Tragler: Vö. ritka német Tragler családnév, amely a gyakoribb Trägler umlaut nélküli nyelvjárási formája lehet. A német -er foglalkozásnév-, apanév- és lakosnévképzőnek kialakult -ler változata is (vö. Tisch ’asztal’ > Tischler ’asztalos’). Nyilvánvalóan ebben az esetben is ez a helyzet, így a német Trager ~ Träger névpár szinonimájáról van szó.
Ez utóbbi pedig (1) ’hordár, teherhordó, rakodómunkás; küldönc, kézbesítéssel foglalkozó városi szolga’ értelmű foglalkozásnév; vagy (2) ’kezes, biztosíték szavatolója; ügylet kötelezettje; bizalmi/megbízott személy, képviselő’, ill. (3) ’hűbéres’ jelentésű jogállási név. (4) Egyes Hansa-városokban (bár a délnémet elterjedésű Tragler esetén ez nem játszik) a rakodást, az áruk mérlegelését felügyelő városi tisztviselő.
Kullegh (Kulleg, Kollig, Kolleg, Kollega): Szerintem a Kollega alak itt inkább egyfajta népetimológiának tekinthető, mint az eredethez közelebb lévő formának. Ami engem illet, itt inkább német nevek egyikére gondolnék.
c) Német -ing képzős apanév a német Koll(e) személy (majd család-) névből, amely a középalnémet kol(le) ’fej; a növény legfelső része; a lovak fehér homlokjegye’ szóból lett ragadványnév.
2. Kulig, Kulik szláv eredetű német családnevek, amelyek lehetnek:
a) Madárnévről vett ragadványnevek, vö. lengyel kulik ’póling | Numenius spp.’, cseh-szlovák kulík ’lile | Charadrius spp.’.
b) Ragadványnevek az olyan igékből mint a lengyel kulić się ’összegörnyed, összehúzza magát’, kuleć ’sántít, biceg’.
c) A Nicolaus ’Miklós’ egyházi név alsószorb Kul csonkolásának -ik kicsinyítő képzős származéka.
3. Kullig, amely a német Kulling név alakváltozata. Ez -ing lakos- vagy apanévképzős alakulat, az alábbi alapnevekből:
a) A középalnémet kulle ’csuklya’ szóból lett ragadványnév.
b) A Kulle bei Solingen (Észak-Rajna–Vesztfália) településnévről vett lakosnév.
c) A Konrad személynév rövidült formája.
d) Esetleg a lakóhely jellegzetességére utal a középalnémet kule ’gödör, mélyedés, lyuk’ szó alapján.
e) Alkalomszerűen lakosnév a német Kuhle (Mecklenburg-Előpomeránia, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna–Vesztfália) helynevek egyikéről.
Tholl: Vö. német Tholl, amely a német Toll (Tolle, Tölle) név írásváltozata. Ez
a) Ragadványnév a középfelnémet tol (dol) ’bolond, ostoba’, illetve ’jelentékeny, hallatlan’ melléknévből.
b) Lakóhely jellegzetességére utaló név a középfelnémet tole ’vízelvezető, lecsapoló árok’ szóból.
c) A Borthold személynévből csonkolódott Told(e) név alakváltozata.
Hogyhogy most, majdnem félév után ilyen akutan tör ez a téma megint elő? Megalapozottan szoktam nyilatkozni, így továbbra is tartom az akkori álláspontomat. miszerint a Bontovics név „előfordulása, részeinek az együttállása szlovák eredetet valószínűsítenek”.
Ha ez neked azt jelenti, hogy „ezzel van benne[d] szlovák vér”, akkor igen, lehet benned szlovák vér.
Továbbá, általánosságban nincs olyan, hogy „Bonto név”, csak adott nyelvekben lévő Bonto nevekről beszélhetünk. Ha azokat a nyelveket vesszük, amelyek az -ovics képzőt használják névképzésre, márpedig csak ezekről lehet szó, a Bonto névforma egyébként is csak a Bonta név alakváltozata lenne. Ez eltérő perspektívát nem kínál.
Abban igazad van, hogy az Ackerau helynév nem jó analógia az Ackerlau, azaz csak az előbbi léte alapján nem tételezhetjük fel az utóbbi létét. Ehhez még az is kellene, hogy bemutatásra kerüljön, kicsinyített német földrajzi köznevek ugyanúgy alkotnak ilyen jellegű összetételeket. Nem emlékszem, hogy ilyennel találkoztam volna, azonban lehet, hogy az olvasottságom kevés ehhez: mert a német mikrotopinimiába valóban nem mélyedtem el.
Bécs, Alsó-Ausztria, valamint Felső-Ausztria adatai fel vannak töltve, most kerültek fel 23-án a stájerországi anyakönyvek, előbb-utóbb Burgenland is követi a fenti tartományokat, remélem.
A hozzászólók hoznak még egy bizonyos szászországi Ackeraut, aminek véleményem szerint vajmi kevés köze van az Ackerlauerhez. Köszönöm szépen, majd próbálok még keresgélni!
Bagdi: Magyar, -i képzős lakosnév, amely a Temes vm.-i valahai Bagd községből való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, az ott lévő birtokot jelzi. A falu (vélhetően a török korban) elpusztult, és a XVIII. sz. végén németekkel települt újra Neuhof (kb. ’Újmajor’) néven. A XX. sz. fordulóján aztán átnevezték Rigósfürdő-nek, miközben a település románul mái megőrizte az eredeti nevét mint Bogda.
Bagdi ~ Bagdy néven középkori nemesi család volt ismert, amelynek egyes ágai máig továbbéltek. Persze emellett független paraszti, polgári névadás sem zárható ki.
Minden elképzelhető. Azonban a rendelkezésemre álló német névtani irodalom csak a személyneveket, ill. gyakori foglalkozásneveket tartalmazó összeforrott nevekkel foglalkozik, a mástípusú tagokból álló, feltételezett Ackerl-Auer típusúakkal nem. Ebből az következik, hogy ez utóbbi valószínűségét végül is csak te tudnád igazolni, aki a primer forrásokban találhat analógiát, bizonyosan hasonlóan összeforrott neveket.
Mindenesetre én visszamennék arra a fórumra, ahol azt írták, hogy dűlőnévi eredetű az Ackerlauer, és rákérdeznék a forrásra. Ez egy nagyon gyakori német névtípus (gyakoribb, mint a magyarban), és maga az Auer (ill. ezek egy része) is voltaképpen ilyennek számít. Mikrotoponimának hívjuk az ilyen helyneveket, mert csak kis hatókörben ismertek. Ilyenek még a németben a házak nevei, és az egyéb lakóhelyi környezeti jellegzetességről vett nevek (az ún. Wohnstättenname, azaz ’lakóhelyi név’). A rákérdezés azért lenne lényeges, mert ha ezt megbízható forrás állítja, akkor számítani lehet arra, hogy valaki valaha ténylegesen találkozott ilyen dűlőnévvel (háznévvel), vagy annak a feljegyzésével. A megbízható etimológiának ui. az ilyenfajta adatolás elengedhetetlen feltétele.
Mert az, hogy ma a Google-lal egy névkeletkezés korabeli (azaz akár 500 évvel ezelőtti!) mikrotoponimát nem tudunk fellelni, még nem jelenti azt, hogy ilyen nem volt. Gondolja arra, hogy a XIX. sz.-i magyar nemzetépítés mekkora átnevezéssel járt: Budának addig szinte kizárólagosan német dűlőnevei voltak, de ezek az 1847-es dűlőkeresztelő (és társai) nyomán eltűntek. Ezekről jószerivel csak azért tudunk, mert Buda a főváros része lévén jelentős kutatási terep. De anyám valaha szlovák újratelepítésű alföldi szülővároskájában már nincs ennyi forrás az azóta magyarral felváltott, eredeti szlovák mikrotoponimáknak. Pozsony is úgy volt, mint Buda: német város volt német helynevekkel, de Budával ellentétben, ezeket kevés Google által indexelt forrás taglalja.
Köszönöm a tippet! Utánanézek, bár nem tudom fent van-e ennek a településnek az anyakönyve az osztrák matrikula adatbázisban. Ősapám 1714-ben érkezett Bakonygyirótra, a halálozási adatából véve 1683 körül született. Mondjuk ők katolikusok voltak mindig is, evangélikus Tremmelekkel Sopronban találkoztam.
Így már logikusnak tűnik, erről a nagy svábföldi vándorlásukról még nem hallottam. Én Czingel-vonatkozásban vagyok érintett, a keresgélés során akadtam rá a hasonló Czingerre, ami jóval gyakoribb a Czingelnél. Köszönöm a választ ismét!
Másik dilemmám a feltételezett felmenőim neve, az Ackerlauer Pozsony megyéből. Az egyik német fórumon leírták, hogy semmi köze a Lauer-foglalkozásnévhez, hanem ez egy lakosnév egy dűlőnévből: Ackerlau+er. Ilyen települést, földrajzi nevet sehol sem találtam, az ötletem viszont a következő:
Több összevont családnév található a környéken (Pozsony m., Burgenland), esetleg a kérdezett is ilyen lehet. A Pozsony melletti alsó-ausztriai járásokban nagyon gyakori az Ackerl, Pozsony környékén meg az Auer.Ebből az Ackerlauer-alakból összesen csupán négy linzi (ahol szintén sok az Ackerl, az Auer meg ebben a városban a legtöbb egész Ausztrián belül) embert leltem az egész interneten belül (google, familysearch, geneanet, közösségi oldalak, stb., stb.).
Elképzelhető egy ilyesféle összeolvadás, ha valóban ennyire ritka névvel van dolgunk?
Kiindulási pontom: Andreas Akkerlauer (Okerlaur, ősanyám (?) esetében Okulaurin/Olaurin az írásmódja) vásárbíró Somorja/Sommerein mezővárosban, az 1720-as években.
Helló! Az oberpullendorfi járásban (őseim nagyrészt burgenlandiak, ezért kutatgatok errefelé) is rengeteg Tremmelt találtam, főleg Csáván. A helyi evangélikus Pfarramt ügyvezetője is egy bizonyos Tremmel (a hölgy keresztneve most nem jut eszembe), valamint a helyi önkéntes tűzoltóság is Hans Tremmel irányítása alatt működik. 1767-ben 2 Tremmel is szerepel az 1767-es urbáriumi listán.
Igazából csak a nevét tudom, ill. a férjét Csécsey Józsefnek hívták és 1850-ben született egy Veronika nevű lányuk, akitől én is származok. De a Csécsey nevet se találom Jász-Nagykun megyében, így valószínűleg ők betelepültek (vagy csak a lányuk került oda?).
Leszkoczy: Én etimológusi szemmel nézek a nevekre, tehát azonkívül, hogy a RadixIndex a Leszkóczy nevet 1911-ből Csucsáról (ma Ciucea, Románia), a Leszkóczi-t Budapestről, a Leszkótzi írásváltozatot pedig a XIX. sz. közepéről Sárról adatolja, az elterjedésről nem tudok mit mondani.
Etimológiailag ez egy Leszkóc településnévhez képzett -i (-y) képzős magyar lakosnév. Ez volt a neve a XX. sz.elejéig magyarul is Mogyorósfalu-nak (Lieskovec, Szlovákia), Kismagyaród-nak (Leskovec, Horvátország), de hasonló, Lieszkóc(z) nevet viselt Újmogyoród (Lieskovec, Szlovákia), illetve a kevésbé magyarosodott Lieszkovec(z) nevet Vágmogyorós (Lieskovec, ma Dubnica nad Váhom / Máriatölgyes része, Szlovákia) és Újhelymogyoród (Kysucký Lieskovec, Szlovákia). Horvát területen szóba jöhetne még talán Leskovec Toplički (Varasd vm.), esetleg Leskovac Barilovićki (Modrus vm.) is.
Klujber: Vö. német Kluiber, amely a gyakoribb Kloiber változattal együtt a köznémet Klüber név délnémet nyelvjárási alakjai. A délnémet zöngétlenedés visszahatásaként által elő a Kl- helyetti Gl- kezdetű írásváltozatok. Ezek a nevek a német klieben ’hasogat, hasít’ ige középfelnémet kliuben formájából képzett, ’favágó, faaprító’ értelmű foglalkozásnevek.
A névnek így nincs szlovén (vend) nyelvi kapcsolata. Ettől persze még az ezt viselő család lehet szlovén (vagy szlovénesedett) is.
Tremmel: Vö. német Tremmel (No., Au., Svc.), amely a Treml (No., Au., Svc.), Tremml (No., Au., Svc.) és a Dremmel változattal együtt a délnémet elterjedtségű vezetéknév. Ezek a Tremm ’gerenda’ szó -(e)l kicsinyítő képzős származéka, és az irodalom szerint ’darabos, otromba fickó’ értelmű ragadványnév.
Jelenlegi ismereteim szerint a következő településeken éltek Tremmelek a századelőn: Sopron, Felsőgalla, Környe, Bakonynána, Porva, Elek.
Úgy tudom nekünk a soproniak nem rokonaink, bár ki tudja, lehet a ködös múltban valahol egy helyről származunk. Nem ritka ez a családnév annyira a német területeken.
Érdekes, a mi familiánkban is volt Tasnádira magyarosítás.
Az említett két névvel rendelkező ősöm Déváról települt át az I. vh. alatt Pestre. De találtam Szlovákiában is Csáklányt, valószínűleg egy az ősük.
Még egy kérdésem lenne: Leszkoczy névvel találkoztál már? Egyik ősöm Leszkoczy Barbara, Jász-Kun megyeiek voltak és sehol se találok ilyen nevet (az adat az 1939-40-es zsidó tv-ek miatt kikért anyakönyvi másolatból van).
Csáklány: A RadixIndex a ritka Csáklány vezetéknevet Déváról és Újaradról adatolja. Figyelemre méltó a minden valószínűség szerint ide vonható Csakleán változat szintén Déváról. Ez utóbbi mindenképpen egy román Ceaclean(u) ~ Ceclean(u) név magyarosodását idézi fel, amely vélhetően román -(e)an(u) képzős lakosnév lehet az Alsó-Fehér vm.-i Csáklya település (ma Cetea, Románia) Lipszkynél szereplő román Csaklé (*Ceaclea) névalakjából.
Fojthy: Nem találtam ilyen nevet sem a jelenkorban, sem az általam elérhető névtárakban. Régen persze lehetett ilyen, de a hiány a ritka, esetleges voltára utal. Alakilag lehetne -i (-y) képzős magyar lakosnév, de Fojt település sem adatolható.
A fentiek miatt úgy vélem, hogy a szlovák Fojtík családnév népetimológiás magyarosodása lehet (a regulárisabb Fojtik, és Fojtyík alakulatok mellett). Ez a szlovák név képzőtlen apanév, amely a német Voit < Voigt < Vogt ’várnagy, helytartó, kormányzó; védnök; tiszttartó, ispán, intéző; felügyelő; gyám, gondnok’ tisztségnév fojt ’(urasági) falubíró, elöljáró’ szlovákosodásának -ík képzős származéka.
A Klujber (Kluiber,Gluiber formában is láttam) név eredetéről szeretnék információkat.
Az írások szerint az 1720-as években kerültek Pusztavámra ezek az őseim, állítólag Vas megyéből. Olyat is hallottam, hogy vend eredetű lehet a család.
Másrészt a családnevem, a Tremmel név eredete is érdekelne. Mi Alsó-Ausztriából származunk, de rengeteg Tremmel él Németországban is. Néha Tremel, Treml formában is láttam az anyakönyvben.
Veliczky: Vö. szlovák Velický (-á), cseh-morva Velický (-á), lengyel Wielicki, ukrán Велицький (Velickij) családnév. Ez egy szláv Veľk-, Velik-, Velick- alakú szláv helynévből képzett szláv lakosnév. A RadixIndexen kirajzolódó elterjedés alapján – amellyel korrelálnak a jelenkori szláv gyakoriságok – Magyarországon vélhetően ezek közül szlovák, esetleg ruszin eredetű. A Veliczki és Veliczky neve súlypontja ui. a Délnyugat-Alföldre esik, de az itt élő délszlávok nem használnak ilyen képzős vezetékneveket, ugyanakkor a területen a harmadik legszámosabb népesség a szlovák (még jelenleg is). Ezenkívül számottevő ruszin közösség is él a területen.
Ami a névadó települést illeti, ez szerintem legvalószínűbben a ma Poprád részét képező, tátrai Veľká, magyarul Felka. Erről a településről nevezték a tátrai Velická dolina-t (magyarul: Felkai-völgy), az abban futó Velický potok-ot (Felkai-patak), és az azt lezáró Velický štít-et (Felkai-csúcs). Analógiaként a párhuzamos magyar Felkai ~ Felkay vezetéknév is létezik.
Persze ezenkívül más forráshelynév is elképzelhető még szlovák vonatkozásban is: pl. a Losonc környéki Veľká nad Ipľom, magyarul Vilke. Csehországban is több Veliká (Ves), ill. Velká nevű helység van, Ukrajnában (Volhíniában) pedig Велицьк (Velick).
Homolya: Vö. szlovák Homoľa (Homoľová), cseh-morva Homola (Homolová), ukrán-ruszin Гомола (Homola) családnév. A magyarban lévő ly miatt a magyar Homolya név forrása ezek közül a szlovák lehet. Ezt a RadixIndexen kirajzolódó elterjedés is támogatni látszik.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy egyes esetekben magyar (palóc) névadásról van szó, mert a homolya közszó a szlovákból a palóc nyelvjárásokba is átkerült a köznyelvibb (és a délszlávoktól származható) gomolya ’gömb alakban formázott, édes juhtejből készült friss sajt’ változataként. Tekintve azonban, hogy a magyarországi Gomolya vezetéknév nagyságrendileg ritkább a Homolyánál, a magyar származással szemben mégiscsak a szlovák eredet a valószínűbb.
Gohér: A Góhér alakváltozatával együtt magyar elterjedésűnek tűnik. Emiatt úgy vélem, a régi magyar gohér ~ góhér szőlőfajtanévből lett képzőtlen magyar vezetéknév, amely vélhetően egy ilyen fajtát termesztő vagy kedvelő személy ragadványneve lett. A hasonlóan régi bakator szőlőfajtanévből is lett magyar személy-, majd családnév, vö. Bakator.
