Hülyének nézel? Feltesztek olyan kérdést, amit évszázadok óta nem tudnak megválaszolni és felrovod, hogy nem adok választ? Már egyszer megírtam, tanuljon meg kérdezni, és lesz válasz! Provokatív kérdésekre nem válaszolok.
Aki nem ismeri a részleteket, megeszi! Kiemeled a kereskedőt, sőt említést teszel a kül- tagra. Tehát, úgy tűnik igazad van. Pedig itt a lényeg az "idegen" (nem varég, nem szláv!). Vasmernél: "м., укр. гiсть, род. п. го́стя, др.-русск. гость "гость, чужестранец, приезжий купец". Lihacsov egy értelmezést ad, és ez nem jelenti azt, hogy nincs több! Tehát Oleg mondásában az volt a csel (és mindegy, hogy megtörtént, vagy nem!), hogy a kijevieknek elfogadható színben tüntesse fel magát. És ez nem lehetett novgorodi varég, sem helybeli szláv, csak olyan, aki közel áll Aszkoldékhoz, és ezt a "magyar" szóban találta meg. Ez tény, így lett leírva, és lehet találgatni, hogy MIÉRT? De terelgetni, nem ildomos!
Persze érdemben semmire nem válaszoltál. (Pont úgy, mint Hernát kérdéseire: Milyen régészeti, genetikai (?) stb. adatok bizonyítják a magyarság 300+ éves tartózkodását az ukrán sztyeppéken??)
Szóval,
Milyen tény az, ami így átalakulhat?
Ki és mit manipulál a magyar őstörténettel kapcsolatban? A XXI. sz.??
"Mint a „podugorszkij) kérdésben. Kiragadod a „goszty” szó régi azonos alakúságát, kétféle értelmezhetőségét (vendég és kereskedő), ezt kinagyítod, elélvezkedsz rajta, közben a lényegről (az ugor/magyar értelmezésről) eltereled a figyelmet."
Ez arra volt kiváló példa, hogy be lehessen mutatni milyen minőségben készül a PVL saját fordítása.
(Ugye ez is előkerül érvként: a PVL saját fordítását használod.)
Semmi kinagyítás, terelés. Csak egy pontos megfigyelés és annak bemutatása, amit bárki ellenőrizhet. Nincs kétféle értelmezhetőség (lásd Lihacsov fordítását):
"И пришли к горам Киевским, и узнал Олег, что княжат тут Аскольд и Дир. Спрятал он одних воинов в ладьях, а других оставил позади, и сам приступил, неся младенца Игоря. И подплыл к Угорской горе, спрятав своих воинов, и послал к Аскольду и Диру, говоря им, что-де "мы купцы, идем в Греки от Олега и княжича Игоря. Придите к нам, к родичам своим"."
"Nem szoktam erőltetni a véleményemet, sőt vitázni sem szeretek. A mottóm is az: "Így is történhetett!" Persze nem hajtogatom mindig, hiszen úgy is látja, aki akarja."
Nem szereted a vitát, mert nem sok esélyed van benne.
A "véleményedhez" viszont foggal körömmel agaszkodsz, és még a legnyilvánvalóbb tárgyi vagy logikai tévedéseid sem vagy hajlandó elismerni.
Te is pontosan úgy akarsz a tájékozottságoddal és az "eredetien alternatív" meglátásaiddal villogni itt, mint Dzsaffar a könyvespolcával. A fura az, hogy egyikőtöknek sem esik le, hogy nem sok esélyetek van, mert ténylegesen nem igazán értettek a témához.
Mert az általunk vizsgált részletkérdésekben a precíz megközelítés igen lényeges. (Máskülönben úgy jársz, mint a fiatal medika, aki nem figyel arra, hogy a viccben a professzor melyik ujja lesz lenyalva :-D )
"Ezáltal nem a mondás jelentősége lesz a fő téma (hogy figyelembe kell venni a dolgok előnyeit és hátrányait is, illetve azt, hogy tüzetesebben meg kell vizsgálni, miről is van szó)"
Pont a lényeget nem értetted meg. Ki mondta, hogy nem kell megvizsgálni a másik oldalt is?
Sőt, tovább is mentem: vizsgáljuk a harmadik oldalt is, kellő alapossággal. És ez az alaposság hiányzik az alteres agyalásokból.
"Mint a „podugorszkij) kérdésben. [...] közben a lényegről (az ugor/magyar értelmezésről) eltereled a figyelmet."
1. Nincs semmi terelés. Max. a képzeletedben.
2. Van egy ősrégi forrás (Gedeonov), amely inkább magyarnak (bárminek) gondolta volna
Aszkoldot, mert nem volt hajlandó elismerni: az egy rusz (varjag) fickó volt.
Annyira antinormannista volt Gedeonov.
3. Egy alter meg kikukázza a XIX. sz. "érvet", és ezzel a badarsággal kíván érvelni.
4. Közben nyilvánvaló, a PVL írója a saját kora helyneveit (Ugor-hegy) helyezi be a történetbe.
Tehát az egész kijevi cselvetés -- ha volt egyáltalán ilyen -- semmit nem igazol ebből az ugor
"értelmezésből".
Ui.:
"...hanem annak bemutatása, hogy te tudod, hogy az érmének palástja is van."
Nem, ezt mindenki tudja, aki látott már életében érmét ;-PP
"Ilyenkor persze nem azt hajtogatod a sajátodról, hogy ez is csak egy vélemény a sok közül!" -- Nem szoktam erőltetni a véleményemet, sőt vitázni sem szeretek. A mottóm is az: "Így is történhetett!" Persze nem hajtogatom mindig, hiszen úgy is látja, aki akarja.
"Bár, én ezt TT-nek (Tudálékos tudományoskodás) nevezem. Valóban, az érmének van palástja is. A szólás-mondás oldaláról megközelítve, akár az érme harmadik oldalának is nevezhetnénk. (Ilyen alteresen!). "
Már megint átkereszteled a pontos terminológiát , csak hogy jobban passzoljon a mondanivalódhoz!(Ilyen Alteresen!)
" Ezáltal nem a mondás jelentősége lesz a fő téma (hogy figyelembe kell venni a dolgok előnyeit és hátrányait is, illetve azt, hogy tüzetesebben meg kell vizsgálni, miről is van szó), hanem annak bemutatása, hogy te tudod, hogy az érmének palástja is van."
Senki sem a vizsgálatot cáfolta, hanem azt, hogy nem kizárólag a te értelmezésed helyes. Ilyenkor persze nem azt hajtogatod a sajátodról, hogy ez is csak egy vélemény a sok közül!
" Személyesen voltam olyan ásatáson, ahol az ásatásvezető elmondta, hogy az egyértelműen olyan település, ami már a 8. században állt és még a kora Árpád-korban is megvolt. De ezt nem meri leírni, mert a "szakma" hülyének nézné.
De pl a kora Árpád-korinak azonosított telepek esetén sincs meghatározva az azt lakó népesség. 920-ban valaki honfoglaló, 1005-ben pedig már az unokája államalkotó magyar? Ugyan már! "
Takács Melinda:Egy kora középkori település a Nyírségben
Amúgy ez itt egy olyan település leírása, amelyik az avar korban és a honfoglalás korától az Árpád-korig is létezett és le merik közölni. Sőt még etnikai következtetéseket is levonnak megfelelő bizonyítékok és analógiák alapján.
Nem anedkdotáknak kell hinni, hanem a tudományos publikációknak!
Igen! Precízkedni, azt szeretsz. Bár, én ezt TT-nek (Tudálékos tudományoskodás) nevezem. Valóban, az érmének van palástja is. A szólás-mondás oldaláról megközelítve, akár az érme harmadik oldalának is nevezhetnénk. (Ilyen alteresen!). Nálad ez a fontos. Mint a „podugorszkij) kérdésben. Kiragadod a „goszty” szó régi azonos alakúságát, kétféle értelmezhetőségét (vendég és kereskedő), ezt kinagyítod, elélvezkedsz rajta, közben a lényegről (az ugor/magyar értelmezésről) eltereled a figyelmet. Ilyen volt ez a (jellemző) beszólásod is: „Legjobb tudomásom szerint egy érmének pereme is van :-P” Meg van színe, anyaga stb. is. Ezáltal nem a mondás jelentősége lesz a fő téma (hogy figyelembe kell venni a dolgok előnyeit és hátrányait is, illetve azt, hogy tüzetesebben meg kell vizsgálni, miről is van szó), hanem annak bemutatása, hogy te tudod, hogy az érmének palástja is van.
A népesség már jóval az előtt elindult és sokkal később is érkeztek még.
Ez rendben volna akár, a C-14 anomáliáktól eltekintve most, egy-két évtizeddel korábban is jöhettek magyarok, és egy-két évtizeddel későbben is. Ahogy ők régészetileg kimutathatók, az avar "túlélők" meg "megfelelő létszámban" nem. De már a 9. sz. elejéről sem. Hiszen ezektől a sirámoktól hangos az elkötelezett (de kutatói objektivitásukat megőrző) avar kori kutatók legfrissebb közleménye is (Szalontai, Szentpéteri).
olyan település, ami már a 8. században állt és még a kora Árpád-korban is megvolt. De ezt nem meri leírni, mert a "szakma" hülyének nézné.
Ne bolondozzon az úr: László Gyula tanszékvezetése és propaganda anyagainak a közre ömlesztése alatt/után ki a fenének volt "félnivalója" ?????? Továbbá ott az ADAM (= nemzetközi együttműködéssel összeállított avar kori leletkataszter a KM-ből, > 80 régész közreműködésével), benne 9. századi "túlélők" csak mutatóba'.
Ugyan már! A honfoglalók maguk több nyelvet beszélő konglomerátum volt
Miért is, amikor kifejezett nyelvi adat róluk éppen az ellenkezőjét adatolja (DAI 39. fej.):
"Ennek következtében a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket [a kavarok], és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is."
Azaz a hét törzs MÁR 1 nyelvű volt (korábbi csatlakozottak MÁR a Volga mögött -- "Levédiá"-ban -- elmagyarosodtak).
És akkor lásd még a Tihanyi Alapítólevél magyar helyneveit felölelő terület ( = DK Dunántúl) régészeti hagyatékát (Révész):
"HOFFMANN ISTVÁN a Tihanyi alapítólevél anyaga alapján elemezhető csaknem száz helynév kapcsán kimutatta, hogy közülük mindössze kettő olyan található, amelyek keletkezését nem a magyarból, hanem valamely más nyelvből magyarázhatjuk meg (2010: 230–231). Határozottan elutasította ugyanakkor KRISTÓ GYULA azon nézetét, mely szerint a fontosabb települések, tavak nevét a magyarok a szlávoktól vették volna át, akik a vizsgált térség (esetünkben a Délkelet-Dunántúl) alaplakosságát alkották volna. Régészként ehhez két dolgot szeretnék hozzáfűzni: az érintett területről teljes mértékben hiányzik a 9–10. századból bármely olyan régészeti lelethorizont, amelyet a Kárpát-medence más részeiről egyébként jól ismert szláv leletekkel rokoníthatnánk, kimutatható viszont a jellegzetes 10. századi keleti gyökerű régészeti hagyaték."
Révész (máshol): "A Kaposvár– Veszprém–Komárom vonaltól keletre nincs 9. századi régészeti emlék."
Azaz e magyar helyneveket a keletről jött honfoglalók adták.
Ma már világos, hogy a honfoglalás nem az a 4-5 éves gyors valami volt, az legfeljebb csak a politikai központ áttelepedése. A népesség már jóval az előtt elindult és sokkal később is érkeztek még.
Akár. Ennek mi köze volna az itt (nem) találtakhoz ??
"Ha valaki érdeklődik a téma iránt, nagyon könnyű áltudományos munkákba, hamis vagy kérdéses eredetiségű forrásokba belefutni az interneten."
Ezért fontos ez a topik is!
Gyakorlatilag a legfrissebb cikkekről, hírekről, viták stb. értesülhet az olvasó.
"Ha nem ragaszkodik ahhoz, hogy szerintem így volt, mert így kellett lennie."
Nem vitás.
"...hány százezer oldalt is kéne elolvasni ahhoz, hogy egyáltalán jogos kérdéseket lehessen feltenni a témában."
Ez már nem annyira egyértelmű.
Y százezer oldal -- főleg, ha emlékszik is rá az illető, meg érti is -- már bőven kutatói (!) szint.
Gondolj bele: pl. 200 ezer oldal, ez ~1000 könyv a magyar őstörténet témakörében! Sokkal reálisabb a MŐT sorozat megismerése: 6 db x 150 o., hiszen sok benne a kép. Mondjuk, 2 hónap alatt még munka mellett is abszolválható, innen meg már sokkal célirányosabban tud tájékozódni az érdeklődő.
