Ma lement a finomítása a cseresznyének és a meggynek. 65 és 67 fokosak lettek, kb 4 és 3,5 liter Ha jól számolom, meglesz mindkettőből az 5-5 liter pálinka.
Érdekesség, elpárlat gyakorlatilag nem volt egyiknél sem! 10-10 liter alszeszből lejövő első fél deciket kiöntöttem, de nem éreztem rajtuk a határozott előpárlat jegyeket.
75-77 fokon indult meg, a cefrében anno nem volt cukor.
Kifejezetten minőségre mentem, 50 fokig az előpárlat kivételével minden ment a középbe, onnantól kb 3 dl-ként teszteltem. A cseresznye lement 40 fokig, a meggy 45 fokra, amikor már inkább nem erőltettem, mert "mintha" éreztem volna "valamit". Utópárlatokat gyűjtöm, újra lepárolva majd ágyaspálinka lesz belőle.
Még van 20 liter kajszi alszeszem. Ha ebből is lesz 10 liter I. osztályú pálesz, akkor egy évig biztosan nem lesz munkanélküli a májam! :-)
Ja és a személyeskedésedre direkt nem reagálok, nem akarok itt sem trollkodásba belemenni sem veszekedni veled.
Nem érdekel kinek mennyi pénze van főzőre, az sem érdekel Te milyen mellett döntesz, egy tényt közöltem, hogy a keverőnek van haszna dupla falú főzőnél. Érdemben ezt cáfold meg tényekkel vagy nem érdemes ezt tovább feszegetni, nem annyira lényeges kérdés ez most főleg, hogy érnek a gyümölcsök. :)
Nem tudok mutatni ilyet. Egyetlen komoly gyártó sem jött elő ilyen kis üsttel. Leírtam már, mérnöki szempontból nem szükséges ilyen kis volumenhez (0-100l) dupla fal.
Nézd én két dolgot állítottam.
1. 50l-es nagyságrendben biztonságosan üzemeltethető alternatíva egy hatékony keveréssel és jól megépített üstházzal felszerelt szimpla 50l-es üst (söröshordó pl, mert annak nagy rádiuszos minőségi feneke van). Ha valaki magának épít pl. választható lehetőség.
2. Hasznos ám nem feltétlen szükséges felszereltsége a 100l-es dupla falú üstöknek a keverő, az elválasztás pontosabb lesz, a főzés hatékonyabb, aki magának épít főzőt és szervál egy motort valahonnan ez egy alacsony összegből megvalósítható extra, az egész macerához képest megéri.
Szilva cefre mennyire hajlamos megromlani? Múlthét szombaton cefréztem, élesztő, pektinbontó, 4 napig nyomkodtam a bundát, utána lezárva kotyogóval erjedt azóta nem nyitottam és főzésig nem is fogom, most már csak épp, hogy böffent egyet-egyet 2-3 percenként, tehát minimális a gázképződés, és ahogy néztem a fehér hordón már a bundát sem nyomta fel, valószínűleg megfordult, de jövőhéten nyaralni leszek, érdems lesavazni, vagy hagyjam így lezárva?
Mélg mindíg nem érted, de sabaj elmondom. Hobby szinten senki nem ad 5-800e Ft-ot egy dupla falu keverősért, mert ésszel él az ember, nem izomból, ahogy fújod a magadét. Iparinál ugye minél rövisebb idő alatt minél több alkoholt, és had jöjjön a következő főzés, a bekerülési összeg nem elsődleges szempont, így már összerakod?
Továbbra is azt mondom, a magán felhasználóknak nem kell a dupla fal mellé keverős, felesleges, a főzési idő nem éri meg. De azért, ha már ennyit foglalkoztunk a témával mutass egy-két 50-100L-es dupla fallal bíró keverőst a kereskedelmi forgalomból, mert ugye ha ennyire fontos biztos minden gyártó csinál ilyet is. (200-250eFt-os árig keres az átlag felhasználó, tehát ebben a kategóriában várom)
Egy kémiában igen jártas barátommal néhány napja megnézettem, megmértük: 5-6% cukortartalom
Hogyan mértétek?
A teljesen kierjedt cefre olyan, mint a sör vagy a szódavíz, telítve van széndioxiddal. Ez állás közben távozik belőle, de ez nem azt jelenti, hogy erjed.
40 literes adagokban tudom mert 50-es a főző. 11 liter alszesz jön le egy adagból úgy, hogy most 10°-ig engedem :)
Az első 5 liter kristálytiszta, a második 5 liter 25-ös átlaggal homály. Az ucsó liter megint tiszta és megkell mondanom most jó illatú, nincs mellékillat.
Ha refraktométerrel méred és 5-6 körül van akkor nyugodtan főzheted, már rég kierjedt. A gyümölcsök "nemcukor" szárazanyagtartalma 4-6 körül van. Egyébként a 3 hét az nagyon hosszú még a 20 fokos présházban is. Már akkor kellett volna főznöd, amikor patenttal lezártad....
Ahogy Kopasz Szuzukis írta, a naspolyát szotyósítani kell. Novemberre-decemberre a fán is megszotyósodik, de le lehet szedni még keményen is. Eddig kétszer csináltam belőle pálinkát, mind a kétszer október elején-közepén szedtem, utána gyümölcsös ládában szotyósítottam, 10-15cm magasan felhalmozva. Többféle gyümölcsöt szoktam szotyósítani, naspolyán kívül berkenyét, barkócát, vadkörtét. Szokták azt javasolni, hogy műanyag zacskóban, napon kell szotyósítani. Nekem ez még soha nem sikerült, mindig befülledt, megrohadt, megpenészedett. Csak a viszonylag szellősen tartott gyümölcs szotyósodott szépen.
A vadgyümölcsökre, és egyes egyéb gyümölcsökre gyakran mondják ezt a "meg kell, hogy csípje a dér" dolgot. Tapasztalataim szerint ez tévedés, egyszerűen csak idő kell ezeknek a gyümölcsöknek.
A legmunkásabb rész ezután a szotyós szemek darabonkénti kiválogatása. Kézzel alulról szétválasztom, és beleszagolok. A büdös, savanyú, penészes, stb. szemek repülnek a szemétbe. A jó szemek valóbak kissé almás-füstös, édes illatúak, és finomak.
Innen már minden egyszerű, pépesítéssel nincs gond. Teszek hozzá mindig pektinbontót, de van egy olyan gyanúm, hogy szotyóshoz már hiába. A magokat elég főzés előtt kiszűrni (bár elképzelhető, hogy maggal is lehet főzni). Ennyi.
Kihozatala meglehetősen jó, a szotyós gyümölcsök általában brutál édesek. Persze, nem mindegy, hogy a kihozatalt mire vetítem, hiszen a gyümölcs a szotyósodás során nyilván vizet is veszít. pálinka íze elég erős, karakteres, persze, vagy ízlik, vagy nem.
Első évben került egy penészes aroma a naspolyapálinkába. Akkor arra gondoltam, hogy sajnos, ez ilyen. Második évben viszont mentes volt a penészes íztől, úgyhogy előzőleg valószínűleg a cefrézésnél a szemenkénti válogatásnál nem voltam elég gondos. Úgy látszik, oda kell figyelni.
Sárgabarack az alany: 100 literhez 2 kg répacukor(szirup)+pektinbontó lett hozzáadva a forrás megkezdése után 2-3 nappal. (arról most ne vitatkozzunk hogy kell-e hozzá való cukor vagy sem)
présházban van tárolva végig a nagy meleg miatt, kb 15-20 fok között.
kb 3 hete lett békén hagyva, persze naponta kevertem, de már nem került bele semmi.
Az állaga már másfél hét után jó krémesnek, levesesnek tűnt illatra és ízre is a megfelelőt mutatta és kb 2 hét után patenttal le is zártam.
Majd figyeltem ez után is ahogy billegtettem az edényt, vagy kevertem nagyon minimális buborékok még voltak, tehát mégsem fejeződött be a forrás. (a patent nyitásakor nem volt benne nagy nyomás, nem púposodott az edény, ami még intenzív folyamatokat mutatott volna)
Van refraktométer, de sajnos a legelején nem mértem az anyag cukortartalmát. (ez nagy hiba volt, tudom)
Egy kémiában igen jártas barátommal néhány napja megnézettem, megmértük: 5-6% cukortartalom és azt mondta érzékszervi vizsgálatra rendbe van, de szerinte is forr még, tanácsára az adaghoz megfelelő fajélesztőt kevertem bele.
Másnap is mentem megkeverni és akkor az a minimális buborékolás is megszűnt. Ma pedig meg is mértem, de a cukortartalom maradt az 5-6 %-on. A nagyon híg levet nem dobta fel, de kb egységesnek tűnik alul és felül is a sűrűség.
A kérdés az lenne hogy a kész cefrében mennyi lehet a cukortartalom? Honnan tudom, hogy vihetem-e főzetni?
Nekem egyre inkább az az üzenete ennek a grafikonnak, hogy bármi lehet, készülék, cefre, ember függvényében, nem gondolom, hogy ebből kéne kiindulni kajszi főzéskor. :)
50°-tól 5 °-ként gyűjtöm,nem igen megyek le 35°alá,de általában 40°körüli az ami még belemegy a közép párlatba a többi up.Ezt az idén gyűjtöm ,majd a legvégén újrahasznosítom.:-)
Valhogy így vagyok magam is a kérdésel.Azt gondolom kell sok-sok tapasztalat ,aztán némi tudomány is ,de szeintem nem kell túl lihegnünk .Persze ez nem jelenti azt,hogy ne okosodjunk és ezekből ha jobbat tudunk kihozni akkor ne hajtsunk fejet ezen (tudomány előtt).:-)
Talán azért mert, (kisüstön) 80- 84%-kon indul a finomítás. Eddig 20-25 alá sosem tudtam lemenni. Harmincnál érezhető valami vezéraroma, de azt inkább a (kármentő) lepárlásnál érdemesebb kinyerni.
Hát, nem én dobtam fel a grafikonos dolgot, csak továbbgondoltam.
Akkor mi legyen a végső konklúzió az alszesz és a tisztázás során? Bármi lehet, és annak ellenkezője is? Használjuk a tudományt, vagy ne? Minél jobban beleásom magam a pálinkafőzés rejtelmeibe annál hülyébbnek és zavarodottnak érzem magam...... :)
Lefőztem tegnap a kajszit, az eredménnyel egyenlőre elégedett vagyok, de abban a tartományban nem jött nekem semmi extra most sem, a grafikon szerint ott szörpnek kéne jönni, ránézésre ezt nehéz lenne félre érezni. Édeskés valami van némi keserű beütéssel, kis fazék ízzel, bele sem raktam.
Lehet, hogy az oszloposon, 3 tányérral annyira kiherélték a közepét, hogy a végére torlódott a lényeg, amit a vizsgálat valami nagy felfedezésnek állít be.
Mivel 86.6%-tól már írja az uppot erre én is rájöttem. De azért a grafikon szerint még 30 körül is jócskán jönnek a kívánatos aromák. Akkor ez a kétlépcsősnél miért ne lenne így?
Amit feltétlen tudni érdemes: a naspolya csak némi fagykezeléssel, vagy hosszas utóérleléssel nyeri el végleges fogyaszthatósági állapotát. Ősz közepén-végén szedve még kemény állagú. A cukrot poliszacharidok formájában tartalmazza. A lebontásához szükséges enzim csak nagyon lassan, vagy 0 Celsius alatti hideg hatására szabadul fel. A gyümölcs több, kemény magot tartalmaz. Maghányad kb. 15%
Tehát érdemes kivárni a természetes puhulást, majd kíméletes magozóval kimagozni. Beoltás előtt érdemes még némi poliszacharid-bontó kezelésnek is alávetni (amiláz enzimes feltárás). Pektintartalma is igen magas, így pektinbontás is szükséges.
Íze nem túl karakteres, sima savanykás almára emlékeztető.
Érik a meggy,diólikör.Nem csináltam még ilyet,juniustól a gyümik mélyhűtőben voltak,de csak most lett pálinkám.Remélem a minőséget nem befolyásolja!