Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Ezt nekem túl bonyolult lenne kivitelezni.Nem kétlem,hogy jó.Az autóhűtőt mint hőcserélőt kívülre gondoltam.
Nem érintkezne a tűzzel,csak a kandalló sugározta hő fűtené.Ez kevés lenne?
A kandallóm 100 e.ft-os egyszerű szabadonálló olasz akármi.Van az elején a tűztér felett egy kb.30 cm széles 20 cm mély és 25 cm magas bemélyedés,ún.teamelegítő.Amíg nem volt a tűztérben vízbetét,ide nem tudtam betenni a kezem 3 másodpercnél tovább mert szétégett volna.Ide gondolnám a hőcserélőt.Lehetne két doboz amit sok 3/8-os vagy 1/2 collos cső kötne össze.
Egyébként a víztartály annyi hőt elvon a tűztérből,hogy most ugyanezen a helyen a tea még meg sem langyosodna.
Ez itt az. Eltörlődött a kolléga közben.:( A válasz környékét is olvasgathatod, sőt az egész topikot is javaslom, nem hosszú és hasznodra lesz.:D
Az autóhűtő több szempontból sem alkalmas a célra. Az anyaga nem eléggé viselné el a tüzet, valamint a tisztítása is kb. lehetetlen. Gyorsan felejtsd el szerintem.
Kondenzvíz? Ezt hogy érted? 55-60 fokos vízhőmérséklet felett nincs kondenzálódás. Ezért is hívják ezt harmatpontnak. Biztosítása könnyen lehetséges száraz fa és kazánvédő szelep segítségével pl. ESBE VTC sorozat, amely alulról korlátoz. Az első néhány percben lehet egy pici, de annyi nem, hogy csöpögjön és eloltsa a tüzet.:D
Nekem van ilyen hőcserélőm, amióta kibéleltem a tűzteret és tényleg száraz a fám (mérve 20% alatti) nincs kátrány a csövek(b)en, pedig mostanában fenyővel fűtök.
Van egy olyan tervem is igaz, írtam arról is, ahol a 2. lépcsőben kondenzáltatnám az égéstermékben lévő vizet. Ez pl. puffer fűtéskor könnyen megvalósítható. Ekkor a normál hőcserélő után, választható úton egy saválló egységbe lépne a füst és ott akár 40-50 fok körülire is hűlne. Direkt a kondenzálás a cél, hiszen így a vízpára lecsapódásakor felszabaduló energiát nyerjük meg, akár 100% közelébe feltornászva az össz hatásfokot! Hátrányok is vannak persze. Egyrészt a tartály anyaga nem olcsó, aztán bonyolultabb a vezérlés és legvégül plussz áramlás rásegítés kell, mert ez a kémény már nem fog gravitációsan működni.:D
A topikleírásban pontosan vázoltad milyen kályhát képzelsz el. Szerintem jó az elgondolás, alul a tűztér szigetelve, felette a hőcserélő. Azért ennek a megoldásnak is lehet egy gondja. A kondenzvíz. Ha pont a tűztér felett van a hőcserélő, akkor lelocsolja a fát. Utána nehéz meggyujtani.
A hőcserélő alakjáról pedig csak annyit, hogy ezek a tűztérbe tett dobozok elég nagy öngólnak számítanak. Van egy hányados, amit figyelembe kell venni a hőcserélő kialakításánál. Térfogat/ felület. Ezek a dobozok nagyon rosszak ebből a szempontból.
Hagyd a samottot és a tűztér után tegyél vízteret. Ha sok a víz, alacsony lesz a tűztér hőmérséklete, a tűz nem fog rendesen égni, pazarolod a fát. Régebben írtam egy megoldási javaslatot itt Citromél olvtársnak a tűztér fölé biggyesztett tartállyal. Keress rá. Valami olyasmi lenne neked jó.
A tűzteret vízzel teletömni megoldási mód - az esetek többségében - zsákutca. Az ideális a tökéleteshez közeli égés (pl. alsó égés, fordított égés) után vonni el a hőt az égéstermékből. Erre alkalmasabbak a füstcsöves tartályok, ahol a füst megy át a víztéren és nem a vízzel teli csöveket kerülgeti a füst. Takarítási szempontból is nagy a különbség (az első javára). Nem véletlen, hogy a 80% feletti hatásfokú kazánok is így működnek. Tehet a tűztérbe több vizet, de be kell burkolni különben a kátránygyár nem szűnik meg. Saját tapasztalat. Ha víz+ burkolat is van, duplán csökken az értékes tűztér. Ez is saját próba. Inkább hagynám a tűzteret víz nélkül és utána akasztanék egy klassz hőcserélőt bypass csatornával, ahol "hideg füst" és "túlmelegedés" esetén az égésterméknek van egy egyszerűbb útja a kémény felé. Ez még nem akkora átalakítás, mint alsó égésűvé alakítani a tűzteret. Pedig az az igazi. A következő kályhám biztosan olyan lesz.:D
Ez a kazánvédő szelep jó megoldásnak tűnik, gondolom annyi idő alatt pedig nem csapódik ki sok pára, amig a kazánban a víz eléri a 60 C fokot. A kátrányosodást így szerintem is ki lehet küszöbölni. De a gond nem csak ez, hanem a kis felületű hőcserélő a tűztérben, és a rossz formájú. Egyeltalán nem mindegy milyen alakú hőcserélő kerül a tűztérbe!!!
Kátrányosodásra a megoldás egy "kazánvédő" szelep pl. ESBE VTC sorozat, vagy REGULUS esetleg HONEYWELL, létezik fix hőmérsékletet tartó és fokozatmentesen állítható változat is, utóbbi természetesen drágább, a lényeg legalább 60c0-os visszatérő vízhőmérsékletet tartson, ekkor már nem lesz kátránylecsapódás a felületen.
Nézz be ezekre a helyekre és használd a baloldali keresőt, minden kérdésedre ott lesz a válasz:
Nem erre gondoltam. Minden kályha, kandalló, tömegkályha stb. egy hőcserélő. Forró levegő cserél hőt hűvösebb levegővel vagy vízzel. Eddig ok? Ha kevés felületet teszel a forró levegő útjába, akkor nem tudsz elég hőt kivenni a kályhából. A többi hőenergia meleg füst formájában angolosan távozik a kémény felé. Ezeknek az értékeknek van mérőszáma, erre utaltam.
Olvasgatom a próbálkozásaitokat vízteres kandalló ügyben. Egyszerű a dolog, előre kell számításokat végezni, nem utólag sopánkodni, hogy kevés hőenergiát tudunk kivenni a kályhából. A szűk keresztmetszet mindíg a levegőoldalon van. Azt kell jól méretezni. Vizoldalt nem kell, ő bivaly erős hőelvételben. A mérőszám 6-20 W ig négyzetméterenként és kelvinenként. Ezzel érdemes kalkulálni. Bizonyos körülmények miatt inkább a 6-hoz közel, mint a 20-hoz. Ez az érték gravitáció esetére érvényes.
Tavaly építettünk egy kemencét és most odáig jutottunk.hogy szeretnénk egy vizteres
fűtőtestet bele tenni mert akkor a radiátorokban is meleg viz lenne. Az a kérdésem,hogy milyen anyagból és milyen nagyságút formájút kell készíteni mi lenne a legcélravezetőbb?
Azt csinálsz, amit akarsz! De nem értelek, vagy ugratsz! Azt mondtad sokat vagy távol, ez nem a munkába járást jelenti, hanem a több napos-hetes utakat! Ha meg úgyis mindig van otthon családtag, akkor nem kell neked gáz, meg kérdezősködnöd se kell! :(
Alapvetően az tart vissza a gáztól, hogy nincs bent az ingatlanba.....drága a bevezetés. A rendszer amiről írtam az elején egy kollegámnál működik kifogástalanul... Sokat vagyok távol így rá segítésképp jó lenne a gáz, hogy ne hűljön ki a ház.
Létezik. Csak macerás! A gáz (automatikus) kényelmét semmi sem pótolja!
Ügyfelem pellet-kazánt vett (sok millió) két éve rendszeresen jönnek Szlovéniából javítani, a szerelők lassan beköltöznek hozzá, de még nem sikerült rendesen megcsinálniuk! Én sok évig raktam szénnel a kazánt, előtte olajkályhák büdösítettek a szobákban, én ma már ott tartok, hogy inkább kifizetem a gázt!
Én , mint mondottam Gáz-os házba nőttem fel, most az új szitu miatt keresek alternatív megoldást vagy véleményt , hogy létezik e téli meleg gáz nélkül :)
Építeni nem szeretnék, max így hagyom a köv tél lesz a próba mit.ad...Szülői ház gázzal volt fűtve - radiátor- most ez új lesz nekem kíváncsi vagyok a költség megtakarításra... ha egyáltalán lesz :)
