A növényzet fogyasztása mindig különböző szinteken történik. A zsiráf és az elefánt is a lombot fogyasztja (az előbbi az igen magasan levő ágakról is, az utóbbi lehúzva és letörve azokat az ormányával), ahova már növényevő nem ér el s mivel bár ezek az állatok nagyok és sokat is esznek, viszont a számuk jóval elmarad a kisteremetű növényevőkétől, a mezozoikumban sem kellett gazdagabb növényzet legyen, csak éppen elegendő a nagytermetű és hosszúnyakú sauropodák számára. A mai orszarvuakhoz hasonló, 5-10 tonnás, rövidnyakú tipusok már szintén csak a bokrokat és az aljnövényzetet legelhették.
A legnagyobb bálnák a sziláscettek, amelyek apró rákokat fogyasztanak tömegével, tulajdonképpen ezt akár legelésnek is tekinthetjük-:)) A táplálék viszont rendkivül tartalmas tápanyagokban. A méret itt is a megtámadhatatlanságot biztositja, a bálnaborjak is sokszor eshetnek támadások áldozatául, pedig ők már eleve nagynak születnek.
Abban a korban is rengeteg apró állat élt. A gerincetelenek nem voltak a mainál nagyobbak, a gerincesek közt is több volt az apróbb mint a nagy, csakhogy főleg a nagyok maradványai azok, amelyek jobban fosszilizálódhatnak és feltünőbbek is a gyüjtők számára! Kisebb dinók csontváza csak akkor okozott feltünést a laikusok soraiban ha valami más szenzáció azt felturbózta. Pl. a tollazat!
Nem, bár méreteiben haonló,de szerepe nem az. Az érrendszer esetében a vékeony fal azért szükséges, mert csak egy sejtréteg alkotja, mivel azon át történik a plazma ki sé belépése a szövetekbe/ből (s ehhez megfelelő vastagsága dukál magának az érnek is, nemde?), mig itt a csövecske falán keresztül csak a légcsere zajlik (oxigén be/széndioxid ki) s annak kell megfeleljen.
Az, hogy a növényevők voltak a hatalmasabbak csak az bizonyítja, hogy a növényzet bőségesebb volt. De a növényzet mennyisége még a nagy méretet nem indokolja. Most miért a bálna a legnagyobb a Földön? Semmi köze a növényzethez. Abban a korban minden élőlény átlagosan nagyobb volt nem csak a dinoszauruszok. Azonkívül, hogy a dinók kihaltak, kellett még valaminek történnie.
ha valakitől akarsz kérdezni/válasdolni valamit, s nem mindenkitől/nek, akkor az illető egyik hsz-sán a válaszra kattints!
A nagyságnak élettani problémák szabhatnak határt! Pl. a rovarok azért nem lehetnek nagyobbak mint amit elérnek a mai legnagyobbak, mivel trahealégzésük van (tehát nem a vér szállitja az oxigént a szövetekhet, hanem a csövecskék a levegőt szállitják oda és vissza). De ez csak kb. 2-3 cm hosszan eredményes! mivel a traheák szelvényenként nyilnak a külvilágba és a traheák a merőleges tengelynek megfelelően (+ elágazásaik) haladnak, nem érik el a kritikus távolságot. Az óriás szitakötők, az ezerlábuak is hosszúak de nem szélesek/vastagok! A paleozoikumban lehettek nagyobbak is akár (s voltak is), mivel állitólag magasabb volt a levegő oxigén tartalma. Ma a sci-fikben leirt óriás darazsak s egyebek meg sem tudnának mozdulni! Nos hasonló problémák akadályozzák a szárazföldi állatok méreteit. A vízben már kevésbé, mivel ott más környezeti v és fizikai viszonoky uralékodnak. S szintén kevésbé érvényes pl. a növényekre is. (óriás fenyók, de tengeri növények is).
Nemcsak a tengerieknek! Minden olyan élőlénynek az ősével, amely túlélte! Hiszen a szaporodás megszakitása az illető evolúcios vonaláét is jelenti. Ami megszakadt, az örökre meg van szakadva, ergo, a ma élő lények (köztük mi is) ősei megszakitás nélkül túlélték azt a bizonyos "katasztrófát"! A legegyszerübbektől az akkor élt legmagasabb fejlettségüekig! Amelyek meg kihaltak, annak pontosan senki sem tudja az okát. Pláne hogy számos azonos környezetben élő más faj életben maradt.
Ez kicsit olyan axiómás. Például a meteor elmélet is sántít nem is kicsit. Mi van a tengerekben élő állatokkal és ugyan a magvaknak mi bajuk lett volna,
Többségük pont azért is pusztult ki! Mellesleg ez a kipusztulás már a jurában megtörténik sok fajukkal, amikor mások még meg sem jelentek. Tehát szó sincs valamennyi vagy a legtöbb faj hirtelen elpusztulásáról a kréta végén. Azt csak aránylag kevés fajuk érte meg. Minden faj kipusztul egyszer, tehát miért pont a dinoszauruszok lennének kivételek?
Hogy miért nőttek akkorára? Nos, először is a fajok többsége a mai nagyobb patásokkal megegyező méretű volt, de a csirkenagyságuak is akadtak köztük. Másrészt, a lassubb mozgású növényevők legbiztosabb védekezési lehetősége volt, hogy minél gyorsabban, minél nagyobbra nőjenek, illetve mivel ez a minél gyorsabban is elég lassú volt, csak úgy maradhattak fenn, ha volt idejük sok-sok generáció felnevelésével megpróbálkozni hosszú életük alatt! A ragadozók meg "futottak" a prédájuk mérete után, hiszen csak úgy tudták legyűrni őket. A zebrákat/zsiráfokat/bivalyokat sőt még az elefántokat is csak az oroszlán tudja megtámadni!
A természet törvényei/az élőlények (főleg a gerincesek) anatómiája/élettana nem változott túl sokat az évmilliók során, tehát számos kérdésre kaphatunk választ a ma élők tanulmányozása révén.
Olyan elmélet nincs amely mindenre biztos és jó választ tud adni. Akkor az már az abszolut igazság lenne, és egyetlen tudós/tudóscsoport sem célozza meg ennek elérését.
Nos tisztázzunk valamit: nagyon is kedvelem a molekuláris genetikát és követem az eredményeit, viszont pont ezért ismerem a korlátait is! Paleontológusként pedig tudom, hogy csak olyan két dolgot lehet öszehasonlitani amiböl mindkettő létezik!
Nos, a csirke genomja létezik, a dinóké (pl. a T rex-é) csak puzzle-töredék formában. Mivel a két állatcsoport azonos tőről fakad, külalakban, mozgásban is részben hasonlitanak, nyilvánvaló, hogy a genomjuk is sokban hasonló. Másrészt, azt is tudja mindenki aki valamennyire is ismei a genetikát, hogy a genetikai kód univerzális és az azonos jellegek is hasonlóan kell legyenek kódolva. Mivel fenotipikusan is sok a hasonlóság a T.rex és a csirke közt, ergo a DNS -ben ezek a jellegek is hasonlóan kell megnyilvánuljanak. Mivel csak töredékek vannak a T. rex DNS-ből így a hasonlitgatás semmi újat nem mondhat. A részleteket lehet hasonlitgatni, de nem szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni!
Sziasztok! A lányom tablót készít a dínókról. Tudnátok érdekességeket írni röviden?Olyasmire van szükségünk, ami nem általános, közismert információ. Előre is köszönöm a segítséget!
marhaság! Összehasonlitani csak teljes genomot lehet, azt meg nem tudtak kivonni a dinóból! Nyilvánvaló, hogy mivel a legközelebbi rokonok a madarak és némileg távoliabbak a krokodilok, akkor azokhoz mérten a legnagyobb a hasonlóság! Ezt vizsgálatok nélkül is tudja mindneki! Csakhát a cél, hogy a madarakat a theropodák leszármazottjaiként igazolják!
Genetikai hasonlóság a T.Rex és a csirke között. Az első molekuláris bizonyíték.
CHICAGO, Illinois (Reuters) -- Tiny bits of protein extracted from a 68-million-year-old dinosaur bone have given scientists the first genetic proof that the mighty Tyrannosaurus rex is a distant cousin to the modern chicken.
"It's the first molecular evidence of this link between birds and dinosaurs," said John Asara, a Harvard Medical School researcher, whose results were published in Friday's edition of the journal Science.
Scientists have long suspected that birds evolved from dinosaurs based on a study of dinosaur bones, but until recently, no soft tissue had survived to confirm the link.
That all changed in 2005 when Mary Higby Schweitzer of North Carolina State University reported finding soft tissue, including blood vessels and cells, in a T. rex bone dug out of sandstone from the fossil-rich Hell Creek Formation in Montana.
Schweitzer, in another study appearing in this week's issue of Science, found that extracts of T. rex bone reacted with antibodies to chicken collagen, further suggesting the presence of birdlike protein in dinosaur bones.
For his study, Asara used a highly sensitive technology called mass spectrometry to determine the chemical makeup of bone fragments provided by Schweitzer and her team.
He first had to purify the bone extract, which came in the form of a gritty brown powder that remained after minerals were extracted. Asara then broke it down into peptide fragments, little bits of proteins, isolated into the amino acid sequences that make them up.
"It was very tough to get anything," he said in a telephone interview. He wound up with seven separate strands of amino acid, five of which were a particular class of collagen, a fibrous protein found in bone.
Next, Asara had to interpret the sequences. He compared his results to collagen data from living animals. Most matched collagen from chickens, while others matched a newt and frog.
"Based on all of the genomic information we have available today, it appears these sequences are closer to birds or chickens than anything else," Asara said.
Ultimately, scientists had hoped to find genetic material that was unique to the T. rex. That was not possible with the tiny T. rex sample.
"We never found unique T. rex tags," he said.
In a similar study of mastodon bones supplied by Schweitzer, Asara had more luck.
He compared the samples to a database of existing amino acid sequences and against a theoretical set of mastodon sequences and found a total of 78 peptides, including four unique sequences.
Still, Asara said the T. rex protein sequence was useful in providing clues about the evolution of the species.
The researchers said the results may change the way that people think about fossil preservation.
"The fact that we are getting proteins is very exciting," said paleontologist Jack Horner, who dug up the T. rex in 2003 and is co-author of the paper with Schweitzer.
Horner said paleontologists will need to dig deeper for specimens that have not been corrupted by ground water and bacteria.
"I think we are going to find that many specimens are like it. It will be a matter of paleontologists getting into sites that are not necessarily easy," he told reporters in a telephone briefing.
Persze az ilyen Blikkhez hasonló lapoknak meg engednek fényképezni, akik ráadásul ilyen baromságokat írnak a képek mellé, hogy "15 méter magas Giganotosaurus", meg hogy "70 millió évvel ezelőtt a jura korszak volt"... Végre egyszer nem kéne az embernek átutazni az óceánt, hogy ilyen klassz dinókat kapjon lencsevégre, erre itt meg kitalálják, hogy nem lehet fotózni... Mit hisznek? Hogy a neten fogom árulni a képeket, vagy mi?
Találtam egy szép, erőteljes 3-4cm-es pikkelyt egy homokbányában nógrádban. A felszín alatt 4-5 méterre végighúzódott egy 1 méter vastagságú rendkívül mállékony fésűskagyló-réteg. Ezek a kagylók kb. 15-20 cm átmérőjűek is lehettek. Az egyik kagylóba bemosódva? találtam ezt a kemény csontlemezt/pikkelyt. Mikroszkóp alatt a szerkezete ugyanolyan volt, mint az emberi köröm, a növekedés irányával stimmelt, tehát nem kőzetről van szó, ezért sejtem, hogy valami szarusodott cucc. Szerintetek érdemes ezzel foglalkozni? Halpikkleynek talán túl erőteljes, bár nem ismerem a repertoárt. Va a neten valamilyen magyar őslényleletek-es weboldal? Kihez érdemes fordulni? Választ, kösz.
Gondolom hallottátok már, hogy március 10-től nyílik meg egy kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol több patagóniai dinoszauruszfaj csontváza is megtekinthető lesz. Igazi csemegének ígérkezik a dolog, hiszen egzotikus dél-amerikai fajokról van szó, nem olyan uncsi fajokról, mint a Tyrannosaurus, meg a Stegosaurus, vagy a Triceratops (na jó, ez csak vicc volt :-DDD), így pl. testméreteivel a rexet is kenterbe verő Giganotosaurus, vagy az egyik legősibb dinoszauruszfaj, a Herrerasaurus bizonyosan impozáns látványt fognak nyújtani.
(Már elég régen jártam a múzeumban, hogy szokás mostanság, lehet fényképezni? Mert mérges lennék, ha nem kaphatnám le a dinókat...)
Ez sokmindentől függ, melegvérű állatoknál többek között a testmérettől és az anyagcsere típusától. Pl. egy elefánt elél akár 40 évig is, egy cickány viszont max. másfél évig. Ha dinók melegvérűek voltak, valószínűleg gyorsabban nőttek, mint más hüllők, így néhány év alatt elérhették a teljes méretüket. A fenti analógia alapján a sauropodák akár 60-70 évig is elélhettek, míg mondjuk egy macska méretű húsevő dinoszaurusz csak kb. 10-20 évig. Ezek persze csak durva becslések.
