Az addig oké, hogy amit ledolgoz, azt kifizetem. De átlag ember nem keres annyit, mint a segéd :D vagy ne hozzon segédet, segítek én is neki. Mondjuk ha csak pár évre kell, visszaraknám én magam, lehet egy egész nap lenne (de nem hinném), de ha az én fizetésemet osztod vissza, kb. segéd áron dolgozom...
Az, hogy ő egész napokat dolgozik, egyéni szocilális probléma. Én a világért sem dolgoznék délután négyig, mert nekem meg úgy van elbszva a napom. Dolgozzon akkor fél napokat, nettó 150 ezerből még így is nagyon szépen meg lehet élni.
Vagy adjon róla papírt, jótálláshoz írjunk szerződést, amiben kijelenti, hogy bagóért kijön és megjavítha, ha x év múlva bekrepál. És ha havi nettója kijön 350 ezerre, mennyi papírral? És azt visszaosztva? Olyan ez, mint amikor két ember egy délelőtt lebont egy kéményt, újrahúz egy másikat, de csak felétől, ,,me a zalja még jó'', és elkér 150 ezret, a sittet meg beleönti a kéménybe...
Na oszd le 4-6 órára a két embör bérét... 37500-25000 az órabérük + anyagdíj. Tégla persze nincs benne az árban, me feketén jó a régi is, csak picit meg kell pucolni... Jobban tudod biztos, mennyi másfél-két méter kéményre a zanyagdíj? Én 8 óráért kapok nettó 5 ezret... plusz a mellékes, de ez most mellékes :D Azért megkockáztatom, ha lassabban is, de jobban használom a vízmértéket, mint néhány ,,mester''. Volt egy kőmíves, az szigorúan másfél centi lejtést adott mindennek. Ha két méteres volt, akkor is másfél, meg ha negyven centis volt, akkor is másfél centit lejtett...
Azért az ilyen mestereknél már csak az ügyvédek dolgoznak drágábban...
Na, annyira megharagudtam a mesterekre, hogy a végén még a hidegburkolást is megcsináljuk mi magunk. A régi küszöb kb. egy centivel volt kiemelve, meg is született a megoldás, nem törünk fel semmit, megy rá az új járólap a régire, nem kell ahhoz mesterember.
attol hogy csak felnapos meloi vannak, meg szeretne egesz fizut kapni a ho vegen. a masik lehetoseg hogy felnapos melot nem vallal el, de azzal nem vagy beljebb.
Általában szoktam arra törekedni, hogy csak a nappali fölött legyen ekkora légtér, de csináltam már olyat is, ahol végigment az egész házon.
2. Ez egyéni tapasztalás kérdése.
Inkább kell folyamatosan alacsonyabb hőfokon fűteni, mint kis ideig magassal, mert a komfortérzet sokkal jobb. Csak tiszta radiátoros fűtés esetén a kazánra tett időjáráskövető szabályozás automatikusan állitgatja a hőfokot, jó dolog.
3.
- A radiátoros fűtés olcsó, pláne ha nincs is mellette más (esetleg a fürdőben a visszatérő vezeték meg van tekerve kvázi padlófűtésnek)
- A padlófűtés a következő, ami árban kicsivel drágább. Viszont csak nagyon durván hőszigetelt házaknál elég önmagában fűtésnek, az esetek 90%-ban kell mellé kiegészitő fűtés. (pláne ha parketta a burkolat)
- a következő (még drágább) a falfűtés, vagy a mennyezetfűtés
A radiátorost és az utána levőket keverni azt jelenti, hogy kétféle hőmérsékletű vizet kell előállitani, ha az utolsó kettő van párositva, akkor csak egyfélét.
A falfűtést azért nem javaslom, mert rohadt sok helyet foglal a falfelületből, ami nem bútorozható, és nem diszithető. Bár nekem ez (is) van, én szeretem, de praktikussági okokból már nem biztos, hogy a nappalin kivül raknám a szobákba is.
A mennyezetfűtés akkor nem igazán drága, ha eleve lenne gipszkartonozás, mert akkor "csak" rendszerlemez és csövek kellenek. Csak ettől a fűtési módtól meg sokan félnek, pedig nagyon jól működik, és a padlófűtéshez képest gyorsabban reagál.
Az én ügyfeleim 70%-ban a padlófűtés+radiátort választják, mert ez az olcsóbb, és mégis van egy nagyobb felfűtött tömeg a házban.
1. És odafönt közös lenne a helyiségek légtere? (Pl. WC és nappali - vagy konyha).
2. Azt én is észrevettem, hogy radiátoros fűtésnél először kellemesen meleg a radiátor, majd amikor a termosztát leállítja a kazánt, akkor jéghidegre hűlnek a radiátorok és borzongok a hidegtől (pedig mindkét esetben 22 fok van). Ez különösen ősszel és tavasszal van így. Szoktam játszani az előremenővel - hány fokra érdemes ősszel visszavenni? Vagy ez inkább kitapasztalás?
3. Manapság milyen fűtést érdemes preferálni, ha nem radiátort (én egy kicsit leragadtam).
Annyit elfelejtettem modnani, hogy a visszarakás csak pár évre szólna, idővel kiváltanám a jelenlegi kerítést egy léckerítéssel, és akkor ez menne a levesbe, csak most még vannak magasabb prioritású projektek. Azt nem értem teljesen, hogy pár hegesztésre miért megy rá egy mester egész napja...? Konkrétan 60.000 Ft-os ajánlatot kaptam rá, gyaníthatóan papír nélkül, abba már bele se mentem, hogy megkérdezzem, számla lenne-e róla, annyira sokalltam az első ajánlatot.
Természetesen ha ajánlotok valakit, akivel jó tapasztalatotok van, azt is megköszönöm.
Rég jártam erre, nagyjából elkészült a felújítás, viszont szeretnénk visszarakni a kertkaput, ami azért lett leszedve, hogy beférjen a konténer. Egy lakatos látta eddig, de horror árat mondott, ezért érdeklődnék, hogy szerintetek egy ilyen melónak mi a reális ára, illetve lenne-e itt olyan, aki elvállalja? A XIX. kerületben van, a cím többi része magánban, az emailem publikus.
Kerítés előtte:
Kerítés szétszedve:
Minden leszedett rész megvan, és a nagykaput tartó oszlop sem teljesen tőből van levágva, hanem kiáll a vas kb 3-4 centit. Előre is köszönöm a segítségeteket!
Lassan mennem kell hozzád +honorálni a sok segítséget:)
Vagy ha már mentem volna is késő lenne:)
Nem lesz tetőtér,meg sem fordult a fejünkben,örülünk ha az elképzelést össze tudjuk hozni
Oké ha eljutünk odáig túlemeljük a födémet
Gerenda hossz 5 méter 4,8méter falköz ennél a többi rövidebb
Akkor még kérdeznék
1. Az 5 méterest 1 helyen ha jól olvastam középen alá kell támasztani
2. Van még 4,4-es 3,8-as 2,4-es gerenda ezekt gondolom nem kell középen támasztani
3.Ha középen alátámasztom gondolom tartani kell a gerenda hajlását azaz középen magasabb oszlop mint két szélén
4.Ha így van kiöntve akkor kb 3-4hétig bent kell maradni a zsalunak is,csak +kötés után szabad kivenni?
5. Visszaolvasásnál találtam olyat hogy fedbetonba nem kell rács,viszont te mondtad hogy a szék miatt kell 6-os rácsot vettem 15x15-ös osztásut,remélem nem vékony:)
Csak egy jótanács a sok kérdéshez (mindenkinek, aki egyszerre több kérdést tesz fel): számozzátok meg a kérdéseket, ne kelljen állandóan bekopizni azt is a válasz elé...
1. Az alapozásba nem mehet semmi, a mostani szabványok nem engedik az ún. úsztatott alapot. Vasat kell belerakni, egy koszorú kell bele a felső harmadába. (de ha ez benne van, akkor sem mehet semmiféle kő/töremlék)
2. Se az alátétfa, se a zártszelvény nem az igazi (bár az utóbbi jobb). A fal mellett alá kell dúcolni, és egy gerendával túlemelni. Igy tud alájutni beton is, és a gerenda biztositja az oldalzsalut.
(a képen is egyébként igy emelik túl)
+1: Ugyen nem lesz tetőtérbeépitésed? Mert az E-gerenda már nem felel meg a szabványoknak ehhez, csak sima üres padlástérnél alkalmazható (és nem, még gerendaduplázásnál sem)
Ha csak a légtér miatt feleznéd, akkor felesleges.
Ma már a tetőbe illik minimum 25 cm gyapotot belerakni, és a "húdenagy a belmagasság, biztos sokat kell fűteni" teljesen értelmét veszti.
A régi nyitott fedélszékes megoldásoknál az alábbiak okozzák/okozták a nagy fűtésszámlát:
- csak a szarufák közé került (jellemzően később összeroskadó) gyapot, van amikor csak 10-12 cm, mert felette kellett légrés az átszellőztetéshez, mivel nem voltak páraáteresztő fóliák
- belülről nem volt párazárás, emiatt elég huzatos volt az egész (gyapoton átfújt a szél, ami érződött a lambérián is)
- nem kellően számolták ki a hőigényt, emiatt elégtelen volt a fűtés
- a fűtés (vagy rásegitése) radiátorokkal történt, magas előremenővel. A magas hőmérsékletű levegő gyorsan felszállt, emiatt "lent" nem érződött a hatása kellően
- a tetősikablakok beépitése nem volt hőhidmentes, emiatt rendesen huzat volt, és/vagy be is áztak
A lépcsőn felfelé a lépcső felé fordulva megyünk lefelé meg fordítva.
OFF
Öreg néni sír a villamoson. Kérdezi tőle valaki, hogy mi a baj?
- Tudja lelkem, fáj a lábam, én csak "háttal" tudok leszállni a villamosról. De mielőtt leérnék, mindig odaugrik valaki:
- Igyekezzen néni, mert záródnak az ajtók! - és visszalök a villamosba.
- Már öt megállóval ezelőtt le kellett volna szállnom:-((
ON
A mellékelt lépcső adatait én adtam meg a gyártónak (17 fok, 184 mm fellépő.) Jobb lett volna alacsonyabb fellépő, de akkor az érkezés és indulás nem kedvem szerinti (amúgy kötött!). Ma már ott tartok (70 évesen), hogy a lépcső alján gyűjtögetem a felvinni valókat, hogy egyszerre vigyem fel (ha nem nehezek):-((
Nos vannak lépcsők, jók és rosszak, vannak létrák jók és rosszak.
A lépcső szerkesztésnek vannak szabályai, így a meredekség is meghatározott. A kevésbé meredek lépcső nagyon helyigényes , igaz kényelmes. Ahogy nő a meredekség úgy válik egyre kényelmetlenebbé. A létra elég meredek olyannyira, hogy elviekben lehet függőleges is.
De a meredek létra és a kényelmes lépcső között van egy átmenet, az un. helytakarékos lépcső. Vagy pillangó lépcső.
Sőt a létránál is van eccerűbb szerkezet ez a hágcsó, vagy a mászó kötél.
Még valami.
A lépcsőn felfelé a lépcső felé fordulva megyünk lefelé meg fordítva. A létrán fel és le is általában a létra felé fordulva.
Az egyik haveromnál van valami olyan, hogy lent van a gyerekszoba játszós-tanulós közös része, majd onnan lehet felmászni a tetőtéri alvósba, ott meg már mindenkinek külön vacka van. És gyerekszoba lévén elég meredek a lépcső, gyakorlatilag egy lenyitható létra, olyasmi, mint a barkácsáruházak tetőfeljárói. Jópofa, de azért el szoktam gondolkodni, hogy mi van ha:
- a gyerekek a nagymamával vannak, mert a szülők bulizni/nyaralni mennek;
- a gyerek éjjel felébred, és félálomban lejön;
- a gyerek ágyban fekvő beteg, és felvinném neki a kaját, különös tekintettel a tál húslevesre.
De egyelőre megvan az összes gyereke, lehet, hogy csak én aggódom túl a dolgot. :-)
A befűtendő légtér csökkentése miatt szokás-e megfelezni? Bár úgy képzelem, hogy látványban szegényesebb a "csak-fele-nyitott" fedélszék. Dehát a többi helyiség légterét csak-csak illik leválasztani a nyitott fedélszékes nappali+étkezőtől(?)
