pedig magyar képzést lát. Ez a névlistád több tételére is helytálló lehet.
Mándoky Kangur István nevéről mint " utolsó tanítvány" Dr. Baski Imre ír részletesebben.
Az édesapja még Mándokinak írta a nevét, és a Kangur nem volt anyakönyvezve a családnál, annak az a Kunságban általánosan használt, helyileg ismert megkülönböztető
neve volt. A Kangur család a török időket Mándokon vészelte át, majd került vissza a Kunságba. Ilyen neve volt MKI édesanyjának, Karászi Kocskor Erzsébetnek is a Kocskor.
Kocskor-'kos'. MKI halála előtt pár évvel hivatalosan utónevet is változtatott : Atlan- 'Lóra! Talpra' jelentéssel. A Kangur név vsz. anyakönyvekben NEM fellelhető!
Kangur: Magyar környezetben nem találtam ilyen vezetéknévre. Észt találatra akadtam: Kristjan Kangur. Ez az észt kangur ’takács’ közszóval egyező foglalkozásnév.
Névtanilag nem értékelhető, mert fiatal szó, de éppen a tévedések elkerülése érdekében fontos tudni, hogy a kangur a lengyelben ’kenguru, Macropus spp.’ jelentésű állatnév.
Ami a török vonalat illeti, hangzásban hasonló etimonú a kangar (qangar) törzsnév, amely a besenyő törzsszövetség egyik tagját alkották. De nem tudok arról, hogy az ő nevük túlélt volna. A hasonló török nevek inkább egy másik etimonhoz köthetők, amely a tatárban mint kïñgïr [kɯŋgɯr] ’ferde, görbe; schief, krumm’ maradt fent. Azonban – tudtommal – ennek nincs folytatása a magyarban.
Ilyesmi kezdetű nevek a magyarban a RadixIndex alapján:
– Kangó: Ez a magyar kankó ’elöl végig nyitott és felölthető ujjú, szűrposztóból készített kabátféle gyapjúruha | Art ungarisches Bauernkleid, ungarischer Bauermantel’ vagy a magyar kankó ~ gángó ’hajlott, görbe; kampó, kampós bot; mankó; szecskavágó | gebückt, krumm; Haken, Krückstab; Krücke; krummes, hakenförmiges Werkzeug zum Häckseln’ szavak egyikéből lett viseletre, külalakra, vagy adott eszközt használó foglalkozásra utaló ragadványnév.
– Kangyal, Kangyár, Kangyera, Kangyerka: Szlovák eredetű nevek (Kanďal, Kanďar stb.) amelyekben a szlovák kúdeľ(a) ’kóc’, kučera ’hajfürt, hajfodor’ szavak keveredtek a lengyel kądziel, kędzior megfelelőikkel, valamint a német Günther név szlávos Kander (Konder ~ Kunder) folytatóival.
– Kangyalics, Kangyalits: Nagykanizsai előfordulása délszláv névre mutatna, ugyanakkor nehéz elválasztani a fenti szlovák Kangyal-tól.
– Kangrga, Kangerga: Összetett névnek tűnik, a Grga a Gergely név délszláv formája. A Kan előtag talán a megfelelő török méltóságnévből lett személynévvel azonos.
– Kánger, Kanger, Kangiszer, Kangl, Kangli, Kangroth: Német nevekből.
– Kanga: Vagy a fenti Kangó vagy a Kanger változata lehet.
*
Az irodalom kun eredetű településnévként tartja számon a magyarban pl.: Balmaz[újváros], Csengele, Csólyos[pálos], [Harka]kötöny, Karcag, Katymár, Kevermes, Kolbász, Orgovány, Törtel.
Családnévként megőrződött kun személynevek pl.: Agbúra ~ Agbura, Alacs, Butak, Csőreg, Kada, Karacs, Karakas, Karaszon, Köszömös, Orog, Szokor, Talmasz, Tekes. A Kolbász vezetéknévben egy kun személynév és a szláv ételnév esik egybe.
Ma is anyakönyvezhető utónevek pl.: Édua (női), Böngér, Kötöny, Oszlár, Törtel.
Korábbi (honfoglaláskori) rokon réteget alkotnak a besenyő etimonok. Településnevek: Besenyő, Besnyő, Karcsa, Talmács, Tolmács stb. Személynevek: Dormán, Tonuzoba.
Magyarországon az iráni nyelvet beszélő jászok a kunokkal szoros közösségben éltek. Ők tudtommal nem hagytak névtani nyomot. sőt a róluk elnevezett Oszlár, Eszlár (’jászok’) településnevek is voltaképpen kun nyelvűek.
Engem is érdekelnek a kun neveink, így írtam neked egy szakirodalomra alapozott választ, de valamit elbénáztam, és elszállt az éterbe. Ez a második változat, összecsapottabb.
Igen vannak olyan magyar családneveink, melyről a turkológusaink bizonyították, hogy kun személynév, vagy közszó az alapja. Csak példának néhány: Balta, Beke, Boda, Chakan, Kaytor -'hazatérő', Karakas - 'fekete szemöldökű', Kara, Gere. Toda, stb.
Sokkal több olyan van, amely neveknél a szakemberek - pl. Baski Imre, a kun-kipcsak nyelvek kutatója szerint - "azok kun eredete gyanítható,...de azok alapos etimológiai elemzése még szükséges." Erre is néhány példa: Csacsok, Csagircsa, Csikán, Kodorgár,
Uzon, Zongor, Csimaz, Csomáz, stb.
(Valyon az utolsó kettőnek lehet-e köze, az itt a fórumon is korábban említett Csömöz-Csemez névpárhoz?)
A török defterek -a két Kunságra vonatkozó részének,- és a Pentz-féle jegyzék névanyagának turkológusok általi feldolgozása sok újat hozhatna még a témában.
A Kangur név etimológiájával foglalkozott Rásonyi, Mándoky-Kangur, Baski, Bartha, Torma.
A Kangur név alapja a kun * Kongur 'barna' jelentésű szó.
A "kun o- magyar a hangváltozás szabályos fejlődés eredménye", illetve " a Kangur névalak
létrejöttét a népetimológia segíthette."
"A Kongurból jött még létre két másik névalak is, a Kongor, és a Kongor Tege."
A kipcsak rokon népeknél, (kazak, kirgíz, baskír) a szó jelentése még: 'sötétbarna', 'napbarnított', 'kedves'. Illetve még : 'fekete' (haj), 'rozsdabarna,' 'kellemes'.
Bartha Júlia a lószínek kunok közötti fontosságát kiemelve : 'pej'.
Mándoky Kongúr a nevéről: " nem is fekete, nem is vörös, ....mint a sötét pej ló"
Kipcsak nyelvekben jelen van még : 'nyugodt,' 'csendes' , 'békés' értelemben is, mint a szó másodjelentése.
