Alulra nem rakgatsz Ytongot, mert lófasz a nyomószilárdsága, pláne a válaszfalelemnek.
Oda kisméretű tégla fog kelleni.
A többi okés, bár én a külső Ytong helyett inkább EPS-t raknék. (majd utólag, amikor már elvonult az ács, és nem lesz utána kitéve mechanikai igénybevételnek.
Bocsánat, felejtsétek el a kérdés első felét, arra már megkaptam egyszer a választ, az a legolcsóbb, ha kívül csak XPS van, belül ytong, és közte beton. Akkor marad a kérdés azon része, hogy milyen XPS legyen?
Vagy a külső oldalon olcsóbb-e, ha az ytong+XPS helyett ytong koszorúelemet használnánk? Tudom, hogy kérdeztem már a koszorúról, de szeretnék biztos lenni benne, hogy nem rontjuk el :-)
A koszorú a képen látható módon fog készülni. Kérdés, hogy jó-e ez így? Ha nem, akkor hogyan lenne jobb? Ha jó, akkor milyen XPS-t javasoltok, ami megfelelő, és nem túl drága? Annyi féle van, nem tudok eligazodni. Köszönöm szépen a segítséget.
és alul-felül rakok rá szellőzőrácsokat mondjuk méterenként.
Es alul felul elhagysz par centi folyamatos rest. A cw profilokat meg a falhoz rogzited, nem pedig uw-t hasznalsz. Es lehet kapni szep muanyag U (J) profilt, amit a karton szabadon marado elere lehet huzni.
Akkor a megoldás az lesz, hogy leások, amennyire tudok. Vízzáró bevonattal lekenem a falat és megcsinálom a dréncsöves elvezetőt.
A műhely hátfalát, ami valójában a támfal, lekenem vízzáróval és fémvázra szerelek elé gipszkartont, amit az impregnált felével a fal felé fordítok és alul-felül rakok rá szellőzőrácsokat mondjuk méterenként.
Legegyszerűbb módszer, ha épitesz a többi helyiségbe is álfalat, ami mögött ki van szellőztetve a légrés, valamint a fentről jövő vizmennyiséget csökkented drénezéssel és/vagy járdával.
A tartós talajnedvesség ellen nem lehet védekezni vizzáró vakolattal, mint azt számtalan példa bizonyitja. Ideig-óráig jó, de aztán ledobja magáról és máshol fokozottabban megjelenik.
A fürdő még 1 méteres magasságig a dombban van benne, a padlás feljáró pedig 2 méteres magasságig. A műhely és a garázs fala szigeteletlenül csatlakozik a támfalhoz.
Hova gondoltad a vízszigetelést?
A bal oldali kettő piros kockához nem férek hozzá, mert egy álfallal leválasztottam a ferde csücsköt, mert állandóan potyogott a vakolat és csúnya volt (egy szellőzöt raktam az álfalra).
Sajnos nem elegendő, de sokat tud segiteni, ha a felszini vizek jó részét elvezeti a dréncső.
A vizzáró vakolat maximum talajnedvesség ellen jó, nálad ez több annál, nem érne semmit.
A rendes megoldás az lenne, hogy a műhely felől vizszigetelni a falat, majd egy előtétfalat tenni elé. (Ez csak abban az esetben alkalmazható, ha a támfal fagyálló szerkezetű.)
Ehhez:
- le kell verni belül a vakolatot
- visszavakolni jó cementes anyaggal
- kellősiteni
- két rétegben modifikált lemezt rakni rá, legfelül valami mechanikai rögzitéssel (kinti terepszint fölött)
- előtétfalat csinálni
Az előtétfalhoz kellene alapozás, vagy szerencsésebb esetben a támfal kiszélesedő alapjára ráültetni úgy, hogy a vizszigetelést vizszintesen is folytatni lehessen.
Ha ezek után megjelenik a műhely padlójánál a viz, akkor sajnos folytatni kell vizszintesen is a szigetelést.
Csináltam egy jobb rajzot a támfal/műhely problémáról:
A fő gond az, hogy a támfalat nem vízszigetelték a domb felől és a műhelyt is úgy építették neki a támfalnak, hogy a falra merőleges falak sem kaptak vízszigetelést és a műhely hátfala a támfal. Ennek az az eredménye, hogy a támfalról lepotyog a vakolat a műhely oldalfala meg salétromost termel (nem lenne baj, ha puskaport akarnék csinálni, de abból már rég kinőttem). A falszakasz hossza kb 20 méter.
Na ezt kellene megoldani jól, olcsón és gyorsan. ;-)
Csináltam egy részletrajzot a dréncsövezésről. Tesóm ötlete, hogy kellene vízzáró vakolat a támfal műhely felőli oldalára, ami szerintem nem annyira jó ötlet.
Gondolom a legjobb lenne leásni 6 méter mélyre és leszigetelni a támfalat a domb felől, ami azért eléggé lehetetlen. A járda és a fal között nem túl széles a talaj, ahogy a képeken is látszik:
Szerinted ez a dréncsöves megoldás elegendő lenne, hogy megoldja a vizesedés problémáját?
Jézusom... És szerinted a vázkerámiák belsejében lévő levegő is Pál, meg az Ytong milliónyi kis buborékában is Pál, meg ami a tetőben a szálas szigetelésben van az is Pál?
Miért "pállana"? Pláne a fal és az EPS között... Ugyanis az EPS-t úgy KELL felrakni, hogy minden egyes tábla külön elzárja a mögötte lévő csekély mennyiségű levegőt a többitől, azaz ne tudjon kialakulni összefüggő légréteg.
Mert a gipszkarton mögött még lehetséges, de kivül semmiképpen. De mivel a hőszigetelés után a gipszkarton mögötti falfelületen sem lehet párakicsapódás, ezért elvileg ott sem gond. Kivéve, ha hőhidas valahol a szerkezet, és le tud hűlni a fal a gipszkarton mögött.
Más megoldás hosszútávon, hogy:
1. Hiszel azoknak a SZAKEMBEREKnek, akik szerint ez nem gond, és érdekes módon épületek millióinál működik rendesen.
2. Lebontod a francba az egészet, mert "bepállik", meg "befülled", és fizeted az 5x akkora fűtési számlát.
Én értelek,de az a levegő ott pállik a hungarocell és fal között,meg ugye bent is a gipszkarton és fal között,mert eséllye sincs még csak kiszivárognia sem.Vagy az nem gond?Esetleg más megoldás hosszútávon?
Erre mondták,hogy lehet érdemes lenne körbe,2m-ként kis 6-8cm-s műanyag szellőzőket rakni a lábazat fölöt 20cm-rel,és 3m-ként fönt a verébdeszka alatt 10-20cm-rel is,hogy járjon a levegő a hungarocell és tégla között.
