A szelídítés és a háziasítás még nagyon nem egyenlő a valódi lovaglással. Néhány éve cseverésztünk erről. Nem látok újdonságot egyelőre, így a mostani hírt sem tekintem egyébnek, mint egy szenzációs semmitmondásnak.
Van annyira hihető, de inkább jobban, mint hogy a még ma is rendkívül ritkán lakott tajgában a tajgai halász-vadászok hirtelen túlszaporodnak és egészen a Lappföldig és Skandináviáig terjeszkednek...
Hát ilyen elmélet nem nagyon volt, csak az ellenkezője: a déliek északra húzódása. Amiért is még megvan a "ló" és kapcsolt részei a manysiknál, holott élő "konyit" talán évszázadok óta nem is láttak ...
Zárójelesen jegyzem meg, hogy abban az előadásban, amit Török Tibor tartott a nemzetközi archeogenetikai kutatásokról (korábban a népességgenetikai topikban linkeltem a YouTube linkjét) is megemlítésre kerül, hogy a proto-uráli nyelv/nyelvek kialakulásának helyszínét illetően ma már korántsincs meg az a nagy nemzetközi konszenzus, ami korábban volt és hogy egyre erősebbek az olyan - egyébként nyelvészek által képviselt - hipotézisek, hogy a nyelvcsalád jóval délebbre és/vagy keletebbre alakult ki, mint ahogy azt a főáramú uralisztika tanítja.
Az egyik ilyen hipotézis szerint a proto-urálit a Kazak-sztyeppe északi sávjában beszélték, az Ural déli láncaitól keleti irányban hosszan elnyúlva.
E szerint a teória szerint a proto-urálit beszélő népcsoportok sztyeppei állattartó, gazdálkodó népek voltak és fontos szerepet töltöttek be a délebbi indoiráni nyelvű népektől érkező technológiai és kulturális innovációknak észak, a zárt erdőövezetben lakó, fejletlenebb halászó-vadászó-gyűjtögető szibériai néptörzsek felé való közvetítésében.
Van annyira hihető, de inkább jobban, mint hogy a még ma is rendkívül ritkán lakott tajgában a tajgai halász-vadászok hirtelen túlszaporodnak és egészen a Lappföldig és Skandináviáig terjeszkednek...
A ló "uráli őseink"-től állítólagosan elkövetett háziasításáról is kérdezett KH fórumtárs, erre fel hoztam egy posztot O. fórumtárstól, aki szerint
"A ló háziasítása révén nyert fokozott mozgásszabadság és gyors helyváltoztatás lehetősége pedig végül is egy teljesen új életforma, a lovas nomádizmus kialakulását vonta maga után.
Hogy valóban őseink voltak a ló megszelídítői és a lovas nomád életforma bevezetői, azt az ugor nyelvközösség felbomlásának és a lovas nomádizmus kialakulásának kronológiai egybeesése, valamint két tudós egymástól független, más-más területen végzett kutatásai igazolják."
Azt olvastam a rénhírekben, hogy ahol a magyarok éltek, azon a környéken, ott már a bronzkorban fejlett fémművesség volt az Urál közelsége miatt ( ott mindenféle fém megtalálható ).
"The paintings are classified largely in two groups, one as depiction of hunters and food gatherers, while other one as fighters, riding on horses and elephant carrying metal weapons. the first group of paintings dates to prehistoric times while second one dates to historic times.[31][32] Most of the paintings from historic period depicts battles between the rulers carrying swords, spears, bows and arrows.[32]"
"Some of the Bhimbetka rock shelters feature prehistoric cave paintings and the earliest are about 10,000 years old (c. 8,000 BCE), corresponding to the Indian Mesolithic.[9][10][11][12][13]"
