Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott 1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Úgy tűnik a szerencsi házassági alapján, hogy az apja neve ismeretlen, tehát az a házassági nem lesz meg. Ha 1915-ben született, akkor Budapesten csak 10 kerület volt, a mostani XI. kerület egy része is az I. kerülethez tartozott.
Emiatt most csak 11 kerület könyveit kell átnézni (azért, mert a mostani XI de akkori I kerületi közös részek a XI ker alatt vannak), de ahogy én néztem, nem minden kerületnek van meg arra az évre a születési könyve.
ez nekem is új lenne, bár egyszer volt olyan, hogy a bejegyzésben (református), be volt írva, hogy az esküvő a másik helyen volt.
Egyébként is valószínűtlen. Pl az egyik falu református volt, a másik katolikus, a katolikusból egy református hozzáment a református település reformátusához, persze, hogy csak a református bejegyzés volt, nincs katolikus bejegyzés...
A szövegben ugye eleve benne van, hogy "bizonyítványt vitt" ebből is gondolom hogy Debrecenben is van nyoma, hisz értelmezésem szerint akkor ott volt az esküvő.
Ilyen esetekben mikor ilyen szövegeket találtam mindkét helyen megtaláltam a házassági anyakönyvet. Igaz néhol + pár hétre, de megvolt. Vagy csak itt Hajdu-ban van szerencsém, nem tudom. Bár a Heves m.-i katolikus anyakönyveknél is hasonlót tapasztaltam.
Abban az esetben, ha egy adott település férfi tagja másik településből való lányt vett el tudtommal mindkét helyen be van jegyezve a házasság nem? Eddig mindig megtaláltam, ha ezt tapasztaltam.
Most Nádudvaron megtaláltam, de Debrecenben ugyanazon dátummal +3 hónappal sincs semmi.
A nádudvari bejegyzés szerint "Háromszori hirdetésből bizonyítványt vitt Lovas András v. Debreczenben Varga Demeter leányát Zsuzsannát" 1843 október 2.
A Varga Zsuzsanna keresztelési anyakönyve is megvan már és az édesapjáé is csak ez a házassági anyakönyv kellene hátha benne lenne a Lovas András apja neve, hogy minden kétséget kizárjak afelől.
1, Ha jól látom annyit biztosan tudni, hogy Kiss Lajos és Juhász Zsuzsanna leánya Zsuzsanna Sarkadon, az első kerületi 56. szám alatt született, és a házaspár esküvőjekor a vőlegény ugyanitt élt. A két fiútestvér is ebbe a házba született?
2, Ha örökbefogadott gyerek lett volna valamelyikük, azt jelzik az anyakönyvben. Legalábbis én erre láttam példákat
3, Ha feltételezzük, hogy Julianna volt az anya és örökbe fogadta a leányát a testvére és sógora, akkor valahol nyoma kellene, hogy legyen a saját Zsuzsannájuk további életének vagy halálának is.
4, Nézzen utána Julianna életének. Megérte-e a felnőttkort, lett férje és/vagy gyermeke Zsuzsannán (?) kívül stb.?
5, Nekem az a problémám a feltestvér-testvér felvetéssel, hogy akkor ugyanúgy nem lehet beilleszteni a többi rokont, hiszen a testvér ugyanúgy rokona volt a debrecenieknek, békéscsabaiaknak és budapestieknek.
Őszintén szólva, én úgy gondolom, hogy Kiss Zsuzsanna anyja Zsuzsanna volt, és a Julianna név elírás az 1923-as esketési anyakönyvben. Az azonos születési idő, az apa neve és az anya vezetékneve túlságosan meggyőző az anya keresztnevével szemben. Tudom, hogy a rokonokat egyelőre nem tudja hozzájuk kötni, de előbb próbálja az ő bejegyzéseiket megkeresni az anyakönyvekben, Hungaricana-n, Gyászjelentések adatbázisában, ADT+-on stb.
Ami az anyakönyvek védett időszakait illeti. A születésiek közül a levéltárakban még hat évig nem kutatható egyik sem. Igaz, hogy rokonságra lehet hivatkozni, de ahogy skoumi is írta, akkor, ha valaki tudja, hogy a felmenője hol és mikor született.
Amennyire én tudom, ez azt jelenti, hogy az egyensági vonalakat. Oldalágat már nem. És a kutatás alatt a "védett" anyakönyvek esetén nem a lapozgatást kell érteni, hanem az ún. ügyfeles tájékoztatást, amikor megmondod, hogy kit, mikor, milyen egyéb paraméterekkel és hol keresel, ők kikeresik a megadott bejegyzést és azt az adott bejegyzést megnézheted és kijegyzetelheted. De te nem lapozgathatod a védett időszakot, mert ott más személyek adatait is láthatnád, amire szabály szerint nincs lehetőséged. De nyilván majd a levéltár pontosabban felvilágosít, szerencsére nekem nem volt még ütközésem ilyennel eddig.
Josbig-nek:
Igen, nem fogalmaztam elég szabatosan.
Én azokra értettem, amit írtam, amik ún. védett időszakba esnek (mert nekem ez már "természetes", csak azt felejtem néha el, hogy másnak nem feltétlenül). Azt a levéltárban nem kutathatod, hacsak nem vagy tudományos kutató, viszont ezek jó része a FS-ön elérhető. Nem minden, és FS-ön sincs fenn minden, ami egyébként kutatható, de ennek meg más okai vannak.
"Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között."
Ez sem általánosítható, mivel én a saját településemen a halotti anyakönyvek közül az 1915-1933 közöttieket a Familysearch-on nem találtam meg, a Levéltárban pedig fellelhető. Ugyanígy jártam a XIX. századi református anyakönyvekkel, a Familysearch-on mindegyik anyakönyvi típusból több helyen évtizedek hiányoznak, addig a Levéltárban csak egy-két év nem található meg.
"A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók"
Ez nem így van, levélben kerestem meg az egyik levéltárat a családfám kutatásával kapcsolatban és azt a választ kaptam, hogy minden kutatható, amennyiben a saját családomat kutatom. Sőt még ha az is felmerül, hogy esetleg örökbefogadás történt azt is meglehet nézni, persze mindenki a sajátját. Jogszabály írja elő. Gondolom a hivatásos családfa kutatókra is ez vonatkozik ( egy kivétellel, ami az örökbe fogadásra vonatkozik.) Köszönöm az ajánlatot, de inkább magam és nem azért mintha nem bíznék a családfa kutatókba, azért mert volt egy rossz tapasztalat, ez nem tántorítana el, de az a biztos ha én nézem meg, mert ha pl. felmerül egy ponton, hogy merre tovább, akkor csakis az én fejemben van meg, hogy az emlékeimre és az ismert oldalág felől szűrjem ki, hogy melyik a valódi felmenő, teszem azt azonos nevek alapján. Megnéztem a családfádat nagyon alapos munka.
"Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten." sem.
A kutatható polgári anyakönyvek az anyakönyvi másodpéldányok, amiket csak 1895-1980 között vezettek. 1981. január 1-től nincs másodpéldány - így kutatható anyakönyv sincs... sajnos.
"na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve"
Erre se vegyél mérget. Éppen ma sikerült belefutnom, hogy egy személy születési és halotti anyakönyvében szereplő személy neve nem egyezik a házassági anyakönyvében szereplő személyével. A házassági anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető szerint náluk a helytelen név van berögzítve az anyakönyvbe (ami nem a levéltárban őrzött másodpéldány = másolat, hanem az eredeti)! Most tekergeti a nyakát, hogy WTF és mi a megoldás... (Nyilván van, vagy lesz, csak kérdés, hogy a rendszeren hogy verhető át és mikor...)
Tehát még az eredeti anyakönyvben is szerepelhet téves adat! így sajnos még az sem vehető készpénznek. És 1953-ban már nem bemondásra, hanem papírok alapján házasodtak a népek...
Sajnos 1907-1920/1925 között a házassági anyakönyvek nem tartalmazták (illetve nem minden esetben írta be az aktő) a születési helyet...
Egyházi anyakönyveknél meg aztán a papon múlott, mit rögzít, ebből a szempontból a református és a görög katolikus rémálom tud lenni - de van, amikor a római katolikus is...
Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között.
Értem, hogy elveszítetted a bizalmadat a családfakutatókban, de ha gondolod, azért keress meg, hátha...
Ja, ami lemaradt, hogy a Kiss – Juhász pároshoz azaz a leányukhoz Kiss Zsuzsánnához, nem tudom hozzákapcsolni a Békéscsabán, Debrecenben, Budapesten és etc. helyen élt rokonokat, akik ehhez az ághoz tartoztak, mert neki a két testvérén kívül Sarkadon semmilyen rokona nem volt, aki vér szerinti, csak itt ezeken a helyeken voltak rokonai. ( unokatestvér etc.) így arra a következtetésre jutok, hogy az ükszülők nem Sarkadon születtek.
