De ennek nyilván nem az anyatejhez vagy a tehéntejhez van köze, hanem a rengeteg károsító anyagnak, amiket manapság megeszünk. Itt valaki említette, hogy a következő generációban is előjönnek ennek az áldásai - nem tudom, ez mennyire igaz, de ha igen, akkor érthető a sok mai allergia. A tehéntejet valószínűleg akkor nagyobb biztonsággal tolerálták akár a csecsemők is, tehát lehetett helyettesíteni vele a szoptatást. Csak hát, erre mondom, hogy lehetett, de minek?
Nem, anyatej helyett. Akkoriban a védőnők kimondottan erőszakoskodtak, hogy már pár hónapos korban el kell hagyni egy szoptatást. Sajnos, saját tapasztalatból tudom. És ismét sajnos, akkor még tapasztalatlan voltam, így hallgattam rá. A második-harmadik gyerekeimmel már nem így volt.:)
Ebben egyetértünk, azzal a kiegészítéssel, hogy semmit sem szabad bebetonozottnak tekinteni. Attól kezdve, hogy valami - akár a tudományon belül is - begyepesedik, nincsen fejlődés. Gondolj bele, még 15-20 évvel ezelőtt is normálisnak, sőt, kívánatosnak tartották a dietetikusok, védőnők, hogy a csecsemőket pár hónapos korukban elkezdjük elválasztani, és (feles, kétharmados) tehéntejet adjunk nekik anyatej helyett. Vagyis a szakemberek szemlélete is változik, időnként pedig teljes paradigmaváltással is találkozhatunk. Most mondhatnád, hogy azóta sokat fejlődött a tudomány, de hát, ezt akkor is úgy gondolták. Akkor is "tudományos alapon" vezették be ezeket a dolgokat. Könnyen lehet, hogy a mostani "hivatalos" álláspont is hasonlóan változni fog. Tehát: igen, legyen tudományos mindenképpen, de a tudománynak épp az az egyik feladata, hogy állandóan fejlődjön, ha kell, akkor akár teljes szemléletváltással is.
Ha valaki engem kérdez, akkor szerintem az "Egészséges táplálkozás" az egyén számára optimális táplálkozást jelent. A táplálkozás tudomány pedig meglehetősen nagy háttérrel rendelkezik. És még akkor is nagyom létjogosúlsága van e tudományág hivatalos verziójának, ha az egész tele van kérdőjelekkel, és ellentmondásos elméletekkel. De legalább vannak tudományos eredmények. Szemben a legülönbözőb féle XY által kreált, -"ebből néhányan meggazdagszanak"- divat diétákkal. Szóval igen, úgy is fogalmazhatunk, hogy egészséges táplálkozás=tudományos táplálkozás.
Nettó tömeg = ehető rész tömege (fő tartalom + pl. lé, olaj stb.).
Töltőtömeg = élelmiszertől függően a fő tartalom tömege. Pl.: hal, zöldség stb.
Amikor táőanyagtartalmat (pl. "100 g termék tartalmaz") írnak rá, akkor ált. az egész beltartalomra vetítik, tehát nem a töltőtömegre (ha a tömtőtömegre vonatkozik, akkor külön jelölik).
Ez esetben: az egész konzerv (minden, ami benne van) energiatartalma 101 kcal*0,8 = 80 kcal.
Szerintem ez azért nem ennyire bonyolult és viszonylagos. Nyilván figyelembe kell venni az egyén életmódját, munkáját, igényeit. Azért bizonyos általános szabályokat fel lehet állítani, pl természetes alapanyagok, minél kevesebb vegyszer, az arányok a fenti egyéni kritériumoknak megfelelően, a bevitel és felhasználás egyensúlya, a rendszeres mozgás, stb. Ha mindent relativizálunk, akkor mondhatnád, hogy tulajdonképpen minden egészséges és egészségtelen egyben is. Na, én nem hiszek ebben a típusú relativitásban.
Már a topic címe sem értelmezhető. Kinek egészséges? Sokfélék vagyunk.
Egy szabadban, fizikai munkát végző ember monda egy zölséges ételre: "Jó az, csak kevés benne a koleszterin." :)) Egy irodában dolgozó nőnek megfelelő ebéd egy marék saláta egy szelet sovány hallal. Neki meg az éhenhaláshoz is kevés, tehát semmiképpen sem egészséges.
"szezammagot kis olivaolajon megpiritasz, es ebbe tunkolod a kenyered. Szerintem ezerszer jobb..." stb.
Biztos, hogy igazad van, de én most konkrétan a felvágott-alternatívákat kerestem. Akkor már a legegyszerűbb, ha sütök húst, és hidegen megesszük a szendvicsben. Azt biztosan nem tartósított, nátrium-nitrites. Persze, akkor még mindig ott vannak a nagyüzemi állattartással kapcsolatos aggályaid, amik teljesen jogosak. Erre mondom, hogy sajnos, vannak korlátok, mivel mi magunk, sokan nem tudunk (és nem is akarunk) otthon pl. állatot tartani. Ellenőrzött gazdaságokat pedig itthon ma még nagyítóval kell keresni. Egyelőre hús-ügyben azt tartom szem előtt, hogy legalább friss legyen az áru. Ezért olyan helyről veszem - piac, forgalmas baromfi-üzlet, nem hiper, nem előre csomagolt, mélyhűtött stb - , ahol legalább ebben biztos lehetek. A halat sajnos, nem szeretjük annyira, bár ma is roston sült hal lesz itthon, de az már sajnos nem megy, hogy hidegen is azt együk. Mértékletes húsevés - ebben igazad van, sőt, nekem a vegetárius táplálkozással sincsen semmi bajom, képes lennék elélni azon is (és több százmillió indiai esete bizonyítja pl, hogy nincsenek tőle hiánybetegségek. Persze, nem az alultápláltakat kell itt alapul venni). De a családom igényli néha a húst, én pedig sem egészségügyi, sem erkölcsi alapját nem látom annak, hogy teljesen kihagyjuk az étrendből. Köszi egyébként a tanácsokat!
Hat igen, de az a kecske legalabb elhetett kecskekent egy ideig. En a nagyuzemi allattartas hangos ellenzoje vagyok,azok az uzemek, ahol a pulykak egymas hegyen hatan karmaikat levagva (ne sertsek egymast) novekedesi hormonokkal teletomve (eltornek a csontjaik, mert nem birjak tartani hirtelen sulynovekedest) elnek, nem fogjak elvezni az en "tamogatasomat" (vasarlas), inkabb kaposztan elek. Ez az olcso pulykasonka mindenutt a vilagon.
Mivel tenyleg csak 2hetente egyszer eszunk hust, ezert belefer, hogy ekkor olyan farm ternmekeit vegyem, amelyik nemcsak a humanus allattartasrol gyoz meg, hanem arrol is, hogy nem hasznal folosleges adalekanyagokat.
probald ki: szezammagot kis olivaolajon megpiritasz, es ebbe tunkolod a kenyered. Szerintem ezerszer jobb, mint a selyemsonka, bar azt meg sosem ettem :)
Egyszerubb kihagyni a hust az etrendbol, mint bio minosegu hust venni. Sokeves gyakorlattal, az USA-ban: tengeri hal a legjobb alternativa (lehetoleg nem tonhal, nem kardhal)
En tudom, hol kapok bio pulykat vagy csirket, neha meg is veszem. Bio nevelesu pulyka $8 per pound (45 deka) alatt nem letezik. Karacsonyra (diszno)sonkat szeretett volna a csalad, $ 60-at fizettem erte.
Ja, és annak még lehet jelentősége, hogy a gyomorban nem oldódik föl, így bizonyos kémiai átalakulásoktól részben megmenekülhet.
Megint túl hamari voltam, amikor tegnap írtam neked, nem gondoltam át eléggé (bár pl. ezt, amit most írtam, közelebbről kellene megvizsgálni, és egyenként a vitaminokat és az ásványianyagokat, persze nehéz lenne, mert a bevitt táplálékot is számításba kellene venni).
1.: Igazad lehet, én annyira nem vagyok képben, mit írnak rá. De szerintem továbbra sincs sok jelentősége: a tejsavófehérje az trejsavófehérje, mindenki tudja/meg fogja tudni, hogy az a legmagasabb.
2.: Szerintem félreérthető volt, főleg azt hozzávéve, hogy a csapból is az folyik, hogy a szénhidrát hizlal. Ezeket is figyelembe kell venni.
Fehérjéből többletkalóriát bevinni luxus és fölösleges, és nem éri meg a már említett dolgok miatt.
2.: Meglehet. Mindenesetre a keményítőnél sok egy kicsit a több ezer, az cellulóznál ok, de keményítőnél "nem elegáns" így fogalmazni;-) (Maradjunk a több száznál!)
3.: Ok, nézek, fejből nem merem leírni.
4.: a számos olyan anyag a D-vitamin és a niacin;-) A vitamin elnevezés ezek esetében inkább egyezmény kérdése. A karnitint nem soroljuk oda, és nincs is értelme.
5.: Kizárt, hogy ilyet találtál. A legmagasabb szükséglet (pontosabban ajánlott beviteli érték) Mg-ból egészséges sportolóknak 400-600 mg (Tápanyagtáblázat, 2005, Medicina Könyvkiadó)
6.:Ok, ez engem is érdekelne. Nyilván az rendben, hogy komplett tápanyagebevitel legyen minden étkezés (persze kisebb eltérés semmit nem okoz) alkalmával, de kiemelni a Ca-ot és a Mg-ot, szóval én nem tudom, miért. Kapcsolat van a kettő anyagcseréje között, hormonálisan, de nem ilyen jellegű és mértékű (bár nem zárom ki).
Annyi igaz viszont, hogy a Mg Ca-antagonista, így excesszív (~ nagy mértékű) bevitele még akár káros is lehetnbe, de egyrészt nem eszel meg egyszerre 500 mg magnéziumot, és a fölszívódás is rossz, másrészt a(z ionizált) kálcium szintje a vérben elég jól szabályozott (a hipokalcaemia főként csak tartósan alacsony kálciumbevitelnél vagy egyéb defektnél következik be).
7.: Igazad van, nem ok nélkül olyan, amilyen. Én inkább arra gondoltam, hogy ha lassított felszívódású, akkor rontani csak úgy rontja, hogy a lassítás elvész, így több szívódik föl, és a gyorsan ürül. De nem szabad elfelejteni, hogy ennek nagy dózisoknál van jelentősége, olyan dózisoknál, amire tartósan nincs szüksége a szervezetnek. A fölösleg akkor is kiürül, ha lassan jut a szervezetbe (persze a kiürülés így lassabb, de a fölöslegaz fölösleg, nincs rá szükség), olyan lassú fölszívódást viszont nem lehet elérni (amennyire én tudom), ami nagyobb időtartamot (mondjuk, 10-15 óra) áthidalna, tehát ahol tényleg lenne értelme a lassított fölszívódásnak, hiszen egyébként a szervezet nem úgy működik, hogy ha nem kap vitamint, gyorsan kiüríti a raktárait, Valamekkora jelentősége nem kielégítő táplálkozás mellett lehet, de egyébként én inkább marketingfogásnak érzem ezeket (egyes reklámok 24 órás késleltetett felszívódásról írnak...)
8.: Azért mindegy, mert a gyomorban összekeveredik a táplálékkal. Akár az első falattal (na jó, az elsőnél a gyomor kicsit savasabb, de ennek szerintem nincs jelentősége, de az semmiképpen sem értelmes, hogy az utolsó falat előtt), akár az utolsóval veszed be, a gyomrodban hozzákeveredik a gyomortartalomhoz (abban egyetértünk, hogy étkezéssel érdemes bevenni, bár ez sem egyértelmű, de ebben ne menjünk bele, nincs jelentősége).
9.: Hallottam, írról is írtam, de igazolni még nem tudták.
10.: Tudom, a tej sz*r:-) Indoklás: mert egy állat sem issza más állat tejét; a korai tehéntejexpozíció növeli a fiatalkori diabétesz kialakulását; nem mindenki emészti jól a tejet (laktáz- és renninhiány). Ennyi. Ez egyik sem érv.
11.: "A vitamintáblázatot semmi képpen sem szeretném kivenni. Nagyon büszke vagyok rá, és rengeteget dolgoztam vele." - Ok:-)
Ezek a nyomelem nem bizonyítottan esszenciálisak. Lenkei vitaminjában is van pl. U, ettől még nem lesz rá szükségünk.
boldogság: Érdekes amit írtál, de szerintem hibás a gondolatmenet. Az az "ártatlan" kisgyermek túlélésre született, s nem hülye. Na ná, hogy az almát fogja választani a nyúl helyett ha egyszer azt tudja megenni. Lévén, hogy nincsen más lehetősége mivel nem tudja hogyan kell elkészíteni a nyulat. A halálhoz való viszonyulást nagyban befolyásolja a neveltetés, és az egyéni élmények. Ha valaki csak boltban lát húst annak talán borzalmas élmény lenne egy disznóölés. Ellenben annak aki a disznót étkezés céljára felneveli, egy disznótor valóságos ünnep. Erről inkább egy pszihológust kellene megkérdezni, de feltételezem, hogy a vadász ösztön az embereknél is létezik. Az emberi fajnak mindenevő fogazata van...
Hát ennyi.
Szőrmók!
Akkor most válaszolnék.
1."-a fehérjéknél fölösleges a nettó proteinhasznosulási mutatókat és társait használni, csak összezavarja az embert; bőven elég a biológiai érték (BV). Hozzáteszem: ez nem %, a teljes tojás fehérjéje (nem magában a tojásfehérje!!!) nem 100 %-ban hasznosul, ez csak viszonyítási alap" Válasz: Azért írtam a BV-én kívűl más mutatókat is, mivel a boltokban kapható fehérjepótló készítmények dobozain sem csak a BV-t használják. Így, ha mást nem szegény halandó sportolónak/vásárlónak lessz némi sejtelme a gyakran szúperdizáínal ellátott dobozok oldalain található adatokról.
2.-"Az izomzat növeléséhez igyekezzünk olyan diétát követni amelynek viszonylag alacsony zsír és szénhidrát, de magas a fehérje tartalma." Igen úgy ahogy mondom. Talán a félreérthetőség elkerülése érdekében Feketével kiemelve kellene leírni a viszonylag szót. Mivel ez egy lényeges pont. Hisz, nem arra godolok, hogy valaki 50%-os fehérjediétát fojtasson. Mindössze arra, hogy ha csak lehet akkor igyekezzen az ajánlott fehérjebevitel maximumát elfogyasztani. "Akkor miből van az energia?" 1g fehérje megközelítőleg 4 kcal energiát képes biztosítani. Bár bizonyára ezt te is tudod. Tudom, most el lehetne kezdeni vitatkozni, hogy a fehérjéket mikor kezdi a szervezet energiaként hasznosítani. Voltaképpen, erre a kérdésedre nem is miattad hanem mások miatt válaszolok. Nehogy valaki azt hitgye hogy a fehérjék fogyasztása nem jelentenek kcalóriabevitelt. A nagy mennyiségű fehérjebevitel egészségkárosító hatásai régi vitatéma. Ebben a kérdésben a testépítők között kialakúlt nézeteket vallom. (Ha más nem már csak azért is mert a súlyzózás közel áll a szívemhez.) Nem tudok olyan cikkről illetve esettanulmányról, amely gyakorlati pédával rendelkezik, és eggyértelműen beigazolta volna a sok fehérlyebevitel káros hatását.
2. "-A szénhidrátkémiára nem térek ki, mert nem lényeges, de pl.: - az oligoszacharidokat (3-50 monomer, azt hiszem) nem tekintjük poliszacharidoknak"
Én ilyet nem is írtam. Nyílvánvalóan a szövegszerkesztés hiánya téveszthetett meg. A teljes szöveg így szólt: "Az összetett szénhidrátok (azaz oligo- és poliszacharidok) 10 vagy akár több ezer cukoregységet is tartalmazhatnak. (pl.: keményítő)"
3. Rostok. Az élelmi rostok közül azt hiszem van olyan amely részben emészthető. Egy részletes, és pontos defínícót megköszönnék. Egyszerűen nem találtam olyat amit megfelelőnek tartottam volna.
4.- a karnitin nem vitamin (lizinből és metioninből képződik, többek között C-vitamin szükséges) Számos olyan anyag van amit a vitaminokhoz sorolnak, pedig a valóságban nem azok.
5.- A Ca-Mg aránynak enyhén szólva is magas az 1:1-hez (irodalom?). Napi 1 g magnézium kicsit durva, már ránézésre is. 2:1 OK. Igen, ezt biztos hogy nem hasraüésre írtam, de majd utánanézek.
6.- "Ezen kívül ügyeljünk arra, hogy a kalciummal egy időben magnéziumot is vigyünk be." - miért is? Nem emlékszem a miértre. Azt hiszem Neumann, Georg, Sportolók táplálkozása könyvéből származik ez a tanács.
7.-"Lehetőleg ne törjük ketté a tablettákat. Ez negatívan befolyásolhatja a felszívódást." - ha bélben oldódó, akkor gyorsítj a fölszívódást, rontani nem rontja (egyébként meg a gyomorban fölöldódik)
Ezt Anita Bean könyvéből vettem. Oka:Általános szabály, hogy nem mindegy, hogy hol és milyen ütemben szívódik fel egy tabletta tartalma. Legyen az vitamin, vagy gyógyszer ez a megállapítás eggyaránt igaz. A különböző tabletták eggyik fontos eleme a bevonat, melynek eggyik fő a hatóanyag megfelelő helyre való eljutásának biztosítása.
8. - "Ezeket a készítményeket mindig étkezés után kell bevenni. Ami valójában azt jelenti, hogy, az utolsó két-három falat előtt." lényegtelen, hogy az elején vagy a végén veszed be.
Ez téves állítás! Az étkezés után bevett vitaminok nagyobb hatásfokkal szívódnak fel. Ez a megállapítás többek közözött Anita Bean könyvében is megtalálható.
9.:na-glutamate: Hm, nem tudom. Talán már halottál a kínai étterem betegségről.
10. Tej.: A bolti tejről vagyok rossz véleménnyel, de tejtermékeket-néhány kivételtől eltekintve-nem támadom.
Alapvetően két cikk formálta olyanra a jelenlegi véleményemet mint amilyen: Az első:http://golgotha.uw.hu/tizenegyedik%20fej_.html A második: http://body.builder.hu/pub_tej.htm4 (Ennek valahol megtaláltam az eredeti bővebb változatát is(magyarúl), de most nem tudom holvan.)
11."-A táblázatokat én kivenném, nem csupán az átláthatatlanság miatt, hanem mert fölöslegesek szerintem. Valamint volt 1-2 érdekes dolog, pl. Rb (rubídium) mint biogén elem, meg még volt egy-kettő, aminek tudtommal nincs biológiai hatása, mármint nem esszenciális (biológiai hatása majdnem mindennek van)" A vitamintáblázatot semmi képpen sem szeretném kivenni. Nagyon büszke vagyok rá, és rengeteget dolgoztam vele. Sajnálom amiért nem tudom neked megmutatni. De ha majd keresek egy ingyenes webszolgáltatót, és elkészítem honlapként akkor te is látni fogod. Számos olyan anyag szerepel a táblázatban amit nem tekintenek vitaminnak/ásványi anyagnak vagy nyomelemnek. Amiért mégis belekerűltek a táblázatba aannak az oka hasonlóan az 1-es pontban indoklásához. Rengeteg vitamin, ásványi anyag és nyomelem kiegészítő létezik. Én pedig szeretném, hogy az aki a táblázatot használja, az étrendkiegészítők ezen tagjaival kapcsolatban is legalább a mennyiséget illetően tájékozott lenne.
Pontatlanságok: Igen, sajnos még mindig vannak. Azokat amelyekről tudok, pirossal írtam vagy valamilyen más módon jelzek. De ez már megint a blog.hu primitív szövegszerkesztési képességeinek a hibája amiért nem láthatod.
Hiányosságai is vannak még. Ezeknek a listáját -ha nem is tartalmaz mindent- de az egyébb címszó alatt taglalom.
2500-3000 Ft/kg körül vannak ezek (ezek is Na-nitrittel vannak tartósítva).
Az állaguk alapján is megismerhetőek, ami úgy néz ki, mint egy sonkaszelet, az a minőségibb, ami meg inkább a párizsi felé tendál, az a másik kategória.
Márkanevet, lelőhelyet, légyszi (Bp). Miről ismerszik meg a "valódi", nem "puffasztott szar"?
Márkanevet nem mondok, a lelőhely pedig bármelyik hiper-szuper.
A valódi sonkát onnan ismered fel, hogy az összetevői között nem szerepel a víz, páclé, szójafehérje, bőrkeemulzió, folyékony füst és egyéb furcsaságok. Nem lesz olcsó, de megéri.
