Női szemnek tetsző formájú és színű autót keresünk nem túl drágán, első gazdától vagy megbízható előélettel! 2005-től nem régebbit. Aki tud ilyet, jelezze!
Elvárások: Klíma, ABS, vezető és utasoldali légzsák, lehetőleg oldallégzsák is, távirányítható kp. zár, elektromos ablakok legalább elöl.
Ha jók az emlékeim akkor neki is ennyi környékén van, de majd ő megmondja. Az a baj a levéllel, hogy majd megint jönnek azzal, hogy hőzöngenek a skodások, és társai, pedig tényleg rengeteg hibás állítás és általánosítás van a cikkben. Már-már maguk is elismerik, hogy lehet valami, mert egyszer (az első kijelentések után, miszerint "itt nem tekerik az órákat") vastagon kiemelték, hogy az óra szerint 188 ezer km. Később azt írják, hogy minden jel szerint egy nagyon lelakott példányba botlottak.
Szerintem is legalább félmillió km lehet abban a kocsiban, akkor reális, hogy szétkopik a kulissza, meg ropog a féltengely stb..
Ha jól értem, akkor a teherautó felel a felvert kőért.
Ebben az esetben még jó, hogy nincs nálunk precedens ítélkezés. Ennyi erővel bármikor, bárkire rá lehetne húzni egy kőfelverődést, ami egy átlag országúton vagy autópályán nem életszerű. Ha valaki a murváson csapat, vagy kavicsot szállít az más lapra tartozik.
Kár hogy nálunk nincs precedens ítélkezés, de mint írjátok az ártatlanság vélelme is smafu, mindenki biztosítási csaló. :(
99/1999. számú polgári elvi határozat
99.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység körébe tartozik a gépjármű kereke alól kilökődő, felpattanó kő által okozott kár [Ptk. 345. § (1) bek., 346. § (2) bek.]
A felperes keresetében előadta, hogy a tulajdonában álló személygépkocsinak jobb első fényszórója megsérült. Állítása szerint a kár úgy keletkezett, hogy az előtte haladó tehergépkocsi kereke alól egy kő felpattant. Emiatt 23 320 Ft és kamata megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel, mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 23 320 Ft tőkét, valamint utána 1995. július 1-jétől a kifizetésig járó, évi 20%-os kamatot. A Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy a felperesnek olyan kára keletkezett, amely a két veszélyes üzem egyikének sem róható fel, de a tehergépkocsi működése körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az így keletkezett kárért az alperes köteles helytállni.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését - lényegében annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Álláspontja szerint a kőfelverődést nem olyan rendellenesség okozta, amely bármelyik veszélyes üzem működése körében merült volna fel. Ezért kérte a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése alkalmazását, mely szerint a kárt a károsultnak kell viselnie.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Ptk. 346. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
A Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése értelmében ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.
A törvény idézett rendelkezéseire, valamint a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a jelen felülvizsgálati eljárás során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az egyik személygépkocsi kerekeitől felpattanó és a másik személygépkocsiban kárt okozó kő a veszélyes üzem működési körén belül, vagy azon kívül felmerülő rendellenességként értékelhető-e.
Ennek megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a jogszabály a rendellenesség fogalmát nem szűkíti le a fokozott veszéllyel járó tevékenység eszközére. Az ugyanis mindig valamilyen konkrét módon körülhatárolható térben jelentkezik és annak egy meghatározott körében fejti ki hatását. A perbeli esetben ebbe a körbe mind a személygépkocsi, mind az általa igénybe vett közút, mind pedig az azon esetlegesen elhelyezkedő kő beletartozik. Ez a kő ugyanis önmagában, vagy egy gyalogossal (kerékpárossal, lovaskocsival) találkozva nem jelent olyan veszélyforrást, mely egy másik személygépkocsi megsérülésének és károsodásának a lehetőségét hordozná magában. Az úttesten heverő kő csakis attól válik károkozó tényezővé, hogy azt egy komoly erőforrással rendelkező és számottevő sebességgel haladó jármű kereke úgy löki meg, hogy saját mozgási energiájából olyan mennyiséget ad át a kőnek, amelytől az alkalmassá válik a károkozásra. Ebből az következik, hogy a gépkocsi mozgási energiája és a kő súlya együttesen fejt ki károkozó hatást. Ezért annak felverődését a veszélyes üzem működésének körén belül jelentkező rendellenességként kell értékelni. Ez pedig kellő alapul szolgál a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény alkalmazásához.
Emiatt egyik korábban eljárt bíróság sem sértett jogszabályt, amikor a felperes keresetét ennek alapján bírálta el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta.
Tök mindegy, hogy mi okozza a szélvédő kárt, nem fog fizetni a biztosító. Hogy miért? Hát sajnos éppen a rengeteg korábbi csalás miatt. Sajnos egy iparág rendezkedett be Magyarországon a biztosítási csalásokra, így nem csoda, hogy ez a helyzet. "Magunknak" köszönhetjük.
A biztosítók alapjában véve rendesen fizetnek, ha tiszta a kár. Ami guzmis, ott meg érthető, hogy akadékoskodnak, de az ilyen tipusú károk alapértelmezettként nincsenek benne a fedezetben.
Nem fog fizetni a biztosító. Mentesül a kötelező esetében az ilyen károk alól. Casco-re rendeztesd, ha még nem repedt föl nagyon, akkor javaslom őket: http://www.carglass.hu/
Furcsa ebben az országban mindenkit csalónak néz a biztosító alapból. Ha tovább görgetem a logikát, kíváncsi lennék mit találnának ki ha egy alkatrész (anyacsavar) okozza a kárt.
Kárbejelentőt töltöttetek ki és azon ismerte el a kártokozást? Ilyen esetekben mindennek 200%-kon kell stimmelnie, hogy esélyed legyen. De, őszintén... szerintem még akkor sem. Simán azt fogják mondani, hogy a kavics nem a teherautóról esett le, hanem az útról pattant fel és ugye ebben az esetben az út, illetve a fenntartója a hibás.
Vagy, ott a casco. Szélvédőcsere esetén csak az önrész %-os mértékét szokták nézni. Sok szélvédős meg el szokta engedni a végösszeg önrész részét 10%-ig.
Nekem most, 2-3 hete cseréltek így szélvédőt. Szolnokon ők csinálták: http://zilahiautoglas.hu/ teljesen ingyen. Kedden bekaptam a követ, még délután leszemlézték az autót, szerdán kicserélték a szélvédőt.
úgy tudom, hogy erre DIREKT, kimondottan nemet szoktak mondani, hiába van elismert károkozód. (gondolom egy időben durván elszaporodtak az "ingyen szélvédőcserék", mikor céges kamionokra intézte boldog-boldogtalan)
de mivel ez jó sok éve volt, egy próbát tehetsz esetleg.
Akkora követ v. kavicsot kaptam egy teherautótól, hogy cserés lesz a szélvédőm. Megfordultam, megállítottam, adott betétlapot, elismerte a károkozást, van tanúm.
A kérdésem: Kinek van tapasztalata a biztosítókkal, hogyan lehet kiverni belőlük a kárt, mert állítólag nem nagyon akarnak fizetni az ilyen esetekre ?
Hírek
Szerelem
Hírek
