Ha a névvégi -é hang az -aj < -ai hangkapcsolat egyszerűsödéséből szármatik, akkor igen: vö. Tápai <: Tápé < 1138/1329: Tapai. Szerencsére Kiss Lajos hozza az Ajka melletti Bódé nevének korai adatát: 1180: Bulda. Később a településnév kiegészülhetett egy -i képzővel, amely magyarázza a régi -a végződés mai -é alakját. De ez a kérdés szempontjából majdhogynem lényegtelen, mert az -i lakosnévképzős származékából így is, úgy is kialakulhatott Bódai alakú név.
Bódi: Magyar családnév, elterjedéséhez vö. Bódi, ill. Bódy. Elsősorban a ritkább Boldi ~ Boldy név alakváltozataként a Boldizsár egyházi személynév Boldi ~ Bódi alakú rövidülésének apanévi származéka. Mint ilyen, Boldi, ill. Bódi nevű személy leszármazottai kapták meg megkülönböztető névül.
Esetleg lehet külalakra vagy jellemre utaló ragadványnév is a nyelvjárási bódi melléknévből, amelynek jelentése ’gömbölyű, kövér’ vagy ’eszetlen, bolond, féleszű, dőre’.
Talán az o hang megnyúlásával keletkezhetett a Bodi névből, amely a Heves megyei [Tarna-] Bod faluból való származásra, az oda irányuló kapcsolatokra, esetleg az ott lévő birtokra utaló, -i képzős lakosnév.
Néhány esetben a Bodai családnévből is kialakulhatott az o megnyúlásával és az -ai > -i egyszerűsítéssel. Ez lehet a 1241-esben (és 1249-esben) ismertetett régi magyar Boda személynév -i apanévképzős származéka, vagy a Baranya megyei Boda, [Fazekas-] Boda, esetleg az azóta megszűnt Somogy vagy Temes vármegyei Bodó települések egyikéhez alkotott -i képzős lakosnév.
Tragler: Vö. ritka német Tragler családnév, amely a gyakoribb Trägler umlaut nélküli nyelvjárási formája lehet. A német -er foglalkozásnév-, apanév- és lakosnévképzőnek kialakult -ler változata is (vö. Tisch ’asztal’ > Tischler ’asztalos’). Nyilvánvalóan ebben az esetben is ez a helyzet, így a német Trager ~ Träger névpár szinonimájáról van szó.
Ez utóbbi pedig (1) ’hordár, teherhordó, rakodómunkás; küldönc, kézbesítéssel foglalkozó városi szolga’ értelmű foglalkozásnév; vagy (2) ’kezes, biztosíték szavatolója; ügylet kötelezettje; bizalmi/megbízott személy, képviselő’, ill. (3) ’hűbéres’ jelentésű jogállási név. (4) Egyes Hansa-városokban (bár a délnémet elterjedésű Tragler esetén ez nem játszik) a rakodást, az áruk mérlegelését felügyelő városi tisztviselő.
Kullegh (Kulleg, Kollig, Kolleg, Kollega): Szerintem a Kollega alak itt inkább egyfajta népetimológiának tekinthető, mint az eredethez közelebb lévő formának. Ami engem illet, itt inkább német nevek egyikére gondolnék.
c) Német -ing képzős apanév a német Koll(e) személy (majd család-) névből, amely a középalnémet kol(le) ’fej; a növény legfelső része; a lovak fehér homlokjegye’ szóból lett ragadványnév.
2. Kulig, Kulik szláv eredetű német családnevek, amelyek lehetnek:
a) Madárnévről vett ragadványnevek, vö. lengyel kulik ’póling | Numenius spp.’, cseh-szlovák kulík ’lile | Charadrius spp.’.
b) Ragadványnevek az olyan igékből mint a lengyel kulić się ’összegörnyed, összehúzza magát’, kuleć ’sántít, biceg’.
c) A Nicolaus ’Miklós’ egyházi név alsószorb Kul csonkolásának -ik kicsinyítő képzős származéka.
3. Kullig, amely a német Kulling név alakváltozata. Ez -ing lakos- vagy apanévképzős alakulat, az alábbi alapnevekből:
a) A középalnémet kulle ’csuklya’ szóból lett ragadványnév.
b) A Kulle bei Solingen (Észak-Rajna–Vesztfália) településnévről vett lakosnév.
c) A Konrad személynév rövidült formája.
d) Esetleg a lakóhely jellegzetességére utal a középalnémet kule ’gödör, mélyedés, lyuk’ szó alapján.
e) Alkalomszerűen lakosnév a német Kuhle (Mecklenburg-Előpomeránia, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna–Vesztfália) helynevek egyikéről.
Tholl: Vö. német Tholl, amely a német Toll (Tolle, Tölle) név írásváltozata. Ez
a) Ragadványnév a középfelnémet tol (dol) ’bolond, ostoba’, illetve ’jelentékeny, hallatlan’ melléknévből.
b) Lakóhely jellegzetességére utaló név a középfelnémet tole ’vízelvezető, lecsapoló árok’ szóból.
c) A Borthold személynévből csonkolódott Told(e) név alakváltozata.
Hogyhogy most, majdnem félév után ilyen akutan tör ez a téma megint elő? Megalapozottan szoktam nyilatkozni, így továbbra is tartom az akkori álláspontomat. miszerint a Bontovics név „előfordulása, részeinek az együttállása szlovák eredetet valószínűsítenek”.
Ha ez neked azt jelenti, hogy „ezzel van benne[d] szlovák vér”, akkor igen, lehet benned szlovák vér.
Továbbá, általánosságban nincs olyan, hogy „Bonto név”, csak adott nyelvekben lévő Bonto nevekről beszélhetünk. Ha azokat a nyelveket vesszük, amelyek az -ovics képzőt használják névképzésre, márpedig csak ezekről lehet szó, a Bonto névforma egyébként is csak a Bonta név alakváltozata lenne. Ez eltérő perspektívát nem kínál.
Abban igazad van, hogy az Ackerau helynév nem jó analógia az Ackerlau, azaz csak az előbbi léte alapján nem tételezhetjük fel az utóbbi létét. Ehhez még az is kellene, hogy bemutatásra kerüljön, kicsinyített német földrajzi köznevek ugyanúgy alkotnak ilyen jellegű összetételeket. Nem emlékszem, hogy ilyennel találkoztam volna, azonban lehet, hogy az olvasottságom kevés ehhez: mert a német mikrotopinimiába valóban nem mélyedtem el.
Bécs, Alsó-Ausztria, valamint Felső-Ausztria adatai fel vannak töltve, most kerültek fel 23-án a stájerországi anyakönyvek, előbb-utóbb Burgenland is követi a fenti tartományokat, remélem.
A hozzászólók hoznak még egy bizonyos szászországi Ackeraut, aminek véleményem szerint vajmi kevés köze van az Ackerlauerhez. Köszönöm szépen, majd próbálok még keresgélni!
Bagdi: Magyar, -i képzős lakosnév, amely a Temes vm.-i valahai Bagd községből való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, az ott lévő birtokot jelzi. A falu (vélhetően a török korban) elpusztult, és a XVIII. sz. végén németekkel települt újra Neuhof (kb. ’Újmajor’) néven. A XX. sz. fordulóján aztán átnevezték Rigósfürdő-nek, miközben a település románul mái megőrizte az eredeti nevét mint Bogda.
Bagdi ~ Bagdy néven középkori nemesi család volt ismert, amelynek egyes ágai máig továbbéltek. Persze emellett független paraszti, polgári névadás sem zárható ki.
Minden elképzelhető. Azonban a rendelkezésemre álló német névtani irodalom csak a személyneveket, ill. gyakori foglalkozásneveket tartalmazó összeforrott nevekkel foglalkozik, a mástípusú tagokból álló, feltételezett Ackerl-Auer típusúakkal nem. Ebből az következik, hogy ez utóbbi valószínűségét végül is csak te tudnád igazolni, aki a primer forrásokban találhat analógiát, bizonyosan hasonlóan összeforrott neveket.
Mindenesetre én visszamennék arra a fórumra, ahol azt írták, hogy dűlőnévi eredetű az Ackerlauer, és rákérdeznék a forrásra. Ez egy nagyon gyakori német névtípus (gyakoribb, mint a magyarban), és maga az Auer (ill. ezek egy része) is voltaképpen ilyennek számít. Mikrotoponimának hívjuk az ilyen helyneveket, mert csak kis hatókörben ismertek. Ilyenek még a németben a házak nevei, és az egyéb lakóhelyi környezeti jellegzetességről vett nevek (az ún. Wohnstättenname, azaz ’lakóhelyi név’). A rákérdezés azért lenne lényeges, mert ha ezt megbízható forrás állítja, akkor számítani lehet arra, hogy valaki valaha ténylegesen találkozott ilyen dűlőnévvel (háznévvel), vagy annak a feljegyzésével. A megbízható etimológiának ui. az ilyenfajta adatolás elengedhetetlen feltétele.
Mert az, hogy ma a Google-lal egy névkeletkezés korabeli (azaz akár 500 évvel ezelőtti!) mikrotoponimát nem tudunk fellelni, még nem jelenti azt, hogy ilyen nem volt. Gondolja arra, hogy a XIX. sz.-i magyar nemzetépítés mekkora átnevezéssel járt: Budának addig szinte kizárólagosan német dűlőnevei voltak, de ezek az 1847-es dűlőkeresztelő (és társai) nyomán eltűntek. Ezekről jószerivel csak azért tudunk, mert Buda a főváros része lévén jelentős kutatási terep. De anyám valaha szlovák újratelepítésű alföldi szülővároskájában már nincs ennyi forrás az azóta magyarral felváltott, eredeti szlovák mikrotoponimáknak. Pozsony is úgy volt, mint Buda: német város volt német helynevekkel, de Budával ellentétben, ezeket kevés Google által indexelt forrás taglalja.
Köszönöm a tippet! Utánanézek, bár nem tudom fent van-e ennek a településnek az anyakönyve az osztrák matrikula adatbázisban. Ősapám 1714-ben érkezett Bakonygyirótra, a halálozási adatából véve 1683 körül született. Mondjuk ők katolikusok voltak mindig is, evangélikus Tremmelekkel Sopronban találkoztam.
Így már logikusnak tűnik, erről a nagy svábföldi vándorlásukról még nem hallottam. Én Czingel-vonatkozásban vagyok érintett, a keresgélés során akadtam rá a hasonló Czingerre, ami jóval gyakoribb a Czingelnél. Köszönöm a választ ismét!
Másik dilemmám a feltételezett felmenőim neve, az Ackerlauer Pozsony megyéből. Az egyik német fórumon leírták, hogy semmi köze a Lauer-foglalkozásnévhez, hanem ez egy lakosnév egy dűlőnévből: Ackerlau+er. Ilyen települést, földrajzi nevet sehol sem találtam, az ötletem viszont a következő:
Több összevont családnév található a környéken (Pozsony m., Burgenland), esetleg a kérdezett is ilyen lehet. A Pozsony melletti alsó-ausztriai járásokban nagyon gyakori az Ackerl, Pozsony környékén meg az Auer.Ebből az Ackerlauer-alakból összesen csupán négy linzi (ahol szintén sok az Ackerl, az Auer meg ebben a városban a legtöbb egész Ausztrián belül) embert leltem az egész interneten belül (google, familysearch, geneanet, közösségi oldalak, stb., stb.).
Elképzelhető egy ilyesféle összeolvadás, ha valóban ennyire ritka névvel van dolgunk?
Kiindulási pontom: Andreas Akkerlauer (Okerlaur, ősanyám (?) esetében Okulaurin/Olaurin az írásmódja) vásárbíró Somorja/Sommerein mezővárosban, az 1720-as években.
Helló! Az oberpullendorfi járásban (őseim nagyrészt burgenlandiak, ezért kutatgatok errefelé) is rengeteg Tremmelt találtam, főleg Csáván. A helyi evangélikus Pfarramt ügyvezetője is egy bizonyos Tremmel (a hölgy keresztneve most nem jut eszembe), valamint a helyi önkéntes tűzoltóság is Hans Tremmel irányítása alatt működik. 1767-ben 2 Tremmel is szerepel az 1767-es urbáriumi listán.
Igazából csak a nevét tudom, ill. a férjét Csécsey Józsefnek hívták és 1850-ben született egy Veronika nevű lányuk, akitől én is származok. De a Csécsey nevet se találom Jász-Nagykun megyében, így valószínűleg ők betelepültek (vagy csak a lányuk került oda?).
Leszkoczy: Én etimológusi szemmel nézek a nevekre, tehát azonkívül, hogy a RadixIndex a Leszkóczy nevet 1911-ből Csucsáról (ma Ciucea, Románia), a Leszkóczi-t Budapestről, a Leszkótzi írásváltozatot pedig a XIX. sz. közepéről Sárról adatolja, az elterjedésről nem tudok mit mondani.
Etimológiailag ez egy Leszkóc településnévhez képzett -i (-y) képzős magyar lakosnév. Ez volt a neve a XX. sz.elejéig magyarul is Mogyorósfalu-nak (Lieskovec, Szlovákia), Kismagyaród-nak (Leskovec, Horvátország), de hasonló, Lieszkóc(z) nevet viselt Újmogyoród (Lieskovec, Szlovákia), illetve a kevésbé magyarosodott Lieszkovec(z) nevet Vágmogyorós (Lieskovec, ma Dubnica nad Váhom / Máriatölgyes része, Szlovákia) és Újhelymogyoród (Kysucký Lieskovec, Szlovákia). Horvát területen szóba jöhetne még talán Leskovec Toplički (Varasd vm.), esetleg Leskovac Barilovićki (Modrus vm.) is.
Klujber: Vö. német Kluiber, amely a gyakoribb Kloiber változattal együtt a köznémet Klüber név délnémet nyelvjárási alakjai. A délnémet zöngétlenedés visszahatásaként által elő a Kl- helyetti Gl- kezdetű írásváltozatok. Ezek a nevek a német klieben ’hasogat, hasít’ ige középfelnémet kliuben formájából képzett, ’favágó, faaprító’ értelmű foglalkozásnevek.
A névnek így nincs szlovén (vend) nyelvi kapcsolata. Ettől persze még az ezt viselő család lehet szlovén (vagy szlovénesedett) is.
Tremmel: Vö. német Tremmel (No., Au., Svc.), amely a Treml (No., Au., Svc.), Tremml (No., Au., Svc.) és a Dremmel változattal együtt a délnémet elterjedtségű vezetéknév. Ezek a Tremm ’gerenda’ szó -(e)l kicsinyítő képzős származéka, és az irodalom szerint ’darabos, otromba fickó’ értelmű ragadványnév.
Jelenlegi ismereteim szerint a következő településeken éltek Tremmelek a századelőn: Sopron, Felsőgalla, Környe, Bakonynána, Porva, Elek.
Úgy tudom nekünk a soproniak nem rokonaink, bár ki tudja, lehet a ködös múltban valahol egy helyről származunk. Nem ritka ez a családnév annyira a német területeken.
Érdekes, a mi familiánkban is volt Tasnádira magyarosítás.
Az említett két névvel rendelkező ősöm Déváról települt át az I. vh. alatt Pestre. De találtam Szlovákiában is Csáklányt, valószínűleg egy az ősük.
Még egy kérdésem lenne: Leszkoczy névvel találkoztál már? Egyik ősöm Leszkoczy Barbara, Jász-Kun megyeiek voltak és sehol se találok ilyen nevet (az adat az 1939-40-es zsidó tv-ek miatt kikért anyakönyvi másolatból van).
