"Szegény embert az ág is húzza". Amikor elhagytam egyemistapista koromban a szüleimet , 1 kg. kenyéren s a hozzá való tégla disznózsíron éltem . A végén már alig bírtam lenyelni . annyira elesetté váltam , hogy sokszor el--elbotlottam a szigetszentmiklósi telek egyik nyárfájának a törzsébôl kiálló gyökerébe . Ilyen elesett voltam . Sapirico
ApCsel 17:5-10. A szaloniki plebs, a helyi zsidó vezetők felbujtására el akarta fogni Szent Pált, hogy törvény elé állítsák. Pál éjszaka menekült el a városból. Egyébként Szaloniki környéke, Dél-Macedónia a koraújkorban még nagyrészt vlach lakosságú volt - ezek eltűnőben lévő mai utódait ma aromunoknak és meglenorománoknak hívják.
"... a vaslábi oláhok megérkeztek a faluba és a földesúr mindjárt templomot ígért nekik. Meg is épült, fel is cifrázták szépen, s aztán kellett belé szentkép is. Többek között a kopasz Szent Pált is megfestették egy híres oláhtoplicai piktorral, annak a képnek a mása pedig erôst hasonlított a tekerôpataki bíróhoz. Na ennek hamar híre futott, mert egy tekerôpataki ember bément a templomba és szemügyre vette az oltárt. Akkor a tekerôpatakiak, akik nem akarták, hogy ekkora csúfság essék rajtuk, még azon éjjel ellopták a templomból, és helyette hagytak ott egy krajcárt. A vaslábi atyafiak mindjárt újólag megfestették, de a piktor bárhányszor csinált új képet, mindannyiszor furfangosan ellopták. Hiába ôrizték éjjel-nappal, hajnalra mindig hûlt helye maradt csak. Egy idô múlva belátták, hogy hiába szeretnék, hogy Szent Pál az ô falujokat védelmezze, Szent Pál mindig sarkon fordult és nagy hertelen otthagyta ôket. Nem is kereszteltek a faluban hosszú ideig egy gyermeket sem Pál apostol nevére, pedig nagy szentjük az az oláhoknak is...."
Rideg Sándor Indul a bakterház c. örökzöldjében olvashatjuk, illetve az ebből készült nem kevésbé jó filmben hallhatjuk e szólás egy változatát:
OTTHAGYJA, MINT SZENT PÁL A VOJNYIKOKAT. (...Úgy otthagyom a bakterházat, mint...)
Ez a vojnyik érdekes, mert én két lehetőséget találtam:
a) Szláv (szlovák) bojnyik=csavargó, útonálló, zsivány (bár nem értem, hogy kapcsolódnak az apostolhoz)
b) ...Ez saját feltételezés: épp a föníciai görög kiejtésén gondolkodtam, mikor ez beötlött. Fönícia= lat. Phoenicia. az oe régen oi-t, a c k-t jölhetett a latinban, így majdnem a görög kiejtéshez jutunk: <foinikia> (különben görögül Phoiniké). Ha az f-et zöngésítjük, és az n-t palatizáljuk, máris vojnyik lesz a fojnikból! Azt viszont, hogy a térítő Szt. Pál miért hagyta volna pogányságban ezt a népet, nem tudom.
Tóth Béla: Szájrul szájra című könyve ezt írja: Moldvában elterjedt volt a bogumilizmus, ez a felekezet Szent Pál félremagyarázott tanait követte, de a XVI-XVII. században megtérítették híveit és ez a vallás arrafelé eltűnt.
Szent pál ment megtéríteni az oláhokat és látta hogy nem akarnak megtérni mert túl bűnösök voltak! Ez egyik munkatársam agyából pattant ki! Nem hinném hogy tudományos alapokra helyezte a megfogalmazást!
Akkor már csak az a kérdés, miért látszik hülyének valaki, ha egy kvalifikálatlan kérdésben megakad, és idehozza azt. A kérdező kifogása ("az eredet kacifántosabb") teljesen jogos, hiszen a kérdés maga különböztette meg a jelentést és az eredetet. Jól értelmezte a feladatot.
A többit nincs értelme itt kitárgyalni, talán máshol.
Egyébként a felvetés nem jogos. Lehet egy kérdezőnek a kritikája, de nem az oktatási renszeré. Ugyanis ez utbbinak magam is része vagyok, és én pl. igyekszem olyasmit kérdezni a hallgatóimtól, amire magam is tudom a választ. Viszont gyakran tapasztalom, hogy nagyon gyakori a kvalifikálatlan kérdés.
Áh! Jöttem drukkolni. Nekem nem. Ellenben a 257-es hsz. tipikus oktatásirendszer-fikázás(nak tűnik), aminek az utolsó sora egy kis kérdve megfogalmazott fikadarabka magára a pedagógusra.
Incselkedés. De nem a kéz : kezet mintájára (illetve közvetve igen), hanem egy népies, esetleg szubsztenderd (de nem túl ritka) alak használata. http://nepszotar.com/?szo=lecet http://www.hotdog.hu/tagbook/tagbook.hot?id=202011&page=52 (61. hozzászólás) http://tajfutoarcok.mtfsz.hu/dead.php?name=bokros_gyorgy.txt
lőcs. Nem egyenes, a szólás tehát épp vminek a görbeségére utall.
A másiknál a fül valamilyen tárólóedény füle lehet (ezt tudom elképzelni.) Azaz nem elég, hogy nehéz az a valami, meg ami benne van, de megfogni is nehéz, nemhogy megemelni. (hozzáteszem, egyiket sem hallottam még, ezek feltételezések. A lőcs görbesége a tény)
