Abban az esetben, ha egy adott település férfi tagja másik településből való lányt vett el tudtommal mindkét helyen be van jegyezve a házasság nem? Eddig mindig megtaláltam, ha ezt tapasztaltam.
Most Nádudvaron megtaláltam, de Debrecenben ugyanazon dátummal +3 hónappal sincs semmi.
A nádudvari bejegyzés szerint "Háromszori hirdetésből bizonyítványt vitt Lovas András v. Debreczenben Varga Demeter leányát Zsuzsannát" 1843 október 2.
A Varga Zsuzsanna keresztelési anyakönyve is megvan már és az édesapjáé is csak ez a házassági anyakönyv kellene hátha benne lenne a Lovas András apja neve, hogy minden kétséget kizárjak afelől.
1, Ha jól látom annyit biztosan tudni, hogy Kiss Lajos és Juhász Zsuzsanna leánya Zsuzsanna Sarkadon, az első kerületi 56. szám alatt született, és a házaspár esküvőjekor a vőlegény ugyanitt élt. A két fiútestvér is ebbe a házba született?
2, Ha örökbefogadott gyerek lett volna valamelyikük, azt jelzik az anyakönyvben. Legalábbis én erre láttam példákat
3, Ha feltételezzük, hogy Julianna volt az anya és örökbe fogadta a leányát a testvére és sógora, akkor valahol nyoma kellene, hogy legyen a saját Zsuzsannájuk további életének vagy halálának is.
4, Nézzen utána Julianna életének. Megérte-e a felnőttkort, lett férje és/vagy gyermeke Zsuzsannán (?) kívül stb.?
5, Nekem az a problémám a feltestvér-testvér felvetéssel, hogy akkor ugyanúgy nem lehet beilleszteni a többi rokont, hiszen a testvér ugyanúgy rokona volt a debrecenieknek, békéscsabaiaknak és budapestieknek.
Őszintén szólva, én úgy gondolom, hogy Kiss Zsuzsanna anyja Zsuzsanna volt, és a Julianna név elírás az 1923-as esketési anyakönyvben. Az azonos születési idő, az apa neve és az anya vezetékneve túlságosan meggyőző az anya keresztnevével szemben. Tudom, hogy a rokonokat egyelőre nem tudja hozzájuk kötni, de előbb próbálja az ő bejegyzéseiket megkeresni az anyakönyvekben, Hungaricana-n, Gyászjelentések adatbázisában, ADT+-on stb.
Ami az anyakönyvek védett időszakait illeti. A születésiek közül a levéltárakban még hat évig nem kutatható egyik sem. Igaz, hogy rokonságra lehet hivatkozni, de ahogy skoumi is írta, akkor, ha valaki tudja, hogy a felmenője hol és mikor született.
Amennyire én tudom, ez azt jelenti, hogy az egyensági vonalakat. Oldalágat már nem. És a kutatás alatt a "védett" anyakönyvek esetén nem a lapozgatást kell érteni, hanem az ún. ügyfeles tájékoztatást, amikor megmondod, hogy kit, mikor, milyen egyéb paraméterekkel és hol keresel, ők kikeresik a megadott bejegyzést és azt az adott bejegyzést megnézheted és kijegyzetelheted. De te nem lapozgathatod a védett időszakot, mert ott más személyek adatait is láthatnád, amire szabály szerint nincs lehetőséged. De nyilván majd a levéltár pontosabban felvilágosít, szerencsére nekem nem volt még ütközésem ilyennel eddig.
Josbig-nek:
Igen, nem fogalmaztam elég szabatosan.
Én azokra értettem, amit írtam, amik ún. védett időszakba esnek (mert nekem ez már "természetes", csak azt felejtem néha el, hogy másnak nem feltétlenül). Azt a levéltárban nem kutathatod, hacsak nem vagy tudományos kutató, viszont ezek jó része a FS-ön elérhető. Nem minden, és FS-ön sincs fenn minden, ami egyébként kutatható, de ennek meg más okai vannak.
"Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között."
Ez sem általánosítható, mivel én a saját településemen a halotti anyakönyvek közül az 1915-1933 közöttieket a Familysearch-on nem találtam meg, a Levéltárban pedig fellelhető. Ugyanígy jártam a XIX. századi református anyakönyvekkel, a Familysearch-on mindegyik anyakönyvi típusból több helyen évtizedek hiányoznak, addig a Levéltárban csak egy-két év nem található meg.
"A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók"
Ez nem így van, levélben kerestem meg az egyik levéltárat a családfám kutatásával kapcsolatban és azt a választ kaptam, hogy minden kutatható, amennyiben a saját családomat kutatom. Sőt még ha az is felmerül, hogy esetleg örökbefogadás történt azt is meglehet nézni, persze mindenki a sajátját. Jogszabály írja elő. Gondolom a hivatásos családfa kutatókra is ez vonatkozik ( egy kivétellel, ami az örökbe fogadásra vonatkozik.) Köszönöm az ajánlatot, de inkább magam és nem azért mintha nem bíznék a családfa kutatókba, azért mert volt egy rossz tapasztalat, ez nem tántorítana el, de az a biztos ha én nézem meg, mert ha pl. felmerül egy ponton, hogy merre tovább, akkor csakis az én fejemben van meg, hogy az emlékeimre és az ismert oldalág felől szűrjem ki, hogy melyik a valódi felmenő, teszem azt azonos nevek alapján. Megnéztem a családfádat nagyon alapos munka.
"Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten." sem.
A kutatható polgári anyakönyvek az anyakönyvi másodpéldányok, amiket csak 1895-1980 között vezettek. 1981. január 1-től nincs másodpéldány - így kutatható anyakönyv sincs... sajnos.
"na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve"
Erre se vegyél mérget. Éppen ma sikerült belefutnom, hogy egy személy születési és halotti anyakönyvében szereplő személy neve nem egyezik a házassági anyakönyvében szereplő személyével. A házassági anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető szerint náluk a helytelen név van berögzítve az anyakönyvbe (ami nem a levéltárban őrzött másodpéldány = másolat, hanem az eredeti)! Most tekergeti a nyakát, hogy WTF és mi a megoldás... (Nyilván van, vagy lesz, csak kérdés, hogy a rendszeren hogy verhető át és mikor...)
Tehát még az eredeti anyakönyvben is szerepelhet téves adat! így sajnos még az sem vehető készpénznek. És 1953-ban már nem bemondásra, hanem papírok alapján házasodtak a népek...
Sajnos 1907-1920/1925 között a házassági anyakönyvek nem tartalmazták (illetve nem minden esetben írta be az aktő) a születési helyet...
Egyházi anyakönyveknél meg aztán a papon múlott, mit rögzít, ebből a szempontból a református és a görög katolikus rémálom tud lenni - de van, amikor a római katolikus is...
Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között.
Értem, hogy elveszítetted a bizalmadat a családfakutatókban, de ha gondolod, azért keress meg, hátha...
Ja, ami lemaradt, hogy a Kiss Juhász pároshoz azaz a leányukhoz Kiss Zsuzsánnához, nem tudom hozzákapcsolni a Békéscsabán, Debrecenben, Budapesten és etc. helyen élt rokonokat, akik ehhez az ághoz tartoztak, mert neki a két testvérén kívül Sarkadon semmilyen rokona nem volt, aki vér szerinti, csak itt ezeken a helyeken voltak rokonai. ( unokatestvér etc.) így arra a következtetésre jutok, hogy az ükszülők nem Sarkadon születtek.
Sajnos az 1980-as években halt meg Gyulán és ott lett eltemetve. Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten.
Van egy születési meg egy házassági anyakönyv, amelyben az anya keresztnév nem azonos ( a házassági az biztos, hogy az övé, mert Sajti Lajos volt a nagyapám ) na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve, mert ha Zsuzsánnának hívták az anyját, akkor a születési a jó, ha viszont Juliánna van írva, akkor a házassági anyakönyv szerinti a jó. ( és akkor születhetett bárhol.) mert a születési hely nincs feltüntetve, csak a lakhely, jó pár házassági anyakönyvet átnéztem abból a korból van ahol fel van tüntetve, hogy hol született ( még akkor is fel van külön tüntetve, ha történetes ott született, ahol házasságot kötött ( jelen esetben Sarkadon ) és sajnos van ahol nincs. Van két öccse, mindkettőnek megvan a születési és házassági anyakönyve ( ugyan abból a korból, nekik ( Juhász Zsuzsanna van feltüntetve és ott van a születési helyük is) és itt felmerül bennem, hogy lehet féltestvérek voltak, mert a Zsuzsanna nevű dédnagyanyámnak volt egy nővére és azt Juliannának hívták és lehetett az ő gyermeke is, csak a húga nevelte fel valamiért, de az is lehet, hogy a Kiss nevű dédnagyapámnak volt ilyen nevű testvére és annak a gyermeke vagy törvénytelenül született gyermek, akinek Juhász Julianna volt az anyja, minden lehetséges ) és persze az sem tisztázott, hogy az ükszülők hol születtek, mert csak a nevüket tudom és azt, hogy hol temették el, ami nem azt jelenti, hogy a Sarkadon haltak meg, mert ha valamelyik kórházban halt meg Pl. Gyulán, akkor már a Gyulai Anyakönyvekben van feltüntetve vagy esetleg máshol ( az egyik hozzátartozómat így találtam meg, pl. a Szolnoki Anyakönyvben, közben Sarkadon van eltemetve. Az biztos, hogy Juliánna volt a keresztneve az üknagyanyámnak az üknagyapám meg Juhász nevű és innentől bárhol lehet keresni. Szóval elég kócos, mert csak akkor igaz a megtalált felmenő, ha hozzá tudom kapcsolni az oldalági rokonokat. Jelenleg meglévő családfámhoz ( ami van ) nem tudom hozzákapcsolni. Ezért az a biztos ha személyesen teszem meg, amikor egyszer Magyarországra jutok és rászánok min. egy hónapot a kutatásra vagy többet, ha a szálak más országba vezetnek.
Arról, hogy két Kiss Zsuzsannáról (a Sarkadon, 1899-ben született és 1923-ban Sarkadon esküdött) bizonyosan meggyőződjék, azonos személy, vagy sem, két ötletem van.
1, Nézze át a sarkadi házassági és halotti anyakönyveket. Ha valamelyikben benne lesz a sarkadi születésű is, biztosan két különböző személy volt.
2, Próbáljon a rokonság alapján visszakutatni az anyakönyvben. Szerencsére a sarkadi házassági anyakönyvek 1945-ig, a halottiak 1975-ig kutathatók. Ha tehát, ismeri a rokonok életrajzi adatait (legalább a sírokon lévő dátumokat), és a rokonok közül valaki 1975-ben vagy az előtt hunyt el Sarkadon, el lehet kezdeni felépíteni a családfát és idővel meglesznek Kiss Zsuzsanna felmenői is.
Ami az orosz órát illeti, azért, mert a családtagok örökölték generációkon át, nem feltétlenül a családdal kellett, hogy bejöjjön az országba, számos, egyéb módon is bekerülhetett. Ami a budapesti levéltárat illeti, ha csak anyakönyvet szeretne kutatni, az egyházi anyakönyvek döntő többsége meg van a Familysearch-ön, és ezek érhetőek el Óbudán is. A polgári anyakönyveknél (főként, de nem csak, Pest megye kivételével) több anyakönyv kutatható a Familysearch-ön, mint a megyei vagy éppen fővárosi levéltárakban.
A családfakutató, akit megbíztál, nem vállal garanciát arra, hogyha bebizonyosodik, hogy hibás az általa feltárt vonal, díjmentesen újra kutatja egész hibás vonalat? Általában (jobb helyeken) szokás ilyet vállalni, én is teszek ilyen nyilatkozatot a munkáimhoz.
És ha vannak bizonyítékok a kezedben (nevek, adatok, címek stb.), ami igazolja, hogy a családfakutató félrement, akkor nyugodtan menj vissza reklamálni, hogy a család, amit kaptál, nem a tied és szíveskedjen javítani. ilyen esetben, amikor eltérés van közöttük, akkor a családfakutatónak illik magyarázatot adni arra, hogy mi alapján gondolja, sejti, vagy tudja bizonyosan, hogy az általa feltárt rekordok az eltérések ellenére is ugyanazt a személyt takarják.
Ami pedig a DNS dolgot illeti - bár kicsit más, mint a tied: volt praxisomban olyan kutatás nemrég, hogy az anyakönyvi adatok alapján feltárt ős és a megbízó által ismert ős neve, bár ugyanaz volt, mégsem egyeztek. Viszont rokonságban álltak. Mivel azonban az adatok a papírok alapján feltárt ősre mutattak, 150 év távlatából már nem lehet megállapítani, hogy a pap tévedett vagy a kedves rokon a mamával csapott egy görbe estét...
A születési bejegyzésekben négy lánytestvért találtam, egy Lujza sem volt.
Szerencsére előkerült a házunk födémjében elrejtett iratcsomag, benne egy olyan adásvételi szerződés, amiben ő is szerepel, és az feloldotta a kérdést, hogy két másik névvel keresztelték, amiket sosem használt.
A halottijában sincsenek benne, a sírkövén is csak a Lujza van.
A legelső gyereke Irma néven élte az életét, hat gyereket szült ezen a néven, ezen a néven halt meg, de az összes születésit átböngészve sem tudtam rájönni, Lujza néni melyik gyereke lehetett. Csak az segített, hogy a halottiban ott volt az életkora, merthogy őt is két másik keresztnéven keresztelték.
az újszülött személynevének (utónevének) a hagyományok szerint történő kiválasztása a családi közösségben. Befejező aktusa a → keresztelő vagy a → névadás más módja. A magyar keresztnévadás rendező elve az → apaági leszármazás, amely megköveteli, hogy az újszülött keresztnevét az apa családjában ismert és szokásos nevekből válasszák ki. Az egész nyelvterületen élt szokás szerint az elsőszülött fiúgyermekek rendszerint az apjuk keresztnevét örökölték, és ha apjuk nem volt elsőszülött, tehát nem az édesapja keresztnevét viselte, akkor az első gyermeket rendszerint apa nagyapja nevére keresztelték. Ezt a szokást annyira következetesen gyakorolták, hogy a keresztnév fennmaradása érdekében a meghalt nagyobb testvér nevét rendszerint az utána következő gyermek örökölte, bár gyakran attól félve, hogy a halott testvér nevére keresztelt gyermeket a név magával viszi, meghal más nevet adtak. A folyamatosság azonban így sem szakadt meg, mert a kimaradt keresztnevet egyik később született gyermek keresztnévadásakor pótolták. Ez volt a szokás a lányok születésekor is, az elsőszülött rendszerint anyja nevét kapta. Általában minden negyedik fiúgyermek és tizedik leánygyermek viseli apja, ill. anyja nevét. A fiú- és leánygyermekek kaphatták még (a gyakoriság rendjében) → keresztszülőjük nevét, valakinek a keresztnevét a rokonságból, a halott rokonok keresztnevét, pl. a tolnaibaranyai székelyeknél nagybácsik, nagynénik nevét stb. A keresztnevek választékát az egyházi előírások, a helyi névdivat, a keresztnévadás helyi szokása határozta meg. Az egyházi fegyelem előírta, hogy keresztnévadáskor a gyermek ne kapjon pogány nevet (keresztnév), vagy ha az egyházi regula sértette volna a helyi szokást, és mégis ilyen nevet adtak, másik keresztnévként fel kellett venni valamelyik szent nevét (védőszent). Ezt sok helyütt úgy érték el, hogy a keresztelést végző lelkész a gyermeknek születése vagy keresztelése napjának naptári nevét adta. A születés napjához közel eső naptári nevet (különösen nevezetesebb szentek nevét) egyébként is általános szokás volt adni, főleg a r. k. lakosság körében. Ezt a gyakorlatot színezte a mindenkori helyi névdivat, amelyet követve hol egy történelmi nagyság, bibliai személyiség (prot.-oknál elsősorban ószövetségi, r. k.-oknál újszövetségi nevek), a helyi földesúr, pap, tanító stb. nevére, vagy valamely divatnévre keresztelték a gyermekeket. A nálunk használt keresztnevek között előfordulnak bibliai (pl. Mária, Eszter, János, Gábor, József, Magdolna), görög (pl. Ágnes, Borbála, György, Elek, István, Lídia, Margit, Kristóf), római (pl. Júlia, Valéria, Antal, Kornél), germán (Ida, Gizella, Ernő, Egon), szláv (pl. László, Kázmér), ótörök (pl. Ákos, Álmos, Géza) stb. eredetű nevek is. Néhány keresztnevet magyar eredetűnek tekintünk, mint pl. a Tas, Árpád, Gyula, Előd, Gyöngyi, Emese neveket. A keresztnév történetileg megelőzte a vezetéknevet; a magyarság a 13. sz. első feléig egyelemű (keresztnév) neveket használt. Ekkor azonban a kibontakozó hűbéri társadalomban a vagyoni, családi és jogi viszonyok szükségessé tették, hogy a családi hovatartozás egyértelműbben kifejezésre jusson, az ingatlan tulajdonosát, örökösét pontosabban körülírják, megkülönböztessék a hasonló nevű személyektől. A körülírás először még nem igazi vezetéknév volt, hanem csak megkülönböztető név, de később ennek nyomán kialakultak, állandósultak a személynevek. A nevek előfordulásának gyakorisága koronként változik. A 1820. sz.-ban a leggakoribb férfinevek: József, László, István, Ferenc, János, Lajos, György, Sándor; női nevek: Mária, Éva, Erzsébet, Margit, Zsuzsánna, Ilona, Katalin, Anna voltak. A magyar lakosságnak mintegy 75%-a ezeket a neveket használta. A korábbi századok gyakori nevei közül addigra teljesen elavultak a Gergely, Benedek, Balázs, Ádám, ill. a Borbála, Dorottya, Orsolya, Krisztina nevek. A férfinevek száma a 1618. sz.-ban még 75 körül volt, a 20. sz.-ra 120 körülire nőtt. A női nevek száma a korábban említett korban még csak 3040 volt, a 20. sz.-ban ez a szám 150 körüli. A keresztnévadás szokásából makacsul tartja magát még ma is az apa és az anya nevére való keresztelés, de ezt egyre inkább lazítja, módosítja a változó népdivat. Irod. Benkő Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései (Magy. Nyelv, 1949); Kálmán Béla: A nevek világa (Bp., 1967); Ladó János: Magyar utónévkönyv (Bp., 1971)."
ja ha már nevek, mennyire kezelik az emberek hivatalosan az anyakönyvi bejegyzést.
Volt egy furcsa keresztnevű nő a családban, minden hivatalos iraton neve x, de ő mindenhol következetesen Máriának hivta magát, sírkőn, halotti értesítőn, stb.
A lányának ugyanezt a x nevet adta, aki szintén mindenhol Máriának hivatta magát.
Másik testvérek elvettek testvéreket, gyerekeik hasonló időpontokban születettek, és következetesen ugyanazokat a neveket adták. (persze ráadásul a házassági papírokon ezen a helyen nem jegyezték be a szülőket, így nehéz volt bizonyítanom, melyik gyerek ment férjhez)
Írásmódok családon belül is változtak, sch egyes gyereknél sima s lett, y végződés simán i-re majd visszaváltozott, a család egyik fele nevet változtatott a többi nem...
Nagyon. Minden keresztény családban ez volt a megszokott vagy elvárt dolog. Valahol azt olvastam, hogy a gondolatmenet valami olyasmi volt, hogy így az elhunyt gyermek tovább élt.
Legszélsőségesebb példám: a tízéves László meghalt. Egy héttel a temetése után megszületett a kisöccse, és a László nevet kapta.
Az én tapasztalatom szerint is háromszor próbálkoztak egy-egy névvel. Mondjuk ritka, hogy legyen alkalom negyedik próbára, de ha jól emlékszem, két családban is találtam rá példát, és mindkétszer negyedszerre már más nevet adtak.
Kutatásom során találtam olyan esetet, hogy ugyanazon szülők, ugyanazt a nevet adták két külön gyermeküknek is. Feltételezem (mivel csak születési anyakönyveket látok), hogy az első gyermek fiatalon, csecsemőként elhunyt és a néhány évvel később született gyermeknek ugyanazt a nevet adták.
Nincs. Az a család akikre gondolok az Némedi Károly koporsókészítő volt felesége Zakar Mária, én őket már nem ismertem, csak két gyermekét a László és Ilona nevűt. A László valamikor a 60 évek végén halt meg, az Ilona ha jól emlékszem a 70-es évek végén. Lehet volt több gyermek is, de azokat én már nem ismertem vagy nem tudok róla.
Köszönöm a választ! Nekem is oldalágban van egypár ilyen nevű. Egy jogász ( szintén Lászlónak hívták és a két fia anno a 60-as években külföldre diszidáltak ) és egy tanitónő.
Egy kérdés! Az ön ősei az 1800 évek közepén végén, véletlenül nem Némedi és Zakar nevűek egyrészről. Ha túl személyes jellegű volt a kérdés elnézést kérek.
Köszönöm az információt. Kérdezhetem, hogy honnan származik? Az internet-keresők nekem nem hajlandóak felköhögni semmiféle iskola-listát, és az 1890-es középiskolákról szóló törvényről is csak annyit találok, hogy létezett.
Most, hogy olvastam itt, hogy fellelhetők az iskolák is, valaki nem tudná megírni, hogy hol voltak Leány Polgári Iskolák az 1900 évek legelején, vagy hogy hol találok ilyen információt, mert abból esetleg következtetni tudok a nagyanyám valódi születési helyéről, mert ugyanis azt elvégezte és még idősen is tudott valamennyire németül ha nem is sokat, mert nem német közösségben élt.
Nem én tartom, hanem a családfakutató aki ezt találta, az, hogy ki volt az lényegtelen. Erről ennyit.
Én két lehetőséget látok: vagy az 1899-es születés nem ugyanaz a személy, mint az 1923-as házasság, vagy a családi történetek eredetét nem itt vagy nem ekkor kell keresni.
Ez pontosan így van, csakhogy ahhoz adatokhoz, amit én valószínűsítek, az az interneten nem található meg, csak gondolom a Budapesti Levéltárban lehetne összerakni. Azért a családi történetek és levelezések valami irányt mutatnak. A DNS-re vonatkozóan azért annyiban hihető, hogy ha valakinek az összes ősére azt mondja a kutató, hogy jelen esetben, mind Sarkadon született, akkor Dél-Keletet vagy Dél-Magyarországot tüntet fel a DNS cég és nem pedig lengyelt és szlovákot és stb. Azért ennyire be tudják lőni a területet.
" (Annyira kihágott az elemiben, hogy közelebb nem engedték volna be?)"
Akár
Nagyapám az egri ciszterciekhez járt, az apja is ott végzett, és módja volt oda íratni, tervei voltak a gyerekkel.
Nagypapa kicsit keresztülhúzta a számításokat.
Volt egy osztálytársa, akit az órán az apát méterrúddal úgy fejbevágott, hogy a srác kifordult ájultan a padból. Nagyapám kiakadt, kicsavarta az apát kezéből a méterrudat, és "Ne a gyengébbel kezdjen, hanem aki egyenlő erős magával!" felkiáltással hurkásra verte az apátot.
Irgalmatlan balhé kerekedett belőle, és mivel a cisztercieknek messzire elért a keze, az egész monarchiában lőttek az akkor sokkal jobbnak tekintett egyházi iskolának. Szolnokon a polgáriba sikerült benyomni.
Újabb iskolával kapcsolatos kérdés: az 1890-es években kb. hány középiskola volt Magyarországon, és milyen szabályok voltak arról, hogy ki melyikbe járhatott?
A kérdést az késztette, hogy az rferi által továbbított felsőlövői iskolai értesítőkben váratlanul megtaláltam anyai dédanyám bátyját, aki Bábolnán született és nőtt fel. Hogy a kukutyinba került egy Komárom megyei katolikus-református vegyesházasságból származó fiú egy Vas megyei evangélikus reáliskolába? (Annyira kihágott az elemiben, hogy közelebb nem engedték volna be?)
Adva van két bejegyzés, amiről biztosnak tartod, hogy a helyes személyről szólnak: Kiss Zsuzsánna születése 1899-ből, és Kiss Zsuzsánna házassága 1923-ból. A két bejegyzés egyezik Kiss Zsuzsánna nevén, születésén, és apja nevén, de nem az anyja keresztnevén. A születési bejegyzés bőszavúbb, és ott Juhász Zsuzsánna szerepel, 21 éves, sarkadi születésű. A házasságiban csak név szerepel, Juhász Julianna.
A sarkadi anyakönyvben visszakeresve, a születési bejegyzéssel pontosan egyező házasság található Kiss Lajos és Juhász Zsuzsánna között 1898-ban. Lapszéli megjegyzés szerint Juhász Zsuzsánna meghalt Sarkadon 1957-ben, aminek nem tudok utánanézni. Az 1898-as házassági anyakönyvben megadott szülőkkel és születésnappal pontosan egyező keresztelés található a sarkadi református anyakönyvben 1877-ben.
Én két lehetőséget látok: vagy az 1899-es születés nem ugyanaz a személy, mint az 1923-as házasság, vagy a családi történetek eredetét nem itt vagy nem ekkor kell keresni.
(A DNS-cégek helység és népcsoport azonosításait nem szabad tényként kezelni. Alapvetően hiányos adatbázisokon alapulnak, és hát akárhogy és mint is, a földrajz nem egy öröklődő jelenség.)
A probléma ott van, hogy a családfa kutatók is azt feltételezik, hogy ha valaki X helyen születik, akkor azonos helyen születtek a felmenők is. ( nekem az 1700 évekig ezt kutatta ki, hogy mindenki ott ezen az X helyen született ) Ezeket a kivonatokat én is ismerem, ezzel csak egy gond van, hogy nem tudom hozzácsatolni az Észak Magyarországon és Hajdú-Biharban vagy környékén élt rokonokat, akiket fiatalon ismertem, illetve fent maradt levelezésből ismertem meg, ezenkívül egykét fent maradt ereklyéből ( Pl. Orosz származású aranyóra, amit az anyák adtak a lányaiknak visszamenőleg, én is megkaptam kb. a XVII. sz végéről származik ) és akik ehhez az ághoz tartoztak és a háború idején nem tudtak megfelelő származási papírt felmutatni, amit visszamenőleg kettő tiszta származásig kellett felmutatni anno ( ergo a nagyanyámnak és az anyámnak bújni kellett, ezt tudom, ebből az lehet leszűrni, hogy valamelyik ez ághoz tartozó ükszülő zsidó származású volt, aki kikeresztelkedett. ( és Amerikában is éltek szintén ehhez az ághoz tartozó rokonok) Tehát a Juhász Zsuzsanna a szülei bárhol születhettek ( aki az ősöm volt és keresek ) az hogy ebben az esetben Sarkadon lettek eltemetve, az nem azt jelenti, hogy ott születtek és azt tudom, hogy volt egy Julianna nevű nővére is, így valószínűbb az anyja neve Julianna volt, már ha csak a szokásokra gondolok.( mert csak a Juhász név a biztos a Kiss Zsuzsanna, mint feleség egyáltalán nem biztos) Az, hogy ezen a helyen is volt Juhász nevű az nem azt jelenti, hogy ők lennének a felmenőim. Szóval a kutya ott van elásva, hogy nem lehet tudni, hogy honnan kerültek oda. A többi ág nem ennyire kócos.
Csináltattam egy DNS tesztet, ami szintén azt igazolta, hogy a felmenők nem ott születtek, mert 79 % -os arányban, elsősorban ( Észak-Magyarország, Kelet-Szlovákia és Lengyel származást igazol) másodsorban ( Nyugat-Ukrajna-Északnyugat Románia és Kelet-Magyarországot igazol származásnak) 21% pedig az ősi Magyarország területén élt vagy átvonult törzsekből tevődik össze. ( német, görög, ír, norvég)
Egy szóval, azt hiszem ez lehetetlen kikutatni, mert nem tudom beazonosítani.
Köszönöm mindenkinek aki megpróbált segíteni, azt hiszem itt feladom a kutatást.
De nem a Juhász Zsuzsanna és a Kiss Lajos születési helyét kutatom az tiszta számomra, és ha visszaolvas azt kérdeztem, hogy a Juhász Zsuzsanna leánya Kiss Zsuzsanna születési anyakönyvében feltüntetett anya név vagy a házassági anyakönyvében szereplő Juhász Julianna az igazi anyanév ( azonos születési idővel vagy elírás ) amit nem lehet tudni.
A felső képen ott van az apa és az anya születési helye is lejegyezve. Ha legközelebb is hasonló születési anyakönyvi bejegyzést lát, ott keresheti ezeket az adatokat.
A születésit kéne megnézni, megtalálni. 1877-78-ban születhetett. Ekkor három Zsuzsanna és egy Julianna született. De lehet, hogy a házassági jobb lenne. Az pedig 1897-99 körül lehetett. Ezek csak tippek.
(Több ilyen helyzettel találkoztam. Volt, hogy "önkényesen" használtak más keresztnevet - mert mondjuk az jobban tetszett, vagy bérmanéven"- katolikusoknál - "szerepelt" tovább. stb)
Szerintetek, hol van elírva az anya neve a Kiss Zsuzsánnának, a születésin a felsőkép, ami az 1800 évek végén írtak vagy a házassági anyakönyvön az alsó kép az 1900 évek elejéről. ( a születési dátum az azonos )
Még egy kérdésem lenne, ha valaki tudja. Az mit jelent, hogy az üknagyanyámnak az van be írva a házasságkötési anyakönyvében, hogy a foglalkozása: magánzó házbirtokos
Hmm! Dédapám és legalább egy öccse Felsőlövőn végezték a tanítóképzőt (kántortanítók voltak), tehát Herminától függetlenül is érdekel, hogy ki mikor járt hova, de ahhoz talán nem kell az egész értesítő?... Küldök emailt, de az ajánlatot így nyílvánosan is megköszönöm!
Az ezutáni évekből mindből hiányzik az értesítő, a következő az 1901-es. Abban már nincs találat. Szóval nem tudjuk nyomon követni azt a négy osztályt hogyan végezte.
A felsőlövői magántanuló és a lelkész felesége ugyanaz, aki az "enyémnek" unokatestvére. Ha spark82 "kb. 11-12 éves" válasza helyes, akkor a kőszegi tanuló is inkább az unokatestvér, mert dédapám huga 1889 március 19-én született, tehát az 1903-04-es tanévben már 14-15 éves volt. Alátámasztja az unokatestvér azonosítását, hogy az előző évi kőszegi értesítőben nincs Polster (mert ezek szerint akkor még otthon volt magántanuló). Mondjuk a későbbiekben sincs.... (Eleve ezért merült fel a kérdés.)
Az Arcanumon a nem-előfizetős találatdarabkákból nem sikerül kiderítenem, hogy az unokatestvér pontosan mikor járt Felsőlövőn iskolába. Vannak Polster Hermin találatok, de úgy látom, hogy többnyire adakozólisták. Na de mindegy: a kőszegi találat nem valószinű, hogy dédapám testvére, tehát ejtem a vonalat. Köszönöm a válaszokat!
Az 1902/03 tanévben a felsőlövői Evangélikus gimnázium magántanulója volt Polster Hermina, aki Felsőlövőn 1891.július 5-én született ágostoni hitvallású evangélikusként.
1934 novemberében Pozsonyban ünnepelte ezüstmenyegzőjét Rátz Vilmos lelkésszel Polster Hermina.
Nem tudom, ők szóba jöhetnek-e nálad vagy két újabb személyről van szó?
Esetleg amíg antikváriumban felbukkan egy példány, érdemes lenne beiratkozni az Elte Egyetemi Könyvtárba, mert ott három példány van, 1937-38-39-es kiadásokból egy-egy. Hátha kikölcsönözhető, és lefotózható.
Felsőbb leányiskolába "A felvételre feljogosít az elemi iskola negyedik osztályáról szóló bizonyítvány v. pedig egy megfelelő felvételi vizsgálat." Tehát elvileg egy második osztályos leány kb. 11-12 éves lehetett, de nem tudom, hogy a "megfelelő felvétetli vizsgálat" mit takar, tehát sajnos nincs kizárva, hogy fiatalabb vagy idősebb legyen a "jelölt"...
Segítséget szereténk kérni: Szeghalmy Gyula Dunántúli vármegyék című könyvéből, a Zala vármegyéről szóló részben, a 799. oldalon említenek három személyt (a dédapám, az unokatestvére és az unokaöccse): Tuboly Sándor (Gyula), Tuboly Sándor (Czigány) és Tuboly Ádám. Ha valakinek meglenne ez a bizonyos könyv, nagyon hálás lennék, ha el tudná küldeni a szöveget a fenti három személyről vagy esetleg egy fényképfelvételt az oldalról.
Meg szeretném szerezni a könyvet, de nem találtam antikváriumban az adott kötetet (másikat igen, de ezt pont nem...)
Kérdés: 1903-ban egy "felsőbb leányiskola" II. osztályos tanulója körülbelül hány éves volt?
(Azt próbálom kideríteni, hogy az a Polster Hermin, aki 1904 júniusában a kőszegi evangélikus leányiskolában zongoravizsgán négykezest játszott, lehet-e ugyanaz, mint dédapám húga Polster Hermin, aki ugyanaz év szeptemberében felsőlövőn TBCbe belehalt.)
A Kassai Levéltárból szeretnék kikérni egy halotti anyakönyvi kivonatot, amelyhez egy formanyomtatványt kell kitöltenem. Google Translate segítségével nagyjából értem, de egyes részei problémát okoznak. Tudna valaki segíteni a lenti kérdések megválaszolásában, akinek van ilyen irányú tapasztalata vagy nyelvi jártassága?
Amennyiben jól értem, akkor alapvetően öt részre tagolható a nyomtatvány:
A kérelmező neve, címe
A kérelmező neve, neme, születési ideje és azonosító számai
Az anyakönyvi bejegyzésben szereplő személy adatai
A személy, aki jogosult a bejegyzésben szereplő személy adataihoz hozzáférni
Milyen jogcímen kérem a kivonatot
Esetemben a feleségem felmenőjének információit szeretném kikérni.
Ha saját magamat adom meg kérelmezőként, feleségemet jogosultként, akkor milyen jogcímet kellene választanom?
A jogosulthoz elegendő a nevet és lakcímet megadni?
Dédapámat a húszas években nem voltak képesek a polgári anyakönyvben rendesen kiszámolni. Még a gyönyörű, fekete gránit obeliszkjén, a kriptán is el van vésve az évszám. Ráadásul ott még a rossz anyakönyvhöz képest sem stimmel, meg a valósághoz képest sem.
Száz évvel később is találkoztam olyan halotti bejegyzéssel, ami teljes évtizedet tévedett az életkornál. Korábban meg volt egy ősanyám, aki következetesen a nővére születésnapját használta sajátjaként.
Ha belegondolok, az ilyen hibák érthetőek: ha nem kéne elég rendszeresen valahova beírjam saját vagy családtagjaim születésnapját, könnyen el is felejteném, hogy melyik milyen évben történt. Manapság a házassági évforduló hasonlít leginkább a régi helyzetre: sehol sem kell bemondani vagy használni, csak évente egyszer kéne rá emlékezni. Van olyan, aki ennek ellenére pontosan emlékszik, de van olyan, aki az ilyesmit nagyon nehezen tudja fejben tartani, és az időtartamot is csak nehezen tudja kiszámolni. (Barátnőmnek az idén volt a 33-ik évfordulója, de ezt én kellett neki kiszámoljam a házasság évéből, mert ő odáig jutott, hogy "azt hiszem, több mint harminc".)
Szia, eléggé általános, a folyószámozás elterjedése előtt szinte mindig egy bejegyzésben szerepeltek az ikrek és még utána is nagyon sokáig. Még az előre nyomtatott rubrikás anyakönyvekben is bőven van példa rá.
Beleszaladtam egy olyanba, amit nem értek. A mellékelt anyakönyvi részleten az látszik, hogy 1866. október 30-án született és november 1-én keresztelték. De elképzelhető, hogy egy folyószám alá ikreket jegyeztek be?
Az anyakönyvben a többi bejegyzésnél az látható, hogy nő, itt az, hogy nők. Máshol az van, hogy törvényes, itt talán az, hogy törvényesek.
A neveknél Sófia, Ersébeth (?) és még valami, amire nem jöttem rá. Mi lehet ez a 3. "név"? De a lényeg, hogy egy személy születéséről van szó, vagy többről? (Tippem az, hogy ikrek lehettek, bár szerintem ekkor is személyenként kellett volna új folyószámon bevezetni az anyakönyvbe mindenkit.)
Illetve a szülők lakcíménél a Belleg (ma Beleg) 33 után mi van írva? Én "ház"-nak olvasom, de nem vagyok benne biztos.
Sarkad október első felében esett el, román csapatok (1. lovas hadosztályt látom a térképen) foglalták el.
A környék októberben már teljesen szovjet fennhatóság alatt. Az elsötétítés már a Szovjetunió elleni támadás előtt kezdődött. 1944 augusztus végén a román kiugrás hatására kezdődött a nagy behívás Mo-n. Valószínűleg aug vége és október közepe között lehetett akkor.
Elmondás szerint egy Sarkadhoz közeli vassutállomáson teljesített szolgálatot és II. világháború idején, amikor elsötétítés volt, nem nem vette észre a közeledő vagont és kettévágta a vonat. Ennek lenni kéne dokumentációnak amennyiben igaz és például nem lépett le külföldre.
egy darabig jól működött a veszteség jelentés, ez alapján a hadtörténeti intézet levéltár tud valami információt szolgáltatni, tény, hogy a 1945 már elég hézagosság vált.
Tehát pl a Don kanyarról relatíve van anyag, de a 1944-es is talán eléggé pontos...
A veszteségkimutatásban egy Sajti Lajos van, aki megsebesült 1944-ben, Csökmőn született 1915.aug-ban, anyja neve Tóth Zsófia. Több Sajti is van a listán, többen Sarkadról. Ha adsz pár anya nevet is, akkor azonosíthatom őket...
Köszönöm a választ. Sajnos Sarkad születések 1909 -től nem elérhetők. A halálozások 1925 - 1953 közötti elérhetők és találtam olyan bejegyzéseket, ahol az 1944- ben meghaltakat pl. 1953- ban jegyezték be, de neki nyoma sincs. Olyanra gondoltam, hogy esetleg, mint levente katonai nyilvántartás, ha van.
Sajnos 1944-ben bárhol meghalhattak az emberek (különösen egyenruhában), és az anyakönyvezésük is sokszor hagyott kívánnivalót maga után. A dátumok alapján valószínűleg (ha nem is biztosan) idősebb lehetett, mint édesanyád, tehát egy szűk időintervallumban ('23-'27) születhetett. A házasságkötés, édesanyád születési helye és (esetleg) a szülők korábbi lakhelyén érdemes átnézni a születési anyakönyveket, ha elérhetőek.
Még lenne egy kérdésem, ha nem találok valakit a születési és halálozási anyakönyvekben, akkor hol tudom még keresni. Van egy nagybátyám, aki állítólag 1944- ben hunyt el. ( Sajti Lajos ) Egy levente katona ruhában látható egy fotón kb. 1942 -ben. Születési dátumát nem tudom, de az édesanyám 1927- ben született. A szülők pedig 1923- ban kötöttek házasságot.
Sziasztok! Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni.
Az udvardi római katolikus, halotti anyakönyvi bejegyzésben. Salgó János felesége Erzsébet 1789. jan. 10-én hunyt el. nem tudom kiolvasni mit írtak oda még, Valaki el tudná olvasni nekem?
Sziasztok! A pinkatótfalusi katolikus anyakönyveket keresem 1895 előttről, azonban a FS-en a katolikus anyakönyvek között ilyen település nem szerepel. Tudomásom szerint Szentpéterfához tartozott a falu, azonban ilyen települést sem találok a katolikus anyakönyvek között.
Milyen úton-módon lehet ilyenkor megtalálni az anyakönyveket?
A 100 éves határ a Familysearch.org-on még arra az időszakra vonatkozott, amikortól elérhetővé tették az oldalon az anyakönyveket. Tehát az 1910 utáni időszak hiába lenne kutatható, a mormonok vagy nem digitalizálták ezeket az éveket, vagy nem tették elérhetővé. + Ha egy település halotti anyakönyvének 1836 és 1920 közötti időszaka egy filmen van rajta, akkor az egész film blokkolva van.
Itt pedig, ha a Google fordítás alapján jól értelmezem, azt írják, hogy elvileg megkezdődött Szlovákiában az 1895-1906 közötti időszak állami anyakönyveinek digitalizálása, vagy legalábbis az állam és a mormonok megegyeztek, és majd egyszer ezek is elérhetőek lesznek online. https://forum.geni.sk/viewtopic.php?t=11274&p=33389#p33389
Aranytomi: Szlovákiában 100 év a kutathatósági határ mind a három típusú anyakönyvnél, szóval ezekbe az anyakönyvekbe (1946-os halotti) még jó néhány évig nem lehet betekinteni.
Köszi! Felveszem vele a kapcsolatot. Én is gondoltam Alsó- és Felsőszentgyörgyre, de sajnos én sem találtam. Ami még érdekes, hogy az egyik tanú, Simonyi Mihály Vácott születhetett, ugyanúgy, mint a menyasszony. Semmi bizonyíték rá, de lehetséges. Sajnos a halotti anyakönyvekbe nem írták születési helyet.
Ugyanaz(nap) [1824 jan. 7]. Polonyi Ferenc, legény, 20 éves; Bukhalovits Mária, leány, 18 éves; Sz-Györgyi illetékességű(ek?). Katolikus, közrendű. Tanúk: Simonyi Mihály úr, Oszlár István. Eskető: plébános, a menyasszony(?) plébánosának hozzájárulásával. Helység: Sz-György, Rékás.
A térképen Jászalsószentgyörgy látszik a Zagyvarékáshoz legközelebb eső "Sz-György"-nek, de nincs szerencsénk: nem írták be oda is a házasságot. (Vagy másik Szentgyörgyről van szó, például Tatárszentgyörgyről vagy Jászfelsőszentgyörgyről. De az utóbbit megnéztem, ott sincs.)
Erről a házasságról szeretnék többet megtudni, leginkább a Bukhalovits családról. Linket tudok küldeni, sajnos a képet valamiért rosszul tölti fel. A Bukhalovits névvel radixindexben sem találkoztam, Vácott és Rétságon mutat a FS index egy-egy családot, viszont az összes anyakönyvben máshogy vannak írva a neveik, így lehet, hogy félre van indexelve több család is.
1824. január 7., Rékás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, római katolikus házasodók. A férj: FranciscusPolonyi
A feleség: Mária Bukhalovits (Buchalovits, Buckalovits)
Tanúk: D. Mich Simonyi, Steph Oszlár Latin szöveg: Jurisdictionis Szentgyörgyiensis Parochus cum delegationa Parochi sponso
Principal Person: The principal person is the primary individual in the record of an event. For example, in an obituary, the principal person would be the deceased person.
Valahogy azert az ilyen osszeallitasokban benne vannak az eredeti nyelvu titulusok is. Az amerikaiak peldaul mostanaban legyertottak a netre egy szazeves szakszervezeti bazist, es az otvenes evek beli magyar szakszervezeteknel azert az is elokerul, hogy ki volt titkar es ki volt fotitkar.
Az alábbi filmet hogyan tudom megkeresni FS-en? A filmszámhoz csak 1232-t írtak, de így nem találom. A Catalogban pedig Sátoraljaújhely alatt nem adja ki.
Csináltam egy sima keresést, és bár az oldalon minden szó angol, alul angol van beállítva, mégis ez az "igazgató" szó ott volt a keresési eredményekben. Firefox, és soha nem állítottam be rajta fordítást.
Ezután alul az angolt átállítottam németre, ekkor az igazgatóból Hauptperson lett, majd mikor visszaállítottam németre, Principal.
Szóval eltűnt az igazgató, bár a német és az angol szó is ezt jelenti. De mi akar ez lenni?
És most már sehogy sem tudom az igazgatót visszahozni - na nem mintha hiányozna...
Ez a "fordítás" az FS-en hogyan érhető el? A lap alján a felület nyelve a német, angol, spanyol, francia, olasz, portugál, orosz, és három ázsiai nyelv közül választható.
Ha a Chrome böngésző által felajánlott automata lap-ferdítés ::ehem, bocsánat:: -fordítás eredményéről van szó, akkor az nem az FS hibája.
Az alábbi szöveg kiolvasásában szeretnék kérni segítséget! Ez a szöveg egy római katolikus, udvardi házassági bejegyzés megjegyzése 1869. nov. 16-án. Dékán István és Kovács Veronika házassága.
Ezúton is köszönet a linkekért, így sikerült az anyai dédapámat megtalálni Tiszaszalók anyakönyvben (Farkas János Házassagi bejegyzés) persze pont az utolso lapokon, 1894 és így a valószínűleg következő évben született fia már nincs bent, az ő születése meg még nincs benne.
Az lenne a fantasztikus, ha hasonló eredményt el tudnék érni Aknaszlatinával is 1864 előttre.
Szeretnék segítséget kérni, hogyan tudnék dédnagyapámról további adatokat szerezni. Annyit tudok, hogy 1934-ben hunyt el a Borsod megyei Szendrőládon (a pontos dátumot ismerem) és kb. 1920 körül kötött házasságot. Ha jól gondolom, az anyakönyvezés Borsodon történt. Ezek az anyakönyvek milyen módon érhetőek el?
A halotti, házassági adatok Szabolcsban többnyire csak 1909-ig elérhetőek. Szkennelik ezeket valahol tovább
Tudtommal nem szkennelik, és olyasmiről sem hallottam, hogy terveznék. Feltételezem a megyei levéltárral úgy tudtak megállapodni, hogy csak 1909-ig digitalizálják az anyakönyveket.
Lehet tudni valamit a civil anyakönyvek nyílt részeinek további feldolgozásáról?
Jelenleg a budapesti állami anyakönyvek feldolgozása folyik, a Szabolcs megyei néhány éve befejeződött. Különös módon Nyíregyháza anyakönyvei nem lettek indexelve.
1. A Laxenburger vonalon sajnos nem jutottam tovább, jelenleg várom a soproni Szent Mihály temető válaszát, arra vonatkozóan, hogy Aloysia Laxenburger temetésével kapcsolatban van-e valamilyen adatuk. Egyszer már közölték, hogy nincs az adatbázisukban, de megígérték, hogy minden átnéznek még egyszer, mivel indexük nincs. Egyszer korábban írtam, hogy valahol láttam, hogy talán Vulkapordányiak lehetnek az örökbe fogadók. Ezt Tremmel (Laxenburger) Pál halotti anyakönyvi bejegyzése alapján gondoltam. Érdekes, hogy származási helyeként 1925-ben ezt a települést írták?
Talán ott nőhetett fel árvaházban?, mivel az kiderült, hogy 27 évesen fogadták örökbe és valószínűleg az anyósa és akkori férje Tremmel Pál csornai vasútőr.
2. Korábban kerestem egy másik, Toszanovics ágat is a családban. Most ezzel kapcsolatban is kérném a segítségeteket. Amit tudok, hogy Toszanovics Mátyásként született az üknagyapám és a mohácsi a görögkeleti szerb egyházban jegyezték be a születését. Apja Toszanovics Simon, anyja Katalin és római katolikus volt. A keresztszülők Konstantin Demetrovics és fia aki gazdag kereskedő volt Mohácson és az ő családjuk építtette a szerb kápolnát Mohácson. Arra vonatkozóan találtam bizonyítékot, hogy a Toszanovics Mátyás ugyanaz, mint a Szűcs Mátyás, mégpedig az egyik gyermek Toszanovics (Szűcs) Ádám halotti anyakönyvi bejegyzésében, ahol javítva lett a név (valószínűleg a pap tudhatott valamit). https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSV4-T9ZD?i=108&cat=427348 Tehát igaz amit feltételeztünk, hogy ugyanaz a személy. Azt viszont nem tudom, hogy miért változott meg a neve 1873-1875 között, ugyanis a katonai lajstromban 1873-ban Még Toszanovics Mátyásként a házassági anyakönyvben 1875-ben már Szűcs Mátyásként szerepel.
Szereteném megtudni, hogy Toszanovics Simon, aki valószínűleg kereskedő lehetett (keresztszülők) honnan származhatott és az anyja Katalin ki lehetett? Ebben kérném a segítségeteket, hogy hol kereshetném?
Nincs meg valahol , valakinél indexálva ez a bácsaranyosi GK. könyv?
Az FS-en az eredeti példány van lefényképezve, van benne több sérült oldal, ahol a nem teljes szöveg látszik, le van tépve,(Kb. 1835 és 1856 születés), nekem van rá tippem, hogy mit kellene látnom, de hiába. Talán a másolati példányon rendesen olvashatóak lennének, de nem férek hozzá. A másik, hogy az 1850 évek egy részében Szláv-latin katyvasz van sok helyen, egyszerüen nem boldogulok el vele. Jó lenne, ha valaki már megfejtette volna. Vannak ilyen szakaszok másutt is, rettenetes. Én elvileg tudok oroszul legalább olvasni, de nem igazán használ.
Van másnak is érdekeltsége a Bácsaranyos GK. 1781-1809 anyakönyvhöz? nem tudom, milyen eredményre jutok vele, jó lenne, ha valaki ott helyben tudná mozgatni a szálakat, Aranyosapátiban.
Az általad mutatott mezöterebesi és a sztavnai adatokat megnéztem, sajnos nem találtam bennük számomra érdemlegeset.
Lehet tudni valamit a civil anyakönyvek nyílt részeinek további feldogolzásáról? A halotti, házassági adatok Szabolcsban többnyire csak 1909-ig elérhetöek. Szkennelik ezeket valahol tovább? Az indexelésnek az feltétele lenne. Nagyon kellenének nekem a kivárdai meg a nyíregyházi adatok 1909 utánról, de nem tudok menni a levéltárba.
Apró kiegészítés: Ha megnézitek, Buczkó Imre keresztelési bejegyzésénél előbb egy másik nevet kezdtek el beírni, majd azt kihúzva írták be a Buczkót [Butsko]. Nekem úgy tűnik, hogy a Chimits nevet hagyták félbe.
Nemcsak görög katolikus sajátosság, római katolikusoknál és reformátusoknál is láttam már olyat, hogy váltogatták a neveket. Általában annak írta a nevet a parochus, aminek a bejelentő mondta, persze a kisebb településeken ismerte gyülekezete tagjait a pap.
A parókusnak nem nagyon van ilyen dolgokra ideje, próbálom arra rávenni, hogy fényképezze le az 1809 elötti vegyes anyakönyvet. Most még nagyobb súllyal esik a latba, mivelhogy ott lehetne ezt a Bucko/Himics problematikát is helyre tenni.
A nevek keverésével van nekem is tapasztalatom ahogy itt lentebb írtam, de tulajdonképpen csak egyféle módon. Van azonban egy másik ágon olyan névváltoztatási ügy, ami teljesen kiborított, mivel az anyakönyvekböl derült ki, hogy azt a nagymamámat, akivel 14 éves koromig egy háztartásban laktam és állandóan a családjáról beszélt, másként hívták - hivatalos névváltoztatás okán - , mint ahogy én ismertem.
Tiszta krimik derülnek ki.
Most abban reménykedtem, hogy a gyors és hathatós segítségnek az alapja a bácsaranyosi anyakönyv indexelt állománya lehet. Ami nagyon megkönnyítené ugye az életet.
A megtalált Chimits bejegyzéseket láttam én már korábban is, de nem ismertem fel a feleségek azonosságát, a kor miatt nekem közvetlenül nem jöhettek számításba, a Buczkókról pedig azt gondoltam, hogy nem is a rokonaim ezen a vonalon. De a dolog elég meggyözönek néz ki, csak az zavar, hogy a 2db Buckó Imre nem nevezte magát Chimitsnek. Olyasfajta magyarázatot sejtek, hogy a Chimits nagyapa neve számukra is a Buczko-Lövey házasság után derülhetett ki, mert a Himics név csak azt követöen tünik fel, ha jól emlékszem. De Buczkó Imre(1860) az anyja 1904-ben bekövetkezett halálakor is Buczkónak nevezte magát, ellentétben az akkor még élö Mihály testvérével.
Lentebb megadtam egy privát elérhetöséget, adott esetben ott is beszélgethetünk.
Bevallom volt egy kis előnyöm, tapasztalatom. Én Hajdúböszörményben is kutatom a családfámat, és ott akadtam el a Hodászi névvel, szintén gk. anyakönyvekben.
Mátyás György-Hodászi Anna házasságban (1777) a gyerekek születésénél háromnál az apa Mátyás György, háromnál Nagy György, négy gyereknél a keresztszülők ugyanazok. A gyerekek házasságánál a lányok Mátyásként mentek férjhez, a fiúk közül kettő Hodásziként, egy pedig Mátyásként nősült. Az egyik fiú Hodászi Mihály (szül.1789, akinek Mátyásnak kéne lennie, mert az apa neve a születésekor Mátyás György, és az anyja Hodászi) első gyerekénél (Ráchel, szül.1828)) az apa Mátyás, a többinél Hodászi. Ez a lány férjhez ment Diószegi Bálinthoz, aki helvét hitvallású, és ő áttért erre a hitre(1851). Az áttérési bejegyzésben Hodászi Nagy Ráchel néven szerepel. Érthető, nem?
Hogy ők egy és ugyanazok a személyek, onnan tudom, hogy kutattam böszörményi törvényszéki pereket, ahol Jánost és a fenti Mihályt birkalopással gyanúsították meg, az aktában Hodászi alias Mátyás János és Hodászi alias Mátyás Mihály szerepel.
Mind ezt azért írtam le, mert lehet, hogy Buczkó-Chimits névnél az anya lehetett Chimits? A parókus nem tudja véletlenül, hogy miért lehetett ezeket a neveket így, össze-vissza használni? Mert úgy tűnik ez gk. sajátosság, máshol csak ott találkoztam ilyennek, ahol nem voltak összeházasodva a felek.
A helyzet a továbbiakban a következö: A dédanyám Himics/Lövey Lilla 1868-ban férjhez ment Nyilánszky Jánoshoz. Nyilánszky János dédapja Nyilánszky András (-1825) volt, dédanyja pedig Buczkó Mária(- 1819). Azért írom, mert az 1830-as és 40-es években a Nyilánszky név helyett többször is Buczkót írtak, amit én azzal magyaráztam, hogy Buczkó Mária (-1819) domináns személyiség lehetett, ezér a Buczkó név rájuk ragadt. Most a példák szerint felmerül, hogy valójában nem is Buczkó Imre, hanem Chimits Imre született 1824-ben, tehát Chimits helyett is írtak Buczkót. . Én végigolvastam már ezt az anyakönyvet, de nem gondoltam volna ilyesfajta turpisságra. Azt azért furcsálom, hogy Buczkó Imre(1824) és a fia(1860) magukat mindig Buczkónak nevezték. Söt, Lövey/Himics Lillát halálakor Buczkó Lillaként jegyezték, gondoltam azért, mert a mostohaapja Buczkó volt. Tehát az apa megfeledkezett volna a Chimits névröl, amit a gyermekei kezdtek használni ismét. Talán ök is foglalkoztak családfakutatással.. Szóval ez egy örület. A dolgot tetézi, hogy ismerek egy Nyírlövöröl számazó Buczkó Imrét, akinek a nagyapja István volt. Ezek szerint akkor akár ö is lehetett Chimits, bár ö a családfáját Nagybocskóra vezeti vissza.
Ezek szerint Charitasnak 23 éves korában mégis a 19-éves Chimits-töl lehetett gyermeke, akit én valószínütlennek tartottam.
A történethez tartozik még, hogy kiderült, Aranyosapátiban létezik 1809-et megelözöen is GK anyakönyv, hiányosan, de 1781-töl . A parókus éppen segít nekem abból az adatokat kinyerni, mert az a könyv csakis ott létezik. Jó lenne az egészet lefényképezni, de én mostanában nem tudok odajutni.
Nem tudom, minek köszönhetem a szerencsét, de nagyon örülök ennek a megvilágításnak.
Közben megtaláltam Buczkó Imre születési anyakönyvét, a bácsaranyosi anyakönyvekben. 1824. április 19-én született, Buczkó Mihály és Pongrácz Zsuzsanna szülőktől. A szülők házassága 1819. február 15., Chimits Mihály és Pongrácz Zsuzsanna között.
Kedves Prelleg, lenyügöz, hogy felkeltettem az érdeklödésedet.
Lövey Charitas 1904-ben halt meg, halálát a legkisebb fia Buczko Imre jelentette be, aki a bejegyzés szerint nem tudott írni. Ebböl gondolom, hogy úgy az idösebb gyerekek, mint a szülök is írástudatlanok lehettek.
Lövey Mihálynak élnek leszármazottjai az USÁ-ban is, akiket szintén érdekel a történet, de nem tudtuk eldönteni, hogy Buczkó volt-e az apja. Buckó Imre 1824-ben született, tehát 4 évvel fiatalabb volt Charitásznál. Charitas eldö gyermeke Klara 1843-ban született, akkor Imre még 19 éves volt, nem tartom valószínünek, hogy ö lett volna az apa. Felmerült persze, hogy minden gyerek apja Buczkó Imre lett volna, de ez ellentmond ennek a feltételezésnek is. A Buczkó család egyéb szempontból is belejátszik a történetbe, az kizárható, hogy Buczkó nevezte volna magát Himicsnek.
Lövey Charitas nem volt szegény, Nyírlövön komolyabb gazdasága volt, ez a régi térképeken is jól felismerhetö, de a címmel kapcsolatos Himicset sem találtam. 1873. 07.12-én házasodtak Buczkóval Gk. szerint Bácsaranyoson.
Tisztában vagyok vele, hogy egy megfelelö Himics beazonosítása még nem elegendö, de abban reménykedem, hogy esetleg találok más leszármazottját is, vagy testvérének leszármazottjait, ahol még valami információ elökerülhet. Mégiscsak tudnom kéne, ki volt ez az ükapám. Sajnos Lilla számos leszármazottjánál nem találtam semmi érdemi információt.
Lövey Charitas a halotti anyakönyve szerint a fia Buczkó Imre(1860) "házában" halt meg 1904-ben(Bákai anyakönyv). Ebböl gondoltam, hogy ö lehetett az örököse. Próbáltam kideríteni valamit a nyírlövöi gazdaság/ingatlan örökségével kapcsolatban, de még nem sikerült Buczkó Imrének(1860) nem találtam leszármazottját vagy házasságát, a halálát esetleg a szabbolcsbákai anyakönyvben (1909 után) meg lehetne találni, de sajnos még nem sikerült eljutnom a levéltárba ezzel kapcsolatban. Az is lehet, hogy 1904 után kivándorolt (44 éves volt akkor) , de az USA bevándorlási anyagaiban sem találtam meg.
Érdekes, de elég bonyolult történet még Lövey/Himics Erzsébet sorsa/leszármazottai is, de sajnos élö leszármazottakat még nem sikerült azon az ágon felderítenem.
Azt hiszem, még sokáig nem fogok unatkozni. Jó lenne egy anyakönyvvezetö, aki a népességnyílvántartás alapján tud valamit segíteni.
A profil-mailem nem müködik, a csavokical@gmail.com-on elérhetö vagyok, ha esetleg tudsz segíteni benne.
Megpróbáltam utánanézni a családnak, hátha előrébb jutok. Ha jól értem, tehát Lövey Karitasz reformátusnak kereszteltetett, de az első férjével való házasságkötésekor, valamint a gyermekei keresztelésekor, mint római katolikus jegyeztetett be. Kivéve az utolsó gyereknél, ahol reformátusként. A református gyermek később katolizált, Erzsébet lánya viszont esküvőjénél, mint református íratott be. Mihály keresztelési bejegyzésében utalnak rá, hogy Buczkó Imre a természetes apa. Az esküvői bejegyzésénél is, mint Lövei Buczkó szerepel, de a gyerekeinél már Himics. Erzsébet az esküvőn Löveyként került az anyakönyvbe, de később már ő is azt a nevet használja min a bátyja. (A Buczkó-Lövey esküvőt nem találtam meg.) Szóval annyira nem sikerült előrébb jutnom, sőt. De mi van, ha B. Imre használta a Himics nevet is, vagy éppen az volt az eredeti neve? A görög katolikus anyakönyvben, ha találnál is egy Himics nevű apajelöltet, akkor sem tudnád 100%-osan kijelenteni, hogy ő az apja valamelyik gyereknek. A házszámok miatt viszont érdemes átnézni, lehet, találsz egy Himicset, akivel egy házban laktak.
Ugyanakkor azt nem hinném, hogy egy Himics nevű férfi fogadta volna örökbe Karitász gyerekeit, és az biztos, hogy nem volt hivatalos névváltoztatás. Lövey Karitasz gyermekeinek állami halotti anyakönyvi bejegyzéséből esetleg kiderülhet valami, ahogy Karitasz és Imre haloti bejegyzéséből is. Szerintem, ha a természetes apa görög katolikus, akkor inkább kereszteltette volna görög katolikusnak a gyerekeit is, azért Bácsaranyos nem volt olyan nagyon messze Lövőtől, hogy ne tudta volna tartani a kapcsolatot a görög katolikus plébánossal. De miért írták sokszor római katolikusnak Karitászt?
Nem valószínű, hogy fennmaradtak írásos dokumentumok (pl. végrendelet) a levéltárban a családról, de mellékelem a fondjegyzéket. Próbálj meg máshol is segítséget kérni, például a családtörténet levlistán, hátha ott tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/Fondjegyz%C3%A9k%202013.pdf
Az állami anyakönyvekben általában jelezték, ha valaki nem tudott írni, szóval onnan ki tudod deríteni, hogy írástudók voltak, vagy sem.
Köszönöm a jótanácsokat. A gyerekek vallását még meg kell vizsgálnom a nemek függvényében, most nem férek éppen hozzá. A vér szerinti apát Himics nevünek sejtjük, tehát ruthén származásúnak, akik viszont általában GK vallásuak voltak. De egyik gyerek sem GK vallású, hanem Ref vagy RK. Ugyanakkor mindig oda van írva a születésnél , hogy az anya férjehagyott személy, tehát a pap pontosan ismerte a helyzetet.Bonyolult a dolog, mert amikor az utolsó elötti (fiú)gyereke született, akkor oda van írva, hogy az anya "Buczkó Imrével él együtt", de késöbb ez a fiú is Himicsnek nevezte magát. Azt is gyanítottam, hogy Himics ezalatt a terhessége alatt halhatott meg, de a halotti anyakönyvekben sem találok nyomot. Az is lehet persze, hogy csak Himics is elhagyta mint a férje, de ez nem derül ki sehonnan se. Volt ugyan egy Himics Gergely a környéken, aki korban lehetséges lenne, de annak volt felesége és születtek a gyermekei. Az valószínüsíthetö, hogy írástudatlanok voltak, így felesleges is írásos emlékeket keresnem. Sajnos a GK anyakönyvek még nincsenek indexelve, ráadásul a bácsaranyosi GK. anyakönyv az 1850-es években valami félelmetes ciril/latin szláv katyvasz. Szóval munkás ez a történet.
Latin fordítási segítséget szeretnék kérni a jobb oldali szövegnél. Csak azt szeretném kideríteni, hogy a rengeteg név közül ki-kinek a gyermeke, testvére stb. Ha jól értem vannak köztük féltestvérek is. Azt tudom, hogy az ősanyám testvére a szövegben lévő Kassay Dániel, apja Ferenc, anyja/mostohaanyja pedig Vékey Katalin. Katalin szüleit is megemlítik, Vékey Lajos és Balpataky Dorottya. Továbbá Dánielnek volt legalább egy fia, akit Zsigmondnak hívtak.
magánzó: Kérdéses, hogy az RK vallásúra keresztelt gyermekek azért lettek-e RK mert a törvényes férj az volt, vagy pedig a vér szerinti apa okán? Én a két lehetőség közül egyiket sem zárnám ki, csak tippelni tudnék. Nem tudom mennyire segít, de már találkoztam olyan bejegyzéssel, ahol az izraelita anya a természetes apa kérésére kereszteltette meg az újszülött leányát. Szóval éppenséggel a természetes apa is beleszólhatott a vallás választásába. Legalábbis ez esetben igen. Vagy a férj reverzálist adott volna és így a feleség nem keresztelhette a gyermekeit reformátusnak? A gyerekek nemtől függetlenül római katolikusok lettek? (Annyit pontosítanék, hogy az anya helvéciai hítvallású volt.)
Z.z2020: Talán még olvasod. Ahogy előttem is írták, lehet, hogy Tregova, és jobb lett volna több szövegkörnyezet. Bár én inkább olvasnám Trgovának. Pállal nagyjából egy időben jelent meg az egri anyakönyvben Sztregova Anna, lehet testvérek voltak.
LMiksa: A halotti anyakönyveknél az életkor nem mindig valós. Szóval korántsem biztos, hogy az üknagymamád 1810-ben született. A házassági anyakönyv szerint a menyasszony a vőlegénnyel együtt galgóczi volt, tehát még a házasság megkötése előtt került a városba, viszont mivel korábban nem találkozni a nevével, valószínűsíthető, hogy nem születésétől fogva élt ott. Próbálj keresgélni a halotti anyakönyvekben, hátha a szüleivel együtt költözött be, és a házassági anyakönyvekben is, mert a szülők valamelyike özvegyként újraházasodhatott mással, és a házasságkötése után máshová költöző testvérrel is találkozhatsz benne.
Kocs jánoséknak meg van a parajd ref és kat. egyházi anyakönyvek teljes 1770-1895 közötti és a Szováta katolikus 1857-1895 közötti anyakönyvekről készített felvételek.
Kapcsolódnék hozzátok, mert lassan függővé válok a családfa kutatásban, de időnként elakadok, nem tudok továbblépni. Talán ti tudnátok segíteni új ötletekkel, iránymutatással.
Jelenleg a felvidéki őseim kutatásaában merültem el, eljutottam az 1800-as évek elejéig, de itt több ágban elakadtam.
A FamilySearch-ben és a Myheritage-ben kutatok, keresek, de most megállt a tudományom.
Kérdésem, amiben támogatást kérnék:
Üknagymamamám Galgóc-on ment férjhez üknagyapámhoz 1826-ban, született 6 gyerekük, majd meghalt 1857. A gyerekek születési anyakönyve, házassági anyakönyvi bejegyzésük, halotti anyakönyvi bejegyzés, minden megvan. A halottiból (meghalt 1857-ben) tudom csak, hogy 1810-ben született, (mert a kora fel van tüntetve a halotti a.k.-ben) de nem tudom, hogy hol született, kik a szülei. Az ő neve minden anyakönyvben másként van beírva, (TÖHRMANN FÖHRMANN, FITMANN, FIRMON, FIRMAN, FORMAN, FÖHRMAN, FERMAN házassági) így nem tudom, hogy mi a hiteles. Már minden névre rákerestem, de nem találok semmi elfogadható adatot. Testvéreket sem találok. Mindezt Szlovákiában keresem, de a nevéből adódon, lehet, hogy betelepült németek. Még egy érdekesség, az adatok alapján nagyon korán ment férjhez, 16 éves korában, ami persze nem lehetetlen, de szokatlan. 18 évesen szülte az első gyereket, 47 éves korában halt. A teljes családi történet Galgóc-on zajlik, a halála is. Szóval van valakinek ötlete, hogy keressem születési helyét, szüleit? Előre is köszönöm, ha valaki ad tanácsot. Üdv.
Erdélyi anyakönyvre a leggyakoribb válasz, hogy "nincs interneten". (A románok nem akarják, hogy a lakosság otthon ülve könnyen megtudhassa, mennyire nem románok az őseik.)
Részleteket nem tudok, mert fizetős, de az Ancestry-n vannak (többnyire városi) erdélyi anyakönyvek.
Ezenkívül Koch János és az Erdélyi Genealógiai Társaság jön szóba. A weboldaluk (http://erdelygen.uw.hu/index.php) igen ...állott, de tudom, hogy még léteznek, tehát az a gyanúm, hogy a F*c*book-ra költöztek.
Kitörölni valóban nem lehet, viszont lehet egy válasz hozzászólásban jelezni, hogy a felvetett kérdés már nem aktuális.... Tudod, csak picikét emberként, partnerként kezelni az olvasótársakat....
Az volt problémám, hogy familysearchen nem találtam recordokat ezekkel a dátumokkal, de mostanra már meglettek.(kiderült rossz helyen kerestem) A hozzászólást pedig kiakartam törölni, de sajnos nem lehet. Viszont elnézést szeretnék kérni ha a posztommal kellemetlenséget okoztam.
Igazából nem értem a problémádat.... Adottak az születési nevek és dátumok, sőt a szülőpárok ... Mi akadályoz meg abban, hogy ezek alapján megkeresd az FS-en ??? Akár az indexelt születésekben, akár a házassági bejegyzések között ?? Ugye nem azt várod, hogy valaki (balek) helyetted NEKED kikeresi ??
Kérem segítségeteket: Az 1600-as évek közepén, amikor több észak-dunántúli helység elnéptelenedett (lásd pl. a törökök ittléte miatt), az akkori hűbérurak - kezdetben a Csáky, majd az Eszterházy gróf - kezdeményezte, sok esetben szlovák lakósok áttelepítését Nyitra környékéről. Keresek minden olyan információt, melynek segítségével, az áttelepítettek nevei - ha esetleg csak részben is - megismerhetőek. Előre is köszönök minden információt.
Látom, hogy itt igazi hozzáértö szakértök tevékenykednek, kérnék ezért tanácsot.
Volt egy Lövey Charitas ükanyám, aki 1820-ban Nyírlövön született helvéciai vallásúként lett megkeresztelve. 1840-ben férjhez ment egy Uszkay Gáborhoz RK szertartás szerint. 1843-ban született az elsö gyermeke, akit Lövey Klára névre kereszteltek és az anyakönyvben az áll, hogy az anya "férjehagyott személy". Az ükanyám szült összesen 10 törvénytelen gyermeket, mert az RK férjétöl nem tudott elválni. A dédanyámat 1850-ben szülte , RK vallásúként keresztelték Lövey Eulália névre. Ö 1868-ban ment férjhez Lövey Lilla néven. Késöbb a dédanyám amikor gyerekeket szült akkor Himics Lilla néven került az anyakönyvekbe. A gyerekek pedig többnyire katolikusok lettek. A dédanyámnak másik két életben maradt testvére is késöbb Himics Erzsébetnek ill. Himics Mihálynak nevezte magát. A történet miatt gondolom, hogy a vér szerinti ükapám egy Himics nevezetü lehetett, de sehol se találok megfelelö Himicset, aki 1810-1825 tájékán születhetett. Az ükanyám 1860-ban aztán egy Buczkó Imrével élt együtt, akitöl született egy Lövey Imre fia, aki késöbb aztán nem Himicsnek hanem Buczkónak nevezte magát. Az elsö férj - Uszkay Gábor - 1873-ben meghalt és az ükanyám 1874-ben férjhez ment Buczkó Imréhez.
Sajnos a családban semmilyen információ nem található a történethez, én pedig már évek óta nyomozom, ki is lehetett a Himics nevezetü ükapám. Kérdéses, hogy az RK vallásúra keresztelt gyermekek azért lettek-e RK mert a törvényes férj az volt, vagy pedig a vér szerinti apa okán?
Vannak/voltak Himicsek azon a környéken, de a név alapján ruthen betelepedettek voltak, általában GK vallással.
Egyedi a történet, elég bonyolult, dehát az adja a családfakutatás érdekességét. Talán valaki belebotlott egy megfelelö Himicsbe, annak nagyon örülnék.
Még annyit kérdeznék, hogy a lónyai (kis-nagy) civil anyakönyv esetleg megtalálható valahol a neten? Helyben az önkormányzatnál rendelkeznek vele, de van ahol azt olvasom , hogy elveszett. A levéltárban illetve a familysearch-ön pedig nem találom.
A "Carpathian Reflections" (https://www.carpathianreflections.com/) adatbázisa szerint az FS munkácsi és ungvári GK anyagában a 2377892-es film 5.-ik részében valahol van egy évnyi anyakönyv Sztavnából, 1826-ból.
Azt szeretném megkérdezni, tudja-e valaki, hogy Kárpátalján Fenyvesvölgy(Sztavna) illetve Mezöterebes (Sztrabicso) GK. anyakönyvei megtalálhatóak-e valahol? Ungváron látok a familysearch-ön sok filmet, de nehéz köztük megtalálni az igazit. Aztán kellene még Galiciából Nyla falu (ma Karpatske ) GK. anyakönyve is, ha valakinek van róla információja.
Igazándiból Zahorb falu anyakönyve kellene, de az 1892-es helységnévtár szerint a GK. anyakönyvezés Sztavnán volt. Ugyanígy a lónyai GK. anyakönyvezés Mezöterebesen történt. Elöre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Ismét segítséget szeretnék kérni. Elakadtam a kutatásban, ugyanis bár megtaláltam a keresett személyekre vonatkozó bejegyzést a református anyakönyvben, a házasságnál sem a házasultak életkorát, sem pedig szüleiket nem tüntették fel. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RR9B-SG?i=229&cat=269923 Uj Benjamin- Pamuk Zsuzanna
Szeretettel üdvözlök Mindenkit, új vagyok itt. Egy sikertörténetet szeretnék megosztani, hátha segítek vele annak, akinek még folyamatban van a családfakutatás folyamata....
Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly májusban az 50.születésnapomra kaptam a családomtól egy származásgenetikai vizsgálatot ( Myheritage). Amikor visszajött az eredmény, rettentő büszkén vettem tudomásul, hogy 100%-ban Európa lánya vagyok: 26,4% balkáni, 23,5 Észak-és nyugat európai, 22,2% skandináv, 19,3% olasz, 8.6% balti. Tudomásunk szerint 4 nagyszülőmből 3 német, 1 szlovák származású volt, de az őseink már legalább 300 éve itt vannak Magyarországon.
Elhatároztuk az öcsémmel, hogy utánajárunk ennek. Lázas munka vette kezdetét. 8 hónapig minden egyes napon dolgoztunk rajta, persze munka és család mellett, sokszor kérő estig kutattunk. Fizettünk be egyházi oldalra, találtunk német családfa-kutató oldalt, jártunk önkormányzati anyakönyv vezetőnél,de legnagyobb segítségünkre egyértelműen a Familysearch oldal volt.
Aki esetleg német származású őst keres, annak segítség lehet az alábbi oldal, szerencsére lehetett felmenője az oldal üzemeltetőjének a mi környékünkön is, mert nagyon sok adatot találtunk itt, sőt, néhány német településig is eljutottunk, ahonnan az őseink jöhettek. ez egy alapos oldal, többször ellenőriztük, nagyon korrekt:
Lehet ez Stregova is. 8 hónapos kutatómunkám alatt számtalanszor tapasztaltam, hogy esetenként nagyon rondán írtak a papok akkoriban....Nálunk is előfordult többször, hogy tévesztették a nevet, pl.Opel-ből mára Appel lett....
Még régebben írtam Sztregova Pálról és most találtam egy anyakönyvet. Én ebben a vezetéknévben Tregovát látok, de kíváncsi lennék, hogy valósan az vagy csak félreolvastam.
Köszönöm a tanácsokat, utólag nagy szerencsével a hungaricana oldalon az újságok között rábukkantam a gyászjelentésekre így már egy fokkal előrébb vagyok és ráadásnak még a dédszülők is meglettek :D
Esetleg érdemes -- ha beleesik a már elérhetőek körébe -- az egyházi On-line(2500Ft/2hét) adatbázisokat átnézni. Az, hogy az adott település elérhető-e mindenhol ingyenesen megnézhető.
Apnakegfelelo.szamu nemakarmilyen vallasu nagyszulot kellett igazolnia, Ehhez kb szazhusz eves. Szuletesi vagy nyolcvan ebes halotti bizonyitvanyt kellett igazolni. A kesobbi.idolbol meg megvannak a meg felelo..bizonyitvanyok.
Saját tapasztalat szerint....miután a temető fenntartásában változás volt (egyházi kezelésből átkerült polgáriba az önkormányzatokhoz vagy valamilyen külső céghez), egyrészt kevés kivételtől eltekintve nem segítőkészek -- adatvédelemre hivatkozva -- valamint a "nyilvántartásaik" legtöbbször botrányosak. Ebből kiindulva csak véletlen szerencse dolga, ha onnan sikerül adatot kapni.. Természetesen vannak üdítő kivételek, leginkább a nagyvárosi temetők között...
Ha a sír megvan, akkor maga a temető már adhat támpontot, mert ott az elhunyt olyan adatainak meg kell lennie, mint születési és halálozási dátum, anyja neve, születési helye.
A nagyszülőkhöz -- általában -- még kijártak a szülők és a gyerekeik is a temetőbe..... Elvileg ez megad egy települést és jó esetben egy sírkövet....azon pedig szerepel a születési és az elhalálozási év. Innentől kikérhető a születési és a halotti anyakönyvi kivonat az okmányirodából. Szerencsés esetben innen már tovább lehet haladni... Esetleg, az egyházaktól kérhető/kapható további információ...
Szerintetek, hogy/hol érdemes tovább kutatni, ha csak a nagyszüleim nevét tudom? Sajna nem ismertem őket így több információ nem áll rendelkezésemre a nevükön kívül :/
Bátortalan kérdésem lenne, mivel a familysearchben nem jutottam előre, hogy esetleg ebben az adatbázisban megtalálható-e a Szedlák József akiről az alábbit tudom.
Az aknaszlatinai római katolikus egyház anyakönyvének I kötet, 100. Lapja alapján 1864. Január 10-én születet, és 11-én keresztelték meg Szedlák Antalt (aki később 1931.03.10-én elhunyt).
Szülei, Szedlák József római kat. éjjel őr és Hotyima Anna rk. Aknaszlatinai lakosok.
Mint korábban irtam, keresem azt a Szedlákot aki Prága mellől jött Szlatinára, vagy a környékbeli faluba és erdész volt. Sajnos, most még egy jó ideig csak az online keresgetés marad....
Sztregova Pálnak több felesége és jó néhány gyermeke volt. Mivel a 3. házasságkötéskor nagy volt a korkülönbség a férj és feleség között, gyanítható, hogy Pál halála után a feleség újraházasodott. (Az egyik gyerek anyja Horváth Erzsébet, az anyakönyv szerint, de ez elírás lehet.)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GBT3-XJD?i=47 József, Ölvedszki Ferencz juhász és Skulecz Karolin fia, szül. 1895 jan. 10-én a Szakállosi majoron; a szülők származási helye Komáromszentpéter. A megjegyzés szerint Blaskó Rozáliával 1914 május 17.-én házasodott Paláston.
Sajnos a ma Szlovákiához tartozó helységek polgári anyakönyvei nincsenek interneten, tehát csak a FamilySearch-ön található egyházi anyakönyveket lehet nézni, és azok legtöbbször 1895-ig vannak, ugyanúgy, mint a magyarországi oldalon.
A lakcímjegyzékben talált András-vagy-Endre kérdésre megjegyzem, hogy a két név ugyanaz -- latinul írt anyakönyvben mindkettő egyformán Andreas lenne. Volt, aki felváltva használta őket, de még gyakoribb volt a környezetbeli összekavarodás és félreemlékezés, főleg, ha a személy többnyire ténylegesen Bandi volt. (Hivatalos okmányba akkortájt eszükbe sem jutott volna Bandit írni.)
Keresem az apai déd apám, Mezei József,(református)? akinek leánya Mezei Julianna sz: 1905 Lontó és meghalt 1978 Vámosmikola.
Mezei József felesége Kaiser Julianna sz: 1880 Ebed.Katolikus.
Sajnos sehol nem találom, már kb 1 éve..
Azonkívül keresem az anyai vonalon élőket Ölveczki József sz: 1895. Ipolyszakállos, meghalt 1939 Nagybörzsöny-Ganád puszta , Vámosmikolán van eltemetve..
Ebből az érdekelne hogy milyen minőségben élt Ganádpusztán , a munkáját tekintve.. Tudomásom szerint vadász puskája volt és valami uradalmi birtokon volt.. Ott született 2 lánya,akik a halálakor 2és 6 évesek voltak.
Testvére is, Ölveczki Gyula Nagybörzsönyben volt vadőr 1930.-as években.
Hol találok olyan fórumot, feljegyzést, infót, amiből ezeket megtudom.. Köszönettel : Puskásné
Érdekődni szeretnék, hogy egy bizonyos Sztregova Pál egri fertálymester (Rác negyed 1814-ben) felmenőiről van-e információtok. Amennyit tudok, hogy Bátory Juliannával házasodott össze. Radixfórumon olvastam, hogy feltételezhetően ő már nem egri származású volt.
szívesen. A MACSE adatbázisban megkerestem a szülők házasságát, és meglepődve láttam, hogy az 1909-ben volt. Próbáltam az anya lánynevén Gyulát keresni a familysearch-ön. Szerencsém volt.
Még igencsak kezdő vagyok a családfakutatásban és a tapasztaltabbak segítségét szeretném kérni.
Dédnagyapám, Matzkó Gyula "keresztlevelét" keresem, 1891. augusztus 17-én született Budapesten, sajnos a kerületet nem tudom. A Familysearch sima kereséssel semmit nem dob ki (pedig többféle névváltozattal is próbáltam), illetve átnéztem az erre az időszakra vonatkozó összes budapesti anyakönyvet de a siker elmaradt.
Édesapját Matzkó Endrének hívták, szabó volt a foglalkozása és a budapesti lakcímjegyzékben az 1903-04-es kötetben bukkan először fel a 8. kerületi Víg utcában (bár zavaró módon néhány korábbi kötetben ugyanezen a címen, szintén szabóként Matzkó András szerepel és nem tudom hogy elírás vagy valamilyen rokon).
Édesanyját pedig apukám elmondása alapján Fedák Rózának hívták.
Tudna valaki tanácsot adni, hogy miként tudnám megtalálni a Matzkó Gyula születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzést?
A német neveknél előfordul, hogy kimaradnak betűk a családnevekből, ha megnézzük a Family Search-ben a neveket, 1804-ben Gyöngyöshalászon született egy Anna Maria Kálin.
Köszi, igen, ezeket néztem és hasonlítottam össze Szlatinánál, hogy ugyan annyi név van mindkét dokumentumban.
Annak ellenére, hogy a Szedlák szláv ( a Cseh felmenőt keresem) név és parasztot jelent, vannak a listában hasonló jellemzően nem magyar v német nevek.
Viszont az, hogy a megyében, pl. Rahón találtak anyakönyvi bejegyzést Szedlákra 1826 körül, az jelzi, hogy valószínűleg nem teljes a felmérés. Csak a hogyan tovább most kérdéses :(
Ugocsa megye mind egy filmen van, de Máramarosra négy filmet sorol.
A "Germans & Hungarians" monográf nem tudom, hogy teljes feldolgozása-e a filmeknek; a címe ("németek és magyarok") felveti a gondolatot, hogy nem. (A Szedlák szláv név, nem német.)
Azt szeretném tudni, hogy ez a 1828-as Land Census Máramaros és Ugocsa megyékre mit tartalmaz_
Mivel egy hasonló cipőben levő "rokon" egy éve azt irta, hogy "A legkorábbi Szedlák-felmenőnk Rahón egy Szedlák Bertalan nevű ember, aki az 1820-as években javában nemzett ott gyerekeket." Márpedig én ebben az adatbázisban egy darab Szedlákot sem találtam. Lehet, hogy ez normális és én értelmezem félre ezt a dokumentumot.
Erre a választ megmondani nem tudom. A további kutásaid majd igazolják vagy cáfolják
Nekem több olyan ősöm volt, aki két-három évente új helyre/megyébe költözött.
Pl a mostani kutatásom Torontál megyében, az őrületbe kerget. El és feltűnnek családok.. pl a keresett ős testvére Temes megyében tűnt fel az összeírásban, de a testvére még mindig nincs meg.
A nevek könnyen elírás, rövidítések áldozatai lettek, úgy vettem észre.
Nagyon köszönöm, azt látom, hogy valamiért Aknaszlatina csak Szlatinaként szerepel, meg összehasonlítottam az képeket illetve a pdf-ben letöltött adatbázist. Ennek segitségével legalább kijavitottam ay 1864-ben született Szedlák Antal anyja nevét ami ha igaz akkor Hotyima Anna, az apja, akit keresek Szedlák József. De sajnos Szedlák még nem szerepel az egész Máramaros megye 1828-as jegyzékében.
Ha ez igaz, akkor feltételezhetem, hogy 1828 után kerültek a megyébe?
Igen, én is őrá gondoltam. Anno benne is voltam a fb csoportjában.. BL, mint én.
Igazából nem az esett rosszul, hogy neki más elképzelései vannak, hanem a hangnem és a személyeskedés!
Ha ő az, akkor az Excel nem ördögtől származó való ötlet, hisz a FS-ről leszedett xls importokat alakította és szerkesztette gedcom kompatibilissá alakítja és berántja az Ahnenblatt-ba.
Viszont úgy gondolom nem egy kezdő szint. Viszont tanácsolhatta volna, hogy érdemes lenne megfelelő oszlopokba tárolni a találatokat, hogy könnyű legyen importálni.
Maximálisan egyetértek.Bár Prelleg már leírta, de a hangnem,stílus alapján én sem tudtam másra gondolni,mint Kőgolyó reinkarnálódására...egyedi,nem elfogadható, itt szerencsére ritka.
pert2: Az elmúlt száz, de még csak ötven év anyagait is digitalizálni, nagyon sokba kerülne. Ráadásul ne feledd, sokan a katonák közül még élhetnek. A személyes adataikat nyilvánosságra hozni, nem lenne túl szerencsés döntés. Megnéztem a Hadtörténelmi Levéltár oldalán: a tisztekről maradtak fenn iratok:
Az altisztek és legénység iratainak (Horthy-korszak) döntő többsége tudtommal le lett selejtezve. Talán valamennyivel jobb a helyzet az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban. Viszonylag sok helyen fennmaradtak a katonaállítási lajstromok, és a Grundbuchblatter-ek a cs. és kir. ezredektől. Ezek mind online elérhetőek.
A témától kissé eltérve, azt sajnálom, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint a Tanácsköztársaság, és a burgenlandi harcok idején elesettekről nem készült adatbázis, pedig ezek közül kettőnek is mostanában volt a 100. évfordulója. 1848/49. szabadságharcról tudom, hogy a JNSZ megyei anyakönyvekből Örsi Julianna összeírta a katonákat, de nincs országos adatbázis. A Familysearch-ön elérhető katonai anyakönyvekbe valamiért nem jegyezték fel a szabadságharcban elesett honvédeket, kivétel a katonakórházak anyakönyveit. Hogy ekkoriban külön anyakönyveket vezettek a felkelő seregtestek, és azok elvesztek, vagy nem is vezettek, nem tudom.
12Tél57z: Kedves kőgolyó, hogyan is írtad az egyik hozzászólásodban? VALÓDI segítség helyett, csak szívatni akarod a delikvenst. Nos, én úgy látom, hogy b_lajos Bestkingken/Vikinghun jó néhány ősét segített megkeresni, és ajánlott egy lehetőséget a kutatásból kinyert adatok rögzítésére. Ezzel szemben te közölted b_lajossal, hogy az ajánlott mód rossz és elkezdted piszkálni, több hozzászóláson keresztül. Hét hozzászólásod volt az ügyben, de egyetlen egy alkalommal sem ajánlottál Bestkingkennek egy másik opciót. Te nem akartál neki segíteni, csak szívatni akartad b_lajost. Vagy részedről ez lenne a valódi segítség?
4904: pert2 hozzászólására reagáltam, sajnos nem tudom, hogy lehetne elérni online ezeket az anyakönyveket. Az Erdélygen adatforrását meg, gondolom, már ismered.
drRamaty: Igen, ezt ismerem, de szerintem nem szabadott volna minden dokumentumot feltenni az oldalra, személyiségi jogok miatt.
Reggelre az a véleményem alakult ki így kezdőként(hihihi) hogy a franc fog veletek birkózni értelmetlenül. A mai "beírásokat" olvasva ez csak megerősödött bennem. Csak egy dolog zavar, hogy a szerencsétlen kezdőket vastagon átbaszva viszitek be az erdőbe.....olyan MACSE-s hagyományokkal. Sajnálom őket, benneteket viszont felejtelek......
Aknaszlatina 1828-ig a maramarossszigeti plebaniahoz tartozott. Ott is probalkoznek.
Masreszt lehet h ezt mar lattad is:
A Familysearch kidob anyakonyvi talalatot aknaszlatinara, de sajnos kulcsos.
Ukraine, Ivano-Frankivs′k, Bohorodchany, Solotvyn - Church records.
De elsosorban az aknaszlatinai anyakonyvet neznem lapoznam at jobban, ha lehet, mert a Szedlak Antal elott szuletett baba(k)nal lehet, h megtalalod apa vagy anya szarmazasi helyet is megjegyzesben. Es kiirnek minden oldalagi szintet is. Es tennek egy probat arra is, hogy a hazassagkotesre nem-e ott kerult sor.
Tudod, ez a forum arrol szol, hogy azok a kutatasban kezdo es halado emberek, akik elakadnak, vagy megtorpannak, vagy egyszeruen csak kikerik a tobbiek velemenyet, mindezt disztingvaltan, kedvesen teszik. Tisztelettel a masik fele. Mert tudod mi a legfobb kozos ezekben az emberekben? Hogy munkajukkal nem hagyjak feledesbe merulni az Ősök, a Hozzatartozok, a regen elt emberek emleket, nevet. Es ezt tisztelni kell.
Azok, akik regen eltek, akik neveit orommel irjuk fel barhova is, nem csak nevek. Ők egykor ugyanolyan hus-ver emberek voltak, mint most mi, es a letuknek, a donteseiknek koszonhetjuk mi is az eletunket. Te is.
Es ezert mi, akik itt segitjuk egymast, es segitve vagyunk, nem kritizaljuk egymast, nem viselkedunk csunyan, nem okoskodunk, ellenben nagyon orulunk egymas eredmenyeinek. Legyen az kezdo a 3. ősével, vagy halado a 10+ ősével, mindegy, mert a cel kozos. Itt nincs helye szo-karatenak. Ha valamit megtanul az ember a kutatas soran az az elfogadas, a tisztelet, es az alazat. Ha maradsz, akkor legy szives ne bantsd meg az itt levoket, Ok sem teszik Veled.
Gratulálok :) A Torma névről most hirtelen Torma Zsófia régésznő jut eszembe. A gróf Károlyi családról van szó ? Károlyi Sándor a szatmári béke összehozója is rokon ?
--------------
A Torma névvel egészen messze el lehet jutni, egy helyen vagyok megakadva,a Károlyi család pedig apám anyja néven ott is haladok és a Sáfár név is messzevezet,
Majd meglátom.
A Sáfár névvel családi papirjaim szerint, amelyeket örököltem és anyám haláláig nem is láttam, nem tudtam, 1753- ig jelen pillanatban, ezek hiteles dokuk.
Ennyi.
Közben találtam a Sáfárokkal kapcsolatos 1749- ben készült dokumentumot egy igazolási eljárásról.
Excelben is tokeletes kezdeni. Aki mast mond, az nem tudja kihasznalni excel tarhazat.
1595-nel jarok, egyben kinyomtatni nem cel, ellenben tokeletesen atlathato, egyertelmu, es ingyen bovitheto. Nem akartam beleallni a vitaba, de akinek nincs igaza, annak nincs igaza, es ebben a kozossegben nem szokas a masik technikajat es modszereit (ilyen csunya hangnemben sem) kritizalni. A kezdeteknel az excel tokeletes. Kesobb pedig majd kialakitja maganak.
Szia. Ha meg aktualis a kerdesed, az en velemenyem, hogy bar a ket het keves egy kiterjedt, latvanyos kutatashoz. Ellenben ha Te magad elkezd, a tanacsainkkal, olyan szep latvanyos eredmenyt tudsz elerni ket het alatt is, hogy meg Te magad is borzasztoan meg fogsz lepodni. :)
En nagyon biztatnalak ra, hogy ha meg nem tettel le rola, akkor vagj bele. A kutatas egy pontig gyors eredmenyeket hoz. Van par trukkje a kutatasnak, de ha irsz privit, szivesen elmondom, hogy milyen infokat kell begyujtened, ill. h mely oldalakon kell kutatni.
Igen, a ket het keves lehet, de ha ugyes vagy es eleg elszant, akkor akarhanyadik oshoz is el tudsz jutni meg ennyi udo alatt is. Avagy, tekerj egyet az ajandekon, es tudd meg hogy mely őse "hianyzik" neki a legjobban, es csak arra fokuszulj ebben a ket hetben. Arra, akirol informaciot szeretne tudni. Vagj bele, menni fog :)
Őszintén csodálom, hogy páran milyen szakértelemre tettek szert és miket tudnak kibányászni! Amit én szeretnék elérni, az csak egy egyszerű dolog, csak elfelejtettem időben utánajárni. Nagyanyám szerint valamelyik nagy/ükapám volt erdész és Prága mellől érkezett Kárpátaljára, Aknaszlatinára. 10 éve kedves rokonaim az 50. szülinapomra összeszedték a templomból amit tudtak, és már csak 1-2 lépésre lehetünk, de nagyon elakadtam, hiába próbálkoztam a familysearch oldallal, is. Annyit viszont az Anchestry megerősített, hogy a DNS történetben erősen benne van Csehország, Németország, és persze Kárpátalja. Amit én szeretnék az csak az, hogy megtudjam, honnan, melyik Cseh városból, faluból vándorolt az erdész ősöm Szlatinára. Tudjátok, egy erdésznek a szaporítóanyag származása mindíg fontos.
Az aknaszlatinai római katolikus egyház anyakönyvének I kötet, 100. Lapja alapján 1864. Január 10-én születet, és 11-én keresztelték meg Szedlák Antalt (aki később 1931.03.10-én elhunyt).
Szülei, Szedlák József római kat. éjjel őr és Hotyina Anna rk. Aknaszlatinai lakosok.
Reményeim szerint az akár már a József, vagy az apja lehet talán a hőn keresett ős. Csak nem tudom, hogyan tovább :(
Nekem szerencsém volt, mert nagyapám papírjai között megmaradt, hogy 1948.09.26án érkezett haza Debrecenbe, így meg is találtam. 2313. oldal, 57809 sorszám Szécsényi Lajos.
a hozzászólásban a kolozsvári anyakönyvekről történik említés. nekem is kellene 1900-1910 közötti református vagy államiban kutatnom de nem tudom hol volna elérhető netán innen magyarországról.
Egyebkent en a mezei csaladfakutatas hive vagyok, az emberek 95%- a nem tud visszakutatni ded vagy okszuloknel tavolabbra, tan 100- 150 evnyire. De ennek is van ertelme, gondos kutatassal talalhatunk.par rokont a mar ismerteken kivul, es megismerkedhetunk veluk. Anyam pl a hetvenes evekben vegzett rokonkutatast, talalt is harmat a mar ismert tizegynehanyon kivul, meghivtuk oket es jol elvacsoraztunk elsorozgettunk meg elbeszelgettunk.
Ha elektronizalnak a katonai koegeszito parancsnoksagok.iratait szaz evre visszamenoleg vagy akar otven evre is, akkor meg a dedu okaim is kiderithetnek hol nem voltam katona otven evvel ezelott. De a nagymamaim leanykori nevet is egyetlen helyen tartjak nyilvan, a katonai osszeiraskor kerdeztek meg. Bar a hitelesseguk nemileg kerdeses, mert az osszeirast vegzo ormester a ketsegbeesett arcokat latva azt mondta, hogy a bajtarsak irjanak be valamit.
pert2: bar csak az elhunytakrol van netes info, de nem hiszem hogy a tobbi eletben maradt katonat se tartottak volna nyilvan nagyszulokig.
Nagyon sok iratot leselejteztek, de nem kizárt, hogy valami fennmaradt a túlélőkről. Amiről én tudok: az első világháborúból elsősorban a Nachrichten, de valamennyire a Verlustliste is szolgáltat adatokat a hadifoglyokról és sebesültekről. + a Nemzetközi Vöröskereszt Múzeum hadifogolyadatbázisa, de az sem teljes. A második világháború hadifoglyairól még a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adatbázisaiból tájékozódhatunk, meg a Gulag lexikonból + ígértek 2020 végére egy adatbázist a Szovjetunióba került hadifoglyokról. A nyugati fogságba került katonákról nem tudom, hogy készültek-e valamilyen összeírások.
Sami99: A budakalászi állami anyakönyvek a Pest megyei levéltárban elérhetőek, ahol nem végeztek anyakönyv digitalizálást. Szeged: killbill1980 hozzászólásában lévő linkre rákattintasz, http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153028046&t=9000502 majd az 58-as számnál feletti listán kikeresed azokat az anyakönyveket, amik neked kellenek.
Köszönöm szépen a linket, bár sajna csak félsikerrel jártam, de persze az is siker. :)
A dédimamát megtaláltam vásárhelyen csak a papát nem... :(
Akkor lehet még Budapest, Budakalász vagy Szeged... Ez utóbbi 2-t sem láttom az FS katalógusában. :(
Ha a gyerekeihez költözött... Az egyik gyereke Tiszaroffon maradt, egyik pedig Pestre költözött (VI.ker.); azt hiszem jó kis munka lesz 1909-1922-ig átnézni csak ezt a kerületet (remélem tényleg odaköltözött...)
NEM....ez nem segítség csak a káosz növelése....SZÁNDÉKOSAN, CINIKUSAN miután saját bevallásod szerint is MEGVAN az ÉRTELMES megoldásra a rálátásod.....bármely családfakezelő program tekintetében.
NEM, az excel alapú adatgyűjtés nem célszerű, nem praktikus, nem átlátható.....persze ezt TE is pontosan tudod.
Na, ezért a cinikus hangnem......mert VALÓDI segítség helyett, csak szívatni akarod a delikvenst !!!
Nem értem ezt a hangnemet! Légy szíves mellőzdm igaz magad minősíted vele!
Legalább megpróbálok segíteni egy kezdőnek! Egy megfelelő táblázatban könnyebb átlátni a kapcsolatokat... Aztán át lehet ültetni megfelelő családfa kezelőbe
Bár igaz, ami igaz, a vasút feltalálása és kiépítése után is hosszú ideig a zemberek jelentős része vagy termelte, vagy rugdosta a lószart a poros földutakon.....
Most talált a familysearch egy olyan dolgot hogy Domonkos Péter szülei Domonkos Ferencz és Horvath Theres ,Ferencz szülei Domonkos József és Hovath Judit de ebben az egyezésben már nem vagyok olyan biztos,
Előttem írta valaki, hogy Tokorcs lehet a vőlegény származási helye. Ott is vannak Domonkos nevűek. Lehet ott is érdemes keresgélni, Kemenesmihályfa anyakönyvei közt. Szerepel is egy Domonkos Ferenc. De ő nem lehet a keresett vőlegény, mert 1795 után is született gyereke Pap Juliannától.
A keresett Ferenc apja is valószínűleg Ferenc, mert ifjú jelzővel illették a házasságkor.
Azt, hogy van indexelve, az egy dolog. Nem magyarok végezték, nagyon sok az elírás. Anno a papok is írhatták rosszul, nekem is számtalan ilyen előfordult a kutatás során. De ezt szerintem sokan meg tudják erősíteni
Javaslom, használd a keresőt, töltsd le adott település anyakönyveit. Vannak programok rá, FS-tools, FS Downloader. Vezess Excelben a találatokat, minden adataival együtt. Születések, esketések, halálozások tekintetében
Gratulálok :) A Torma névről most hirtelen Torma Zsófia régésznő jut eszembe. A gróf Károlyi családról van szó ? Károlyi Sándor a szatmári béke összehozója is rokon ?
Domonkos Péter szüleit megtaláltad. Péter 1851.06.18-án született. Péter és Tipold Terézia az üknagyapád Dr. Domonkos Géza szülei.
Ők már elég idősen házasodtak, ezért írtam, hogy voltak előző házasságok
Domonkos Ferenc feleségei
Vélhetően Bertha Juliannával 1820 körül házasodhattak, 1840 körül halhatott meg! Róluk nem találtam semmit.
Böröcz Erzsébet 1844-45 közt voltak házasok
Horváth Teréziával ezután házasodtak, ezt találtad meg
A házassági bejegyzés alapján megtalálam a Domonkos szülőket és azok házasságát. Ők Domonkos Ferenc Domonkos és Mogor Éva. Ez a Ferenc már nem gencsi vagy hőgyészi. Sajnos számomra kiolvashatatlan a származási helye. Ha valaki kiolvassa, akkor lehet tovább haladni az időben, amennyiben van feljegyzés aabból az időből/településről
Ferenc és Terézia 1848.02.09. házasodtak 50 és 42 évesen,gencsi lakosok. Péter 1851.16.18-n-
Szülök Domonkos Ferenc és Mogor Éva, ill. Horváth János és Kocsis Rozália
Valószínűleg mindkettőnek volt korábbi párja. Érdemes azok közt keresni!
Ferencz előző felesége: Böröcz Erzsébet, meghalt 1845.10.24. Szerencsére az az oldal pont nem sérült.
Erzsébettel 1844.02.04.-n házasodtak, 44 és 26 évesen, gencsiek.
Rákeresve Ferencre, 3 találatot ad ki a 20-s évekre Bertha Juliannával. 1823 a legkorábbi. Talán ő az első feleség
Domonkos Ferenc és Mogor Éva 1795.02.07-n házasodtak. Itt szerepel egy 1776.03.18. dátum. Sajnos szülőkről itt már nincs infó. A menyasszony gencsi, a vőlegényt nem tudomkiolvasni,talán Iskor? Talán van aki ki tudja olvasni a fórumlátogatók közül!
Ferencet 1798.05.04-n keresztelték, mint 2. gyermek. az első István 96-ban. Persze ezeket a halotti a.k. alapján ellenőrzini kell, hogy nem-e halt meg a gyermek.
Mogor Éva 1777.12.03-n keresztelték. Szülők Mógor István és Foczeny Éva.
Nagyon köszönöm, hogy vette a fáradságot és válaszolt a kérdésemre. Ne haragudjon, hogy csak most tudom megköszönni a kedvességét.
Próbálok az Ön által adott nyomon elindulni, hátha sikerül. Én egy klasszikus Méh telep vezetője vagyok, de ellentétben a többi Kollégával igyekszem az alapanyagban az eszmei értéket is látni, és ha tudom megmenteni az Utókornak, mert mint hasonló gondolkodásúak tudjuk, hogy az ilyen leletekből több már nem lesz.
Ha tudok segíteni bármiben, Én is szívesen állok rendelkezésre, az érdeklődési kör ismeretében.
Mellekesen most unalmamban rakereszem a nevemre, es mekjelent masok mellett a budapesti haztulajdonosok 1938-39- es cimtara, ahol szinten megjelent egy rokon, akirol eddig csak azt nem tudtam, hogy o volt annak a haznak a tulajdonosa, ahol akkoriban lakotteg az apam is eltoltott nala par honapot. Ezek utan mar talan erdemes lenne visszakeresni az utobbi szaz ev bunugyi nyilvantartasat is, bar meglepodnek ha nem azt talalnek benne akit varok, de kb egy millio embernek ott is lehet rokona mindenfele infokkal egyutt, bar nyilvan az ilyen adatok szemelyisegvedelmiokokbol titkosak, ugyhogy marad a lakonyilvantartas:-)
Egyebkent erdemes a katonai elhunytak kozott is kutakodni, az ellege teljes info a haborukban elhunyt katonakrol. En pl.talaltam egy masodik vilaghaboruban elhunyt hadnagyot, akinek az anyja neve megeg,ezett a nagynenemevel, az egyetlen bibi az volt, hogy a hadnagy szuletesekor a nagynenem meg csak het eves volt, tehat ez a masik rokon a csalad eddig ismeretlen aga. Nem igazan emesi leszarmazottaknak erdemesebb a hadsereg katonai kozt kutatni oket szarmazastol fuggetlenul nyilvantartottak, bar csak az elhunytakrol van netes info, de nem hiszem hogy a tobbi eletben maradt katonat se tartottak volna nyilvan nagyszulokig.
pert_2: Igazad van, én még az 1920-as elpusztult kolozsvári anyakönyvnél tartottam, amikor írtam, és a lakcímkártyát figyelmen kívül hagytam.
Silverado2: Itt mire gondolsz, anyakönyvi lapok képeire, indexelt adatokra, családfán elhelyezett személyekre? Esetleg egy-két link nem működik már?
Bestkingken: A Hungaricana-n számos pápai újság elérhető, ezért sok mindent találni rajta a Domonkos-Zsilinszky családról, eljegyzéseken, baleseteken és kitüntetéseken keresztül a gyászjelentésekig. Az OSZK gyászjelentések gyűjteményében is sokat lehet találni a két család tagjai közül.
A gyarmati házassági bejegyzésük szerint D. Péter Hőgyészen, Tibold Terézia pedig Gyarmaton született. B_lajos a hozzászólásában több linket is megadott, azokat is érdemes megnézned.
A "Place" mezőbe elkezded beírni, hogy Kemene..., aztán a legördülő listából kiválasztod, hogy "Hungary, Vas, Kemenes-Hőgyész", és megnyomod, hogy Search.
Az első találatra kattinva (church records: egyházi anyakönyvek) lenyílik a két lehetőség: katolikus vagy evangélikus. Úgy emlékszem, RK a keresett személy vallása, tehát arra kattintva feljön a katalógus-oldal: https://www.familysearch.org/search/catalog/397559
Lent a "Film/Digital Notes" részben látható, hogy egészen 1732-től vannak anyakönyvek, bár úgy látom, a halottikból hiányzik néhány év. A fényképezőgépre kattintva lehet a képeket böngészni. A nagyító ikon azt jelzi, hogy van a filmen indexelt (tehát névre kereshető) adat; ez az indexelt katolikus kereszteléseket jelenti. A nagyítóra kattintva felhozza a keresőfelületet a kiválasztott filmszámra szűkítve.
Üknagymamád, özvegyen halt meg Budapesten 1955.04.18.
Házasságuk Pápán volt 1906.02.26. Mivel nincs UB, valószínűleg nem Pápán halt meg. Lehet ő is Budapesten,
A vőlegény róm.kat. vallású, 1878.11.19-n született Kemeneshőgyészen. Szülők Domonkos Péter és Tipold Terézia gyarmati lakosok (győrmegye) A menyasszony róm.kat. vallású, 1888.02.24-n született Matcaliban. Szülei: Zsilinszky Lajos és Gönitzer Emília pápai lakosok.
Előveszed Kemeneshőgyész anyakönyveit és elkezded keredni a szülők házasságát. Az esetleges testvérekből lehet kalkulálni az idejére is.
és így visszafele az ők szülőit is megkeresed...
Párhuzamosan a halotti ak.-ben is lehet nézni, stb
Sziasztok! Az apai ágam szeretném felkutatni az uk nagypapámig megvagyok de egyik csaladfakutatos oldal nem tud tovább embereket. Ük nagypapámat dr.Domonkos Gézának hivták hozzá ment Zsilinszky Emmához valamiert sok családfa kutató oldal Domenkos néven említi a magypapám ha valaki tud segíteni azt nagyon megkoszonom
Hello! Hosszú kihagyás után szerettem volna folytatni a kutatást a familysearch.org/-on, de meglepődve tapasztaltam, hogy több, korábban fellelhető adatot nem található. Szerencsére némelyiket lementettem annak idején, de most azokat sem hozza a kereső. Történt valami negatív változás az oldalon? Tapasztalt valaki hasonlót?
Speciel a lakcimkartyakat nem.az anyakonyvvezeto, hanem egy hivatalnok.adta ki 45 elott. Elvileg persze kellett hozza anyakonyvi kivonat, meg egy lakast igazolo papir a foberlotol. De hat azert ott hevertek a lepecsetelt es afonok altal alairt lakcimkartyak a fokban, es azismeros ugyintezotol azert be lehetett szerezni. Ha valaki pl.1944 nyaran el akart tunni az akarkik elol akik akarhova akartak kuldeni nyaralasra, akkor ez a megoldas volt. Ami a szuletesi anyakonyveket illeti, az 1842- bennszletett dedapamnak csak avnegyven evvel kesobbi halotti bizonyitvanya maradt meg, apam megv1940- ben vegigjarhatta volna az osszes Csabara vegzido telepules osszes templat,hatha megvannak.meg a szaz evvel korabbi anyakonyvek. Akkoriban meg valahogy nem digitalizaltak a meg meglevo anyakonyveket sem. .ondjuk ezt kesobb se tettek, Meg a nyolcvanas evekben is az 1960 tajan kiallitott anyakonyvi kivonattal.igazolhattam volna magam ha ellopjak a szemelyi igazolvanyomat.
csak 1842- ig tudok visszamenni az oskutatasban, korabban a kanaszokat meg az egyeb ilyen nepsegeket nem tartottak nyilvan.
Nyilván kellett, hogy tartsák, függetlenül attól, hogy valaki kanász, kovács, koldus vagy éppen orvos volt, vezetni kellet őket az anyakönyvekbe.
ha beirom a csaladmevemet a gogliba, osszesen nyolc ember jelenik meg
Nálam is vannak nagyon ritka családnevek, az egyiknél valószínűleg lekopott egy betű az eredeti vezetéknév elejéről, a másik is valamikor, valahogy módosult. Nem lehet, hogy a kanász ős újonnan települt a városba, azért nem tudod visszább vezetni az ágát?
Ilyet azert pl kitoltetlenul is lehetett szerezni, aztan az emberfia olyan nevet, cimet es eletkort ir bele, amit akar.
Nem, ilyet nem lehetett tenni, 1945 előtt Magyarországon, ha az anyakönyvvezető nem ismerte a bejelentőt, akkor olyan tanúval kellett bizonyítania személyazonosságát, akit az anyakönyvvezető személyesen ismert.
1945 tajan bevallasra ment a szuletesi ido, korabban nem volt szemelyi ihgazolvany, az emberek a lakcimbejelento kartyaval tudtak igazolni.magukat. Ilyet azert pl kitoltetlenul is lehetett szerezni, aztan az emberfia olyan nevet, cimet es eletkort ir bele, amit akar.
A csaladfakutatasnal nemi elonyt jelenthet ha valakit nem Kovacsnak vagy Szabonak hivnak. Em pl.ha beirom a csaladmevemet a gogliba, osszesen nyolc ember jelenik meg, akibol hatot ismerek es a masik kettorol is sejtem ki fiaborja. De ennek ellenere is csak 1842- ig tudok visszamenni az oskutatasban, korabban a kanaszokat meg az egyeb ilyen nepsegeket nem tartottak nyilvan.
5845827-től 5845838-ig cserélgesd a link végi számokat, úgy tudsz az anyakönyvek között haladni. Esetleg még a környékbeli nagyobb város (pl. Szolnok) kórházában is meghalhatott, de valószínűbb, hogy valamelyik gyerekéhez költözött.
pert2: Romániában akkoriban nem készítettek anyakönyvi másodpéldányokat az államiakból?
Az 1920-as kolozsvari anyakonyvek pl.megsemmisultek a haboruban. Ezek utan bemondasra potoltak, ennek eredmenyekent az angol tanarnom.harom.evvel fiatalabb lett a sajat huganal
.
Egyebkent a csaladfakutatason nagyot loktek az 1940- es zsidotorvenyek, sokaknak kellett felmenoket igazolniuk, igy aztan van egy 1940- ben kiallitott okiratom hogy a dedapam 1842- ben szuletett, evangelikus kanasz volt, es loves altal halt meg 1878- ban. A csaladi emlekek szerint hajto volt egy vafaszaton amikor egy bunko badaszot lotte meg vaddiszno helyett.
Arról szeretnék érdeklődni, hogy a Hódmezővásárhelyi állami halotti anyakönyveket meglehet találni valahol? FS-en nincs fent vagy legalábbis a 40-es, 50-es évek nincs. :(
Illetve lenne még egy olyan kérdésem is, hogy az ükszüleim Tiszaroffon éltek, de csak az ükapám halotti anyakönyvét találtam meg az FS-en. 1909-1922 között átnéztem Tiszaroffot és nem találtam meg az ükmamámat. Pedig nem gondolnám, hogy nem együtt lennének eltemetve. Ilyen esetben hol érdemes keresni az ükmamám anyakönyvét? Gyerekek és unokák környékén nézelődjek?
A megsemmisült anyakönyvek listája nem teljes, de az FS-ről más okból is hiányozhatnak anyakönyvek -- például valaki rossz polcra tette azt a kötetet, tehát nem lett filmezve. Az egerági plébánián kérdezted már, hogy náluk mi van meg?
Az 1770 és 1822 közötti egerági házassági és halotti anyakönyvek nincsenek ott, ahol lenniük kellene. https://www.familysearch.org/search/catalog/424772?availability=Family%20History%20Library Most éppen szőkédi anyakönyvek kellenének. A németi anyakönyveket néztem meg hátha, de nem nagyon megállapítható oda tartozik-e ez a falu. A megsemmisült magyar anyakönyvek között nincsenek. Ezáltal valahol lennie kell, de hol?
(Valószínűleg teljesen vakon vagyok, és a megoldás itt van a szemem előtt, de nem látom)
Szota József? Még sosem néztem meg, ki csinálta az adott rekord indexelését. De most akkor körbeértünk, az ő Myheritage fájáról indultam el annak idején ezen az ágon, de már akkor figyelmeztettek, hogy az ő adataiban sok pontatlanság van. Ezért tehát mindig igyekszem ellenőrizni az FS anyakönyveket.
Hát akkor ezt a Mihály/György dolgot még tovább bogozom.
Valóban pongyolán fogalmaztam, az FS maga és az FS-felhasználó nem ugyanaz.
Amikor találok hibás indexeléseket, általában beküldöm a javítást. De nem "iparszerűen" indexelek, tehát csak a saját családfám kapcsán felfedezett hibákat javítom, ami bár több, mint a semmi, de csepp a tengerben.
Sajnos ez a indexelő Szota József elírása, nagyon sok hibás, elírt névvel adattal találkoztam már az évek során. Főleg ha olyan indexel aki idegen a magyar vagy itt a szlovák nyelvben. Bizony nehéz dolog itt valamire jutni, de most már lehet javítani ezeket a hibás elírásokat.
Hirtelen ötlettől vezérelve az FS-en elkezdtem visszafelé lapozni a legutolsó polgári házassági könyvet, ami az 1952-es.
Kb a felénél megtaláltam a nagybátyám házasságát, amit kerestem.
Legalább a felesége nevét most már tudom, ui. nagyon kellemetlen asszonyka volt, és olyan módon mentek szét, hogy a nagybátyám a két gyerekét sem láthatta aztán évtizedekig. Beszélni sem akart róluk, így semmit sem tudok róluk. Egyikükkel is csak a temetésén, egyszer találkoztunk, és most szeretném megtalálni őt is, meg a nővérét is, de valami minimális adat kéne ehhez.
Arra gondoltam, hogy hátha a keresztelésről van adat az egyházi könyvben elérhető....
Az ötvenes-hatvanas évekből csak halotti anyakönyvek lesznek elérhetőek. Az akkori házasságok és főleg a születések még jóval védett időszakba tartoznak.
Köszönöm. Baja születési és házassági adatok kellenének nekem valamikor az ötvenes és hatvanas évekből, nem tudtam eddig hol keressem, aztán itt felmerült, megörültem neki, de ez a hír összezavart.
Nem "az FS" tartja Bartók Annát Bartók György és Glazsi Katalin gyerekének, hanem egy Gerald Shupe nevű FS felhasználó, 2017-ben.
Ez fontos különbség. Az FS családfája közös és nyitott: bárki módosíthat rajta bármit (bejelentkezés után).
Az tény, hogy tele van az FS családfája "lebegő ágacskákkal", amik egy-egy indexelt keresztelésen alapulnak, és ezeken csak "FamilySearch" és 2012 szerepel a közreműködők felsorolásában -- de még ezekre sem mondanám azt, hogy "az FS úgy tartja...". Ezek egyszerűen egy régi Mormon adatbázis adatai, amivel (többek között) az újonnan-induló (most már jelenlegi) fát benépesítették. (A régi adatbázis motivációit és mechanizmusát csak nagyon vázlatosan értem. Többnyire lánygyermeket vannak benne, és mindig betűhíven követik az indexelt adatot, bármennyire nevetségesen hibás az indexelés.)
Másik fontos különbség: az FS családfája nem ugyanaz, mint az FS adatai, és az adatok is két részre oszlanak: az indexelt, tehát névre kereshető de gyakran hibás rész, és a böngészhető képek.
rferi 20676. hsz.: A hír, amit találtál, már elavult, azóta van egy frissebb is a kalocsai levéltár e-kutatásáról: levéltárunkban a kutató- és látogatóforgalom 2020. március 17-től kezdődően, bizonytalan ideig szünetel. E-kutatás szolgáltatásunk viszont továbbra is működik, itt újabb kutatói regisztrációkat is fogadunk. A korlátozás tehát csak a Kalocsán történő, helyi kutatásokat érinti, honlapunkon továbbra is zavartalanul lehet dolgozni.
A tardi anyakönyvekben 1830 végéig benne vannak a cserépváraljaiak (a házasságiban egy kicsivel tovább). Utána nem sokkal még van egy kihúzott cserépváraljai keresztelés, majd 1890-ig semmi. Esetleg még elkezdheted átnézni a katonaállítási lajstromokat. Én néhány éve kiírtam a cserépfaluiakat, a borsod megyei egri és mezőkövesdi körzetekből. Volt, akit ötször is megtaláltam benne. Néha sok mindent meg lehet tudni a katonajelöltről, máskor a nevén kívül szinte semmit. (Az apa nevét általában beírják azért.) Az 1830-1860-as születésűeket öleli fel, és meglehetősen unalmas végignézni.
Hierarcia-ban nézd a filmeket, úgy könnyebben áttekinthető. (A képet úgy tudod lementeni, hogy rákattintasz a bekarikázott i-re, majd a megnyíló ablakon a Hivatkozás a fájlra linkjére. Vagy kikeresed a Familysearch-ön az oldalt és ott valamivel jobb is a kép minősége.)
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet. Majdnem beleestem a megbízhatatlan adatok csapdájába, ugyanis ha itt megnézed, a FS Annát Bartók György és Gazsi/Glazsi Katalin gyermekének tartja. https://www.familysearch.org/tree/person/details/LR1N-PC9
Persze továbbra is benne van a pakliban még az a minimális esély is, hogy egyszerűen csak hibásan jegyezték fel az anyakönyvbe. Ezt viszont ennyi idő távlatából nagyon nehéz lenne bizonyítani, tehát egyelőre marad úgy a kirakós játék, hogy Mihály az apa.
Amit írsz az törvényszerű evidencia, mivel a nemesi lét alapvetően öröklődik :-) Viszont nem véletlenül tettem idézőjelbe a "magyar nemesség" kifejezést.......
Bármely családfa program képes több tízezernyi -- a jobbak több százezernyi -- személy minden életeseményét tárolni, és az abból adódó összefüggéseket (szülők; keresztszülők; házastársak; tanúk; gyermekek ---- házasságok, lakhelyek, foglalkozások, vallási események helyei és időpontjai valamint a kapcsolódó személyek) többféle formátumban szövegesen vagy grafikusan megmutatni. Létezik pl. az Európai nemességet , annak kapcsolatrendszerét feltáró gedcom állomány, ami felettébb érdekes és tanulságos felismeréseket tud megmutatni a "magyar nemesség" vonatkozásában is. Hihetetlenül megdöbbentő dolgok, tények és történelmi hazugságok jönnek elő, amelyek picit mélyebb ismeretek megszerzésére tudnak ösztönözni.....és lényegében a mítoszok szétfoszlatásával a belénk sulykolt világnézetet állíthatják a feje tetejére...
szerintem nem családi címer. főleg nem magyar vagy erdélyi családi címer. egy biztos a habsburg korona látható rajta.Valamelyik heraldikus bizonyára többet tudna róla mondani.
Első lépésben azt kell mindenkinek eldöntenie, hogy az adatait saját maga akarja biztonságban tárolni (erre valók a saját gépen futó off-line családfaprogramok) vagy kiengedi egy ellenőrizhetetlen közegbe az interneten keresztül( ezek a on-line családfa programoldalak/helyek).
Az első verzióból bármikor lehet egy nyílt publikálást csinálni, a másodiknál a közölt adatokat már soha nem lehet az internet bugyraiból eltávolítani....
Az adatok kiadásának a másik -- roppantul dühítő -- következménye amikor egyes on-line "adatszolgáltatók" rendszeresen zaklatva próbálják a balekoknak jó pénzért eladni a saját maguk által megadott adatokat....
Természetesen mindenki maga dönti el mi legyen a munkája sorsa.
Mindkét metódusra számos lehetőség elérhető, jó néhány ingyenes is.
Az exceles megoldásnál már kettő generáció áttekintése is problémás, ellenben a családfa programok lazán kezelik a gyakorlatban a nem nemesi gyökerű családok kb. 10 generációnyi összefüggéseit is, aminek a teljes feltérképezése éveket fog igényelni....Miközben az ember rájön, hogy egy-egy törzstelepülés legtöbb lakója rokoni kapcsolatban állt egymással :-)
Bárcsak minden ilyen egyszerű lenne, minek kínlódni a kiolvasással :-) Ott van a bejegyzésben a házasság időpontja (igaz elírták egy nappal), azt kell megkeresni. 1909.03.08-án Nagybajomban Német Mihály elvette Kisiván Julit:
Alapvetően nem akartam hozzászólni, gondolván lesz majd más aki megmutatja a gyakorlatban már bevált módszert. Nagyon nem így történt....SAJNOS. Megpróbálok pár használható dolgot mondani Neked.
Először is: Minden családfás tevékenység ADATBÁZISKEZELÉS, aminek kidolgozott elvei, módszertana van. Ebből az egyik legfontosabb, hogy az adatok rekordokban vannak tárolva--ez pl. az excel táblázat egy-egy sora, amely táblázatban az azonos fajta adatok azonos oszlopokban találhatóak.
Ebből kiindulva alap felállásban az excel állományban létezik egy születéseket, egy elhalálozásokat és egy házasságokat tartalmazó lap.... Excel állományt lehet családnevekre, helyiségekre kreálni...... Mivel az excel képességei 1 millió sort enged laponként kezelni, hosszú-hosszú ideig elegendő egy állományban/fileban gyűjteni az adatokat. Picikét tovább gondolva mivel a születési, elhalálozási, házassági lapokon több azonos fejlécű oszlop lesz, felmerül a gondolat egyetlen összevont lapot kreálni, amin minden adat rögzítve van.... Ebben az esetben a születések képezik az alap adatokat, amelyek kiegészülnek az idővonal előrehaladtával a házassági és az élet végi elhalálozási adatokkal. Hát, ezt egy excel lapon korrigálni az új adatokkal, nem egy könnyű feladat.
Ezzel el is jutottunk a családfa programokban használt "gedcom" adatszerkezethez :-) Magyarul, MINDEN családfa program ezt az adatszerkezetet használja...majd ebből az adatbáziskezelés elvei szerinti megjelenítésekben képes adatokat/adat összefüggéseket megmutatni. Tudomásom szerint az Ahnenblatt képes az excel-el kompatibilis CSV állományokat kezelni olvasni és írni is. A program által készített CSV állomány fejléce (a felépítés megértése után) a jelen pillanatban a kulcs az excel állományok és a GEDCOM formátum között.
Viszont ebből is látható, hogy a saját gépen történő családfakezelés legpraktikusabb módja, egy családfa kezelő program használata. Az excel alapú adatok gyüjtése soha nem képes azokat az összefüggéseket megmutatni, amiket egy családfakezelő program....
Amit leírsz az teljes mértékben átláthatatlan és maga a káosz. Azt gondolom hasznos lenne számodra néhány adatbázis elmélettel/gyakorlattal foglalkozó alapvető könyv/leírás átolvasása és értelmezése. Tisztába tennék, hogy minek és hogyan van bármiféle értelme, ha adatokkal akar az ember foglalkozni.
Én több táblázatot nyitottam, nagyszülői áganként, mivel elég sok gyerek született a nagyszülői ágamon (közel 40) és az ő leszármazottaikat is rögzítem. Ha ez sikerülne nagyjából, akkor lehet, hogy megyek tovább a dédszülők testvéreinek ágaira is. A születési, házassági és halálozási adatokat is vezetem, így táblánként is A3-as lapon legalább 10-12 lap, de ekkora adathalmazt nem nagyon lehet sokkal kisebbre venni.
Sőt, a felmenők (déd-ük-szép stb szülők) esetében visszamenőleg 6-7 generációra külön is vezetem excel táblázatokban az összes gyermeket. Mivel az anyakönyvekben több évtized hiányzik, így ez még nagyon hiányos.
Családfa-készítő programmal még nem próbálkoztam, félkész adatokkal nem akarom elkezdeni, meg azt sem tudom eldönteni a különböző fórumokon olvasott hozzászólásokból, hogy melyik lenne esetemben a legjobb.
A Kalocsa és szállásai adatbázisban a kalocsai anyakönyveket dolgozták fel sok évi munkával, és egy kereshető adatbázist hoztak létre. Ennek a szervere állt le sajnos, és ezért nem működik.
Ez a bejegyzés nem biztos, hogy az amit keresel, a keresztnév Duro ez a György szlovák megfelelője és a feleség Gazsi. De Anna születési bejegyzésénél:
Köszönöm. Ez tulajdonképpen így stimmel, az apa nevének kivételével. A Tresztyenszky család Figura, illetve Nádasy néven telepedett le Magyarországon. (Igaz, Györgynek 1796-ban született lánya szintén Tresztyenszky néven szerepel, legalábbis nálam.) Mátyás és Anna második gyermekéről nem tudtam eddig, hogy hol született, de valószínűleg akkor már ő is Nyíregyházán, mint az utána következő többi gyermekük.
És Tresztyenszky/Figura Mátyásnak valóban volt egy Tamás nevű testvére, aki 1730-ban született. Róla szintén nem tudok többet, de akkor ő lesz a Figura Tomas.
Hadd kérdezzem meg, hogy az általad kiindexelt adatok csak nálad vannak meg, vagy neten is (pl. Familysearch vagy Macse adatbázisban?)
Az biztos, hogy Cserépváralja ekkoriban is Tard filiája volt. A későbbi házassági és halotti anyakönyvi bejegyzésekből megpróbáltam visszakeresni a keresztelési bejegyzéseket, de az 1890-es évek előttről egy cserépváraljait sem találtam a Familysearch indexelt adatbázisában. Az Egri Érsekség 1868-as sematizmusában viszont találtam egy érdekes bejegyzést: Cserép-Várallya, Eccl. ad S. Joan. Nep., o. p. ab a. 1829 distinctas habet matr.. A sok rövidítést miatt nem vagyok benne teljesen biztos, de lehet, hogy a tardi plébános külön anyakönyvet vezetett a cserépváraljaiaknak. (Bár én ilyenről még nem hallottam.) 78. (74.) oldal: https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/607829/default/doc_url/schematismus_venerabilis_cleri_archidioecesis_agriensis_1868.pdf
Csak így gyors megtekintés után egy kis javítás Bartok Anna 1736 július 21 született, Apja Mihály anyja Katalin, több gyereket ettől a pártól nem találtam. A házasságinál férj neve Figura Matous, lehet később megváltoztatta, György 1753. február 23 született szintén Figura vezeték névvel. A házasságihoz még annyit, hogy ugyan az nap egy másik Figura Tomás -Tamás is házasodott Zpevák Helena-val. Sajnos sem Figura sem Trestyanszky nevet nem találtam Szarvason 1735 és 1752 között.
A korona rajta talán leginkább a hercegi koronához hasonlít (pl. a 19. számú innen), de semmiképpen sem a gyakoribb köznemesi, illetve bárói, grófi korona (legalábbis a magyar szokások szerint nem).
Magyarországon nem volt nagyon sok hercegi család, esetleg errefelé lehet elindulni, az ő címereiket végignézni. Ilyen pajzstartóik (hátuk mögé néző koronás oroszlánok) a Coburg-Gothai családnak voltak, és nekik volt is magyar érdekeltségű águk a Koháryak révén, de az ő címerük máshogy néz ki.
A szarvasi ágnak még nagyon a kezdetén tartok csak, ezért egyelőre két nevet tudok mondani:
Bartók Anna, sz.: 1736. júl. 21. (édesapja talán Bartók György, többet nem tudok), házasságot kötött ugyanitt Trsztyenszky Mátéval, 1752. január 22-én.
Nekik a legtöbb gyerekük már Nyíregyházán született, de a legidősebb, szintén György, még Szarvason.
Köszönöm a válaszokat. Nos, akkor ő nem az volt, akit kerestem.
Ellenben a szarvasi (esetleg békési) anyakönyvek tartalmában erősen érdekelt vagyok. Csak saját családdal kapcsolatosan indexeltél, vagy úgy általánosságban minden rekordot?
A katolikus anyakönyvek a gyeleveltar.hu oldalon tekinthetők meg. Tudsz regisztrálni, és előfizetni. A településlistában láthatod, hogy az anyakönyv típusait és az időszakokat is.
Köszönöm szépen! Most már csak azt kellene tudni, vajon honnan származhattak, mert azt nem tudom? Budapest nem valószínű. Még az időszak is egyezhet 1883.
Sajnos kicsit elakadtam. 1870-es illetve 80-as években kellene kutatnom a Cserépváraljai anyakönyvekben, de úgy látom, hogy a familysearchon hiába keresem Tardnál (mert elvileg ott kellene lennie). Van valakinek ötlete,azon kívül, hogy kérjem le a levéltárból? Köszönöm előre is a válaszokat!
Két Laxenburger még biztos van. Aladár és Róza, csak éppen nem tudom, hogy hol élhettek. Valószínűleg Budapesten, mert az Ország-Világ nevű újság ott jelent meg.
A megfejtést beküldők között, a vége felé találhatóak.
Üdvözletem, ha jól látom Szarvas anyakönyve, én is már évek óta ezzel foglalkozok. Ki is indexeltem saját részre és nálam ez a bejegyzés így szerepel:
Anna, apa: Cesnok Maco ill. Csesznok Márton vagy Mátyás, anya: Dóra, kereszt szülök: Mlinar Jano és Belicka ill. Belicska Anna. Már egypárszor átlapoztam ezeket az oldalakat, néha elég nyakatekert az írás, szlovák keverve latinnal. Sajnos a Maco név jelentése lehet Márton is vagy Mátyás. Nálam is van e névvel leszármazottam szintén Anna, de ő 1770 ben született.
Mint MCA irta, "sk"= saját kezűleg, ami a másodpéldányokban azt jelzi, hogy az odamásolt szöveg (aláírás) az eredeti példányban nem az anyakönyvíró kézírása.
Több helyen láttam anyakönyvekben (házassági, születési)az aláírások mellett "sk." ? rövidítést. Mit jelent? Lehet, hogy nagyon egyszerű, de sose tudom.
Köszönöm a segítséget!
Ez egy példa egy katolikus születési anyakönyvből 1904-ből.
A programok közötti átjárhatóság MINDIG a gedcom szabványon alapul. Ami viszont NEM tartalmazza a kiegészítő fájlok csatolásának a lehetőségét....ettől tud kompatibilis maradni szinte minden program számára. Az már program függő, hogy hol milyen formában tárolja a kép,video...egyéb fájlokat. Egyetlen olyan program sem létezik -- minden reklám ellenére -- amely képes lenne vagy akarna bármely más programból ezen csatolmányokat hibátlanul átvinni.
Más: Figyelmetlenül olvastál !!! Az ajánlott Agelong 4.xx illetve az Ahnenblatt 2.xx programverziók INGYENESEK !! Agelong4.77Portable;Ahnenblatt2.99hPortable :-)
Az adatbázisban szereplő személyek számában pár tízezer-ig semmi problémád nem lesz, ha nem cicomázod a dolgokat, az átvitel is szinte gond nélkül megy. Azért mondom hogy szinte mert az Agelong egy régebbi(az alap) gedcom verzióra épül, így a más programokban megengedett a gedcom 5.5 szabványú adatokkal nem tud mit kezdeni..... Ez egy átgondoltan felépített adatbázisnál nem fog gondot okozni.... Az angol programokkal sincs gond, ha hajlandó vagy az ékezetes karaktereket mellőzni, és az agyadat az angol gondolkodásmódra átállítani....nekem ez nem megy. Természetesen ?? mindenki a saját lovát próbálja majd rád erőltetni, de ne dőlj be SENKINEK !! Gondold át mit szeretnél építs fel egy pár tíz darabos minta családfát az összes általad fontosnak tartott kritérium szerint és egyenként próbáld le a elsőre szimpi programokban. Változtass az adatokon, képezz újakat, törölj, bővíts, próbálj összevonni, próbálj változtatni a kapcsolati hálón, próbáld ki a bemeneteket és a kimeneteket...... Nézd meg/próbáld ki hogy milyen kimeneti ábrákat lehet gyártani, azok mennyire rugalmasak, milyen listákat/riportokat kínál a program, milyen a weblap készítési formája...... Adj mindegyik programnak pár órát/fél napot és látni fogod nálad melyik az elsődleges-másodlagos.......
Igen, ez a programhoz láncolás a fő gondom. Képek, pdf-ek és kiegészítő adatok feltöltése után váltani akarok, és nem megy. Az FTM-ben mi a hátrány magyar szemmel? Igazából az alapján szeretnék választani, hogy a mások által hátrányosnak talált tulajdonságok hátráltatnak-e engem.
Én Family Tree Makert használok már régóta - 5 ezer fölött vagyok már a személyekkel. Nem tökéletes, de a probléma, hogy ennyi embert másik programba áttenni már nem lenne lehetséges. A gedcom átviszi a fontos adatokat, de nem mindent. Így láncolnak le egyes programok magukhoz.
Köszönöm. Akkor az Agelong Tree jó alap? Olcsóbb, mint az Ahnenblatt. Miben gyengébb? És akkor a klasszik angol programok nem jók nekünk? Gondolom a spéci karaktereket nem kezelik jól, mint az őű stb. (Legacy, Family Tree Maker, Family Tree Builder)
Sajnos tökéletes program -- jelen pillanatban -- nem létezik. Mindenkinek lesz egy olyan ami nagyon kézre áll és egy vagy több amiben van egy számára hasznos funkció, amit csak ebben a programban tud elérni. Ebből kiindulva minimum kettő programot használ mindenki, a legtöbbet azt amelyikben a legkevesebb kompromisszumot kell kötnie. Idővel módosul(hatnak) ez eredeti elképzelések is. Szerencsére az közel univerzális gedcom formátum biztosítani képes (túlnyomórészt) az átjárhatóságot a programok között.
Én is ezt a kettőt használom (az Ahnenblattot korlátlansága miatt - ennek is van nagyon kellemes portable verziója, a Agelongot pedig a jó megjelenítés és az áttekinthetősége miatt), és csak ajánlani tudom mind a kettőt.
A Rootsmagic a lényegesen nagyobb volumenű településfeldolgozásokhoz való inkább, sajnos magyar nyelv támogatása nincs, és a "gondolkodása" is az angolszász mintát követi, az abban a világban mozgóknak egyértelmű csak. A beviteli lehetősége (szöveg és dátum) végtelenül primitív, rugalmatlan. Teljesen a kereskedelmi adatbázis eszközökkel operál, RUGALMATLAN, időnként ésszerűtlen.
A magyar nyelvet és dátumformátumot is kiválóan kezelő Ahnenblatt 2.xx verziója a legbarátságosabb és családi nem gigantikus méretű állományokra talán a legjobb. Ennek jó alternatívája a magyar nyelvet szintén mindenben támogató AgelongTree 4.xx-es verziója - aminek portable változata elérhető kis kereséssel. Természetesen mindkét program képes gedcom állományok bedolgozására is.
Most kezdek bele. Milyen desktop programot érdemes használni, ha viszonylag jártak vagyok számítógéphasználatban és szeretném, ha könnyen lehetne adatokat feltölteni és más családfákból adatot átenni, valamint kezelje a sok házasság és válást, illetve házasságon kívüli születéseket. A Rootsmagic tűnik nagyon jónak esetleg a Family Historian. Mire érdemes még figyelni a választáskor, ha alapvetően Kárpát-medencei kutatásra készülök, esetleg XX. századi ausztrál szál lesz még. Ja és a geni-n már van egy kis fácska, de ott feladtam, mert rém lassú minden.
Vallásról semmi említést nem tesz, tehát katolikusok. Néhány szót nem sikerül kiolvasni:
Die ead. copulatus est Juvenis Andreas Spiegli Bikacsiensis cu. Virgine Susanna Chajm Georgii Chajm Bikacsiensis Filia p??ssis tribus denuntiationibus in Parochia Kajdacsiensis ?? assistente Predicante Györkönyiensi co? Testibus Stephano Jani et Michaele Paur Bikacsiensibus.
Ami nagyjából:
Ugyanaz nap házasodott ifjú Spiegli András, bikácsi, hajadon Chajm Susannával, bikácsi Chajm György leányával ?? háromszori hirdetés a kajdácsi egyházban ?? közreműködött a györkönyi prédikátor ? tanúk Jani István és Paur Mihály, bikácsiak.
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni az alábbi szöveg elolvasásához. 1761 évi Bikácsi katolikus anyakönyv. Én sajnos nem igazán boldogulok vele. A feleség Chajm Susanna az ő apja Georgij. Svábok esetleg zsidók lehetnek? Köszönöm.
Ha beirod a fenykepesz nevet a gugliba, akkorvfelugrik egy ember neve, akinek megvannak.a beszkennelt fotoi, bar szvsz nem biztos hogy az osszes portret is beszkenneltek meg megoriztek.
Nekem is innen származnak a felmenőim. Nekem meg is telepedtek, viszont annyit javítanék, hogy nem Abdán hanem Ikrényben, csak Abdán anyakönyvezték Ikrényt. A helyzet hasonló mint neked. 1700-as év második felében jelentek meg és csupa "idegen" nevű. Van Brunovszky nevezetű, FS kereső alapján Nagyszombat környékéről jöhettek. Hengszter (osztrák), Knauz, Hável, Polesznyi.. Veled ellentétben nekem az a gondom, hogy eddig egyetlen anyakönyvben sem találtam utalást arról, hogy honnan származhatnak pontosan. Pedig említés is van a Brunovszkyakról egy helytörténeti leírásban:
Másik téma:
Nekem is van egy fényképem 1920-as évekből. Sajnos nem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy melyik felmenőm van a képen.
Viszont megvan a fotós neve Wojtowicz Richárd, Komárom. Ebből valahogy nem lehet kideríteni? Valami feljegyzések nem maradhattak fent?
A csaladfakutatas neha csak a nev ritkasagan mulik, az egy milliard netezobol.pl csazk tiznek azonos a vezeteknenvevelem, nyolcrol meg tudom is hogy kinek kike. A kovacsok szabok.kisek meg nagyok nemileg hatranyban vannak.
Szerintem ez egy kereszt-referenciaszám a halálozásról, és az anyakönyvekhez tartozó indexkönyvbeli bejegyzésre mutathat. Utólag visszavezették a halálozást, de nem csak simán beírták ide a megjegyzésbe, hanem az indexet tették ide, hogy összekapcsolják vele a két anyakönyvet.
Igen, tudom hogy oda szokták írni a halálozás időpontját is, csak így még nem igen találkoztam vele.
Ez egy evangélikus születési anyakönyv (1888. augusztus 27-én született). Amiatt is érdekelne, mert a halálozását nem ismerem. Későbbiekben Jánosnak lett családja is.
Szokás (gyakorlat), hogy a születési anyakönyvek "megjegyzés" soraiban beírták a halálozást (időadatokkal), ha ismert volt az adott településen. Itt az "o," utalhat az "obitus" = "halál" szóra is. Viszont a számok utána nem stimmelnek szerintem.
Többet nem látok az anyakönyvből (pl. segítene, hogy melyik év, mivel a katolikusoknál latin anyakönyvezés volt - kivéve az 1833-1851 közötti időszakot, amikor magyarul anyakönyveztek. Így fordulhat esetleg elő, hogy egy eredendően magyar nyelvű születési anyakönyvbe később (1851 után) latin rövidítéssel jegyezték be a halálozási időpontot.
Az ilyen esetekben jellemzően szerepel a halálozás időpontja (év, hónap, nap) valamint esetleg az anyakönyvi szám is. Az utolsó karakter nem biztos, hogy szám, lehet a bejegyző kézjegye is. Ha tudod a született halálozási idejét, akkor össze tudod vetni ezekkel az infókkal.
Egyetértek Z0155-el, hogy "Egyekiensis", ami latinul "egyeki". Amit te ő-nek néztél, az az elválasztójel a szó közepén, mert nem fért el egy sorban:
Egyeki,,
ensis
Az anyakönyv 100% latinul van, ami legkönnyebben a keresztnevekből látható: Mathias, Franciscus, Josephus, Gregorius. Magyarul írt anyakönyvben ezek Mátyás, Ferencz, Jósef, Gergel lennének.
Lehet, hogy igazad van, de a soproni anyakönyvben szerepel a halála és a temetési helye Sopron, Szent Mihály temető. Beszéltem velük telefonon, hogy utánanéznek, van-e valami adat róla.
Megnéztem az evangélikus anyakönyveket is, abban sem találtam a születését sem Rohonczon, sem Szombathelyen.
3,5 évesen a dédnagyapám került árvaházba, annak meg van minden anyakönyve.
Az anya Aloysia Laxenburger halála, a gyermek születése, mind római katolikus anyakönyvben szerepel.
Megnéztem azt a halottit. Szerintem Etelka lakhelyét adták meg (Rohonc, betegápolda). Semmi nem utal benne arra, hogy onnan származott volna. Persze a biztos tudáshoz megérte ezt is nézni. (Érdekes az a-u elírás. Ez is erősíti, hogy a halálozása helyén nem volt ismert)
Más: ha 3,5 évesen árvaházba került, akkor még annak is jó esélye lehet, hogy nem a halálozása kori vallást kapta születésekor... Néztél más felekezeti anyakönyveket is a vizsgált településeken?
Egy darabig nem jelentkeztem, de vannak új fejlemények Laxenburger vonalon, melyet szeretnék veletek megosztani. A soproni levéltárban a kapuvári anyagok között megtalálták 1904-ből, Laxenburger Pál örökbefogadási szerződését. Valóban 27 évesen fogadták örökbe. Sajnos semmilyen adatot nem tartalmaz, mint az örökbefogadó és az örökbefogadott nevét, valamint az anyja nevét és az örökbefogadott születési idejét, azt is elírva és végzésben javítva.
Próbáltam a soproni levéltárban kérni az árvaszéki anyagok átnézését, de erre nincs idejük, felajánlották, hogy személyesen megnézhetem, de valószínű, hogy nem találok semmit, mivel kb. 3,5 évesen lett árva és árvaházba vihették, azonban Sopronban ilyen nem volt.
Egyelőre itt tartok, most tanácstalan vagyok a születési anyakönyvi kivonattal kapcsolatban.
Valami lehetett ebben az időben Abdán, mert több "külföldi" név is előfordul, ahogy írtad is. Szerintem iparosok lehettek és lehet, hogy itt volt munka, de talán nem tartós, mert nem telepedtek le.
Pl. a Joanna meghalt augusztusban, de nem tudni hol született. A Magdolna ugyan Abdán született (1 hónappal Joanna halála előtt), de utána semmit nem tudni róla. Köd utánuk... :)
Szóval jó nagy nagy jövés-menés lehetett ebben az időben, az egyház pedig nem volt elég precíz az "adatrögzítésben"
Valami néprajzos ismeret kellene a tovább lépéshez. Morvaországi linket kaptam itt a fórumon, de gőzöm sincs hol keressem Morvaországon belül. Sajnos a gyűjteményben nem lehet névre keresni. Kicsit olyan mint szalmakazalban tűt keresni
Ismerős ismerősének segítek, és olyan vezetéknévbe akadtam, amiről azt sem tudom megállapítani, hogy milyen nyelvből ered. Budapest, Tabán RK anyakönyveiben leggyakrabban "Buzake" formában található, de gyakran magyarosítják "Buzáki"-ra is. Van valakinek ötlete, hogy ez milyen név?
Ha nem nézted eddig az Arcanumnál, a teljes Tzutz családra rengeteg adatot találsz ott, több tanulmányban is szerepelnek, Csépa kapcsán kutatták őket is.
Az arcanum adatbázis keresőjébe beírod a nevet, máris megtudod pl. azt, hogy Tzutz Frigyes a Csákovai Takarékpénztár Részvénytársaságnak és a Csáki Villamossági Részvénytársaságnak is igazgatósági tagja volt. Van a névre több találat is, valamelyiknél ifj. megjelölés is van, úgy tűnik, apáról és fiáról van szó, de évszámok alapján ez talán tisztázható.
Láttam, igen. De ez sem jelent sokat. Gyakorlatilag a család férfitagjai állandó mozgásban voltak. Gergely (Gerő) is beutazta az egész Monarchiát a színházi társulattal. Debrecen, Arad, Szeged, Szolnok, Esztergom, Szabadka, Nagybánya.....
Egy katonatiszt pedig még többet mozog abban az időben.
Azt, hogy mennyire szegedi kötődésű, nem tudom, a gyökerek csépaiak. A szegedi kötődés a testvéréé, Aradi Gerőé, mert ott volt igazgató a legtöbbet, és ott is házasodott. De azt vettem észre, hogy a család ezen ágának tagjai inkább jelen voltak felnőttkorukban Arad és környéke felé, mint a Dunántúl irányába. Viszont Frigyes katonatiszt(nek tűnik), szóval lehetett ő bárhol, ahová vezényelték. Katonai iratokban is kéne keresni, de nem tudom hol vannak ilyenek, a korszak kb 1860-1900 közötti (erősen kitolva a határokat).
Viszont ez a Csákova tetszik. Ezt utólag írta oda nagypapa, ceruzával, ez történhetett Trianon után, amikor a román név érthetővé válik.
A körítés annyi, hogy az ükanyám, és legalább négy testvére játszik a történetben. A csépai Tzútz családról van szó, a múltkor itt találtátok meg nekem a szüleik házassági iratát. Eredetileg mind zabigyerekeknek vannak bejegyezve, mert mindkét szülő mással házas. Három fiú, két lány. Alig tudok valamit róluk. Az egyik fiú nevet változtatott, és Aradi Gerőként ismert, és híres színházigazgató. Szegeden nagyon szerették, a városi főmérnök lányát vette el. De hirtelen meghalt Marillavölgyben, és az Oravicai temetőben temették el. Már akkor is próbálta Szeged hazavinni, de valami járvány miatt ez nem volt lehetséges. Két év múlva exhumálták, és Szegeden újratemették. Ennek a szervezéséről tudósító szegedi újságból tudom, hogy ebben a testvére, Frigyes aktívan részt vett. Ennyi az összes ismeretem egyelőre Frigyesről.
Nekem csak egy 110 eves fenykepem van, amin sajat bevallasa szerint a navymamam ul a dedapam oleben. Egy ritkabb nev eseten konnyeb a csaladfakutatas, belolem pl csak hefen vannak a vilaghalon az egy milliardbol, igy aztan tudjuk hogy ki hanyadik unokatestver.
Próbáltam megfejteni egy halotti ak. bejegyzésben a személy származási helyét, de nem sikerült. Pontosabban, próbáltam rákeresni, sikertelenül. Íme:
Tehát a Szilézia ok, de a kerülettel és a településsel nem boldogulok, pedig az írás jól olvasható. Térképen próbálgatom, de semmi. Valaki tud megfejtést?
A Vibirálra az indexelt állományban döntően szlovák és magyar anyakönyveket dob a kereső (több, mint 400-at). Úgy tűnik, elég gyakori név volt a nagyszombati és nyitrai járásban is. Van egy morvaszentjánosi találat is benne, de ez nem Morvaországhoz tartozott. Elvétve találni Bohemia megjelölésű Vibirálokat is, de ezek utaslisták, ahol csak a származás országot tüntették fel és indexelték (viccesen Csehszlovákiának a Moraviát...)
Született egy leány Abdán, 1777-ben, Magdolna névre keresztelték.
Érdekes módon a neve alá azt írták, hogy bevándorló, idegen (advena)
Nem értem, hogy ha Abdán született, hogy lehet "idegen". Ha a szülőkhöz írták volna, akkor érthető lenne (számomra), hogy a szülők (apa vagy anya vagy mindkettő) "idegen"
Szóval, mit gondoltok erről? hogyan kell ezt értelmezni?
Én is Hajdú-Biharban kutakodok, a házszámokat támpontként használom csak, de csak ezen adatra nem támaszkodom, főleg hogy közben változott is (az én településemen is kb. abban az időben amit írtál). Ha nincs más adat, én erre nem építenék 100 %-osan. Inkább ne legyen meg egy adat, minthogy esetlegesen elmenjek teljesen fals irányba.
Ahol az én felmenőim voltak, ott állandó házszámok voltak. Két dologra érdemes figyelni, volt egy ház nélküli réteg, a házatlan zsellérek, akik albérletben laktak, náluk többször változhatott a házszám. A másik hogy akiknek volt háza, annál is lehetett változás, mert eladta a házát és másikba költözött vagy elárverezték az adóssága miatt.
Házszámra gondoltam én is, nem helyrajzi számra. Alapvetően én is így vagyok vele, de egy-két helyen elakadtam ahol csak ez az esélyem van (jelenleg). Köszönöm a válaszod!
Hol látsz helyrajzi számokat? Az anyakönyvekben csak házszámok vannak. Faluja válogatja, hogy a házszámok mennyire hasznosak: volt, ahol majdnem évente újraszámoztak, tehát nem lehet a házszámra támaszkodni, de volt, ahol évtizedekig nem változott semmi, és így nyomon lehet követni, hogy igen, ez mind ugyanaz a család, mert ugyanott laknak.
Az FS-en nincsenek polgári anyakönyvek a mai Szlovákia területéről. (Kivétel néhány falu Zemplén megyének félbevágott járásaiból, amiknek Sátoraljaújhelyen maradtak a másodpéldányai.)
Szerintetek lehet mit adni a helyrajzi számokra? Persze 1855-től gondolom, mert előtte nem volt feltüntetve (legalábbis Hajdú-Biharban). Ahogy észrevettem mintha változott volna a kiosztás 1870 körül (a kataszteri térképeknek gondolom köze van hozzá?), vagy az anyakönyvvezető a hasára ütött. Nyilván egyébként a költözés is szóba jöhet, de ekkor még több generáció is ugyanazon a helyen élt évtizedekig. Nektek mi a véleményetek erről? Mennyire biztos ezen a vonalon kapaszkodni?
A felsorolt nevek mind ikrényi családok. Abdán anyakönyvezték őket. Kicsit régi a hozzászólás, de hátha figyeli még az illető a fórumot. Email címe sajnos nem publikus, pedig felvenném vele a kapcsolatot.
Feb. 5 előtt a hibásan indexelt kereszteléseknél csak r-t láthattál, de ha x-et kerestél, akkor fel se hozta őket a kereső. Ha mégis rájuk találtál, akkor nyílván azt láttad, amit vártál, nem azt, ami oda volt írva. (Az ilyen automata-kijavítás gyakori emberi jelenség.)
Nagyon szépen köszönöm a segítséged! Igen többségében már megtaláltam az adatokat. Sajnálom, hogy a Laxenburger lányokról nem találhatóak az anyakönyvek, fogalmam sincs hol kereshetném őket. A Török Péter születési anyakönyvét Egyeden megtaláltam, de szerintem a házassági anyakönyvben elírták az apja nevét. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSBZ-5SZ?i=504&cat=108814
Ezen az ágon 1770-es évig visszamentem.
Sajnos a halálát, mely 1893-1902 között lehetett nem találom, mint ahogy a Haszonics Rozália és a második férje Tremmel Pál halálát sem.
Török József második házasságáról nem tudtam, igaz nem is kerestem.
A magyarosításról tudok, még egy testvér Tárkányi László is felvette ezt a nevet.
Szerintem nem valószínű, hogy az anyós fogadta örökbe a vőjét. Mint korábban írtam már valahonnan Vulkapordány település nevét írtam fel magamnak, de nem tudom, hogy milyen dokumentumból. Az örökbefogadó szülők nevét én is a Győri Egyházmegyei Levéltár házassági anyakönyvéből tudom. Más dokumentumom nekem sincs Török Rozália megerősítésére.
Várom az Országos Levéltár válaszát az Örökbefogadási Szerződéssel és a hivatkozott IM rendelettel kapcsolatban, hogy esetleg többet tudjak az örökbe adásról.
Természetesen megírom, ha előbbre jutok.
Amennyiben a fenti halotti anyakönyvekkel kapcsolatosan tudnál segíteni, hogy hol keressem megköszönném!
Értem és igazad is lehet. Azt viszont nem értem, hogy ez 02.05-én (egyébként ekkor történt a javítás az indexelésben) miért nem volt még látható, mert akkor én csak a Laxenburgereket láttam, Larenburgert nem (az nagyon megcsípte volna a szemem).
Tehát ez az egész hátoldal
A szöveg nagyban
És a delikvens :) Tzútz Frigyes. 
