- a szegélykövek oldalsó beton megtámasztásait magasabbra húztam volna, legalább a feléig. Belül azért figyelni kell, hogy ne legyen túl magas, férjen még legalább 2 cm homok a térkő alá
- itt is sódert emlegetnek, erről mindenkinek a folyami jut eszébe, de zúzott kő kell
- a videón járdalapot raknak, amit ugye a végén nem a lapvibrátorral süllyesztenek a helyére. Térkőnél viszont igen. Ahogy én leírtam, tényleg csak 0,5 cm-t süllyed a kő bevibrálásnál (tapasztalat)
- ötletesnek tűnik, hogy a füves részen előre végigmennek lapvibróval...bár így biztos nehezebb kiásni utána. Én inkább kiástam előbb, és az első 10 cm kaviccsal együtt tömörítettem, ami alatta van (csupasz földben ugye elakad a gép)...
- az ágyazó réteg elhúzására tényleg jó ötlet a deszka sablon, utólag így csinálnám :)
- a szegélykő bebetonozása után egy éjszaka várakozás kevés, főleg most. Nem köt meg a beton, lapvibróval meg könnyen szétüti az ember
- 4 sóder/1 cement betont csináltam...biztos, ami biztos :)
- a szegélykő rakásnál akkor jó, ha annyi beton került alá, hogy 0,5-1cm-vel magasabban legyen, amikor odahelyezik...és gumikalapáccsal kelljen fokozatosan leütni a helyére. Így biztos nem marad üreg alatta. Az első odarakás után érdemes egyébként visszavenni, és megnézni alatta a "lenyomatot".
Ez az egész térkövezés sokkal nagyobb munka, mint aminek az elején látszik :S
Igen, van ÉMI minősítése. Elég komoly árverseny van jelenleg a piacon ezen a környéken (Nem Budapest). Több referenciaházat is megnéztünk, szakember is látta, meg voltak vele elégedve. Sajnos azt nem tudom milyen lesz 10 év múlva, de most jóknak tűntek.
Az toldtandó terület alatt mindenképpen megcsináltatnám az aljzatbetonozást, hogy egy teherviselőn legyen később az egész épület. Viszont ahogy írtam 14 M Ft fölé egyszerűen nem tudok menni, ami az építést illeti.
Tetőtérben is gondolkodtam. Itt a kivitezelők azt mondták, hogy többre jönne ki az első ütem jóval a komolyabb födém miatt és annyit nem spórolnék vele. Megmondom őszintén nekem a tetőteres megoldás tetszene a legjobban. Ilyenben nőttem fel, nekem semmi kifogásom a tetőtérrel kapcsolatban, sőt...
A vízszintes bővítéstől azért félek, mert egyelőre nem tudom elképzelni, hogy ezt hogy oldják meg később egy, már kész ház esetén szépen. Hogy bontják meg a tetőt, hogy toldják hozzá a falazatot, stb.
A tetőtérnél viszont tiszta sor. Ott már kívülről nem kell hozzányúlni, csak belül megoldani.
Kérdés, hogy ha mindenképpen két ütemben szeretném a teljes házat elkészíteni, melyikbe érdemes belevágni.
Egy tetőtérbeépíthetőségnek milyen plusz költségei lennének nm-re vetítve? Tehát mennyivel kerülne többe ez a 80 nm-es földszinti lakóterület, ha tetőtérbeépítést készítenék elő? Ugye ez esetben az vízszintes bővítéshez szükséges aljzatbetonozát megspórolom, ami legalább 500.000 Ft.
Gondolkodjatok típus tervekben az erdert -nek vannak ilyen típustervei és az ár komplett amit megadnak azaz nincs késöbb olyan hogy ja még kéne ez meg az és engedéllyel rendelkezik = nem lesz vele sehol sem gond.
Ugye ÉMI-s minősitésű könnyűszerkezetes kivitelezőkkel beszéltetek? Csak mert az "ács vagyok, összerakom fából" tipusú épületekre nem kaptok engedélyt.
Én akikkel beszéltem könnyűszerkezetes ház épitése kapcsán, a legolcsbb is 160e körül jött ki, plusz az alapozás.
(Ennyiből egyébként téglából is meg lehet épiteni)
Ha később toldani akarjátok, akkor a későbbi költségkimélés és egyszerűsités miatt a bővitménynek az alapozását jó lenne megcsinálni a mostani épületével együtt, hogy ne tudjon külön mozogni. Valamint természetesen a helyiségeket is úgy elrendezni, hogy ne gátolja a bővitést.
A másik megoldás a tetőtér, ahogy előttem is irták.
Párommal házépítésben gondolkodunk, viszont a forrásaink szűkösek, építkezésre nincs 14 M Ft-nál több pénzünk. (plusz a telek).
Számos építettőnél puhatóztunk már, referenciamunkákat is megtekintettünk. Az eddig nyertesek durván 145-150 Ft-os nm áron csinálnák meg könnyűszerkezetből. (ez a bruttó alapterületre vonatkozna).
Ennyiből durván 80 nm-es nettó alapterületű ingatlant lehet felhúzni elfogadható minőségben. Hosszútávon sajnos ez kevés lesz, mindenképpen 110-120 nettó nm körüli ingatlant szeretnék.
Szerintetek milyen módon lehetne megvalósítani a bővítést? Értem ezalatt, hogy hogyan célszerű terveztetni a házat a 80nm-re, hogy később a lehető legegyszerűbb módon lehessen hozzátoldani ezt a plusz 30-40 nm-t (két szoba + fürdőszoba).
A 80 nm-be szeretnék egy kényelmes méretű nappalit, hálót, konyhát, fürdőt, háztartási helységet és egy szobát (5 éves távlatba ez még 2 kisgyermeket kényelmesen ki tud szolgálni).
Érdemes egyáltalán ezen az úton elindulni, vagy várjunk még, spóroljunk még és inkább legyen 90-100 nm, amibe már elfér a nappali + 3 félszoba is?
0-4 ágyazó homok, szintén többet kérj, bosszantó, ha elfogy
fugázó homok (szürke kvarchomok legyen, az áll jól össze), ebből 1 m3 akár 100 m2-re is elég szokott lenni, lehet hogy csak pár vödör kell
Ha nem akarod ennyire igényesre:
- lehet a szegélyt a földbe is betonozni, csak megmozgathatja a fagy csúnyán pár év alatt
- lehet spórolni a murva vastagságán, pl. csak 10 cm-t teszel (szintén gond lehet a fagy, szar a vízelvezetés->feltolja a köveket)
- ha nem akarsz lapvibrátort bérelni, és csak kicsi a terület, leütögetheted egyesével is a köveket gumikalapáccsal, de a felület így soha nem lesz teljesen egyenletes
Rakható hosszában, csak a két szélénél ugye nem lesz egyenes, szóval ott sokat kell fugázni. Ez meg vagy tetszeni fog, vagy nem. Ha mindenképp hosszába rakod, és minden második sort eltolsz egy fél téglányit, akkor szerintem szebb lesz, meg jobban is kapcsolódnak a kövek.
A szegélyt én sem hagynám el, mert egy idő után szét fognak csúszkálni a kövek nélküle.
szegely kotelezo. soder nem igazan jo, mert a kerek kavicsok allandoan mozognak egymason. igazibol poros murva kell, az tomoritve, azon homokagyba rakva a terko. keresztbe hosszaba szerintem mindegy, de kotesbe kellene tenni. ertelemszeruen keresztbe teve sok fel/vagott darab kell, hosszaba teve meg nagyon feltunu ha a fuga nem fut nyilegyenesen.
Köszönet, majd meglessük. Cserépkályhánál mint ha lenne valami vizesedés, de repedést pl. nem látok, minden csupa derékszög és vízszintes a tető nem roggyant. Képeken :D
Lábazati hőszigeteléssel együtt lehet a vízszigetlést is? Igazából maga az épület tetszik, sok ablak, L alakú, és tényleg jól néz ki, ahhoz képest, hogy 30 éveset is láttunk, ami már borult jobbra-balra :D Ha esetleg lesz belőle valami, majd érdeklődöm. Privátban próbálok egy linket küldeni, két percet megér, mondjuk a kockához képest biztos nagyobb a hővesztesége :D
Járdát nem láttam, csak megengedi, alkudni úgyis kéne, ha akar belőle valamit :D
Ha tömör kisméretű téglás, akkor általában rendben van.
A következőkre kell figyelni:
- hajszálrepedések a falon rendben vannak, de ha 45 fokosak, és/vagy átmennek lábazatra/koszorúra is, akkor az valami bibi
- födém nem-e lóg be (ha fafödéme van)
- sajnos 90%, hogy nincs vizszigetelése. Meg kell nézni nem-e áznak fel a falak. Hosszútávon mindenképpen meg kellene csinálni a vizszigetelést, ez elég húzós költség (15-20e Ft/fm)
- tetőszerkezet állapota
Ha hozzá akartok nyúlni a vétel után, akkor nem ártana egy alapfeltárást is csinálni, mert ha kőből rakott, 60 cm mély alapja van pl, akkor ezt meg kell erősiteni, ami megint horror. Értelemszerűen ezt a feltárást nem nagyon fogja engedni a tulajdonos, mert fel kell ásni az épület mellett 1 helyen, teljesen az alap aljáig... (bár pont most volt erre pozitiv példa, hogy a komoly érdeklődőnek még azt is megengedte, hogy a járdát feltörje emiatt)
1935-ben épült épületről elsőre mit gondolnátok? Képeken nézve rendben van, élőben még nem jutottunk el odáig, hogy megnézzük. Gondolom statikussal kellene megvizsgáltatni.
Úgy tudom az áthidalók fölé közvetlenül a betonkoszorú kerül nálunk, ezek szerint akkor nyugodtan vehetünk porotherm áthidalót a vályog falba. Gipszkarton falban nem is gondolkoztunk, válaszfal meg ha nincs semmilyen ellenjavallat, akkor gondolom abból célszerű, amivel a kőműves szebben tud dolgozni.
No ilyet is ritkán mondok, de halgass KömKel-re. Ő ért is hozzá.
Egyébként exnél a válaszfalakba felébe helyben öntött, felébe Porotherm áthidaló van (Y-tong fal mindenhol). Nincs velük probléma. Mondjuk beltérben túl nagy hőingadozásról nem beszélhetünk.
A főfal viszont más, s ahhoz nem tudok hozzászólni.
Régen beraktak egy fagerendát és csókolom, mondjuk nem is van nagy terhelés rajta egy földszintes épületnél, de én szélesebbre bontanám a nyílást és két oldalon pillért falaznék/betonoznék, ami majd az áthidalót tartja, így sokkal stabilabb lesz és az ajtót/ablakot is stabilabban lehet rögzíteni.
Igen, 10-es válaszfal lesz, nem teherhordó, és földszintes az épület. Csak itt a fórumon írta KömKel nemrég, hogy pl ytong falhoz nem szerencsés porotherm áthidalót használni, mivel eltérő a hőtágulásuk, és repedezni fog a találkozásnál. Ezért kérdeztem, hogy a vályog és ytong, vagy a vályog és tégla párosítás jobb-e ilyen szempontokat is figyelembe véve, hiszen a közfalakat bele kell kötni a főfalba, tehát találkoznak. Tényleg, ha már áthidaló, azokkal mi a helyzet? Vályog falba ablak-ajtó fölé mehet-e a portherm áthidaló? Azt látom, hogy árban nem mindegy, mert a 100-as ytong áthidaló ára kb duplája a porotherm árának (hacsak nem néztem el valamit nagyon).
Tetőtérben betongerendás és kerámia béléstestes födémen van egy betonréteg. A fűtéscsöveket szeretném elvinni benne. Megvéshető ez óvatosan a falak mellett vagy statikailag nem lenne szerencsés.
