Detelics: Horvát név Detelić ['dêtelitɕ] /detelity/ alakban. Mint a linkelt térképen látható, Zágráb melletti Buševec a név központja. A mai szerbiai telefonkönyvben mindössze két találata van. A név az irodalmi horvát djetelina ’here | Trifolium spp.’ szó e-ző nyelvjárási (és egyben szerb irodalmi nyelvi) alakjából rövidült Detel névhez -ić képzővel alkotott apanév. Az irodalmi nyelvi Djetelić ['djêtelitɕ] /djetelity/ változat is adatolható a hercegovinai határ közeléből. A De- kezdetű az ún. e-ző, a Dje- a je-ző (vagy ije-ző) nyelvjárásnak megfelelő alak. A je-ző (je-ző) közép-délszláv nyelvjárásokat az alábbi térkép sárga (kelet-hercegovinai), sötétzöld (kelet-boszniai) és világosszürke (zetai-dél-szandzsáki) színei mutatják: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Shtokavian_subdialects1988_incl_Slovenia.png . Eredetileg ez volt a közös szerbhorvát nyelv alapja, és ezt megtartotta a horvát irodalmi nyelv annak ellenére, hogy Zágráb ezen kívül (e-ző kaj-horvát területen) fekszik.
> Kruskovczi, Kraskovczi, Ruskovzzi kod Drave
Az első és az utolsó alak mindenképpen azonosnak tűnik az irodalmi horvát kruška, Dráva menti kaj-horvát hruška ’körte’ szóból a magyar -ék családi többeshez hasonló jelentésű, de a szlávban egyben településnév-képző funkciójú -ovci képzővel, mai normalizált horvát alakja Kruškovci ~ Hruškovci lenne Magyar ajkon az ilyen szókezdő mássalhangzó-torlódás gyakran sima r-ré egyszerűsödik, ez magyarázza az utolsó formát.
A középső alak formailag származhatna a horvát-szerb krasiti se ’díszlik, szépül’ ige, ill. a krasan ’szép’ melléknév tövéből -k kicsinyítő képzővel előállt személynévből a fenti -ovci képzővel mint Kraškovci (vagy Kraskovci), de mégis azt hiszem, hogy ez elírás a fenti Kruškovci helyett.
A települést nem sikerült azonosítanom, de a harmadik alak „kod Drave” kitétele világosan a Dráva mentére helyezi. Végül is nem messze esik a Drávától Krasković, amelynek volt Krašković névváltozata is, de -ovci (vagy az ennek megfelelő egyes számú -ovac ~ -ovec) végű nem. Találtam Kruškovac települést, de az a Tengermelléken van, így nem alkalmas. Talán valami kiesebb helyről van szó, amely nem érte el a települési rangot. Mindenesetre az alábbi linkeken leolvashatók az egyes névalakok jelenkori elterjedései: Črljenec, Črlenec, Crljenac.
> a történelmi adatokból és a személynevek alaktanából megállapítható-e mely népcsoport /csoportok/ népesítette be ezt a vidéket
A két már elemzetten kívül feltűnő a Bunyevacz (hv. Bunjevac), amely egy Bácskában honos délszláv kisetnikum neve (vö. bunyevác).
A Guljas (hv. Guljaš < magyar Gulyás) és Borbás (hv. Borbaš < m. Borbás) a magyar érintkezés területéről, közelebbről leginkább Kelet-Szlavóniából ismert.
A Gorjanacz (< hv. Gorjanac tkp. ’hegylakó’) is kelet-szlavóniai centrumú [a jelenkorban], akárcsak a Begovacz (hv. Begovac < beg ’bég’). Az -ac vég miatt ezek nem kaj-horvát (nyugat-szlavóniai, ill. közép-horvátországi) eredetű nevek, hacsak másodlagosan nem váltak ilyenné.
A Dervár (< hv. Drvar ’fakereskedő; favágó’) foglalkozásnév földrajzilag indifferensnek látszik. A Veriga (tkp. ’lánc, bilincs’) kifejezetten Dráva-mentinek tűnik, de a közszói eredet miatt akár máshonnan is oda származhatott.
A Granyás (< hv. Granjaš) név is Dráva menti, de nem tudom hová tenni: látszólag a grana ’ág, gally’ szóból ered, de a képző nem világos. Ugyanakkor a hasonló alapról képződött horvát Granjak mellett van a magyarosodott Granyák Bácskában.
A Filip (vö. magyar Fülöp), Frankovics (hv. Franković tkp. ’Ferencfi’) nevek személynévi eredetűek, és bár a jelenkorban van jellemző (ény-szalovóniai, ill. é-dalmát) központjuk, de ennek ellenére nem látszanak alkalmasnak lokalizálásra. A magyaros írásmódú Golubics összemossa az irodalmi horvát Golubić és a kaj-horvát Golubič alakokat (mindkettő tkp. jelentése ’Galambfi’), de meglepő módon nincs köztük földrajzi eltérés, bár lehetne: mindkettő nyugat-szlavóniai (vélhetően az irodalmi nyelvnek megfelelően írják a kaj-horvát ejtésű nevet is).
Ui. A horvátországi névtérképeken, ha az előfordulást jelző körök fölé visszük a kurzort, akkor kiírja a tepelülés nevét és a nevet viselők számát.
Köszi. Az -ák miatt én is szlávnak gondoltam, de a tövéről lövésem sem volt. A "nem aggály nélkül" arra vonatkozik, hogy az ilyen "n" beszúrásra nem nagyon lehet motivációt vagy analógiát felhozni? Mivel magyarul ez csak nehezíti a kiejtést a Naszákhoz képest, ezért felteszem, hogy nem magyar környezetben mehetett végbe egy ilyen átalakulás. Viszont szlávban se lehet, mert az értelmes szót értelmetlenné tenné. De akkor milyenben? Németben?
Gyors válaszát köszönöm, Sok mindent felvetett a ebben, meg kell,hogy kicsit rágjuk a szempontokat. Kiegészítésként:
-az említett nyolc horvát településen főleg a „sto” nyelvjárást beszélik, de keveredik a „kajkavski”-val is. A mellékelt nyelvjárási térképeden a sötétzöld mezőben egy kis lila folt jelzi is.
-Kruskovczi, Kraskovczi, Ruskovzzi kod Drave-a.k.-be jegyzett származási helyhez kerestem adatokat a pécsi levéltárban, ezt találtam érdekesnek:
Köszönöm a választ, valóban sokat vártam, hogy összeszedjem az adatokat. Én is erre gondoltam, mert máshol is jártam így. Úgy tettem ahogy javasoltad és word-ben megírtam. Most legalább tudom kívülről :) ...
"... Cs-..-ac: ča-horvát (Dél-Horvátország, Dalmácia, Burgenland)" felsorolás kiegészítendő azzal, hogy "és C-...-ac: minden más horvát és szerb nyelvjárás".
Czerljenacz: Nem vagyok a délszláv dialektológia szekértője, így ne tudom pontosan lokalizálni a név származási helyét, annál is inkább, mivel az alakok, amelyeket megadtál – Csrnejac; Cerlenec,-ac; Cserlienecz,-acz; Czerlenacz; Cerljenatz; Czerljenatz; Czerlyenatz; ill. Czernenko, Crljenko – e tekintetben teljesen ellentmondóak. Azt kell gondolnom, hogy a név alakja nem annyira az elnevezettek szűkebb pátrájára jellemző, hanem a lejegyző pap nyelvváltozatára.
Ez a név annyiban pedig jó lenne a feladatra, hogy négy olyan pont is van benne, amely alkalmas a nyugat-közép-délszláv diarendszerben való elhelyezésére. Ezek: (1) Az első hang c /c/ vagy č /cs/? (2) Az r után /l(j)/ hang van-e, vagy más? (3) Ha l van, akkor az kemény /l/ vagy lágy /lj/? (4) Az utolsó magánhangzó /a/ vagy /e/? Lenne egy plusz (5) pont is: szótagalkotó /r/-e a második hang vagy /er/ hangkapcsolat? Ez utóbbi azonban itt nem alkalmazható, mert a korabeli magyaros helyesírás akkor is <er>-t tűnik írni, ha szótagelkotó /r/ hangzik.
Én a szerb-horvát / horvát-szerb irodalmi nyelvet ismerem úgy ahogy, valamint a Mura menti horvát (történelmi névvel: szlovén) nyelvjáráshoz vannak anyagaim. Ugyanígy a szlovén irodalmi nyelv mellett a Rába menti szlovén (történelmi névvel:vend) dialektus sajátosságairól tudok.
Ennek alapján a (2) pont miatt kizárnám a szlovént [azzal, hogy lehetnek olyan szlovén nyelvjárások, amelyek azért ismerik a črl(j)- kezdetű változatot].
Viszont a crljenac [tsr̩'ʎě:nats] /crljénac/ tájszó mind a szerb, mind a horvát szótárakba bekerült, a szerb szótáramba ’vöröshagyma; vörös krumpli; pirosrózsa’ jelentésben, az online horvát HJP ebből csak az első ’vöröshagyma’-t hozza. Ez a crljen [tsr̩'ʎěn] /crljen/ ’piros, vörös’ szó származéka, amely pedig az irodalmi crven [tsr̩'věn] /crven/ tájnyelvi változata. A Mura menti horvát dialektusban ennek a szónak črleni [tʃr̩'lεnɪ] /csrleni/ az alakja, amely az (1) és (3) pontokban tér el az irodalmiasított tájszótól, vagyis /cs/ és kemény /l/-et tartalmaz. Ha szlavón alapról képeznénk az irodalmias crljenac megfelelőjét, akkor előjönne a (4) pontbeli eltérés is, ugyanis az alak črlenec lenne.
Ha vesszük a http://en.wikipedia.org/wiki/File:Croatian_shto_dialects_in_Cro_and_BiH.PNG linken lévő tárképet, akkor a szókezdő č /cs/ a lilával jelölt kaj-horvátra (ide tartozik a Mura menti is) és a sötétkékkel jelölt ča-horvátra (ide tartozik a burgenlandi is) jellemző, valamint a što-horvát világos kékeszölddel jellemző [kelet-] szlavóniai nyelvjárásaira (amely nem a magyar történelmi értelemben vett szlavóniai). Az -ec végződés a lilával jelölt kaj-horvátra korlátozódik. A lágy lj : kemény l határa úgy tűnik, l. később, a kaj-horváton belül húzódik: Zágrábban már irodalmiasan lágyan ejtik, Varasd környékén (Novi Marof-ban) már keményen.
Mindamellett személynévként nem kell a ’vöröshagyma’ a köznyelvu jelentésből kiindulni, hanem a haj, a bőr vagy a viselet színére utaló ragadványnév lehet (mint a magyar Vörös ~ Veres) crljen ~ črl(j)en ’piros, vörös’ melléknév -ac ~ -ec kicsinyítő képzős származékaként. A szinonim -ko kicsinyítő képzővel eltérő, de azonos értelmű névváltozat képezhető, amely így kiadja az említetted ragadványnevet. Az ebből az alapjelentésből eredetö horvát vezetéknevek listája itt található, a szócikk végén, a „◊ pr.” felirat után (a neveket zárójelben a gyakoriság és a jelenkori helyszín (város, vidék) követi, a magánhangzókon lévő ékezetek nem részei a helyesírásnak (hangsúlyjelek), és az aláhüzott z betű valójában r̀): http://hjp.novi-liber.hr/index.php?show=search_by_id&id=f1tnXRI%3D
A „feladat” tehát megtalálni a névalakok közül a legeredetibbnek látszót, és annak alapján elhelyezni a fenti koordinátarendszerben: pl. C-..-ec Kelet-Szlavónia, Cs-..-l-..-ec: északi kaj-horvát (Nyugat-Szlavónia) Cs-..-lj/li/ly-..-ec: kaj-horvát (Közép-Horvátország), Cs-..-ac: ča-horvát (Dél-Horvátország, Dalmácia, Burgenland). — De ezzel magadra hagylak.
NB. Az -l(j)- helyetti -n- biztos, hogy másodlagos tévesztés, a crljen ~ črljen ’piros, vörös’ szóhoz hasonló a crnjen ~ črnjen ’elfeketült’ szó hatására.
> kérdésem az"elküldöm" gomb megnyomása után eltűnt. meg előhozható- e ez
Tegnap este nem voltam elég kifejtő. Hosszabb „semmittevés” után „lejárhat” az oldal, azaz a webszerverek nem tarják érvényesnek azt, amit nekik küld a böngésződ. Ilyen „semmittevés” a weblap egy mezőjébe való irkálás is, mert azt csak a te böngésződbe folytatod, a webszerver szempontjából azonban ilyenkor nem történik semmi. Egyes régebbi böngészők korábbi változatai (ha jól emlékszem, pl. az Operáé) a szöveges mezők tartalmát is elcache-elték (gyorsítótárazták), így ha a böngésző „Vissza” gombját rögtön megnyomtad, akkor visszanyerhető volt az elveszett tartalom. De ha azt csináltad, amit te, hogy ugyanott megkérdezted, hogy mit csinálj, akkor ez már nem volt lehetséges, mivel az új szöveggel a cache-ben is felülírtad a rési szöveget.
Ezért ha a böngésző szövegszerkesztő mezőjében írod a hozzászólást, akkor az „Elküldöm” gomb megnyomása előtt, ahogy valaki már korábban valakinek javasolta, célszerű a Ctrl-A (mindent kijelöl) és Ctrl-V (másolás) billentyűkombinációkkal a szöveget a vágólapra menteni. Így ha nem sikerül a tartalmat elküldeni, akkor a Ctrl-C-vel (beillesztés) az elveszett tartalom az újra megnyitott szerkesztőmezőbe beilleszthető.
Miszér: Adatot nem találtam rá, ezért a saját gondolataim következnek. A RadixIndex.com-ról jellemző elterjedési kép nem rajzolódik ki (vö. Miszér ~Miszer). Az EWUng. 1458-ból említ egy /miszer, miszér/-nek olvasható Myzer személynevet. Könnyen meglehet, hogy ilyen nevű személy leszármazottait jelölő képzőtlen apanévről van szó.
Az EWUng. ezt a személynevet, h akérdőjellel is, de a régi magyar miszer szóhoz kapcsolja, amelynek eredeti jelentése ’egyiptomi’ volt (majd a XVII. sz.-ban ’horvát’, a XIX.-ben pedig ’rossz dohány’).A szó az (oszmán-) török Mısır közvetítésével az arab Mişr (مصر) ’Egyiptom’ földrajzi névre megy vissza. A direkt etnikai jelentésén kívül megfontolandó a végső soron azonos eredetű orosz мисюрка (miszjurka) szó tanúsága, amely ’a fejtetőt védő, körben láncszövésű résszel kiegészített könnyű fémsisak’-ot jelent. A magyarban a korai adatok ugyanígy haditechnikai összetételekben szerepelnek, mint pl. „miſziri kard” ’egyiptomi kard’. Így ilyen egyiptomi eredetű, vagy annak mintájára készült hadfelszereléssel rendelkező egyén is megkaphatta esetleg megkülönböztető névül.
A latin miser ’nyomorult, nyomorúságos, hitvány; gyötrő (pl. éhség)’, francia misère ’nyomorúság, baj, ínség’ szavakkal való összefüggést a Miszér név zöngétlen /sz/ hangja miatt zárom ki. Az igen ritka német Misser név átvétele sem valószínű (pl. a hosszú /é/ miatt sem).
Vakula: Vö. lengyel Wakuła, szlovák Vakula, cseh Vakula, ill. keleti szláv Вакула (Vakula), valamint horvát-szerb Vakula (Hv.) családnév. Képzőtlen apanév az azonos régi szláv személynévből. Ennek a személynévnek az -ula végződése kicsinyítő képző lehet. A Vak (Wak, Вак) alapnevet egyrészt a német Wacko (vö. mai német wach[sam] ’éber’) személynévhez kapcsolják, másrészt a latin vacatio ’mentesség, mentesítés; (katonai) szabadság; (terhek alóli) megváltás’ szóval összefüggő jogállási név rövidülésének.
Lengyelországban azonban a név keleti centrumúnak létszik, így meglehet azoknak van igazuk, akik a keleti szláv Вукол (Vukol < görög βουκόλος ’pásztor’) egyházi személynév alakváltozatának tartják, bár a magam részéről ennek csak Викула (Vikula) formájával találkoztak, Вакула (Vakula)-val nem. Ugyanakkor lehet, hogy ez a Викула (Vikula) névalak népetimológiásan az orosz бакуля (bakulja) ’fecsegő, bőbeszédű, avagy serény, mozgékony ember’ közszó hatása alá került – vagy fordítva.
A magyarországi előfordulásai (vö. Vakula) É-Szlovákiához (Kelebény/Klubina), Kárpátaljához (Alsókalocsa/Колочава, Ungvár/Ужгород) és Bácskához (Madaras, Szabadka/Subotica) kötődnek. Ez jelentheti az adott területen endogén keletkezést, de azt is, hogy a török után délre települt kelet-szlovákok, ill. ruszinok vitték a nevet horvát-szerb területekre. – Ez utóbbira utalhat az, hogy a jelenkori szerbiai (vajdasági) telefonkönyvi előfordulásai mellett a legtöbbször magyar(os) keresztnév áll, vö. http://www.11811.rs/BeleStrane/Index, ahol a „Prezime” mezőbe írandó a Vakula, majd a „Traži” gomb nyomandó meg.
Grasl: Vö. német Graßl, Grassl, Grasl családnevek, amelyek egymás írásvariációi. Ez bajor-osztrák -l kicsinyítő képzővel keletkezett a német irodalomból is ismerhető Grass ~ Graß személy-, majd családnévből. Ennek eredete hármas. (1) Ragadványnév a középfelnémet grāʒ ’dühös, haragos, heves’ szóból. (2) A lakóhely jellegzetességére utaló név a német Gras ’fű, füves térség, legelő’ szóból. (3) Lakosnév a (főként bajorországi) Gras, Graß, Grass helységnevekből).
Köszönöm szépen a segítséget Lvt-nek illetve Mezőbándinak! Még egy olyan kérdésem lenne, hogy a Roczer névnél az egyházi anyakönyvi kivonatban a személynek az apja már Rehacher-ként van feltüntetve. Ezt, hogy lehetséges?
A Dráva mentén, a lakócsai a.k.-ben kutatom felmenőimet. Ennek a településnek volt filiája a környék több, kisebb községe. Ezt a DrávasztárátólPotonyig húzódó nyolc települést, a pécsi egyházmegye adatai szerint,katolikus szlovin horvátok, nem kizárva a katolikus bosnyák keveredést sem, népesítették be újra az 1700-as évek elején. Egy tömbben éltek, így megőrizték szláv eredetű neveiket.
Az alábbi gyakori személyneveket találtam többek között:
Engem a gyakori Detelics és a ritka Czerljenacz érdekel.
Míg az elsőt csak Szentborbáson /Berlobas, Barnabás, Brlobas / említi az a.k., a Czerljenacz első három említésekor származási helyként – Kruskovczi-t, Kraskovczi-t, Ruskovzzi kod Drave-t jelölik /később ezt is Szentborbáson/.
A Czerljenacz szem.névvel kapcsolatosan a kedetektől /1747/ az alábbi változatokat találtam:
Tiringer: Vö. német Thieringer ['tʰi:rɪŋɐ] (No.) családnév, amely egyrészt a ma Meßstetten részét képező Tieringen településnévre, az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utaló lakosnév, másrészt a ’türingiai lakos, oda kapcsolatokkal bíró személy’, ill. ’Thüring nevű személy eszármazottja’ jelentésű német Thüringer ['tʰy:rɪŋɐ] név alakváltozata is lehet.
Roczer: Ez a RadixIndex.com-on Rőczer-ként kimutatható név formája lehet. Nem világos, hogy ez csak ékezet nálküli írásváltozat, vagy valóban /o/-t ejtettek benne /ő/ helyett. Ez a Rőczer a német Rötzer ['rœtsɐ] (No., Au.) családnév magyarosodása. Ez egyrészt a Rötz (No., Au.) helynevek egyikéhez képzett lakosnév, másrészt ’kenderáztató’ értelmű foglalkozásnév, harmadrészt ’kenderáztató mellett lakó’ értelmű lakóhelyi név.
Van német Rotzer (No., Svc.) családnév is, amely magyarázható az o > ö umlaut elmaradásával. Ezért a magyar Roczer név közvetlenül erre is visszamehet. Mivel a Rotzer név egyik centruma Svájcban van, így esetleg a Rötzertől eltérő etimológiája is lehet: pl. lakosnév egy svájci Rotz helynévhez. Hasonló mint a Nidwalden kantonbeli Rotzloch.
Ad Szondi Nemes Gergelly: Szerintem ez a Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor, Misztótfalusi Kis Miklós alakulatokhoz hasonló név. Ők mint Vitéz Mihály, Csoma Sándor és Kis Miklós születtek, de a környezetük a születési helyükkel megtoldotta a nevüket: leginkább azért, hogy a hasonló nevűektől megkülönböztessék őket.
Vélhetően tehát egy Nemes Gergely nevű emberről van szó, aki Szondról származott. A Nemes családnévről így ír Kálmán Béla: „Érdekes módon ezek [a foglalkozás-, tisztség- és méltóságnevek] csak a jobbágyoknál fordulnak elő. A nemesek közt egyetlen Császár, Király, Herceg, Nemes, de Bíró vagy Pap nevű sem akad a XVI. században. Ezek egyike-másika lehet gúnynév is, de lehet a király, a nemes vagy a pap szolgája.” A minap elhúnyt Hajdú Mihály szerint: „Később azután [a nemes melléknevet] a tiszteletre méltó, értékes, jó tartású, arányos termetű, szép arcú személyekre is alkalmazták. Így tehát nemcsak a nemesség tagjai viselhették [a Nemes nevet], hanem külső-belső tulajdonság alapján is családnév válhatott belőle.” Kázmér Miklós az alábbi motivációkat említi: ’a feudális társadalom kiváltságos osztályához tartozó személy [nemes ember]’ vagy ’kiváló, tiszteletre méltó, erkölcsileg magasrendű’, illetve ’nemes szolgája’.
Magam Kálmán Béla interpretációját érzem találóbbnak. Nyilvánvalóan nem jelent megnevező erőt, ha egy nemest Nemesnek neveznek. Sokkal inkább a ’jellemére, küllemére nemes’ vagy a ’nemes szolgája’ értelemből indulhatunk ki. Nemesi jogállással csak bocskoros nemesek esetén számolhatunk, akik együtt szántottak a jobbágyokkal, így a valóságban nem különültek el a paraszti társadalomtól, ezért annak elnevezési szokása alá eshettek.
Fata: Ez vélhetően azonos azzal a magyar családnévvel, amelyet Kázmér Miklós Fáta alakban hoz a szótárában. Ez azonos személynevű egyén leszármazottait jelölő képzőtlen apanév. Ez a magyar világi személynév már az Árpád-korban (a XII. sz. elején) adatolható Fata, ill. Fatha alakban. A személynév etimológiájára nem találtam adatot. A vezetéknév újkori magyar elterjedéséhez vö. Fata.
Preller: Német családnév, mai elterjedéséhez vö. Preller (No., Au., Mo.). Ez -er cselekvőnévképzős, viselkedésre utaló ragadványnév a régi német prellen ’üvölt, ordít, bőg’, ill. ’gyorsan (előre) halad, (előre) nyomul’ igéből.
Tor: Ilyen rövid neveket nehéz etimologizálni, mert sok nyelvben kialakulhatnak: ilyen esetben csak az adott család genealógiai kutatásával lehet a lehetőségeket szűkíteni. A névről egyébként semmit nem találtam, de én elsősorban német és magyar eredetre gondolok.
A német Thor [to:ɐ̯] (No., Au., Mo.), Tor [to:ɐ̯] (No., Au., Svc.) eredete kapcsán én egyrészt ragadványnévre gondolnék a német Tor ’balga, esztelen, dőre’ szóból, másrészt lakóhelyi névre a német Tor ’kapu’, ill. Tür ’ajtó’ szóból.
A Tor RadixIndexen látható újkori magyar előfordulásai nem zárják ki azt, hogy német eredetű legyen. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a magyar tor ’lakoma’ szóból eredő ragadványnév legyen, vagy az Árpád-kori Tor személynévhez kapcsolódó apanév. A magyar etimológiák ellen szólhat az, hogy a Kázmér-féle szótárba nem került be.
För: Az elvi megjegyzést l. az előző névnél. Én elsősorban a német Föhr [fø:ɐ̯] (No.) vezetéknév magyaros írásváltozatára gondolnék. Ez egyrészt a Föhre ’erdei fenyő’ szóval egyező lakóhelyi név, amelyet ilyen erdő mellett vagy benne lakó személy kapott. Másrészt alnémet területen ’barázda, árok, határ’ vagy ’gázló’ értelmű dűlőnévből lett lakosnév. Harmadrészt képzőtlen lakosnév lehet a fríz Föhr sziget, ill. a német Föhren, Föhrden, Fohrde, Voerde, Vörden települések nevéből. – Lehetne a német Förch [førç] (No., Au.) családnév magyarosodása is. Ennek egyik jelentése is ’erdei fenyőknél lakó’, a másik a Förch településnévhez kapcsolódó lakosnév.
A RadixIndexen nem mutatható ki. Mindazonáltal nem zárható ki az, hogy a német etimológiai mellett a magyar Für családnév alakváltozata legyen. A magyar Für név a fürj madárnévvel azonos: fürjészt, fürjvadászt jelölt, esetleg a külsejében, viselkedésében a fürjhöz hasonlító embert.
Wolf: Mezőbándi már részben válaszolt. Gyakori német vezetéknév, vö. Wolf (No., Au., Svc., Mo.). Az irodalom három etimológiáját említi.
1. Vad, veszélyes, bősz, kegyetlen emberre utaló ragadványnév a német Wolf ’farkas’ szóból.
2. A Wolf- ’farkas’ előtagú összetett német személynevek önállósult becézője. A jelenkorban leggyakoribb ilyen személynév a Wolfgang.
3. Lehet ún. háznév is. Ez a magyarban ritka, de német területeken a házszámozás előtt a házakat a nevük alapján azonosították. Ha pl. a házon festett farkas (németül Wolf) volt, akkor ez átvonódhatott a ház nevére, onnan pedig a lakosok is megkaphatták megkülönböztető névül.
Justin: A latin justus ’igazságos’ szóból származó Justinus egyházi személynév áll mögötte. E név magyar alakja a Jusztin, de mivel a név egyrészt nem sz-szel van írva, másrészt ennek a szentnek nem volt kultusza Magyarországon, így inkább a német Justin [jʊs'ti:n] (No., Au., Mo.) személynévre, illetve a belőle képzőtlen apanévként lett családnévre gondolhatunk. – Alakilag ezzel azonos a francia Justin [ʒys'tɛ̃] személy- és vezetéknév, de magyarországi névként több nagyságrenddel kevésbé valószínű, mint a német.
Bertók: Vö. Mezőbándit a 11777-esben, ill. engem a 1443-asban a Barta alatt.
Ensel: Vö. német Ensel [ɛnsl̩] (No., Mo.) vezetéknév, amely képzőtlen apanév, azaz egy azonos személynévű egyén leszármazottait jelöli. A német Ensel személynév a német Anselm (< germán *ansuz ’áz [isten]’ + *helmaz ’sisak; védőfelszerelés’) személynév rövidült formája.
Mile: Magyar, apanévi eredetű családnév azonos régi személynévből. Ez a régi magyar Mile személynév a Mil- kezdetű szláv nevek (< szláv milъ ’kedves, jószívű, szerető’, pl. Milan, Milorad, Miloslav, Milovan stb.) rövidülésének átvételéből és a régi magyar -e kicsinyítő képzőből keletkezett.
Nanszák: Nincs nyilvánvaló etimológiája (vagy én nem ismertem fel). A RadixIndex.com-on tájékozódva, található Nonsak név Nyíregyházán, amelyet én /nonszak, nonszák/-nak olvasok, mert a Verlustliste adatbázis, amelyben szerepel, gyakran tartalmaz német helyesírású névalakokat. Ennek sincs nyilvánvaló etimológiája, de szervetlen /n/ beszúrásával, ha nem aggály nélkül, de talán hosszá kapcsolható a Noszák névhez. Ugyanakkor ezen az oldalon adatolható a Naszak ~ Nászák névalak is Nyíregyházáról és Nagyszentmiklósról. Ez világosan az előbbi Noszák tovább magyarosodott változata, ahogy pl. magyar Naszály hegy < szláv Nosal ~ Nosál ~ Nosáľ név > magyar Noszály családnév.
A menet tehát Noszák ?> Nonszák > Nanszák vagy Noszák > Naszák ?> Nanszák magyarosodás lehetett. A Noszák név szláv eredetű, vö. szlovák Nosák, cseh Nosák, lengyel ritka Nosak, ukrán Носак (Noszak). Ennek a névnek az etimológiája kettős. Az egyik (és feltehetően a gyakoribb) a nos ’orr’ szó -ák nagyító képzős származéka, ilyen módon a szerb-horvát nosak ['nôsa:k] ’nagy orrú, krumpliorrú ember’ jelentésű közszó, bár ebben a nyelvben névként nem mutatható ki. A régi szlovákból is adatolható a nosák közszó ’nagy orrú ember’ értelme.
A másik jelentés a szláv (szlovák) nosiť ’hord’ ige származéka az -ák képző foglalkozásnévi használatával, ilyen módon a régi szlovák nosák köznév további jelentése a ’hordár; hátasló’.
A RadixIndexen kirajzolódó elterjedési mintázat alapján a magyarországi névalakok szlovák eredetűek lehetnek. (Nyíregyháza szlovák újraalapítású, Bácskában és Bánátban jelentős szlovák telepek találhatók.)
-----
Ha már szóba hoztam, a magyar Noszály ~ Naszály mögötti cseh nosál, szlovák nosáľ, lengyel nosal közszó (ill. az ezekkel azonos szláv név) szintén ’ nagy orrú ember’ jelentésű, csak egy szinonim képzővel.
Hát, aki képes elkérni 5000 forintot a Wolf vagy a Bertók etimológiájáért, azt orrba kellene vágni.
A Bertók a Bertalan személynév becézett formája, és ez lett azután családnév (vö. István - Istók).
A Wolf személynévből lett családnév, farkast jelent németül. Nem tudom, hogy németül létezik-e ma is személynévként, de magyarul anyakönyvezhető a Farkas. Gondolom ugyanaz volt a névadás motivációja, mint a magyarban: erős, bátor állat, esetleg totemisztikus megfontolások stb.
Justin - az azonos latin, egyházi személynévből ered.
Szondi Nemes Gergely - a név eredete és jelentése nem fog semmit elárulni az illető nemesi voltáról. Lehet, hogy ez egy Nemes Gergely nevű illető Szondról. Vagy a sok Nemes nevű családokat különböztették így meg: szondi Nemes, sánta Nemes, szőke Nemes, stb.
Én nem találtam adatot "szondi" előnevű és Nemes családnevű nemesi családra. Persze lehetett, de ezt nem a névetimológia fogja elárulni.
Az elmúlt két évben a családfámat kutattam és sok olyan név került elő aminek egyáltalán nincs magyar hangzása. Sok helyen próbáltam utánanézni és családfakutatónál is jártam, de egy névért elkérnek 5000ft-ot, hogy megmondja milyen eredetű és mit jelent! Szeretném az ön segítségét kérni, hogy a következő nevekről megtudja-e állapítani, hogy honnan vannak, vagy mit jelentenek?
Krajla: A RadixIndex.com Máramarosban mutatja ki. Ezért szerintem a román Craila név magyaros átiratáról van szó. Ez talán a román crai ’király; pásztorok választott vezetője’ szó származéka. Ilyen módon jelölhet a királynak szolgálattal tartozó, vele kapcsolatban álló stb. személyt, esetleg előkelősködő stb. viselkedést, öltözetet, illetve tisztséget (mint pásztorok választott vezetője).
Nem zárható ki azonban teljesen az, hogy a Krajla név mögött (de alkalmasint [részben] a román Craila mögött is) a német Kreile ~ Kraile, Kreiler név honosodása álljon. Ezek főként a Kreul ’kampós fokú villa’ név alakváltozatai (-er foglalkozás- v. apanévképzővel, ill. anélkül), amely ilyet készítőre vagy felhasználóra utal, avagy átvitt értelemben szúrós jellemre.
Valamint lehet a Stöckl/Stöckel egyik változata, mint például Schlögl->Schlegl, Schrödl->Schredl- a Nyugat-Dunántúlon, Pozsony megyében (utóbbi helyen éltek az én Stekl/Stekel/Stekli-őseim) ez bevett átírási módszer volt a németes neveknél. A elterjedtsége alapján szerintem ez a legvalószínűbb (a Stöckl-nek is ugyanaz a jelentése, mint a szóban forgó névnek). Steckl alig bukkan fel valahol a délnémet/bajor nyelvterületen belül, de a Stöckl-t akár "közbajor névnek" is vehetnénk, nagyon gyakori. Ausztriában inkább Tirolra jellemző, de felbukkan a Waldviertelben (NÖ) is.
A történelmi Magyar Királyság területén a mai Burgenland északi részén élt sok Stöckl/Steckl, a másik centruma Selmecbánya volt ide valószínűleg a középkorban betelepített bajor bányászok által került- ebben a városban találtam a legtöbb "Stekl"-adatot (mai magyarországi előfordulások: Pilisvörösvár, Dunaharaszti).
Személyes tapasztalat, hogy Bajorország "Berchtesgadener Land" nevű járásának déli részén gyakorlatilag minden 3. fogadóst/panzióst/éttermest Stöckl-nek hívnak.
Avramov: A RadixIndexen vajdasági előfordulásai vannak. Ez arra mutat, hogy a lehetséges források közül elsősorban a bulgár-macedón Аврамов (Avramov) név vehető számba. Ez a bulgár-macedón Аврам (Avram) ’Ábrahám’ egyházi névhez –ов (–ov) birtokos apanévképzővel alkotott, leszármazást jelölő apanév.
Ugyanakkor ugyanez a névalak lehet keleti szláv (orosz, ukrán, belorusz), mivel ugyanezekből az elemekből ott is képződhet hasonló családnév.
Grancsics: A RadixIndex.com szerint a magyarországi előfordulásai közül két északi (Esztergom, Sznetgyörgy/Svätý Jur/Szlovákia), egy déli (Pécs). Ezek közül a ma Szlovákiában található szentgyörgyi máig a Grančič név centruma. A mási szélen, egy nagyobb központ található Dél-Dalmáciában Grančić formában.
A kezdő G- miatt a két centrum közül a horvát lehet az eredeti: a török időkben volt horvát feltelepedés északra (a török után pedig fordítva). Magyar viszonylatban azonban közbeiktatódhatott elszlovákosodás.
A horvát név etimológiájáról nem találtam adatot. Nyilvánvalóan –ić apanévképzős alakulat, amely egy *Granac, *Granče alapszemélynévhez járult. Ez utóbbi vélhetően a horvát-szerb grana ’ág, gally’ szó kicsinyítő képzős származéka, vö. horvát-szerb grančica ’kis ág, áűgacska, gallyacska; kerti szarkaláb; turbánliliom; botsáska; <kedveskedő megszólítás, kb. galambom!>’ mint továbbképzett hasonló közszói alakulat. Ezt az elgondolást megerősíti a horvát irodalom, mivel a Trogrančić nevet a tri ’3’ és a grana ’ág, gally’ szavakkal kapcsolják össze.
Steckl: Vö. német Steckl név, amely a német Steckel (No., Au.) név bajor-osztrák változata. A délnémet változat elsősorban a német Steck (No., Au., Svc.) név –(e)l kicsinyítő képzős változata. A Steck név egyrészt ’durva, faragatlan’ értelmű ragadványnév a német Stecken ’bot, dorong, karó, cövek’ szóból. Másrészt a lakóhelyi név is lehet a német Steck ’elhatárolt legelőterület’ dűlőnévből.
Alnémet területen – ez a Steckel névváltozatot érinti, a Steckl-t csak későbbi „elbajorosodás” esetén – lehet a középelnémet steckel ’kissé sérült, kissé sértett’, illetve ’élemedett korú’ szóból származó ragadványnév is.
A név nyilvánvalóan szláv -nik képzős, de az Sc- kezdet nehézségeket jelent. A fenti szlovén alak arra utal, hogy a szókezdő S- ejtése [ʃ]. Így a szókezdet az Ausztriában Graz környékén máig kimutatható németes Skodnik névalak olaszosodott írásmódja lehet. Ez pedig a szláv Škodnik [ʃkodɲik, ʃkodnik] névből származik.
Ez utóbbi leginkább szlovén névnek tűnik, de Ukrajnában is előfordul (Шкодник), és a Škodný változata cseh és szlovák területen ismert (ezért nem zárható ki a valahai itteni –ník < –ný névforma sem). A név világosan a közszláv škoda (шкода) ’kár’ szó –nik (–ník, –ник) cselekvőnév- / tulajdonságnév-képzős származéka. Ilyenformán két szláv nyelvben közszó is: orosz шкодник (skodnyik) ’kártevő, károkozó’, szlovák škodník ’fejlődésben visszamaradt, hosszú, hegyes agancsú szarvas vagy őzbak; (régen) károkozó, gonosztevő’. Ezek a jelentések vélelmezhetők a szlovénban is a névadás motivációjaként.
Kedves LvT! A Volosinovszky névvel kapcsolatban tényleg nincs több mondanivalóm, ha esetleg nem egyértelmű a névvel kapcsolatos dokumentáció, ami a honlapon szerepel, majd a név viselője megbírkózik a helyzettel, nekem éppen elég a magam problémája:) A korábbi hozzászólásokból kiolvasható volt az a vélekedés, hogy Lengyelország túl messze van, ahhoz, hogy a név eredetének kérdése kapcsán komolyabban számba lehessen venni - legalábbis én érzékeltem valami ilyesmit. Mindenesetre ezért néztem utána, mekkora betelepülésről ír a szakirodalom, és meglehetősen engem is meglepett a magas szám. Így került látókörömbe a név. Különösen nem mélyedtem a család történetébe, csak a Kárpátokon túli betelepülés ténye volt érdekes számomra, de mindegy is, ezen már túl vagyunk. Viszont ami az Andruszki, illetve az Andruszewicz és az Andruszkiewicz családok kapcsolatát illeti, továbbra sem tudok mást mondani, minthogy a szakirodalom egyértelműen állást foglal a kérdésben, hovatovább személyre lebontva megjelöli a két család alapítóját Mikolaj személyében, aki az Andruszki vagy Andrzej Maciejnek volt a fia. Egyébként a szóban forgó Maciej, Zodejko, litván uraság leszármazottja lehet, akit a szakirodalom az 1413-as Horodlói Unió országházából ismer. Miután ezt leírtam, egy korábbi fordítás került a kezembe, amelyet újraolvasva, elbizonytalanodtam az előbbi kijelentésemet illetően. A fordítás kontextusából nem volt ugyanis teljesen világos, hogy az Andruszki, illetve az Andruszko ebben a szövegkörnyezetben keresztnevet is jelölhet. Bennem az Andruszki automatikusan a vezetéknév asszociációját keltette, miközben - elismerem - itt minden bizonnyal keresztnévként szerepel. Megtévesztő, ha nem elég figyelmes az ember: http://www.image-share.com/ijpg-2409-289.html Ekkor megpróbáltam tovább kutatni, hátha mégiscsak tisztázni tudom, tulajdonképpen mi is a helyzet, de egyértelmű válaszokra sajnos nem találtam. Az Andruszki és a másik két név kapcsolatának (Andruszewicz, Andruszkiewicz) megléte elbizonytalanodott - ebben minden bizonnyal neked volt igazad. Annyit azonban sikerült megtudnom, hogy az Andruski név eredetének magyarázatakor, két domináns lehetőség vehető számba: a már említett település (Andruchy) neve, illetve a szintén Andrzej (Andruszki, Andruszko) keresztnév. Ez utóbbi opció esetleg összefüggésbe is hozhatná az immáron vezetéknévként szereplő Andruszkit az Andruszewicz és az Andruszkiewicz nevekkel, de ez már nagyon hipotetikus lenne, hogy vajon - hasonlóképpen a két előbbi vezetéknévhez - ugyanaz az Andruszki (Andruszko) keresztnevű jó ember hozhatta e létre az immáron önálló vezetéknévként is megálló Andruszkit(?) Az Andruszewiczeket is a szakirodalom Volhíniához köti, de ha például figyelembe vesszük, hogy Jan Andruszewicz lucki püspöksége mellett, egy bizonyos ideig Kijev püspöke is volt - Kijev 1362-től a Litván Nagyhercegség, majd 1569-től a lengyel-litván unió része -, kiderül, hogy ilyen értelemben ukrán területekhez is kapcsolódik a család, ahogyan az Andruskiak is, akiket az 1528-as birtokösszeírásokban ugyan volhíniával hozzák összefüggésbe, de Siwik enciklopédiája ukrán területekhez (is) kapcsolja /skwirski/ ...úgyhogy ezt a szálat egyelőre lezártnak tekintem (esetleg megpróbálok kapcsolatba lépni lengyel családfakutatókkal, vajon ők mit gondolnak). Keresgélve a dokumentumok között, egy olyan olvasat is kirajzolódott, hogy az Andruski név kialakulásában a szóban forgó Andruchy település nem játszhatott meghatározó szerepet, hiszen Lesna ugyanúgy az Andruskiak birtokában volt. A neveket is fölsorolja, ahogyan követték egymást Lesna és Andruchy birtokok tulajdonosai, sorrendben: 1583-ban Andruski Iwan, majd őt követően Andruski Teodor, A. Simeion, A. Bogdan, A. Piotr, A. Hrehory és A. Ofanas. (A keresztnevekből is próbáltam - valamiféle! - következtetést levonni, de én úgy tapasztaltam, hogy itt is vegyes a kép, például Piotr a katolikusok egyik közkedvelt keresztneve volt, litvánoknál és lengyeleknél egyaránt szerepel, míg a Hrehory talán az ukrán Hrihorinak(?) lehet az alakváltozata.) Érdekes lehet itt még Kazimierz Pulaski Kronika c. könyve, mert míg a könyv tartalmi részében az Andruski alakot használja, addig a névmutatóban az Andruscy alak szerepel. Egy további érdekes momentumra figyeltem föl, találtam ugyanis egy Andruskit, aki a Ledóchowski családdal került kapcsolatba: 1.1.1.4. ?? Ledóchowska + Jan Andruski
http://www.genealogia.okiem.pl/ledochowski.htm Ez esetleg bizonyságul szolgálhat a család katolikus voltára, hiszen a Ledóchowski család elkötelezett katolikus családnak számít, ráadásul osztrák és lengyel nemesi családként tartják őket számon, és Volhíniából eredeztetik. Meglehetősen szétszóródott családról van szó - még Bécsben is megtaláljuk őket. (Átszaladva a családfán, kiderült, hogy magyar vonatkozása is van a családnak.) Érdekes lehet még a Lednicki családnév, amelyet Lengyelország volhíniai, illetve krakowskie tartományaiból eredeztetnek. A 19. század legelején költözött a család egyik ága Trencsén vármegyébe. Lengyel oldalakon ilyen írásmóddal is föltüntetik: Ledniczky - może od nazwy miejscowej Lednica (krakowskie, gmina Wieliczka), Lednicki - 1471 od nazwy miejscowej Lednica (krakowskie, gmina Wieliczka). A korábbi hozzászólásomban megjelöltem egy lehetséges forgatókönyvet a név eredetére, illetve módosulásaira:
Andruski/Andruszki/Andruscy (Kiindulási pont: Lengyelország) I I V Androszki/Androtski (Gyetvai Péter kiadványában az Andróczkyval kapcsolatban az Androszki és az Androtski is megjelenik, de ugyanakkor más, lengyel nyelvű oldalakon is fölbukkan az Androski írásmód:
http://www.stankiewicze.com/index.php?kat=44&sub=530) I I V Andróczky/Andrótzky (Az úgynevezett névmagyarosítás során, a név fölépítéséből adódóan, a leggyakoribb analógia érvényesül, hiszen a magyar nyelv nem tesz ilyen értelemben különbséget a lengyel és a szlovák között, legalábbis ebben az esetben nem érzékelhet különbséget, mert alakra ugyanolyan, mintha szlovák - vagy előzőleg szlovákosított - családnév lenne, így a -ski végződés tulajdonképpen kijelöli a névképzés további menetét, mint a leghétköznapibb szlovák nevek esetében, a –szki, -ski végződést -czky-ra,tzky-ra stb. cseréli.)
Érdekel, mi az a nyomatékos érv, ami kizárja ezt az esetleges forgatókönyvet, egy másik esetleges (akár szlovák v. horvát) forgatókönyv javára? (Ez olyan benyomást kelthet, mintha az alakra, hangzásra stb. majdhogynem teljesen egyező neveket/névváltozatokat mindenáron egy - végső soron - még bizonytalanabb értelmezés felé tolnánk, ami lényegében nincs is, hiszen az mégiscsak elgondolkodtató, hogy Gyetvai Péter, aki a Tiszai Korona-Kerület telepítéstörténete c. munkájában, melynek keretén belül több ezer családnév eredetét, előfordulási helyét vizsgálta, az Andróczky családnév esetében ezzel zárta a névvel kapcsolatos összefoglalóját: a név föltételezhetően származási helyre utal, de azt nem sikerült tisztázni. Nyilvánvalóan a név eredetének vizsgálata látókörén kívülre esett, mert azt gondolom, hogy a Kárpátokon innen, minden létező vagy valamikor létező jelentősebb települést ismerhetett. Meggyőződésem szerint, ez nagy valószínűséggel közvetett bizonyítéka lehet annak, hogy a név eredete a Kárpátokon túlról ered, hiszen ha lett volna elfogadható magyarázat, nyilván élt volna vele. (Egyébként a több ezer vizsgált családnév esetében, szinte alig találunk néhányat, amelynek az eredetét ne tudta volna meghatározni.) A Pólák(Polyák/Polják) becenévvel kapcsolatban, ha arra céloztál, hogy a '48-as események után divattá vált a lengyel, illetve szláv becenevek fölvétele, a mi esetünkben ez nem valószínű, hogy igaz lehet, hiszen mi olyan környezetben éltünk - éppen a "48-as eseményekből kifolyólag - , ahol ez meglehetősen elképzelhetetlennek tűnik.
