Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"Csütörtökön megjelent a családi házak komplex fűtéskorszerűsítését, kazán- és konvektorcseréjét, illetve a kiegészítő elemek, például kémények felújítását, cseréjét támogató legújabb pályázat - mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A pályázatokat 2017. június 06. reggel nyolc órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet benyújtani.
A pályázat az Otthon melege program keretében valósul meg. Egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintot kaphat, a vissza nem térítendő támogatás összege azonban nem haladhatja meg a felújítás teljes költségének a 40 százalékát. "
A kéményekkel kapcsoaltos mennyiségi közlést egy másik weboldalon olvastam ugyanezzel kapcsolatban.
" hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült."
Rengeteg féle hőszigetelés van. Sőt a szálas szigetelő anyagokból is sok van. De 330 fokon egyik sem olvad meg. Még 500 -on sem.
Ez nem jelenti azt ,hogy pl. egy építőipari célra gyártott szálasanyag kéményhez kazánhoz jó lenne.
Egyes szálasanyagokat műgyanta permettel vonják be , hogy stabil és kemény legyen. Ez jó a házak hőszigeteléséhez, de nem jó egy szerelt kéményhez. Természetesen létezik a magashőmérsékletet kibiró szálas szigetelő anyag. úgy nevezik, hogy kerámia szál - ceramic fibre. Ez magashőmérsékletű berendezésekhez pl. kemencékhez használatosak.
kéményhez is jó, de így a kémény megfizethetetlen lesz.
Jó a kéményhez az ásványgyapot.
Végül : ne aggódj nincs Mo.on másfél millió cserére szoruló kémény.
Azt csak egyes kéményseprők állítják, hogy fontosak legyenek !
még mielőtt cáfolnálak azt látom valamiért nem kedveled a hagyományos 14 x14 -es szelvényű tégla kéményeket.
nincs azokkal semmi baj, ha :
megfelelő minőségűtéglából építik / gyakorlatilag fagyálló tömör téglát jelent és az is csak a felső harmadára kell az un. kéményfejhez /,
Megfelelő minőségű falazó habarcsot használnak, ami annyit tesz hogy a cement adagolás megfelelő az elírás szerinti.
és végül a huzat biztosítása céljából kiszámolják a szükséges magasságot. Az pedig általában 6 m minimum. egy 7 . 10 m -nél már eleve felesleges a huzat számítás .... inkább a fojtás szükséges. Nagyjából 15 kW készülék teljesítményig.
Ha nagyobb a teljesítmény, akkor nagyobb szelvény kell.
Természetesen nem minden tüzeléshez jó ez a kémény típus, pl. gázfűtéshez elve nem jó. Ott bélelni kell.
"Az élet és tűzveszély abból fakad hogy a kémények tömörsége hamar megszűnik a habarcs elhasználódása, kiégése miatt."
Ez egy jó 200 éves szajkózás. Tény hogy ez is benne van a valamikori gyakori kéménytüzek okaiban. És ezért hozták létre már legalább 150 éve a kötelező kéményseprőipari. szolgáltatást.
Tehát az elhasznált nem megfelelő anyagból épített kémények és a nem megfelelő tisztítás. A felhalmozott anyag tud csak megfelelően égni és megfelelő magas hőfokot előidézni. magyarul egy párévig nem tisztított kémény képes kéménytüzet okozni. Ott ahol min . 2 - 3 vedernyi anyag felgyülemlik. Korom és kátrány.
Megfelelő anyagból építeni és az előírt időközönként tisztítani.
Na most a felületes szemlélődő lát a házak tetején tényleg ronda kéményeket, de azok 2 /3 ába már nem tüzelnek, nem használják, ami meg megvan azért ,hogy ronda még jó lehet. Ha valakinek fáj / általában a kötözködő, kistudású kéményseprők / az menjen fel és javítsa ki a kéményfejet.
A javítás : a könnyen kijövő habarcs darabok eltávolítása , erős cementes habarccsal való fugázás és a felület eldörzsölése. Ha indokolt akkor a tetőn kívüli rész újra rakása .
Gáztüzelésnél pedig bélelés.
természetesen a modern készülékek teljesen más elven működő kéményeket igényelnek. A szabványban előírt követelmények szerint kell gyártani és telepíteni.
"Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !"
A letölthető bevizsgálási jegyzőkönyvek (sok külföldi van) inkább a statikai vizsgálatokra helyezik a hangsúlyt.
A hővel kapcsolatos vizsgálati eredményeket csak egy olasz kerámia kéménynél találtam.
A többinél nincs vizsgálva a kémény hőátvezetése.
Külön érdekesség az új szerelt kéményekben elhelyezett kőzetgyapot szigetelés paraméterei.
Sokan nem tudják (egy forgalmazó is igen elcsodálkozott) hogy sok nem megfelelőt is forgalmaznak erre a célra.
Természetesen a kőzetgyapot sokféle gyártmányként létezik, különböző célra használtak, de a legtöbb nem megfelelő kéményhez.
Két paramétert közölnek, az egyik az átlagos üzemi hőfok (a legtöbb 350 C fokot ír erre , és a maximális hő 650 c fok, esetleg 700 C fok.
De ami nem kéményhez való az csak 300 körül tudja a maradandó alakváltozás nélküli üzemet kibírni.
Fontos megnézni melyik mit tud. Különben beszerelik a kéménytg és a szigetelés összeroskad egy nagyobb befűtés után (vaskályhák kilépő füst hőmérséklete prospektus szerint is 330 C fok.)
Hasonló eset volt amikor a kiállításon bemutatott magyar kazánban üveggyapot szigetelés volt, aminek a gyártója 50 méterre állított ki onnan, és azok mondták hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült.
Ezeknél a szigeteléseknél az ipari célra gyártott 1000 C fok feletti hőt is kibíró (rövid ideig) termékek a megfelelőek, tehát nem lehet úgy kéményt házilag elkészíteni, hogy körbetömjük a saválló csövet valamilyen kőzetgyapottal, amit tetőszigetelésre gyártottak.
A régi kémények a kis keresztmetszet (szögletes, 140 mm) és a kis magasság miatt még új
szerű állapot esetében sem felelnek meg. Kicsi a huzat Pa értéke. Persze a füst azért kimegy valahogy, de sokszor vissza is jön :) Na puff, a helyi kocsmában ilyenkor kinyitják az ajtót :) .
A 1500000 problémás kémény számot a minisztérium közölte, és erre a felújításra biztosítanak támogatást is.
Vidéken alapvetően vegyestüzelés van, a gáz drágának tartott és mivel adódik a fa tüzelő azzal tüzelnek.
Az élet és tűzveszély abból fakad hogy a kémények tömörsége hamar megszűnik a habarcs elhasználódása, kiégése miatt. Kimozdulnaka téglák is a komolyabb szelek miatt, a hanarcs rögzítő hatásának a megszünése miatt. Átitatottak kátránnyal is, a huzat a lukak miatt fals levegő keletkezése miatt is csökken, ha a padláson éghető anyagok vannak, akkor egy nagyobb befűtés esetében szikra juthat ki és tüzet okoz.
Ha kéménytűz jön létre a vizes fa tüzelés miatt lerakódó korom és kátrány miatt, akkor az elvileg 1000 C fokra kell felkészülni (erre is vizsgálják a kéményeket az EMI, stb cégek) előfordulhat a baj.
Most láttam ilyet, 3 cm volt körben a lerakódás-
Az egy más kérdés hogy nem égnek le tömegesen a házak, a a Co mérgezés igen nagy számban fordul elő évente..
"A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban."
Azok a felmérések nem reálisak. Részrehajlóak !
A többi :
"a habarcs kötése 160 C fokot bírt," egy sütemény sül ennyi hőfokon, a jó pecsenye pedig 180 fokon.
Tény hogy a régi kémények falazó habarcsa nem volt anno megfelelő, mert nem tettek bele elég cementet. de a városi házak külső vakolatai hasonló hiányosságban szenvedtek. Azaz abból is kispórolták a cementet. plusz még a homokkal is problémák voltak. A fővárosi házak vakolatainál.
a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik..
ha magas a hőmérséklet semmi baj kimegy a sav egyikrésze a kéményen, a másik eleve nem találkozik vele.
ezért régen jó 50 és 75 éve amikor 'kitűnő' kénes szeneket égettek el a kéményeknek semmi baja nem lett, mert a keletkező kéndioxid vígan távozott a kéményből, azt békén hagyta.
viszont az esővel egyesülve vissza hulva a már említett eleve rossz vakolatokat kikezdte.
A problémák a földgázzal kezdődtek. Az égéstermékekben volt víz , volt széndioxid és alacsony hőmérséklet így szénsav keletkezett és az bizony rombolta a kéményt. De ott is a fagy vitte primet. A jelenség neve kémény errózió - fagy és savhatásra az eleve rossz kéményfal / tégla habarcs /előbb utóbb tönkre ment. Ahol a kátrány átszivárog ott a tüzelés eleve a rossz !
A többi igaz, de azért régen is tudtak kémény méretezni.
Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !
a bélés /samott és fém /kap tanúsítást ugyan így a hőszigetelő anyag és a burkolat is.
Az aki kémény tervezésre adja a fejét csak tudja , hogy milyen hatások érhetik az ott alkalmazott anyagokat.
Mert ezek a modern kémények eleve gyártmányok, majd kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyak.
és minden tárgy amit eladásra gyártanak bizonyos kritériumokkal kell, hogy rendelkezzen. Azt meg a szabványok írják elő.
kéményekre és forgalmazott szendvicsekre egyaránt . A több százezer társával együtt.
Most kb. 4.2 millió lakás van Mo.-on. Ezek egy része központi fűtéses / ház központ vagy távfűtés / Itt eleve nincs lakásonkénti kémény.
Ami marad ott is van egyedi központ fűtés egy db kéménnyel. már 25 éve is rávették a lakosságot, hogy a kívánt kéményt alkalmazza. másképpen pl. eleve nem adtak gázt.
na most az egyedi kályhafűtéses lakásik száma jelentősen visszaszorult. És ott sem biztos hogy mind eleve cserére szorulna.
Tény hogy vannak nem megfelelő kémények, na de másfél milla ? Van mondjuk egy vagy 200 ezer.
Legyen az utóbbi.
Amik elhanyagoltnak, korszerűtlennek nevezhetőek, de az életveszélytől még mindig messze vannak.
A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban. A hagyományos 4 téglás tégla kémény a jellemző, aminek a habarcs kötése 160 C fokot bírt, és ezért a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik. A kátrány átszivárog rajtuk, és a korom lerakódik. Ezért kell tisztítani legalább mechanikusan.
A nagyob gond az elégtelen huzaterő. Sok kémény nem nyúlik a tetőgerinc fölé legalább egy méterrel, így csökkennek a lehetőségei. Sok kéménynél nem vizsgálták a környezeti hatásokat (bukószél alakul ki). Ma már az előírás a modern kémény, saválló csővel (samott vagy saválló fém), hőszigetelt, és bevizsgált köperny elemmel rendelkezik.
A drágábbak levegő beszívásra alkalmas külön járattal is rendelkeznek. De van egy comó gond ezekkel is. ezért lehet fejleszteni. Pld. a nagyobb kazánok / kályhák nem képesek a táblázatok szerinti huzaterőt létrehozni, mert sokkal nagyobb magasság, és keresztmetszett kellene mint amit építenek.
A tömegkályha alkalmazását ezek érintik, hiszen ha nincs jó kémény akkor jó huzat sincs, így a kályha nem működik jól.
Igazad van a hagyományosnak mondható ellenáramú tömegkályha szerkezet esetében.
Itt elég kritikus a tűztér mérete és a berakott fa mennyiségének az öszhangja kiegészítve a huzat jellemzőivel is.
A járatos kályhák célkitűzése az hogy az áramló forró füstgázokból a járatban kinyert hőt hasznosítja. Csak ennek sok ellentmondása van mert az égési ciklus kezdeti és befejező szakaszában már csökken a füstgáz hő és növekszik a lerakódás veszélye, és a kéményben különösen veszélyes ez a folyamat, korom és kátrány rakódhat le.
A betáplált levegő hőfoka jelentősen megváltoztatja a tűztér hőmérsékleti viszonyait.
Ez bárki kipróbálhatja forró levegő betáplálásával (hőlégfúvók) használatával.
Ha a kémény ezt elektromos áram használata nélkül is tudja, igaz kissebb teljesítménnyel, akkor jelentősen javul a helyzet.
Ha a kályha szerkezete nem a hagyományos elvet követi hanem képes a keletkezett hőt hasznosítani sokkal szélesebb határok között, - mint hagyományos esetben -, akkor nem a tűztérhez kell alkalmazkodni, oda berakhatsz 50 kiló fát is nincs jelentős eltérés és veszteség. A tűztér anyag pedig kibírhat 1500 C fokot is, tehtá képetlenség túlterhelni.
A lényeg a struktúra megváltoztatása, fejlett hőkiemelő és hőtároló végül hősugárző funkciókat kell megvalósítani.
A hőtároló rész tömege pedig növelhető és akár szekciónként is bekapcsolható a termelt hő mennyiségéhez igazodba, mondjuk tonnánként.
Tehát alap kályha 2 tonna, de még betehetsz másik három tonnát is, csak nem mindig veszed igénybe, (kézi vagy automata kapcsolással) mert akkor kis energia bevitelnél nem fog hatékonyan fűteni a rendszer.
A hagyományos kályhák képtelenek dinamikusan viselkedni, a "méretezés" dolga az adott helyhez igazítani a tűzteret és a hőtárolót stb. , de ezt nem lehet változtatni utólag.
A tömeggel egyetértek, az enyém ilyen paraméterek mellett 1,9 tonna. Viszont a tűzifa mennyiségének dinamikus nővelésével nem. Ha melegebb van elég napi egszeru begyújtás, nagyobb hideg esetén 2x esetleg kicsit csökkentve az egyszerre felhasznált fa mennyiségét 3x. A fa mennyiségéhez kellalakítani a tűztér méretét, ha több a fa akkor a nagyobb tűz jobban igénybe veheti a t1ztér állagát és a nagyobb hőmennyiséget nemcsak a tőmeg hanem befolyásolja, tehát változatlan felület mellett a hő kissebb hányada hasznosul és több kerül a kéménybe, romlik a hatásfok. A tervezettnél kisseb famennyiség a hőátadás hatásfokát nem de az égés hatásfokát ronthatja mert kissebb lesz a tűztér hőmérséklete.
Én két tonnát tartok minimálisan elegendőnek. Akkor van lehetőség dinamikusan növelni a tüzifa mennyiséget nagyobb hideg esetében is.
Új játékszer.
Kialakult egy speciális kémény típus építésének a lehetősége, ami a jelenleg piacon lévő kémények kiegészítésével építhető meg, a kémény nem változik meg lényegesen, így a bevizsgálása is érvényben marad (nagyon drága egy teljesen új kéményt gyártóként elismertetni).
Két kéményes céggel is van már kapcsolat, kapunk teszt kémény anyagokat.
A lényege az, hogy a kéményhasználata közben jelentkező hőveszteséget a szükséges minimálisra lehet csökkenteni és a viszanyert hőt a kályba betáp levegőjének a hőfok növelésére lehet felhasználni, de másra is, pld légfűtés.
A másik összefüggés a tömeg és teljesítmény vagy az elégetett famennyiség és a kályha tömege között. A különböző tégla anyagok között elég nagy különbség van a hővezetésben, főleg az eltérő sűrűségük miatt, de a hőkapacitás nagyjából azonos, ha nem térfogatra hanem tömegre számoljuk. Mindent összevetve az ajánlott minmális tömeg a hő tárolhatóságának szempontjából kb. 100-120 kg tömeg minden kilogram elégetett száraz fára. A kályhákat általában napi kétszeri tüzelésre méretezik, 3kw-hoz kb 2x 10 kg fa kell, vagyis minimum 1-1,2 tonna tőmeg, de inkább több. Ezt nem lehet bezsúfolni fridzsider méretbe. úgy kell szétosztani a kályhában hogy a hő felvételére és leadására egyaránt elegendő felület legyen.
Rájöttem, hogy még a téglaválasztás sem olyan egyszerű kérdés a külső köpenyhez..:(
A környékünkön főleg Porotherm kisméretű vagy Baranyai kisméretű téglát lehet kapni.
Egy helyen találtam az általatok tanácsolt kanizsai téglát, de abból meg két típus volt: EUR válogatott 215Ft/db és I.osztályú tömör km 89Ft/db.
(a Kanizsai válogatott ránézésre sokkal "sűrűbbnek", homogénebbnek tűnt, szinte klinker tégla minőségű volt, mondjuk ennyi pénzért már klinkert is lehet nézni... )
Fotó:
- Segítsetek lszi:
Ti melyik típusú téglát használjátok/javasoljátok a fentiek közül külső köpenyhez?
(protoherm km, Baranya km, Kanizsai válogatott vagy Kanizsai I.O sima km?)
Illetve egy kérdésem lenne még:
A külső köpenyt szeretném még esztétikai okok miatt 3-4cm-es kőlappal burkolni. Viszont így félek, hogy túl vastag lesz a köpeny és nem fog megfelelően átmelegedni.
Melyik "szendvics szerkezetet" találnátok alkalmasabbnak?:
A: samott bélelés (2cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 18,5cm --> (? ez nem sok már?? Át fog ez kellően melegedni?)
B: nincs bélelés (0cm) + fektetett pl Kanizsai tégla (12,5cm) + kőburkolat (4cm) = 16,5cm --> (? Ez tetszene, de nem tudom, hogy bélelés nélkül mennyire megbízható? repedések, légtömörség stb..)
C: samott bélelés (3cm) + élére állított pl Kanizsai tégla (6cm) + kőburkolat (4cm) = 13cm --> (? ez meg elég kevésnek tűnik, de a 3cm samott bélelés talán már megvédheti a vékonyabb téglaköpenyt a hőterheléstől...)
A teljesítmény és a méret között a tömegkályhánál egyértelmű összefüggés van, 3kw az kb 6m2 sugárzó felület, kb ekkora "frizsiderrel" kell számolni hogy legyen mi tarolja es adja le a hot. nekem epites alatt van egy toronyszeru 71x83 cm alapteruletu de 235 cm magas, fal melle epitett, 3 oldal adja le a hot, hasonlo teljesitmennyel.
Tulajdonképpen mehetnék ez alá is, nem annyira létkérdés mindenhol a fagymentesség sem, 3kW-tal is nagyjából elégedett lennék. Inkább ebből a padkából lesz nálam probléma. Ha a térfoglalást nézem, például akkora méretben, mint mondjuk egy közepes fizsider térfogata mit tudnék kivitelezni?
"amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció"
Elméletben. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott kell lenni, piszkálni igazítani és után tölteni.
"És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába."
A jó égéshatásfokot sok tűztér tudja. Nem a rakéta kiváltsága.
"Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak"
Összességében még jobb is. Ezt nem kell pakolgatni, de ennek is elég kicsi a tűztere a klasszikus tömegkályhákhoz képest legalábbis.
"A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi."
Az a helyzet, hogy egy tömegkályhához csak az anyag 150000-200000 forint, olcsóbb ha kerül bontott tégla meg samott. És még hol a munkadíj??!!
A rakétakályhának is van tömege, csak nem tégla, ott a hosszú fűtött padka a tömeg ami csupa homok, kő meg agyag, ezért kerül sokkal kevesebbe.
És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta. Meg az önetetést is meg lehet oldani sokféleképpen. A rakétakályha a legjobban szereti a vékony fát, azaz lehet benne égetni hosszú, vékony ágakat, amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció.
És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába. És az egész kályha hatásfokát a fűtött padka hossza szabájozza, mivel az minél hosszabb(ésszerü határokon belül), annál kevesebb meleg megy ki a kéményen.
Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak: https://www.youtube.com/watch?v=Ls_eqNB6d0Y
A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi.
