Itt egy montázs a Nemzeti Sport 1944. október 16. számából:
Egybként érdekes, hogy nem csináltak az új bajnokságnak új sorsolást, hanem a kieső vidéki csapatokat behelyettesítették egy-egy újjal (ha minden igaz). A Diósgyőr helyét pl. a Vasas vette át, az Újvidékét az Elektromos, stb.
A 4. forduló után Bp.-i hadibajnokságot írtak ki, ahol a budapesti csapatok addigi egymáselleni eredményét figyelembe vették, a vidékiek elleni meccseket meg törölték. Így pl. az Újpestnek sem kellett újrajátszania a Kispest és a Gamma elleni meccseket, viszont az Újpest-Szeged eredményét törölték. Tehát a Bp. bajnokság kezdetekor az Újpest 2 lejátszott meccsel és 4 ponttal állt.
Szintén ez az időszak. Az 1944 évi hadibajnokság döntő mérkőzését a Ferencváros és az Újpest vívta (volna). Az egyik forrás szerint dec. 25-én délelőtt került volna sor az Üllői úton a meccsre és nézők és játokosok is megjelentek szép számmal, de a kapukat ki sem nyitották, mert a szovjet katonák már az Üllői út végén jártak. A másik forrás szerint a döntő mérkőzés a Ferencváros és az Újpest között 1:1-es állásnál félbeszakadt légiveszély miatt a 83. percben... Melyiknek higgyek?
Információt kérnék, ha valaki tudna segíteni! Több forrásban is olvasom, hogy az 1944-45-ös bajnokságot 4 forduló után a beszüntették. Ezután már csak amolyan Bp-bajnokságként rendeztek egy hadibajnokságot. Az 1944-45-ös bajnokság csapataira csak következtetni tudok, de azt is olvastam a forrásban, hogy ekkor szerepelt először és utoljára a magyar élvonalban ungvári csapat. Tudja valaki ezen bajnokság csapatait, netelántán a másodosztályokét?
Szóval: erről van szó. 2003-ban csináltam interjúkat edzőkkel, klubvezetőkkel, az ő segítségükkel állítottam össze ezeket a térképeket (amiket Corel Draw-val rajzoltam, tehát a minőségük hagy némi kívánnivalót maguk után). Az is lehet, hogy sok mindenben nem pontosak, és lehet, hogy azóta változott a helyzet. A térképek a XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületekben, illetve Győrben és Debrecenben mutatja meg a megszűnt és még működő, futballpályákat (függetlenül attól, hogy azokon egy földes pálya, netán három műfüves pálya található). A térképek tehát csak illusztrációk.
A telek és a felépítmény is nagyrészben a Sportfolió kezében van. Kivéve egy kis sarkot, ami a telekkönyv szerint a Tungsram Rt. tulajdona a mai napig (pont a birkózóterem közepén van a telekhatár, érdekes, hogy miként engedték ezt beépíteni...
Ha elmondod, hogy miként tudok ide feltölteni adatokat, akkor szívesen felrakom az újpesti pályákat. De azt hiszem, hogy TV rendelkezik igazán kiterjedt adatbázissal erről a témáról (is).
Az Újpest pályánál a telek tulajdonosa Újpest városa volt, míg az építmény tulajdonosa az UTE Sporttelep Rt. 1945 és 1949 között szerintem (bár erről biztos adatom nincsen) a Tungsram volt a stadion tulajdonosa, míg az 1949-es államosítás után a Megyeri úti stadion az ÁVÓ tulajdonába került, és ott is maradt egészen 1956-ig. 1956. október 30-án az Újpesti Munkástanács mellett működő Sportbizottság határozata alapján a stadiont birtokba vette. Ha minden igaz, 1957 és 1999 között a BM volt a tulajdonos folyamatosan, majd 1999 óta a Sportfolió. Ha minden igaz, és nagy vonalakban, stb.
Megmondom őszintén a világhálón keresgetve véletlenül akadtam rá. Éppen a Ganz-Mávagról próbáltam valamit megtudni -nem sok sikerrel, néha azt gondolom kitörölték őket az emlékezetből- és találtam ezt a táblázatot. De sajnos sem az oldal címét, sem a táblázat készítőjének a nevét nem mentettem el. :(
Szerintem nem ez az érdekes, hanem hogy sportterület (tornaterem, stadion, pálya stb.), vagy csak része egy gyár területének, és nincs is külön feltüntetve, hogy ott egy pálya van (pl. kíváncsi lennék a DVSC pályája mellett régóta "rohadó" Debreceni Kinizsi pályájának státuszára. Állítólag pár éve már be akarták építeni.)
Hát ha másban nem is annyiban talán köze lehet a két világháború közötti állapotokhoz, hogy az akkor épített sportpályákat hogyan telekkönyvezték át az ötvenes évektől. Pl. kíváncsi lennék, hogy az MTK-, vagy a Fradi-pálya maradt-e fővárosi tulajdonban, vagy átkerültek államiba, szövetkezetibe, satöbbibe?
A nagyobb pályákat nem fenyegette az ingatlan-biznisz. Ha jól tudom, a törvény úgy szabályozza ezt (csak nem tudom melyik törvény...), hogy sport céljaira használt területen csak sportcélú beruházás hajtható végre. A megszűnt pályák túlnyomó része gyári sportegyesület létesítménye volt és nem sportingatlanként, hanem a gyár részeként volt bejegyezve (a telekkönyvben? - ehhez sem értek...). A gyár megszűnt, a területet olcsón meg lehetett szerezni, bármit lehetett rá építeni (és még bontani sem kellett). Ennek nem sok köze van a két háború közötti focihoz, ennek ellenére ki lehet javítani, ha rosszul tudok valamit (mert érdekel a kérdés, s talán mást is).
Tizennégyes! Amit beírtál adatokat, honnan vannak?
Najó, nekem igazán nem sírhat a szám, legalább úgy néz ki a Bozsik-stadion megmarad és nem költözik a Honvéd sem Kecskemétre, sem Szegedre, sem sehova. Ez bíztató.
Egybként érdekes, hogy nem csináltak az új bajnokságnak új sorsolást, hanem a kieső vidéki csapatokat behelyettesítették egy-egy újjal (ha minden igaz). A Diósgyőr helyét pl. a Vasas vette át, az Újvidékét az Elektromos, stb.
