Nem a kép készítésésnek a helyszínét határoztam meg hanem a "milyen tejipari vállalat volt Budapesten" kérdésre válaszoltam, így tévedés nem állhat fenn :-)
Tévedsz! A Gumidani által belinkelt kép a Józsefvárosi tejvágányon készült. Ott fejtették le, majd mosták forróvízzel a vagonokat, egészen 1977-ig. A Bartók Béla úti üzemnek, saját kiszolgáló menete volt Kelenföldről.
Még annyi kiegészítés, hogy az állomás kb kikerülte ez a csúzda/ rakodó vágány. A képen nem felsővezeték van, hanem a rakodó magasabbik felén futó villanyvezeték oszlopai kezdtek visszahajolni az anyaföld felé..
Elnézést mindenkitől hogy OFF-olok, de csak rólatok tudom elképzelni hogy tán valakinél előkerül egy fotó, és nem egy mai gúgli link. Videót találtam hogy a MÁV-nál rakodnak, de az nem papírzsákos.
Ja, nekem is valami ilyen dereng, mert akkoriban már részt vettem betonozásba. Végül is elmenne ez is.(Mátraszőlősre kell IFA rakománynak a sóder tetejibe):-)
Én csak a 90-es évek elejére emlékszem, abból is a vácira. Barna csomagolópapír volt, a feliratozás meg talán halványkék. Lehet, hogy volt más színű is, esetleg a fajtáját is jelölhette színkód, de mi csak egyfélét tartottunk. Ja, és 50 kilósak voltak.
off :Vasláb nem román többségű lett, hanem a Lázár grófok tömegesen hoztak oda az ókirályságból jobbágyokat mert azok dolgoztak nekik a szabad székelyekkel ellentétben. Vicces volt amikor a Súgó barlangot keresve megszólítottunk egy embert útbaigazítást kérve , és amikor megkaptuk akkor elnézést kért a rossz magyarságáért pedig tökéletesen fejezte ki magát magyarul. . :-)
"ismereteim szerint a harmincas években már nem voltak vagonlakások Magyarországon."
Addigra már felépültek az ún. "fővárosi kislakásos telepek", például Kőbányán a Pongrácz út mentén, ahova a menekülteket, vagonlakókat költöztették. A Pongráczon a rendszerváltás utáni utcanevek (Vasláb, Doba) utalnak az első lakók származási helyére. (Mellesleg Vasláb az a település, Csík és Gyergyó között szinte egyetlenként, amely túlnyomóan román többségű lett).
Úgy gondolom, hogy az ellehetetlenítés és a (szervezetten végzett) kitelepítés között van fogalmi különbség. A módszer más, a cél és az eredmény persze ugyanaz.
Visszatérve a vasútra, ismereteim szerint a harmincas években már nem voltak vagonlakások Magyarországon.
Csehszlovákok. Már az 1920' -as évektől megkezdték a csak kizárólag német-magyar és szlovák nemzetiségek által lakott területek felhígítását cseh és morva földművesek betelepítésével. Az adott területen levő földeket először el kellett venni az eredeti tulajdonosától - miáltal az nincstelenné lett - és odaadni újonnan betelepítettnek. Nem írtam rosszul, a szlovákokkal is ezt művelték! Békeszerződés által tilos volt a "Kitelepítés", de ők mindvégig betelepítésre hívatkoztak. Mire jött a híres-hirhedt Benes Dekrétum, addigra már volt megfelelő hívatkozási alap. Csak 70 olyan településről tudnak a történészek, amik évszázadokig szintiszta magyar lakták voltak és 1941-re már sikeresen felhígították a nemzetiségekkel. Te szerinted a közel húsz év alatt nincstelenné tett magyarság hová tűnt? Amerikába mentek, da a többség idejött az Anyaországba. Elveszik a földjét, kirakják a házából és elküldik a jófenébe, mi ez ha nem kitelepítés?
1946-tól persze már "lakosságcserének" mondták a Szoci táboron belűl ...
Az egy fekete román ß@r volt. Szólóban jött, valahonnan a külső sokadikról rángatta elő őket, és úgy elhúzott, azt hittem a Nohab után vinni akarja őket.
Egy erdélyi magyar orvos 1960-as évekbeli börtön visszaemlékezéseit olvastam a napokban. Az egyik helyen írja, hogy amikor egy messzi rabkórházba szállították börtönorvosnak, akkor fogolyszállító kocsival utaztak, amit a személyvonatokhoz kapcsoltak le/fel. 3 napig utaztak. A leírás szerint a kocsi egyik fele volt a raboké, ahol a menetiránnyal párhuzamosan voltak az ülések, padok, középen is. Oldalt egyes ülések alatt volt a budi... Kilátni nem lehetett a kocsiból, vékony ablakok voltak, de azok is eldeszkázva, csak egy kis résen át jött be a levegő.
Érdekelne hogyan nézett ki egy ilyen kocsi, és főleg az, hogy vajon nálunk is volt-e hasonló rabszállító vagon? Bár Románia földrajzi és politikai adottságai is jelentősen különböztek hazánkétól, de attól még lehet, hogy az 1950-es években nálunk is voltak ilyen kocsik (a Rákosi-korszakban a KÖMI munkatáborokba ált. marhavagonokban vitték az internáltakat, foglyokat).
Azt esetleg lehet tudni hogy miért nem elérhető? Én még fizetnék is érte, ha elérhető lenne. (Lehet van még más is ezzel hasonlóképpen) Sajnos Piri Tamást nem ismerem személyesen, így az okokat sem mitől nem elérhető az oldala. Gondolom a honlap üzemeltetésének finanszírozását lehetne támogatni valahogyan. Vagy ez hülye ötlet részemről? No mindegy, csak hangosan gondolkodtam...
nem régiben szóba kerültek itt a Gax sorozatú kocsik. Most ezt találtam róluk az Építés- és Közlelkedéstudományi Közlemények 1958-ban megjelent II. kötetében.
OFF Kétségtelen, azonban az ARSz-4 sínleerősítés nem túl régi konstrukció, a 90-es években kezdték fejleszteni, a korai kétezresekben lett meg rá a tanúsítvány. A hozzávaló alj (módosított SSz-1, bebetonozott konzollal, SSz-ARSz névre hallgat) egyidős a leerősítéssel. ON
Ez a kép honnét van? Mert a látható részletek egy magyar G-kocsira utalnak. (az orosz kocsik általában 4-tengelyesek voltak és nem emlékszem alsó merevítőre)
Sikerült megtalálnom az eredetit, amit most újra szkenneltem:
A minőség továbbra sem sokkal jobb, de legalább nagyobb... :-)
Ezeket a kocsikat nem láttam használatban 96/97-ben. A timföld kiszállítása Tcs és 4 tartályos Uacs (ld. lenti fotó, ill, amilyen még sok szaladgál a Cseh/Szlovák vasutakon) kocsikban történt.
És ha már szkenneltem, itt van még néhány további, a gyár bezárása előtt nem sokkal készült kép:
Ezek pedig kicsit korábban, 1996 októberében készültek, ugyanott.
Tehát volt egy sorozat, amely "19641965-ben még Ra sorozatként készült ötven egységes mennyiségben a lengyelországi Swidnicza vagongyárában" (QuaBLA).
Ezekből párnak új tartálytestet csináltak a 90-es évek legvégén.
Üdv róbertke! Mind a két kocsi gyártásában részt vettem,sőt egy balesetes bige holdingos helyre állításával tegnap végeztünk.TVK -nak lett gyártva anno.
Ezek a kénsav szállító tartálykocsik kb. 90-es évek végén készültek a Debreceni járműjavító üzemében.Az alváz régi román gyártású,a tartály és szerelvényei teljesen új gyártásúak.
Pokoli lehetett azokat a vagonokat nagy ajtó nélkül takarítani, ha úgy jött ki a lépés. Valamelyik mellékelt írásban szerepelt, hogy, ha nem tudták kiszippantani, ki kellett lapátolni, aztán söpörni, hát a kis ajtókon köszönöm szépen. Hacsak be nem fújtak sűrített levegővel, aztán vártak egy félórát, amíg a szél elhordja a port, vagy ilyen időben kilocsolták slaggal, és akkor egy órát vártak, amíg megszárad, a legközelebbi hasonlót meg majd jövő nyáron...
Kösz. Érdekes, hogy ezen a kocsin középen láthatók azok a feliratok, amiket egyébként a kocsi két végére szoktak rakni. Hiába no, ahogy Bismarck kancellár mondta volt: "csak az ökör következetes". ("Nur der Ochs ist konsequent.")
Egy kis szemléltetés. Ezért kellett a timföld ömlesztett szállítását megoldani, ugyanis így néz ki egy jól sikerült zsákolás. Ez speciel még nem timföld, hanem bauxit. (A ládákban fúrómag-minták vannak, azért van rekeszekre osztva, mert a mintarudak mélység szerint követik egymást, egy jól sikerült kutatófúrás száznál is több ládából állhat.)
A bauxitot ilyen papírzsákokba gyűjtötték, mert hát por alakú, ahol megázott a lyukas tető alatt, ott már csak egy halom maradt belőle. Ezt fel kellett lapátolni, műanyag szemeteszsákokba átönteni, és egy másik raktárba összedobálni, ahol hely volt. Bármiféle azonosítási lehetőség ezzel megszűnt, kiselejtezni azonban nem engedték. Legalább rend lett, a bauxit ma is megvan. Egyszer majd kiteszem az összes képet a Bányászat-Bányavasutak fórumra, ide csak kóstolónak szántam néhányat.
Ahogy így elnézem, egész komoly a hasonlóság Istvántelekkel.
- Úgy gondolod, hogy a kocsi belsejében 5 darab az alábbi Móricz-ábrán látható rekesz van kialakítva?
Gondoltam, de úgy néz ki, hogy nem. Már arra jutottam, hogy hátha a kocsit a körbuktatón fejreállították, de, hogy kiszippantották a tetőajtókon keresztül, az nem jutott volna eszembe.
- Ezek alapján erős a gyanúm, hogy a kocsi belsejében nincs semmiféle hókusz-pókusz. Minden bizonnyal sík a rakfelület benne.
Ahogy a rajzot elnézem, úgy lesz az, illetve hullámos.
- Ezért a dízel- és villamos vontatójárművek, és az újabb személy- és teherkocsik alapléptékeként az 1:10 méretarányt választották, ami megfelelt a kialakuló nemzetközi gyakorlatnak is."
Amit természetesen nem folytattak, hanem áttértek a "lényegesen olcsóbb és kisebb helyigényű" M=1:1 modellek gyűjtésére?
Most erre mit mondjak? Az ember áll és néz, maximum annyit tud felhozni, hogy hát egy modellel mégiscsak bíbelődni kell, az 1: 1 pedig már megvan. Aztán, ha úgy döntünk, hogy se a "modellt", se a tárolóhelyet nem tartjuk karban, akkor olcsó is. A világ sok táján ezt nem értenék, ez közép-európai (közép-amerikai, közép-ázsiai, közép-afrikai) specialitás.
A Gax időnként szokott szerepelni a topikban, ezt most találtam; erre küldték a fényképeket.
Megtaláltam, a Gax kocsiról kéne sok fénykép, leírás, történet(gyárás, darbszám, tulajdonosok, selejtezések, szinte minden, kinek mi jut eszébe), minden magáncélra.
"Lovász úr már többször kifejtette, hogy egy jármű azonosításánál a gyári szám tűnik a leghitelesebbnek."
Igen, mégpedig az alvázba/főkeretbe ütött szám, szegény a haját tépte, hogy a HÉV-nél is, a nagyvasútnál is a főműhelyek teljesen ötletszerűen teszik vissza a gyári táblákat javítás után, nem mindig a sajátját kapja a jármű.
Ha jól látom, akkor hiányzik a Gax 599123, Gax 599124, Gax 599135, Gax 599141, Gax 599142 (5 db).
Ellenben megjelent a Gax 599151 - Gax 599156 (5 db)
Erre az átszámozásra nem találok magyarázatot. Na, mindegy. Számomra már inkább csak a padló kialakítása érdekes.
Lovász úr már többször kifejtette, hogy egy jármű azonosításánál a gyári szám tűnik a leghitelesebbnek. A pályaszámot, autóknál rendszámot, különféle érdekek mentén össze-vissza szokták variálni.
Remélhető, hogy a fehérvári javításkor talán olvashatóvá válik a gyári száma. Ha meg nem, akkor hülyén halunk meg.
Nos rátapintottál egy érdekes kérdésre, mert mielőtt levitték a kocsit Fehérvárra, a felújítást intéző illető rákérdezett, hogy ez tényleg a Gax 178241-es? És azt a választ kapta a HB szakértőktől hogy igen biztosan a 241-es.
Van olyan gyanúm, hogy korábban több kocsi is "lebegett" mint megőrzésre kijelölendő Gax, és végül emiatt került be a könyv kéziratába ez a másik szám a képaláírásnál.
Köszönöm. Az ember már annyi különféle vasúttörténeti írást olvashat, amelyek a nagy témát különböző szemszögből járják körül, hogy alig emlékszik arra, hogy miről, hol olvasott.
Ebből az írásból már kiderül a kirakodás mikéntje is. Ezek alapján erős a gyanúm, hogy a kocsi belsejében nincs semmiféle hókusz-pókusz. Minden bizonnyal sík a rakfelület benne. De azért örülnék, ha előkerülne egy fénykép a belsejéről.
Viszont felmerül egy újabb ellentmondás.
A Vasútgépészeti cikk és FA szerint az Istvántelken megőrzött 21 55 025 0 112-9 Ha pályaszámú kocsi eredetileg Gax 178241 volt. Ellenben a Vasúthistótia évkönyvben látható fénykép aláírása szerint ugyanaz a kocsi Gax 178213 volt.
" ...a korszerű járművek fejlődésének elhatározott nyomon követése modell-beszerzéssel ebben a léptékben már nem volt reális. Erre a következtetésre egyfelől a modellek méretei és kiállítási térigénye, másfelől a modellépítési költségek nagysága alapján jutottak a Múzeum szakemberei. Ezért a dízel- és villamos vontatójárművek, és az újabb személy- és teherkocsik alapléptékeként az 1:10 méretarányt választották, ami megfelelt a kialakuló nemzetközi gyakorlatnak is."
Amit természetesen nem folytattak. hanem áttértek a "lényegesen olcsóbb és kisebb helyigényű" M=1:1 modellek gyűjtésére?
1962.V.13.-án 14:00 órakor Mezőtúr állomás 7 sz. váltóján aláváltás miatt egy tengelyével siklott a MÁV Sun 473 459 psz. teherkocsi.
1963.VIII.2.-án Sellyén: MÁV Sun 473 230
1966.II.5.-én 9:55 órakor Kiskundorozsma állomás III. sz. vágányán a MÁV Sun 474 151+MÁV Ky 267 411 psz. teherkocsik ütközői összeakadtak, a MÁV G 151 822 psz. kocsi egy tengelyével kisiklott.
1966.X.5.-én 17:00 órakor Szentes állomás angolváltóján a MÁV Sun 473 717 psz. teherkocsi siklott.
1968-as MÁV vasúti kocsi jellegrajz albumban: MÁV Sun 473 656
1968.II.28.-án Békéscsabán selejtezésre vár:
MÁV Sun 473 247 gyártva Weimar 1914. önsúly 6 900 kg rev. Sm. 1965.XI.17.
MÁV Sun 473 560 gyártva Breslau 1917. önsúly 6 700 kg rev. Db. 1964.IX.15.
1968.VIII.2.-án 12:10 órakor Kunszentmárton állomáson a 7261 sz. vonat tolatása közben egy, a vágányon felejtett alátétfán egy tengelyével siklott a MÁV Sun 475 567 psz. teherkocsi.
stráfkocsi széles, lapos rakfelületű lovaskocsi, szekér. Félfordítás a hazai német strafwagn szóból; első eleme valószínűleg a straff (feszes, erős, szélesített) melléknévvel azonos.
Szinte biztos, hogy a nesselsdorfi dolog még csak próbálkozás volt. Libatollból pl. szinültig megrakható lehetett.
---------------
A stráfkocsi korrekt megnevezésére idősebb és műveltebb emberektől segítséget kérek. Az értelmező szótár - szerintem hibásan - társzekérnek nevezi. Szerintem azért hibás ez a megállapítás, mert a szekérnek nincs rugózása a stráfkocsinak pedig van. Tehát az nem szekér, mert az ilyen:
Ez a film fenékürítős kocsikat mutat, amelyek nagyon nem azonosak az 1953-ban Győrben gyártott kocsitípussal.
Nehezen tudok elképzelni olyan fenékformát, amely az egyik oldalt 5 kicsi, a másik oldalt 4 kicsi és egy nagy ajtóhoz terelné maradéktalanul az összes rakományt.
Ahogy nézem, az ajkai felépítményen mindkét oldalt 5-5 kis ajtó van. Lehet, hogy az Istvántelken őrizgetett már módosított kivitel?
Jó, de 2-2,5 tonna alatt a a stráfkocsi (ma is új szót tanultam) is összetörne. Mondjuk ez alapján semmivel nem lehetett telepakolni a konténtert. Lehet csak azért ilyen magas, hogy a rakodómunkásnak ne kelljen lehajolni...
Ha már a helyzet miatt oda kellett elküldeni, oly mindegy volt. Kissé morbid lett volna, ha oroszul írják rá. (egyébként közben azok alghanem a dzsipek meg a Shermanok feliratait silabizálták...)
Azt nem hinném, hogy alumíniumból volt, mert az akkor még igen drága anyag volt. (persze lehet, hogy kísérleti jelleggel készítették a dobozt - kerül, amibe kerül). Viszont mondjuk 2mm vastag acéllemezből plusz a pántok súlya nekem olyan 100-150 kiló jön ki. Az tényleg furcsa, hogy a teherautó hátsó kereke a rakomány kozepénél van, de nyilván a motor elöl meglehetősen súlyos volt.
A szekér helyett inkább a stráfkocsi szót használnám.
A konténert a képen látható emberek alapján kb. 8 m3-esnek saccolom. Ha azt igen könnyű, mondjuk 0,25 sűrűségű, áruval raknák tele, akkor is helyben lerogyna az a teherautó. Ha a konténer teljes egészében alumíniumból volt, akkor is lehetett néhány mázsa. A teherautóból pedig nagyon nem nézek ki 2-2,5 tonna teherbírást. De ha mégis, akkor pedig a súlypont kerülne veszélyesen magasra.
A nyitott fülke meg a lánchajtás alapján ez valami nagyon korai jármű, menettulajdonságok terén kb. az első képen lévő szekérrel lehetett egyenértékű. Szerintem pont ugyanannyira működőképes mindkét elgondolás, a fő kérdés a konténer üres tömege.
A konténerek kezdeti kísérleteinek egyikét lehet látni a nesselsdorfi képgyűjteményben.
Megjegyzem, hogy erős kétségeim vannak a képen látható teherautó mozgásképességével és stabilitásával kapcsolatban. Kb. olyannak érzem, mintha egy babakocsin látnék egy mosógépet.
A m. kir. államvasutak mozdony és vaggonkészlete a mult óév-december hó folyamán a következő mennyiségű és minőségű kocsikkal szaporodott: Mozdony 7 darab készült, amelyből 6 darab a tehervonatokra 1 pedig a gyorsvonatokhoz lőn sorolva és így összesen 2536 mozdony van. A postakocsik száma 3-mal, a teherkocsik száma pedig 268-al szaporodott. A jelenlegi állomány a személyszállító kocsiknál 6974, a teherkocsiknál 58.330-at tesz ki. Az 1901.év folyamán elszállítottak a gépgyárból 56 mozdonyt, 176 személyszállító kocsit és 1888 teherszállító kocsit.
A Gax 178xxx -> 21 55 025 0 xxx-x Ha kocsik rakodása hogyan történt?
A berakást még el tudom képzelni úgy, hogy surrantón keresztül a tetőn levő nyílásokba szórták az anyagot. A kirakodást pedig úgy kezdték, hogy a kocsik oldalán levő kisablakokat kinyitva lapáttal kikaparták amit tudtak, aztán a nagy ajtón bemenve kilapátolták a többit?
Igen, ez a "háztól-házig" szállítási forma egyik korai változata volt. A németeknél a két világháború közti időszakban ezt már eléggé reklámozták is, és ott nemcsak hűtött élelmiszert, hanem bármilyen árút vittek egységkonténerben egyik megrendelőtől a másikig.
Feri, ezek a kísérleti magyar konténerek, amiket "container szállítótartány"-nak, vagy csak simán "szállítótartány"-nak neveztek akkor. Semmi hadseregutánpótlásban nem vettek részt.
(Valaki zsinórban ezzel szórakozik, hagyjátok élni. Ilyenkor a dokik szabadságon vannak; ha visszajön, és felírja neki a Xanaxát, meglesz a kolléga mínuszolás nélkül is.)
Ezen a tényközlésen mi leminuszolnivaló van, hogy a parkba a Gax kocsi? Szerintetek ha az Aluminiumipari Múzeumba kerülne, ott fedett helyen lenne? Dehogy.
Komolyan nem értem. A múltkor a Gőzmozdonyok topikban azért ekéztétek a parkot, hogy nincsenek "kapcsolatai" járműfelújitáshoz. Tessék, ez egy ilyen "kapcsolat". Még várhatóan kettő másik teherkocsi is meg lesz csinálva. Most meg ez a baj?
Komolyan, ez az egész olyan, mint a viccbeli nyuszika, meg a sapkája... Ha nem csinálunk valamit - az a baj. Ha meg igen, akkor meg az...
Nincs. Miután a romcsarnokból való kivontatása után lelopták.- Párdon. "Megmentette valaki". A főtartóba ütött számok a homokfúvás után láthatóvá válnak majd.
Gax 178241 Győr MVG 1953
Ha 21 55 025 0112-9
80 55 117 9636-1
Mosonmagyaróvári Műkorundgyár timföld-szállító magánkocsija volt.
Rungenwagen der DR-Gattung Rmms 32 CFL 312 3 150 der Air Liquide
Diese Rungenwagen wurden im Jahr 1944 bei der Firma Wumag in Görlitz gebaut. Nach dem 2. Weltkrieg blieben 10 Wagen dieses Typs mit Luftdruckbremse auf dem Gebiet der CFL stehen. Sie wurden in die Nummernreihe 45401-45410 aufgenommen und später in die UIC-Nummernreihe 312 3 141-150 um beschriftet. Unser Vorbildwagen wurde ohne Rungen von der CFL Anfang der 70er Jahre an die Firma „Air Liquide“ in Hollerich vermietet. Er diente zusammen mit einem 2. Wagen dieses Typs zum Transport der in Metallgitterpaletten stehenden Gasflaschen. Die Wagen pendelten hauptsächlich zwischen Hollerich und NIEL / Belgien. Die Wagen wurden im Jahr 1977 durch moderne Ks-Wagen ersetzt. Der Wagen wurde von der Firma PIKO exklusiv für den Module-Club dem Vorbild entsprechend bedruckt und ist mit Gleich- oder Wechselstromachsen erhältlich sein.
A wiki szerint az Általad betett kocsi is abba a családba tartozik, mint az általam betett modell. A kép az Rms (1938) variáns, de modellről azt írják, hogy a DB Rmms 33 (PIKO 54462), ami a wiki táblázatában is szerepel háborús variánsként, 1942-es dátummal.
Hmmm. Érdekes... De biztos vagy benne? Nekem az oldal arányai mintha inkább az e-bayes modell képre hasonlítanának. A wikis képen az oldalfalak bordázata is másabbnak tűnik, a Ks kocsihoz hasonlóan. Vagy én látom rosszul?
Én úgy igyekeztem megjegyezni, hogy a jel kisebb része (a hegye) a kisebb dolog felé, a nagyobb része pedig a nagyobb dolog felé irányul. Pl.: egér < elefánt
Sokat nem tudok, épp csak kiszagoltam Fradiba A-ból B-be történő haladás közben, és akkor láttam, egy kocsit fotóztam csupán a vonatból. Mozdony nem volt rajta, legalábbis a Duna felőli végén nem - a túlsó végéig nem volt időm elsétálni.
Igazán nincs mit, nem én fejtettem meg. :) Találtam egy Cinkotán történt tehervonat utolérést 1966.08.09-én a két nappal későbbi Népszavában. Feltettem a csoportba, ha az adatközlő rábólint, akkor a dátum is megvan! :)
A Facebookon megszületett a megfejtés, egy nyugdíjas HÉV dolgozó emlékezett az eseményre. A fotó "...a Cinkotai Vontatási telepen készült 1967-68 között. Az Auras iparvágányán ami a telepen ágazott ki..." Személyvonat érte utol a Cinkota állomáson álló, de hossza miatt a bejárati jelzőn is túl lógó tehervonatot. A személyvonatot az M VIII 263 psz. motor továbbította, ezzel a kocsival kezdődött azután meg a sorozat főműhelyi felújítása Dunakeszin.
Annak idején amikor az 1902-es születésű nagyanyám a MÁV bérház udvarán a csattogós lepkéjét kergette, a "D" betű Tehervonati kalauzkocsit jelentett...:-)))
Valószínűleg ez a megoldás, mert a D a poggyászkocsik jele volt, és a kémény, meg az ablak is ezt támasztja alá. Mindenesetre nem lehetett egy kényelmes viselet...
Igazából nem tudom. Ezeket még a te újságból kiszkennelt fotód alapján csináltam, azért van egy kocsin a teljes felirat.
Aztán találtam a fenntrol.hu-n csatolt kocsit, ahol biztos van átjáró, mert olyan közel van a két kocsifél, hogy még ütköző sincs köztük. De arra a párosra a felirat úgy van felírva, hogy a MOZGÓ az egyik, a RAKTÁR a másik kocsin van.
Szóval innentől már nem vagyok meggyőződve róla, hogy csak iker kocsik voltak, és nem volt sima kocsi is.
A modellek nem finescale modellek, úgyhogy szegecsszámlálók kíméljenek. :)
- Tartálykocsin kívűl Különleges kocsi lehetett a hűtőkocsi; különféle állatszállítók; gyümölcsszállító; faszénszállító; nádszállító; bútorszállító; süllyesztett pőrekocsi; stb.
A 396 db különleges kocsi a Magyar Vasútforgalmi R-T.- DNyBV-hez besorozott kocsija volt (A DNyBV tulajdonosa a Magyar Vasútforgalmi R-T. volt, ezért ide sorolták be a járműveiket)
Ha egy töbör tényleg lefolyástalanná válik, (az eső által belehordott föld eltömíti a víznyelőt) akkor keletkezik a dolinató. Pl. Aggtelek és Jósvafő között a Vöröstó.
Egyetértünk. A "lefolyástalan" alatt (pontatlanul) azt értettem, hogy a töbörben/dolinában összegyűlt esővíz nem a felszínen patakként folyik el egy völgyön át valamilyen folyó felé, hanem (ahogy írtad) a legmélyebb helyen levő víznyelőn távozik a föld alá. Ott esetleg zsombolyt alakítva ki. Aztán barlangon át a mészkőhegy lábánál karsztforrásként bukkan ismét a felszínre.
Dani, a töbrök nem lefolyástalanok. Épp ez az, az aljukon van egy víznyelő, ahol a mészkőhegy barlangjaiba belefolyik a víz! (volt olyan ismerősöm, aki "tebernek" hívta :-))
Hű, nagyon jó!!! A magyar, 3-tartályos, világítógázos kocsikról alig lehet fényképet fellelni! (jellegrajz több is van) Sajnos a feliratozás ezen sem látszik. :-((
Ez egy nagyon szép vonal. Olyan 33 perc körül a táj tökéletesen szemlélteti az iskolában földrajzórán tanított Karszt-fennsíkot. Itt-ott látszanak a lefolyástalan gödrök (töbör).
Nekem úgy tűnik, hogy a ma is álló épület mindig is különálló épület volt, viszont az elbontott igazgatósági épület L alakú volt, és az látszik a képen.
Igen, a mai épült már egy csonk. Az épület jelenlegi végény (Márvány u. felőlin) volt a belső lépcsőház ami helyett a mostani épület közepére új lépcsőházat építettek, de hogy az épület kinézetét ne változtassák meg a külső ablakokat meghagyták, ahol voltak.
Szemközt a mai is álló üzemi épület (eredetileg vonalfőnökség vagy ilyesmi volt talán), ettől balra volt az igazgatóság. Vagy az is lehet hogy a két épület egybe volt építve?
Egyértelműen Déli pu. a helyszín. A fotós a Győri utcában állt, háttérben a Márvány utcai híd, jobb oldalt a háborúban elpusztult DV igazgatósági épület, ami a ma is álló emeletes üzemi épület mellett állt.
Tegnap találtam az alábbi képet egy régebbi lemezemre letöltve, címként IHO 2015 (Indóház 2015) ... erős a gyanúm, hogy a néhai Lányi Ernő hagyatékából lehet.
Déli pu. a kép szerintem, a lényeg a két vílágítógázos kocsi szemben a gázcsonkán.
Egy mozdonyvezető kolléga küldte a képeket: 95 55 9580 573-1 és 99 55 9580 576-4, az ISD Dunaferr Zrt. 55 tonna terhelhetőségű kocsijai Székesfehérváron.
Ez némileg urban legnd. A szovjetek az elfoglalt volt keleti lengyel területen, és Kárpátalján is gyorsan átszerelték széles nyomtávra a vágányhálózatot, kevés normál nyomközű szakasz maradt pár határátmenet körzetében.
Lásd éppen Záhony átrakó létrehozása: ahol át kellett mindent rakodni a széles orosz kocsikból a magyar normál nyomtávúba. A magyar határig már 1948-tól biztosan széles nyomtávú pálya volt.
Trófeajeles kocsi, valszeg német vagy magyar. T-xxxxx a pályaszáma, és látszik, hogy az eredeti pályaszámok át vannak festve a tartálytest melletti táblán.
Tehát lehet, el se hagyta a kocsi az ország területét (1947-es a kép!), és a járműrestitúció idején visszakapta az eredeti tulaj, vagy éppen a MÁV idegen eredetű, u-s kocsiként.
Köszi! Nem tudtam elolvasni a betüket. Egyébként réjöttem volna. :)
Tengelyátszerelt kocsi lehetett? Vagy beszálltak az oroszok is kocsikkal a normál nyomtávú fuvarba? (Értsd: Záhonyban orosz kocsiból orosz kocsiba fejtették át az olajat.)
Amúgy mivél én nerm gyűjtök pályaszámokat, ezért nem tudom, az idegen eredetű alacsony oldalfalú teherkocsik milyen pályaszámcsoportba voltak sorolva, úgyhogy azért kerestem úgy, hátha van valamilyen magyar kocsi lehet, de mivel láttam az u-t a sorozatjel végén, azért magam is sejtettem, hogy mégiscsak idegern eredetű....
Azt hiszem, a tehervonat végében álló, siklott 375-ös, meg az angyalföldi állomáson keletkezett tűz volt új. Azokról semmit sem tudok. A többi fotónál ismerem az eseményt - ha az adott fotót nem is láttam eddig -, néha jobban, mint akik a feliratokat készítették. Pl. a két BHÉV villamos mozdony nem Budapest és Székesfehérvár között horzsolódott, ahogy a felirat állítja, hanem Filatorigát állomáson.
Főleg akkor ugrott ez ki, amikor a kettő magasan rakott konténervonatot baleset miatt figyelmetlenül elterelték ..... azt ő is elvitte az első alacsonyabb hidat ...:-)))
Ahogy róbertke is írta vasutanként/vonalanként eltérő az űrszelvény. Erre a legjobb példa az offtopik személykocsik esetén korábban a kilátókocsik (dome car) majd az emeletes Amtrak Superliner kocsik, amelyek csak Chicagotól nyugatra közlekedhettek, keleten alacsonyabb volt az űrszelvény. (Egyedül a Baltimore & Ohio vonalán közlekedtek picivel alacsonyabb dome car-ok).
A kétszintes konténerszállítók miatt keleten is építik át a dolgokat, de miattuk nyugaton is volt tennivaló, lásd a kis "nyuszifüleket" pár alagútnál. :-)
@róbertke: emlékeim szerint az NMRA szabványban van régebbi űrszelvény is.
Köszönöm. Közben egy újabb érdekesség, német Tadgs kocsik javarészt 0844es sorozatba de van egy a szerelvényben ami 0843 Létezhet a félrefestés? Vagy ez valami egyéb dolog ismét?
Igen. Viszont 1994-ben, amikor még 30 55 537 1097-4 psz-ot viselt (5REV Db.30.11.87.), a sorozatjele Yg volt. Akkor volt rajta egy olyan felirat is, hogy
De igazából el vagyok bizonytalanodva, mert ha összeveted a fotómat ezzel a Googlissal, akkor látszik, hogy átalakult az udvar, de megmaradt a kocsi. Én azt gondoltam, hogy az átalakítással eltűnt a kocsi, mert az útról nem láttam.
Ha arra járok, megnézem, hogy mi a helyzet. Esetleg a képen látható információ alapján érdeklődhettek.
A jobb oldali: 42 55 217 9399-1. De ennek úgy néztem egy nagy lyukat vágtak az oldalába.
A bal oldalit még nem sikerült beazonosítani. Az látszólag jobb állapotban van, kevésbé rozsdás.
A mezőtúri 42 55 217 9151:
Futómű szempontjából ez áll a legjobban.
Szintén megtaláltam még korábban 42 55 217 8459-4-et és 42 55 217 9533-5-öt, de ezeket gondos kezek átfestették, és legutóbb mintha már nem lettek volna ott, ahol voltak.
f - felsővezeték g - gépészet (pl. segélykocsik) h - hídépítő k - salakos (régi számozási rendszerben) p - pályafenntartás r - hídmérleg s - szertár t - távközlés ü - Jjü
a fentiek mellett: l - lakó
egyéb (a "k" jelentése számunkra ismeretlen): Ykt - tűzoltó Ykv - vízszállító
Emellett előfordulnak eltérések is, leginkább trehányság miatt, mostanában pedig sokszor csak az Y-t írják fel.
Igen. Már vagy 3-4-szer betettem az üzemi kocsik sorozatjelét, úgy látszik hiába. :-) Persze most nem találom rákeresve a "sorozatjel" ill."sorozatjelek" szóra sem itt, sem a pft. topikban, te meg nyilván nem mentetted le. :-) De majd jön róbertke és belinkeli.... :-)
Amúgy a jjü-khöz ill. fűtőházakhoz tartozó kocsikat jelenti, ha jól tudom belső mozgatáshoz.
Csak azért érdeke az a bizonyos kocsmai Hkks, mert ott a képen látszott, hogy gyakorlatilag csak a kerékpárokat kötötték ki és az ütközőket szerelték le, a főkeret ép maradt, egyben a felépítménnyel. Esetleg menthető és újjáépíthető lenne, ha már anno 20 éve senki se gondot rá, hogy legalább egyet eltegyen megőrzésre...
Régebben gyakran látogattam Piri Tamás teherkocsikkal foglalkozó oldalát, most azonban már csak látogatnám de nem találom, és a böngésző előzményeit is hiába faggatom. Érdeklődnék, hogy létezik-e még és ha igen akkor mi ennek a linkje? Előre is köszönöm a segítségeteket!
Rengeteg Hkks van a Kiskunságban, sokan vettek errefelé teherkocsi felépítményeket. Csak a kis falunkban 4 db Hkks-ről tudok/tudtam, asszem mindről raktam már fel ide képet.
Kiskunmajsa környékén Hkks, Ichs, Ggs kocsik is vannak/voltak. Meg a környéken többfelé (Zsana, Zsombó, Szatymaz). Még mintha G kocsit is láttam volna, meg keskeny fedettet is.
Rt
A kis "u" betű nincs a kitevőben és aláhúzva sincs.
MTI-FOTO-754013
MTI-FOTO-1954761
.... tényleg igazad van, nem tudom miért hagytam magam megvezetni .. :-)) 
2018.07.17
2018.07.31
A MÁV vasúti kocsi jellegrajzalbum 1967-es és 1975-ös kiadásában ez a fénykép látható:
Közelebbről:
Ezekután következnek az újabb kérdéseim.
Lienzben láttam.
Jó harminc éve még létezett ilyen OPW fedett kocsi, eggyel tuti találkoztam is: 
Futómű szempontjából ez áll a legjobban.
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
