Előző nap sikerült megúsznunk az esőt, de délután felerősödött a szél.
Másnap reggel a 10 km-re (Ásotthalomi elágazás) található Fenyves panzióban arra ébredtünk, hogy leesett 6-7 centi hó. A busz ennek ellenére pontosan jött, 9-kor már a havat tapostuk az iskola-kocsmától. A jelzések a Back kápolnáig (pontosabban közeléig, hiszen a kápolnáig nem megy ki az út) igen ritkák, nagyon oda kell figyelni, viszont a havas fenyőerdő gyönyörű volt, és a szűzhóban is könnyű volt gyalogolni.
A sok derékszögű kanyar okát nem nagyon értem. Aztán hosszú egyenes, de egyáltalán nem unalmas szakasz jött.
Az 55-ös út keresztezése után (van itt is buszmegálló, azt hiszen az Ásotthalom, Kószó tanya nevű) megváltozik a táj, szántók és tanyák sorakoznak. Van egy iszonyatosan lepukkant vegyesbolt is, de szerintem már csak a felirat van kinn, a bolt nem üzemel.
Még néhány kilométer Ruzsáig, az út itt elég jól jelzett. A bélyegző a Molnár büfében rendben megvan, viszont enni csak a mellette levő sörözőben tudtunk.
Ruzsa és Ruzsa-Vágó közötti kb. 7 kilométeren a jelzettség kritikán aluli, viszont az AK füzet térképe alapján azért igen jól követhető. Vágó előtt közvetlenül viszont elnéztünk egy balos betérést (mivel nem volt jelzés…), így ehelyett 800 métert az aszfalton mentünk. Mivel tovább tartott a szakasz megtétele, mint terveztük, a célsörre itt nem maradt időnk, pedig a kocsma elé támasztott biciklik igen hívogatóak voltak. Szegeden a MÁV jóvoltából (Rókusról negyed órát késett a vonat, nyilván a haváriahelyzet miatt – 5 cm hó -, így lekéstük az IC csatlakozást) volt idő bepótolni.
Végülis sikerült teljesíteni a 2 napra tervezett szakaszt, bár hosszabb-rövidebb szakaszokon nem sikerült ortodox módon követni a kéket. Ez egy kicsit rosszul esett, annak ellenére is, hogy egy centit nem rövidítettünk, sőt…
Ünnepek utánra beterveztünk egy kis AK-zást, ráadásul úgy gondoltam, ilyen időben jobban járható a homok. Elnézve a vonatból a Pest megyei belvízet, kissé lehangoló volt a dolog, de a homokon végül ennek semmi nyoma nem volt, tényleg végig jól járható volt.
Kunfehértóra pontosan ért a vonat, pecsét az állomáson, a lepukkant sarki kocsmában elfogyasztottuk a startsöröket, majd elindultunk a Petróczi iskoláig kb. 28 kilométeresre tervezett útnak.
Az út a térkép szerint egy kastély mellett megy el és egy szélmalom is van a közelben.
A „kastély” inkább kúria, annak is erős túlzás. A szélmalom viszont a keresztező Mélykúti úton D felé olyan 100 méterre van, de ilyenkor télen a Kékről is kivehető, lombfakadás után viszont nem. Elég ramaty állapotban van, de a jellegzetes formája alapján egyértelműen felismerhető.
A Kék az 53-as útig elég egyértelműen jelzett. Az út mellett buszmegálló van, Tücsök tanya a neve, ha vki esetleg itt akarja kezdeni/befejezni a túrát.
A kelebiai vasútvonalon átkelve romlik a jelzettség, a III. körzet nevű részig a térkép alapján azért valahogy követhető. Aztán sehogy sem. A Kék valószínűleg egy többhektáros villanypásztorral elkerített részen vezet keresztül, jelzés sehol, megkerülni a villanypásztort igen körülményes a körülötte levő susnyás miatt. Visszamentünk az utolsó kék jelzésig, majd az ÉK felé vezető földúton mentünk több mint 1 kilométert, jelzés itt nincs. Útelágazódás után DK-re fordulunk, itt volt 1 azaz egy darab felszögezett jelzés, pedig szinte biztos, hogy nem erre vezet a hivatalos út. Valószínűleg a Balota „csúcsán” átvezető úton mentünk, hosszú kilométereken keresztül nem volt jelzés, de az irány legalább jó volt. Végül beérkezett a „hivatalos” Kék is jobbkéz felöl az erdő és a mező jelleghatárán (nem pont ott, ahol a füzet térképe jelzi), az elágazásban új jelzésalapok is vannak. Innen Petróczi iskoláig már egyértelmű az út, igaz, hosszabbnak tűnt, mint a térképen jelzett.
Az ortodox útvonalkövetők most nyilván csóválják a fejüket, de szerintem a villanypásztor miatt a Kék ezen a szakaszon követhetetlen, és nem hinném, hogy a Petróczi iskola felöl jobb a helyzet, hiszen onnan is eléri valahol a jelzés a kerítést. Gond, hogy a térkép sem pontos, szerencse, hogy a nagyobb földutak azért viszonylag pontosan vannak jelölve.
Amit még elképzelhetőnek tartok, hogy a 2001-es füzetben levő, igen eltérő útvonal a nyerő (amely érinti Jánostelket), de akkor meg nem értem, hogy miért módosították a 2008-as füzetben.
Petróczi iskolánál a sajátos kéktúra bélyegző rendben, ezt megírnám a kéktúra fórumba is, csak nem enged 2010-es dátummal hozzászólást elküldeni…
Becskéről indulva túlképp Szandaváraljáig a jelzések jók, egy helyen kellett keresni csak, a vár előtt ahogyan a kék elér egy betonozott utat, ott jobbra kell indulni. Ezen a szakaszon az út is járható, bár néha csak egy nyomon, sár az évszaknak megfelelő mennyiségű. Szandaváraljától Terényig az új rész kikövetkeztethetően jelzett, a régi jelzést nem is láttuk. Ezen szakasz igazi sárdagasztás, végig a szántóföld határában visz. Terénytől egy órányi beton jön, ami a sár után nem is annyira elviselhetetlen :-) . A betonról való letéréstől Cserhátsurányig már csak mérsékeltebb a sár, de így is éppen elég.
December 25-én utaztunk le Tiszaföldvárra a családdal és mivel lent kellett maradnunk 30-áig, úgy döntöttem, hogy egy teszek egy kis szélmalmos körtúrát, szigorúan vonattal és gyalog.
December 28-án indultam reggel Földvárról, közvetlen vonattal Szentesre. Volt nálam egy lemerülőben lévő autós GPS és persze az Igazolófüzet + Visztula legutóbbi témában írt hozzászólásának infóit is használtam. A szélmalom ROMJA a vasútállomáshoz képest a város másik végén van, a zsákutcát egy szabadon lévő, ugatós kutya őrizte, egy (rőzsehordó) öreg nénit is megkérdeztem, de tényleg a kutyás zsákutca volt, amit kerestem. A szélmalom gyakorlatilag leomlott, szörnyű látvány volt.
Jó 3/4 órás séta következett vissza az állomásra (közben bolt), ahonnan szintén közvetlen vonattal Tiszasasra utaztam. Már izzítottam a GPS-t, de nem kellett, mert már a vonatból látszott a malom, kb. 5 perc séta volt az állomástól. Sajnos lapátjai nem voltak. Pecsételés a központi ABC-ben, megagyanakodás után barátságos beszélgetés + vettem két csokit, mert a két db bezacskózótt péksütemény félre volt téve valakinek. :-) Az állomáson (mely teljesen lepusztult) olvasgattam, majd visszautaztam Kunszentmártonba.
Itt már kevesebbet kellett gyalogolni, a malmok könnyen megtalálhatók a leírás alapján (amelyet viszont nem az állomás felől érkezve kell értelmezni - értelemszerűen). Visztula leírása tökéletes. Egyiknek sincs lapátja, de legalább állnak. A Szélmalom korcsmát kihagytam (ez volt a megagyanakodós?), pedig az lett volna a tökéletes pecsét (már ha adnak), így az állomáson pecsételtem. Nagyon szép volt viszont a Hármas-Körös partja.
Kunszentről ismét közvetlen vonattal visszautaztam Tiszaföldvárra.
A legviccessebb, hogy a nem megfelelő zokni miatt lett egy vízhólyagom, pedig összesen csak 10-15 km-et mehettem.
Még tervezem a két örménykúti szélmalom (Kondorosról gyalog), a Kengyel-Bagimajorban található (jó állapotú) malom és a szegvári megtekintését 2010-ben, majd a Puszta télen TT-t 2011-ben, ezzel teljesíteném a mozgalmat.
Boldog Új Évet kívánok minden túratársnak!!! Illetve szeretném a véleményeteket kérni a következővel kapcsolatban. Annó 1997-ben elkezdtem az OKT-t járni, majd abbahagytam, és egy évtizedre pihentettem a dolgot. 2008-ban ismét elkezdtem, egy új füzettel, mivel a rége 1997-es elveszett... A közelmúltban megtaláltam a régi füzetemet, és mivel pár túrára 2008-ban nem vittem fényképezőt, ill. a Gerecsében lemerült az elem, hogy teljes legyen az archívum, így bejárom ezeket az utakat mégegyszer, és a régi kéktúrafüzetben bélyegzek is. (ha már van..) Nem tudom hogy ez így érvényes-e? Mivel az 1997-es túrákon bélyegeztem, viszont az akkori fényképek eltűntek... Mert ha igen, akkor a régi füzetben is an már vagy 200-300 km...
2009.DECEMBER 28-ÁN HÉTFŐN DÉLELŐTT A BÖRZSÖNYBEN, BÁNYAPUSZTÁNÁL ELVESZETT A SZÁLKÁSSZŐRŰ KAN TACSKÓM, AKI CERKA NÉVRE HALLGAT.KÉREK MINDENKIT AKI ESETLEG AZNAP TÚRÁZÁS KÖZBEN LÁTTA, VAGY BEFOGADTA KÉREM HÍVJON. Szép Péter:20/3638977 ELŐRE IS KÖSZÖNÖM SZÉPEN!
2009-ben befejezett mozgalmak: Fejérkőtől Tündérvölgyig Kalmár László emléktúrák Kodály Zoltán emléktúra Lehel-forrás Peremtúra Románkori templomok (1. sorozat) Szent Imre vándorút
Amibe 2009-ben kezdtem bele: Karancs-Medves csúcsai Nógrád megye természetjárója Nógrádi vártúrák Pilisi Parkerdő útjain Románkori templomok (2. sorozat)
2009-ben is az Encián élvezett prioritást, ismét több mint 600 pontot sikerült abszolválni, ha akartam volna már be tudtam volna fejezni (60 pontra vagyok) de még van pár kedvenc amit le szeretnék járni. Emellett volt még egy kis KDP, OKT, PMP, Téry, összesen 616 km gyaloglás, 223 km bicaj, 117 fkm kenu :-) Külhonban is sikerült párszor túrázni, Szlovák-Paradicsomban, Magas-Tátrában, Kis-Fátrában
Jövőre se legyen kevesebb! :-)
Mivel a tavaly kitűzött tervek és a valóság mutat némi eltérést, 2010-re a tervkitűzés elmarad.
A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) tájékoztatja az érintetteket, hogy a Hamuháznál, és a Bányapusztánál található "Börzsönyi-kék" igazolómatricás dobozok Dec. 29-én(kedd) feltöltésre kerültek.
Egyben felkérünk minden túrázót, aki a HAMUHÁZI és a BÁNYAPUSZTAI dobozt ÜRESEN vagy RONGÁLVA TALÁLJA, az kérjük JELEZZE felénk a: bkt@bthe.hu címen!!! Köszönjük
Az kulcsoshaz.hu szerint működik: http://www.kulcsoshaz.hu/adatok.php?nev=Steinau%20Turistah%E1z A környéken van Vérteskozma (érdeklődni lehet: Kakas Zsuzsa - 06-20-5315589) és Mindszentpuszta (Bakonyi Ferenc - 06-30-346-4434).
Tud róla valaki, hogy a Vértesben a kőhányási turistaházban lehet-e aludni? Ill. Várgesztes környékén valami olcsó szálláslehetőség a vári turistaszállón kívül?
Tegnap leltem rá erre a régi OKT élmény elbeszélésre. Nagy örömmel egyszuszra végigolvastam, közreadom, hátha másnak is tetszik. (aki csinálja a Börzsönyi vagy Mátrai váras mozgalmat, a szerző személye sem ismeretlen)
Tervezek egy év végi túraösszesítőt csinálni a héten, ha mégsem jelentkeznék akkor mindenkinek túrákban gazdag, "hagyományos időjárású" új évet kívánok!
Ez nagyon jó hír!!! Kóspallag Önkormányzata mindenféleképpen pozitív, ÉS KÖVETENDŐ!!! példa!!! Akár Hernádcéce, akár az MTSZ részéről. Én személy szerint azt kifogásolom az OKT-ban, hogy túl sok a közúton haladó szakasz -igazán a több km.-esekről beszélek itt- úgyhogy én nagyon örülök, és mivel közel lakom Kóspallaghoz, mihelyt felfestik biztosan ellátogatok oda!!! Köszönöm szépen a tájékoztatást, így már lehet, hogy elindulok a bűvös Fancsal - Boldogkőváralja útra... ui.: A Dunakanyarban -pl.: (Esztergom - Barát-kút közti sárga jelzés 2007) legalább az illegális "festőművész" korrektül csinálta a dolgokat. Mindenütt voltak jelek... Ebben az esetben ő nyert, mert a térképen javították az útvonalat...
Nagyon köszönöm a teljesen aprólékos és kimerítő tájékoztatást,persze így már minden érthető,és kerek.Pontosan ezért tettem utalást hozzászólásom végén arra hogy csak innen és az MTSZ honlapról ismerem a szituációt,nem láttam élőben.Messziről úgy tűnt,hogy itt a jószándékú falusiak kontra szigorú MTSZ esete forog fenn,de ezek szerint egyáltalán nem.Így már az MTSZ oldalán lévő cikk "neheztelő hangvétele"is érthető,és teljesen jogos,amúgy meg jó kis írás,jó képekkel.A Cserhátról csak annyit,hogy azért okozott gondot nekünk,(és másoknak is úgy tudom)az ösvények beszántása pl:Nógrád után Katalinpuszta felé,vagy a Bableves Csárda után az aszfaltról letérve a Tepke gerinc előtt,bár az igazsághoz tartozik hogy a régi Cserhát térkép sem az igazi,több helyen félrevezető már,jó hogy jön az új.Ja amúgy külön tetszett a tételes válasz a mondataimra,meggyőző volt!:-)
A December közepén tett túrám folytatásának szántam ezt a megmérettetést. Az útvonal kijelölésében az „Emlékhelyek a Börzsönyben II” pontjai adták az alapot, ehhez tettem még hozzá pár érdekességet. Logisztikailag, vonattal terveztem meg kijutni Diósjenőre és onnan végig gyalog előbb a Kemence-patak völgyében, majd felmászás a Hegyhát gerincére és végül – de nem utolsósorban – átkelés a Börzsöny legmagasabb csúcsán, a Csóványoson (938 m). Az érkezés Királyrétre volt tervezve ill. ha túl gyors vagyok, akkor tovább gyaloglás Szokolya irányába és anyósomék esetleg útközben felvesznek. Ugyanis rokonlátogatás volt tervbe véve délutánra és a Nagyi Szokolyán lakik.
Reggel a vonat késett, de így is sikeresen elértem a csatlakozást Vácott. A „Piroskával” zakatoltam a Börzsöny keleti oldalának hegyei között. Pár számomra ismeretlen építkezést is felderítettem útközben, így még szakmailag is volt értelme a kikapcsolódásomnak. ;-)
Fél nyolckor indítottam meg a túrámat Diósjenőről. Először a falu kisebb utcáin bandukoltam, majd egy keresztet elhagyva már a természetben lépkedtem egyre feljebb. A sárga nz. többször is keresztezi az erdészeti utat, míg felér a Jenői-Závoz-nyeregbe. Ez a pont (országúti) bicajjal is megmászható, melyet javaslok is minden, ilyen irányban érdekelt embernek. Innen továbbra is a sárga nz. jelzést követtem, ami egy jókora levágással ért ki a kemencei erdészeti útra. Elég hosszú aszfaltos szakasz következett. A forgalom azonban olyan minimális volt, hogy Királyházáig összesen három autóval találkoztam, pedig idáig már 8 km volt mögöttem. Az időjárás bekeményített és a nagy szél mellé némi hószállingózás is párosult.
Még maradtam az aszfalton, mert a közel 2 km-el lejjebb lévő Dr. Kenyeres Balázs-forrástól szerettem volna felmászni a Hegyhát gerincére. Amikor már azt gondoltam, hogy túlmentem rajta, akkor néztem jobbra és pont ott volt a sárga kör jelzés. Nosza, neki is indultam a hegymászásnak, ami elég komolyan adta a szintet. Egészen rövid idő alatt felcaplattam a Varjas-kunyhóhoz, ami 470 m magasan található. Ez egy nagy kereszteződés is egyben. Itt megy keresztül a „Tótok útja” sárga jelzése és innen indul a sárga + Bernecebaráti felé. Én is ezt a jelzést választottam és mintegy 400 méterrel feljebb a jobb oldalon fel is tűnt a Kanász-kereszt. Az új (2006-ban állított) kereszt mögött ott fekszik a régi is, mementóként szolgálva. A történet is szomorú: a XIX. században az itt legelésző házidisznók közé rontó vadkannal vívott csata végén veszítette életét az őket őrző kanász.
Innen még nem mentem rögtön vissza, hanem az Ozmotring (433 m) csúcsa után a Külső- és Belső-tó mellet elhaladva felkerestem a Bernecebaráti fölött lévő Katonasírokat. A II. világháborúban itt létesített segélyhelyen 16 sebesültet, a parancsnokukat és az orvost is agyonlőtték. Két sír is áll most ott, az eredeti és egy felújított. Utóbbin a mécsesek és virágok mellett három éles lőszer is el volt helyezve.
Innen az utam visszafelé teljesen megegyezett az idefelé jövővel egészen Királyházáig. Az idővel is jól álltam, ugyanis éppen negyed tizenegykor hagytam el ismételten Királyházát, de most már 17 km volt a lábamban.
Királyházáról a Magas-Börzsönybe nagyon sokféle útvonalból választhatunk. Egyik szebb, mint a másik, ám nem túl könnyű útvonalak, hiszen jó 6 km alatt kell több mint 600 méter szintet leküzdeni. Én eddig hármat próbáltam ki ezekből: a Dobó-bércet (kék nz.), a Pogányvár kapaszkodóját (piros hsz.) és a Nagy-Mána bércet (piros sáv). Most a piros nz. volt soron. Az indítása már tetszett, ugyanis nem a sáros (ami most fagyott volt) dózerúton szerpentinezett kifelé, hanem egy szép, avaros ösvényen. A „Királyné pallagja” nevű rét igazán lenyűgöző volt. Állítólag Beatrix királyné itt múlatta az időt, amíg férje a környéken vadászott. A küzdelem azonban innen lett komolyabb. Egyrészt a meredekség is bekeményített, másrészt a szél is egyre jobban ért, hiszen lassan kiértem a Rakottyás-bércre. Itt láttam egyébként az első hófoltokat. Ezek nem az utcai hótolásból származó feltorlódások voltak. J Egy kerítéstől megkapó kilátásban volt részem a Felvidék felé. Rövid, pihentetős rész következett, majd egy kilátóhely érintése után elértem a József-emlékmű leágazóját. Pár száz métert kell tenni az igen impozáns alkotásig. Az emlékmű József főherceg itteni vadászatának megörökítésére készült, amely még 1909-ben történt.
Visszatértem a piros nz-re és továbbmásztam felfelé a Sasfészek-bérc felé. A környezet nagyon zord lett: rengeteg kidőlt fa, zúgó szél, nyekergő fák, borult idő. Utóbbi nem is sokáig váratott magára, mert hirtelen egy hózápor közepén találtam magam. A Viski-köveket mellőzve végre feltűntek az első piros jelzések. Ez bíztató volt, mert tudtam, hogy már nincs messze a két nagy csúcs. Még egy nekirugaszkodás és felértem a Magosfa (915 m) alá. Innen aztán balra vettem az irányt és elkezdtem megmászni a Csóványost (938 m). A szél változatlan erővel fújt és a hó is hullámokban „rámtört”. Szerencsére innen már egy hamar elértem Nógrád megye második legmagasabb csúcsát. (Az első ugye a Piszkés-tető.)
Idáig közel 25 km volt a túra. Igazából a kilátó belsejében szerettem volna frissíteni egyet, mert legutóbb még Királyházán volt hozzá szerencsém. Ám ott „teltház” volt, ugyanis egy túrázó csoport húzódott be, menedéket keresve. Így nekem maradt az útközbeni kajálás, ami azért nem olyan nagy gond. Lefelé menet találkoztam egy futócsoporttal, bár itt már ők is „csak” gyalogoltak. Mire elértem a Sváb Sándor emléktáblát, már meg is kajáltam. A tábla itt is egy vadászati emléket őriz, de ez nem is véletlen, hiszen ez a BTHE mozgalom most a Börzsöny erdészeti és vadászati emlékeit tárja fel.
A piros X-et választva visszatértem a kék sáv jelzésre, majd a Szabó-kövek érintésével (szép kilátás) mentem tovább a Rakodóig. Útközben már elég sok turistával találkoztam. Innen már meg tudtam saccolni a leérésemet, így telefonáltam egyet. Az időpont egybecsengett a családéval, úgy hogy nem akartam csalódást okozni nekik, így nekilódultam a lejtmenetnek. Előbb a kék +-en mentem a Magas-taxi turistaházig, majd a sípályán átvágva a – jelzetlen - Róka úton ereszkedtem tovább. Itt néha-néha már akadtak sáros szakaszok is, de azért nem volt vészes a szitu. Több helyen cserélik a villanypóznákat így hiába jött meg később a piros jelzés balról, mivel a régi jelzések az oszlopon voltak, így most csak mutatóban maradt néhány a fákon. Ám a Taxi-nyiladék még így is eltéveszthetetlen. Meglepetésemre a szembejövő kirándulók között még pici gyerekek is akadtak. Leérve Királyrétre egy Róka tűnt fel az út másik oldalán. Honnan tudta, hogy én a Róka úton jöttem? ;-)
Telefon, majd gyaloglás tovább és végül közel 35 km után, fél kettőkor Paphegyen találkoztam a családommal.
Igazán jó kis túra volt!
"Azért szerintem mindenképpen dícsérendő dolog kellene hogy legyen,hogy egy-vagy több-falu szeretné hogy legyen része a Nagy Kék Útnak"
Persze dícséretes, hogy valaki a nagy kék út része szeretne lenni. De a dolog általában nem ilyen egyszerű.
Amikor 2005-2006-ban nyomoztam, hogy merre lehetne az AK-t festeni, az egyik polgármester szabályosan megsértődött, hogy az ő falujában az útvonal nem érint MINDEN (értsd: minden) egyes bokrot, halmot, árkot, fűt-fát-virágot, ahol szerinte valami hatalmas világmegváltó esemény történt. Már 40 km fölött járt az útvonal egyetlen, nem túl nagy falu esetén.
Amit egy helyi nagyon érdekesnek gondol, az egy áttekintő célú, országos útvonalnak nem lehet egy az egyben része. Az OKT sem megy a Börzsöny legszebb részein, a Bükkbe is csak belehasít, de ennél több nem is lehet a célja. Attól még az útvonal lehet szép, de húz egy határt, hogy ennyi.
",és nem hiszem hogy jó dolog élből ledorongolni őket."
Azt komolyan nem értem, miért gondolja azt bárki is, hogy ebben a történetben az MTSz _ok_nélkül_ ledorongolt volna bárkit is. Ha valakinek van egy jó ötlete, netán azzal a jó ötlettel nem okoz sok galibát, akkor szívesen vevők rá. Nálunk, Békésben is több tucat km-en változhatott a kék útvonala, mert a réginél volt jobb lehetőség.
Itt konkrétan volt egy felvetés, miszerint szeretné visszaállítani a régi kéktúrát, mert neki van egy hídja. Megtárgyalták, hogy nagyon ügyes, de vannak más szempontok is (leírtam korábban). Ennek hatására lett egy olyan kompromisszum, hogy a kék marad, de a kieg. jelzésekkel bekötik a hidat.
Ezt egy megállapodásban is rögzítették, amit az illető önkormányzat _aláírt_. Ha jól tudom, akkor az új Zemplén térképen már szerepelnek az így kijelölt utak és a híd is - pont a megállapodás miatt is. Az MTSz a megállapodást kéri számon.
Tény, hogy a mellékutak felfestése elakadt az erre illetékes egyesületnél (nem tudom miért), de akkor miért nem segített a tisztelt közalapítvány? A mellékutak létrehozása amúgy a nagy kéktől teljesen független.
Ezeken a helyeken miért nem ilyen határozott a fellépés?
Talán azért, mert ilyen még nem volt, hogy 3 településről vezetné el valaki egy bő 10 km-es tereléssel az ország legfontosabb turistaútját. Ez azért nem a "kivágtak egy fát a kanyarban" nagyságrend...
Itt konkrétan mentek el túrázók az új jelen, kihagytak érintőpontokat, értek be olyan faluba, ahová nem kellett volna menniük, ahol nem áll meg mondjuk a vonatuk, stb. És még egy apróság: a terelő festések minősége (leszámítva Méra belterületét), gyalázatos, és pont ott ahol kellene nincs. Az út egy része ártér, soroljam?
Itt pusztítottak,ott alkottak valamit,vették a fáradságot a táblák kialakítására,még ha nem is szabályosan,
Persze, alkottak egy hidat az ártér közepébe. Abból a pénzből, amit a kéktúrára is hivatkozva tudott megszerezni az illető. De a kéktúra nem ott megy, tehát hazudott. A híd az ártérben van, most per pillanat oda sem tudsz menni a Hernád áradása miatt.
A falutól az ártérig egyetlen kék jelet sem festett, csak a faluban amíg leterelte az igazi kékről az embereket. A hídnál vannak kék jelek a túlparti gátőrházig. A gátőrháznál tett ki táblát, ami teljesen rossz irányba (Novajidrány felé, Gibárttal ellentétes irányba) terel. Mérát telefestette, mert voltak betonoszlopok, de ott sem szabályosak a jelek.
Méra után még tett egy táblát a 3-as főúthoz, aztán semmi. Nincs jel tovább. Ahol visszacsatlakozik Abaújdevecser felett, ott egy nagyon fontos jelet (ahol nincsenek festhető fák, mikor balra kell menni Fancsal felé) átfestett a saját szája íze szerint, de utána az ő útvonalán tovább már egyetlen egy jelet nem rakott le, pedig ott már ismét voltak festhető törzsű fák. Még a kanyarokba sem.
Még ott sem, ahol az ő tereléséről vissza kéne fordulni Fancsal felé. Megvolt a híd, megvolt a panzió, a túrázók mostmár menjenek ahová akarnak.
A térképek pedig lehet hogy alkotások, de kifejezetten hazudnak. Nem a "szabályosságukkal" van a baj. Egyértelműen azt mutatják, hogy a kéktúra márpedig az ő útvonalát jelenti. Nem. Akkor csináljon térképet arról, ami a megállapodásban szerepelt, ha már segíteni akar.
"a kompromisszumos megoldás jobb lenne mint a szürkítés,szerintem"
Ez így igaz. Volt kompromisszumos megoldás, és lehet is még. Mivel az ürge viszont felfestett elágazásokban kék jelet a harmadik irányba is ezért a kompromisszumos javaslatot sem tudod kivitelezni szürkítés nélkül.
Szép dolog, hogy valaki veszi a fáradtságot és kialakít egy új útvonalat. Jó volna hallani az ő verziójukat is. Mindenesetre a hivatalos álláspontot részemről elfogadhatóbbnak tartom jómagam is, mint a "kalóz" verziót. Én azt gyanítom, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot az MTSZ-el, csak elakadt valahol az információ... Pedig ugyan azon az oldalon álltak, de így könnyen elmérgesedhet a viszony. Amikor beszántják az utat, ott ellenérdekelt féllel kell küzdeni, az más eset. Sajnos ez a nagy privatizáció nem tett jót a bakancsos turistáknak, mert egyre több a magántulajdon, ahol pénztermelő tevékenység folyik, és nyilván nekik "káruk" keletkezik, ha nem szántják be a területüket.
Lehet hogy ez szívderítőbb,sőt ezt (Kéktúra útvonal módosítása) szerintem is csak így lehet csinálni,mégis lehet az embernek hiányérzete a hernádcécei dologgal kapcsolatban.Azért szerintem mindenképpen dícsérendő dolog kellene hogy legyen,hogy egy-vagy több-falu szeretné hogy legyen része a Nagy Kék Útnak,főleg akkor mikor más helyeken útvonalmódosításra KÉNYSZERÜL az MTSZ mert nem látják szívesen a túristákat,és nem hiszem hogy jó dolog élből ledorongolni őket.Főleg a Cserhátban több helyen símán beszántották az utat,sőt még a fákat is kivágták amelyeken a jelzések voltak,elég komoly gondot okozva ezzel a turistáknak.Ezeken a helyeken miért nem ilyen határozott a fellépés?Itt pusztítottak,ott alkottak valamit,vették a fáradságot a táblák kialakítására,még ha nem is szabályosan,de a kompromisszumos megoldás jobb lenne mint a szürkítés,szerintem.(Bár a teljes sztorit nem ismerem,csak amit itt és az MTSZ honlapon olvastam,viszont a Cserhátban több helyen is tapasztaltam,amit leírtam.)
Akit érdekel: a mai Magyar Nemzetben található (10. oldal) az idei utolsó, Zirc-Bodajk távról írt cikkem. Kéktúrában gazdag újévet kívánok mindenkinek!
Mennyivel szívderítőbb hír, amikor jó a kapcsolat:
"Örömmel tájékoztatom a Börzsönyt járó turistákat, kéktúrázókat, hogy Kóspallag önkormányzatának képviselőtestülete az MTSZ Gyalogtúra Bizottságának kezdeményezésére támogatta az Országos Kéktúra Kóspallag templom – Kisinóci turistaház közötti szakaszának áthelyezését az aszfaltútról a Kálvária – Ló-hegyi-patak közötti hangulatos erdei útvonalra, melyet a közelmúltban kiadott Börzsöny turistatérkép (Cartographia, 2009) már ábrázol. Kóspallag polgármestere, Csizmadia Vilmos úr intézkedett a kéktúra márianosztrai műútelágazás – Kóspallag sportpálya közötti, egy tarvágást követően akác sarjerdővel járhatatlanul benőtt, a balesetveszélyes műútkanyart átvágó gyalogösvényének kitisztításáról is. A tavasz folyamán a térség turistaútjelzéseinek karbantartója, a Műanyag SC Természetjáró Szakosztály dr. Molnár András vezetésével elkészíti az érintett szakaszok új jelzéseit. Az MTSZ Gyalogtúra Bizottsága ezúton is köszönetét fejezi ki Kóspallag képviselőtestületének és polgármesterének a természetjárás feltételeinek példa értékű segítéséért, mely bizonyítja, a gyalogos turizmus támogatásához nem elsősorban pénzre, hanem jószándékra van szükség. Berki Zoltán Magyar Természetbarát Szövetség Gyalogtúra Bizottság "
A turistautak.hu-n most mindkét nyomvonal látható, ez utóbbi még tervezett formában.
És a jelzés elkövetőjével sikerült tárgyalni, hogy pl. legyen az útvonala kék kereszt ? Vagy egy hónap múlva megint átfesti a "kalóz" útvonalat kék sávval...
A dolog teljesen tiszta. A kéktúra útvonala a Fancsal - Abaújdevecser - Encs - Gibárt - Hernádcéce - Boldogkőváralja útvonalon halad. A másik "próbálkozás" jelei az elején és a végén szürkével át lettek húzva, a füzetedben jelzett útvonal a jó.
Hogy tudd mit hagysz ki a másik alternatívával: lefotóztam :-), a Tuhu-n pedig felszerkesztettem.
Vvittore társaságában, a megbeszéltek szerint ugrottunk fel a buszra a Népstadionnál, majd érkezés után a hollókői Szabó kocsmában bélyegeztünk, kóla-jéger kombóval, bélyegző rendben. Igen jó tempóban értünk fel a Dobogó-tető magasságába, meglepő mód, kevés sár társaságában. Na de majd lefelé a Malom-völgyben... nem jött be, elég elfogadható volt a terep - nem úgy mint a novemberi Cserhát túrán, húú - , szerencsére a föld minimálisan fagyott volt, így nem lettünk térdig sarasak. Bő két óra alatt be is értünk Nógrádsipekre, ahol letértünk a Korona presszóba, igazán remek hely, fél hubi 240 Ft pl :), bélyegző rendben. Nógrádsipek után felfelé a dombra már volt gondunk, a tehenészettől nagy volt a sár, próbáltunk a domboldalon oldalazni, több-kevesebb sikerrel. Aztán szerencsére változott a terep, ismét felfelé haladtunk jó ideig, majd egy balkanyar után lefelé Cserhátsuránynak. Igazán szép a kilátás a falura, ahová jó tempóban be is értünk, s a Vadász kocsmában bélyegeztünk, bélyegző rendben, 5 dl őszilé, valamint 3 cl helyett saccra minimum 4 cent egri bikavér törkölypálinka összesen 370 Ft.. :) A kanapé-fotel bútorzat a helyen igazán parádés, a nagyképernyős TV-ről nem is beszélve. A busz pontosan érkezett, irány Gyarmat, majd Pest.
