ANUBIS-mirmur! aTfüredi gyárat valóban elbontották. 50 ft tégla db-ja.egyébként gázos fickó bontja ,tudom a tl számot ill. lehet vele BÓTÓLNI.ü.gázosjózsi
POZBA községről az Érsekújvári járásból : **A török kiűzése után 1700-ban a Balogh család szerezte meg a birtokot, majd 1750-ben egy részét a Hunyadi család vásárolta meg, majd tőlük 1847-ben Kelecsényi rafael vette meg.**
en tudom pontosan mit mondtam , nem hazudsz :)))) minden ugy van ahogy irod, de meg mindig nem tudom a pontos abb lelohelyet hogy utana nezhessek a Hunyady hozzatartozasanak
Amikor kínáltam nálam neked ezt a háromablakos téglát, szó szerint ezt mondtad: " Most úgyse fér be a kocsiba, meg nehogy má(n) hazai téglát vigyek innen vissza, majd keresek otthon." Vagy valami illesmit mondtál. De van belőle néhány, (igaz a betűk eléggé kopottak), úgyhogy jut belőle + Anubisnak is egy, ha kell neki...
Fredykem nekem beszelsz az urmenyi uradalomrol :))))) ??? Onnan vannak a megintcsak szep karakteres GHI, CIH, HL Hunyadys teglaim, meg akiknek adtam beloluk :) De en a ujvari refgiora gondoltam hehe
jartam oot en is, vagyis annal a teglaegetonel melynek a kepet felraktad. De az nem a koltai hanem a szemeredi (Semerovo ) :))) De legyen akkor teglais itt hehe, multkor lankoval turtunk ilyen gyonyorusegeket :) CN- Civitas Neutra.
Öcsi,ejnye ! Pld : Mojmírovce(Sylov.)-A Hunyady család 1675-ben szerzett birtokot a településen...Gróf Hunyadi József 1814-ben messze földön híres merinói juh és lótenyészetet alapított itt, 1814 és 1821 között pedig a birtokához tartozó keszi síkon országos hírű lóversenyeket rendezett...A kézművesség is gyorsan fejlődött, 1871-ben már 44 kézműves, főleg csizmadia tevékenykedett itt.Hitelszövetkezet, pincészet, sörfőzde és téglagyár is létesült itt a század végén. És még végig sem kerestem a család többi érdekeltségét a Felvidéken. :-)))
Lehet neki adtal , de nekem biztosan nem hehe :))) Merrefele talalhatok azok a CGH s teglak , mert abbol konnyebben kitalalhato kit fed. A hunyadiaknak tudtommal ujvar kornyeken nem voltak telkeik , de nem biztos hogy jol is tudom :)
Szia ! Valamelyik nap megnézem azt a Koltai kastélyt,hátha akad valami horogra... Az elmúlt 1 évben legalább 5-ször utaztam át rajta,eszembe sem jutott,hogy kastélya is lehet.Viszont van egy mai napig is álló,de nem működő téglaégetője,hatalmas kéménnyel.A képeket FP22-től loptam. :-)))
(Diego,add a Hunyadyt Anubisnak,ha lehet...hadd gyarapodjon)
Így igaz ahogy írod, hasonlítanak nagyon egymásra. ( nekem is feltűnt korábban) Egyébként a C és a G összevissza variálódnak, vagy pl. megfordul a G betű stb. , egyedül a 3. H betű állandó. Van vagy 4 féle különböző ebből. Eddig a Hunyadis megfejtéssel befutó vagy, ha nem lesz jobb, akkor tied a bónusztégla, bár úgy rémlik, mintha a múltkor adtam volna egyet ebből.
Ezekből elég nagy mennyiség található Érsekújvár környékén.Javítsd ki GCH vagy CGH-ra,mindkét alakban megtalálható.Szerintem ez a testvére és a Hunyady grófokhoz kötődik :
Visszatérve Koltára, ott mai napig van egy Kürthy kastély magántulajdonban. A fotót a google earthról szedtem le...
Minap jártam Nyírbátorban, ahol a panoptikumban fotóztam a Báthoryak cserépkályháját...
Tegnap meg voltam Pilismaróton versenyen, ahol a helyszínen találtam 3 raklap téglát, az alábbiak voltak benne-telóval készült-:
Sajnos a tulaj nem akart adni a tégláiból, se ajándékba, se pénzért.... :( Hát ilyenek se lesznek egy darabig még:) S--az Solymár elvileg... IT-ilyenem már van hála Pestről... István Téglagyár, vagy mi....
Egyébként a Békásmegyeri hídtől kezdbe egészen Pilismarótig, majdnem egybefüggőek a házak...és rengeteg kerítést láttam bélyeges téglából kirakva, illetve itt-ott kupacokat az udvarokon.
Haza fele jövet Tiszafüreden láttam, hogy lebontották a helyi téglagyárat, így raklapokon áll a millió tégla, aszem 130ft/db, ha jól mondta az ismerősöm, lehet érdemes lenne megnézni.... Ahogy tehetem arra fogok menni...
Természetesen elfogadok bármit!:) Még szép...!!! :D
Egyébként konkrétan nem tudom mikor lesz a tali-most szégyellem magam-, amúgy tag vagyok. Problémám az, hogy se utánfutóm, se kocsim. Az hogy apám ideadja a gépesét, hosszú útra, majdhogy kizárt, de azért majd beszélek vele. Egyébként ha ez nem jönne össze, akkor bízok benne, hogy a környékbeli tégla gurukkal összefogva is le tudnék menni... A jövő még képlékeny.
A másik, felvidék.....hát az nekem külön öröm lenne, hiszen édesanyám onnét származott...Korláton született, laktak Losoncon, Kassán az unokatestvére, Nagyszombatban a nővére, nagyanyám is ott lakott, oda sokat jártam gyerekkoromba, Pozsonyban a húga....
A másik, hogy a nevem Kürthy, azaz fajkürti Kürthy felvidéki eredetű, Fajkürt(Dedinka) és Kolta birtokosai voltak, na de ez hosszú történet...:)
S.O.S.Még mindig nem tudom a képeket megmutattni,,pogram hiány. A TIX-es télából három féle,három szinben van abirtoklásomban.Eredetét n.tom.A mozdonyosból egy gyönyörség,kerámia téglából és egy használtabb piros szinű.A TIX-es böl tudok cserét is biztosítani,kb 5-6db.üdv.g.józsi Karcag.
Jó múltkorában Naszvadon ( Nesvady) gyűjtöttem ezeket:
1-2. GGH - aki közli a megfejtést, annak egy bónuszpéldány eltéve 3-5. KG - Kurzweil Gáspár ahogyan színváltozáson megy át. 6. GK - és ahogy csehibás lesz
Sziasztok, nagyobb mennyiségben jutottam "komáromi Gőztéglagyár" és "első Komáromi" téglákhoz. Én be szeretném építeni, de szívesen cserélnék, hogy többféle minta legyen a nappaliban....
A Zsoldos téglagyárból a kémény még áll, a kemencék egyre rosszabb állapotban, a külső részeket védő cseréptakarásokból már alig van, s most egy kisebb gokartpályát nyitott egy ügyes "üzletember" a betonos-aszfaltos részen, így lehetséges, hogy hamar elfogy a még meglévő épület, hiába kapott városi védelmet.
Szia.
Ha email címed publikus lenne, akkor küldtem volna pár gondolatot e témában, de így csak azt tudom tanácsolni, hogy olvasd át a fórumot, itt megtalálsz a kérdésedre nagyon sok választ.
KÖBÁNYAI GOZTÉGLAGYAR TÁRSULAT PESTEN TÉGLAGYÁRA A MAGLÓDI ÚTON A Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten (KGTP) 1869-ben alakult (Alsó-)Vaspálya úti telephellyel, mely az első [telepe volt- „Cégbejegyzés 1869. évi május 24.dik napján. [...] Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten [..,1 székhelye Pest [...] tartama 50 évre határoztacoct."2"8 „Nagy lendültet vert a vállalat fejlődése 1879 óra, amikor megvette a "Sugár-úti építő vállalattól annak Maglódi úton fekvő u. n. "Municipalis" téglagyár telepét, amely telepen évek folyamán egy nagyszabású, minden tekintetben elsőrangú téglagyárat létesítet. Az 1879. évi közgyűlés Jegyzőkönyve szerint a Sugártói Építő Vállalattal „az úgynevezett Municipális téglagyár adás-vevése tárgyában (...] kötött adásvevési szerződés a 7819. sz. betétben, 7729. hrsz. alatt felvett téglagyári épületek 3(1000 Fi vételárban, továbbá a nevezet téglagyár felszerelése 2600 ft. értékben tudomásul vétetett."210 A KGTP további [területet csatolt a meglévő gyárhoz. Ez a Maglúdi út 22. szám alatti, csak 100 m széles, de mintegy 800 m hosszú lelek volt, mely egészen a Gránátos utcáig terjedt. (31. kép.) A telep mellett ekkor alakult ki a Venyige utca és annak másik oldalán a „fővárosi homokszőlők" telepe. Ezt a szőlő-szaporító telepet a filoxera járvány pusztítását pótlandó, a Főváros hozta létre az 1890-es években, de 1905-tő! állami tulajdon lett.2'1 A telepen három részre osztott tó formájában ekkor még megvolt a régi gödör, mögötte is színek álltak. A gyár új épületeivel és gödreivel körülvette a régieket és terjeszkedett a Gránátos utca felé. Ezután alakult ki az a nagyszabású gyártelep, melynek épületei és bányagödrei lassan az egész rendelkezésre álló területet elfoglalják (31. kép.) és amelyről Dausz Gyula 1913-ban azt írta. „Az anyag feldolgozás több géptelepen történik, melyeknek hajtására közel 1000 lóerő alkalmaztatik." Égetés 8 körkemencével és 2 lángkemencével történik „mégis 1200-nál több munkásnak nyújt foglalkozást, kiknek a gyár által létesített és fenntartott jóléti berendezések állnak rendclkczésükre."212 1883-1884. évi közgyűlési jkv. szerint „az üzleti év normálisnak tekinthető", eladtak 23272-000 téglát. 1890. év kiemelkedően Jó volt, ugyanis az osztalék a korábbi években részvényenként 2Ü F[. szokott lenni, ezt most 30-ra emelik. „Mindkét gyártelepünk Kőbányán és Rákoson az egész üzletév folyamán teljes üzemben volt." A két telepen gyártottak 32 millió darab téglát, „A különféle sajtolt és alaktégla gyáraink különlegességét képezi, mely már tágabb körök figyelmét is magára vonta." Az 1893- évi közgyűlés jegyzőkönyve szerint a Társulat ellen, több éven át folytatott adócsalás gyanújával, vizsgálatot folytat a Város. A közgyűlés ez ellen indítvány formájában tiltakozik, illetve az esetleges károkat és büntetéseket az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak személyes vagyonára hárítja. Az idők folyamán a gazdasági fellendülések és válságok az egész építőanyag-ipart is érintették, bár 1896-ban Maglódi úti telepén 400 munkást foglalkoztatott és gépeit 140 lóerejű gőzgép hajtotta.213 Az 1896-os millenniumi beruházási hullám után is volt egy visszaesés az építkezésekben. „A '90-es évek vége felé bealított építkezési pangás kellemetlen helyzetbe sodorta a téglagyárakat, mert termelésüknek átlag csak egynegyedét voltak képesek éveken keresztül eladni. Tíz évig tartott ez a tespedés." Ezt a Kőbányai Gőztéglagyár Rákosi (Maglódi úti) üzemegysége sem kerülhette el. Ezt bizonyítja egy „bizonyítvány" is, mely így szól: „Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten. Steinbrucher Dampfziegelei Gesellschaft in Pest. Budapest, 1901 márczius hó 9-én. VII. Erzsébet-körút 35. Bizonyítvány. Mely szerint bizonyítjuk, hogy Schmiedberger Ede úr 1883 (ezernyolcszáznyolcvanhárom;) február hó 1-től mai napig, mint első téglamester Rákosi gyártelepünkön volt alkalmazva; ezen egész idő alatt tökéletes szakértelem, megbízhatósága, lankadatlan szorgalma, pontos és lelkiismeretes munkássága által teljes megelégedésünket kiérdemelte úgy, hogy most midőn az üzem redukálása által és megszűnt hatásköre folytán állását elhagyja, bárkinek legmelegebben ajánlhatjuk. K. m. f. [bélyegző] Bálint"215 Válságos évek után megindult a fellendülés. A gyár termelése 1913-ban évi 55 millió darab volt. Termékek: Szárazon sajtolt dísztéglák, szárazon sajtolt pillér, iszapok pillér, fali és kazántéglák, tarka és fehér dísztéglák, orr, kút, kémény, különböző födém és szigetelő téglák. A Rákos vasútállomásról ipari vágány épül a Tárna és Gránátos utakon át egészen a Maglódi útig. A telek hátsó területén, a 38 méter mély gödrökből két szállítópályán megy az agyag a kér feldolgozóba. Végül a gödrök elérik a Gránátos utca vonalát, melyhez a túloldalon a KTTP gödrei is közelítenek. Ekkorra már a szomszédos szőlőtelep egységes területe is kisebb parcellákra bomlott. (31. kép.) 1922-hen az alaptőkét 8OOOOOO Kr-ra emelték. Í923. évi köz-gyűlésen „még mindig nem számolhatunk be a magyar gyáriparra nehezedő viszonyok lényeges enyhüléséről. A munkások folytonos bérmozgalmai, és napirenden levő sztrájkjai, valamint az anyagbeszerzés nehézségei hátrányosan befolyásolták a tégla és cserépgyártás zavartalan menetét. [...] Mégis sikerült [...] termelésünket '/3-ával fokozni. [...] Gyárainkban lényeges beruházásokat eszközöltünk. Építettünk szénraktárakat és víz-hűtőtornyot, ezeken kívül pedig óbudai telepünkön a MÁV óbudai állomásából kiágazó iparvágányt." Az osztalék kifizetésére az Angol Magyar Bank Rt.-t. javasolták. Az alaptokét duplájára, 16000000 Kr-ra emelték- Ezek a tökemelések azonban bizonyára nem a termeléssel, hanem inkább az inflálódó Koronával lehettek összefüggésben. 1924-ben még mindig késik „az általános viszonyuk jobbrafordulása", de a bányákból legalább kaptak elég szenet, és a termelést sikerült 30%-ai fokozni. „Gyártmányaink régi jó hírneve által fali-tégláinkat, különleges tégláinkat, és tetőcserepeinket nemcsak hazánkban, hanem annak mostani és régi határán túl is előszeretettei használják fel [..,] Gyáraink rekonstrukciós munkáit folytattuk, a Rákosi gyárunk egyik részét átalakítottuk villamos erőszolgáltatásra, ugyancsak a Rákosi gyárban építetünk munkás lakóházakat" Az 1923. október 23-i tőkeemelést sikeresen végrehajtották. 1925. évi közgyűlés szerint „az üzletév első hónapjaiban sikerült tégla és cserépgyártmányainkból nagyobb mennyiséget külföldre szállítani, a lefolyt év második felében a vasúti tarifa lényeges felemelésével ezen export lehetőségek |...] megszűntek. [..-] Jelentjük továbbá, hogy a kényszerűségnek engedve, óbudai gyárunkban munkáslakóházakat építettünk, hogy munkásaink elhelyezését és ezzel a munka folytonosságát biztosítsuk." Ekkorra már hirtelen] romlott a pénz ércéke, ezért lehetett a jóváhagyott mérleg egyik tétele a három éve felemelt tőkéhez viszonyítva, magas a „a munkások özvegyei és árvái segélyalapjára fordított 7000000-korona". 1926. október 25-i rendkívüli köz-gyűlésen elhangzik, hogy „az ipari üzemek koncentrációjának szükségessége egyik iparban sem vált annyira érezhetővé, mint az építőiparban. [,..| Jelenleg némileg enyhülő építőipari pangás [...] nem tette lehetővé az üzemei berendezések modernizálását és általában gazdaságos, rationális termelési módszerek meghonosítását. " Ezért a rendkívüli közgyűlés keretében „társaságunk elhatározta a Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) budapesti bejegyzett céggel való egyesülését olyként, hogy társaságunk a nevezett vállalatba minden cselekvő és szenvedő vagyonával együtt beolvad." A közgyűlés a cég nevét Drasche-Kőbányai-Tégla-Porcellán- és Agyagipari Részvénytársulat-ra változtatta. Ez után „A kőbányai gőztéglagyár Pesten Részvénytársaság a Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten cégbe való beolvadás folytán töröltetett" a cégbíróság nyilvántartásából. A beolvadás úgy valósult meg, hogy a KTTP, illetve tulajdonosa az Angol-Magyar Bank megvásárolta a Kőbányai Gőztéglagyár összes gyáregysegét.217 A Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten Maglódi úti területe ettől fogva a KTTP Jászberényi úti gyárának fióktelepe lett. Az ismert és a térképeken is általában használt név azonban a Drasche maradt. Megkezdődött a Jászberényi úti és Maglódi úti terület egységes felhasználása. A gyár egykori bányaterületének kimerülése következtében először az egykori Municipális területén szűnik meg a téglagyártás, már csak egy előkészítőbe viszik a kitermelt agyagot. Később ez a gyári részleg ís megszűnik, már a Venyige utca másik oldaláról szállítják a nagyteljesítményű kotrógépekkel kitermelt agyagot a Jászberényi úti részlegek felé. (31.,78. kép.) 1912-1920 között, és a KTTP-vel való egyesülés után is gyártottak STERO elnevezéssel egy szárazon sajtolt, nagyszilárdságú téglát. A gyár érdekes téglajele volt a KG - TGy betűkkel kiegészített, mozdonyi ábrázoló finom domborműves rajz. (80. kép.) Érdekes utójáték, hogy alig néhány hónappal a Kőbányai Gőztéglagyár megszűnése után, egy négytagú tőkéscsoport már 1927 januárjában ugyanezzel a névvel - Kőbányai Gőztéglagyár Pesten Részvénytársaság - új részvénytársaságot alapított. A névazonosság és a megszűnt, régi céggel való összetéveszthetőség miatt azonban a Cégbíróság az új cég bejegyzését megtagadta.
Kiss Pál Múzeum Tiszafüred
2008.08.01. - 2008.08.31. Bélyeges, címeres és monogramos téglák
A tiszafüredi múzeum gyűjteményébe több bélyeges tégla került be az utóbbi években. A hat legújabb falazótégla ugyanazon helyről, Tiszafüred, Nap utca 1. számú háztól, egy lebontott lakóház alapjából került elő. Az elbontott ház az 1884-es belterületi térképen már szerepelt, tehát legalább 130-140 évvel ezelőtt épült.
A vonatkozó becslések hazánk területéről mintegy 10.000-féle bélyeges téglát tartanak számon. Ismeretes, hogy a téglákon látható jelek egykor a tulajdonos azonosításra, a középkorban elszámolási segédletként szolgáltak. Később, a 18. századtól a jelzés egyre inkább minőségjelként is értelmezhető, amely a téglaégetés privilégiumát hirdette.
A téglabélyeg kivitelezése, illetve maga a jel önmagában is sokat mondó. Az eddigi kutatások szerint a csat, a szív, a hold, a csillag, a kereszt, a szigony, a pont jel használata akár 16-17. századi gyártásra is utalhat. A 17. és a 18. században évszám és monogram alkotta a téglabélyeget, a 18. század közepétől csak évszám, később csak monogram jelöli az egyes darabokat.
További érdekes technikatörténeti adalék, hogy a téglabélyegek a 19. századig a kézi és a gépi gyártású üzemekben is domborúak voltak. A fa téglaforma aljába vésett negatívot kitöltő agyag rajzolta ki a mintát. A 19. században jelentek meg a forma aljára szögezett fémbélyegzők, amelyek az agyagba benyomódva adták a jelet.
Kiállításunkon egy szívjeles és egy csillagjeles tégla képviselheti a legrégibb időszakot. A szívjelben egy "AO" monogram is olvasható. Előkerült továbbá "SI", "TT", "TB", illetve "GTR" monogramos, illetve bélyeges tégla. A szív- és a csillagjeles, valamint az SI monogramos tégla domború bélyeges. Hosszuk 29,5-30, szélességük 14,5-15, magasságuk 6 cm. Ez a métersorozat megközelíti a későközépkori (?) falazótégla 4:2:1-es arányát.
A C(G?)TR és a TB jegyek szintén domborúak, ám a betűk aljára erősített fémbélyegzők negatív nyomata is jól látható a felületen. A "TT" negatív jel, de a fémbélyegző lenyomata itt is jól felismerhető. Ezek a téglák összességében rövidebbek és magasabbak. Méretük 29-29,5 : 14-15 : 6,5-7 cm.
A készítés helyéről, illetve a téglaégetők tulajdonosairól eddig még hiányosak, illetve kiegészítésre szorulnak az ismereteink. A jelek azonosítása tehát még további feladatot jelent. Elgondolkodtató, hogy az épület a korábbi évszázadokban is többször átépített egykori római katolikus iskola és plébánia szomszédságában állott. Az egyazon épület alapjában talált többféle tégla arra utalhat, hogy az egykori lakóház építésekor több, előző korból származó, esetleg más épületből nyert, távolabbi vidékről (Dunántúlról, Pest, Buda környékéről) ideszállított téglát használhattak fel. A bélyeges téglák előkerülése tehát igen hasznos helytörténeti adalékkal szolgál egy-egy település történelmének tanulmányozásához.
Fejes Zoltán Hódmezővásárhely
2008.12.13.
Oroszlánlábas kályha és címeres tégla
Hódmezővásárhely - Az 59 éves vásárhelyi Fejes Zoltán szinte mindent gyűjt, de a legjelentősebb az öntöttvaskályha- és téglagyűjteménye. Százéves oroszlánlábas hisnyovici kályha is áll az udvarában, a kerítésre szerelt fapolcokon pedig az 1800-as évek közepéből származó Kossuth-címeres, valamint 1906-os évszámos téglák sorakoznak.
– A téglagyűjtés is a véletlennek köszönhető. Mikor húsz esztendővel ezelőtt hozzáfogtunk a közel százéves parasztházunk felújításához, különleges téglák kerültek elő. Kiderült, ezeket egykoron Károlyi gróf Nagymágocs környéki téglagyárában készítették – folytatta Fejes Zoltán.
Ugyanis számos nemesi család saját üzemében készítette az építéshez használatos téglákat. A második világháború előtt Vásárhelyen is több téglagyár és -égető üzemelt. Közülük a legnevezetesebb a Kovács-féle. A Damjanich utcában innen származó tégla is van, ugyanis ez olvasható rajta: K+HMV.
Fejes Zoltán legidősebb téglája az 1800-as évek közepén készülhetett az 1838-ban Pesten alapított téglagyárban. Erre még a Kossuth-címert is rányomták. Az úgynevezett téglabélyegeken szerepel még a gyártó neve, a gyártás helyszíne, illetve ideje. Az utóbbiból a vásárhelyi udvaron találkozhatunk 1906-ossal is.
