Ok akkor ez lesz, megnezem a csavarokat es a kondikat a vevokorben meg a vegfokban kicserelem ujra es jo minosegure nichicon vagy elna mert itt mindegy h 300ft vagy 700 per darab.
Van ahol collban adnak meg méreteket, nagy a világ. De sok ilyen "leírás" is finoman fogalmazva is inkább reklám alkotás mint szigorúan vett specifikáció.
A legbiztosabb a gyakorlat. Hogyan szól a valóságban. Illetve hogyan tudja kezelni a gazdája. A rutin.
Hidd el, egy CB-nél semmi nem múlik azon, hogy 10, v. 12 dB-e a jel/zaj egy adott bemenő jelhez. Ma már sajnos a mikrovoltos bemeneti érzékenység sem sokat számít. Annál MINDIG nagyságrenddel több az antennáról bejövő ZAJ. Fontosabb a jó nagyjel tűrés, az esetleges zajvágó áramkörök minősége ANL és NB.
Sok szép és érdekes rádió rádió tűnt el az idők alatt. Hidd el, hogy a Stali nem véletlenül él még ma is, majd 40 éve! Bátyjával, testvérével a Granttal együtt. A használat tartotta meg az elektronikában matuzsálemi korban.
Most olyan hónapok vannak, hogy sima normál alap rádiókkal is akár 1000 km-t is el lehet csípni. Vagy többet.
A szűrőkondiknak nincs jelentősége. Ha tudja a gyári kapacitást, teljesen megfelel. Sehol nincs alul vagy határra méretezve. Beletehetsz 34 db tantálkondit 300 Ft/db árban de egy fikarcnyit sem lesz jobb. Öreg rádiók. De ha kap egy garnitura új kondit a legegyszerűbb fajtából, 20 évig megint soha semmi baja nem lesz. Felesleges a LOW ESR, vagy 105 fokos kondi is. Nincs olyan hely benne ami igényelné.
Legyen műszeresen jól beállítva és csak használni kell. Ha valami, a Stali igazán a megbízhatóság és stabilitás mintája minden CB-nek.
Amit egyszer meg kell nézni, aztán többet nem lesz gond vele, az a panel rögzítő csavarok meghúzása és a végtranzisztorok csavarjának ellenőrzése. Ne lazuljanak meg. De óvatosan mert egy M2-es menetű a csavar.
NEm teljesen tiszta, ez a ket adat ket kulonbozo keszulek adatlapjarol van. Tehat amelyik 1,7uV 20dB ugyanaz 10dB-n lehet, h 0,25uV akkor miert nem a 10dB erteket adjak meg?
A valódi diversity-t régen és széles körben használják pl. audio technikában. Egy VHF vagy UHF átvitelnél lehetnek "lukak" a térerőben a sok visszaverődéstől. Ennek a kiküszöbölése a lényeg ott, nem idegen zavarok kigyomlálása. Ez 2 db teljes értékű rádiót tartalmaz. Ami a döntő, hogy 2 db független, egyenértékű antennával. Egymástól pár 10 cm távolságra. Van ahol KF-ből 1 darab van, de olyan is ahol tisztán a hangfrekis fokozatokban történik az átváltás. Részben RF szint és/vagy vételi jel/zaj figyelése alapján.
A színpadi mikrofonok, hangszerek vevői alapból így működnek.
És a fentieket is diversity vételnek hívják, csak "diversity combine"-nak szemben a sima átkapcsolással - lehet találni pl. wifi blokkvázlatot is, amiben látszik.
Ennek az egésznek a korszerű megfelelője a diversity vevő,
Nem egészen...
Diversity vételnél van két egyenértékű vevő két külön, egymástól viszonylag távol elhelyezett antennával. KF szinten kapcsolódnak és az erősebb vett jel jut tovább. Erre persze a vevőnek is képesnek kell lennie. A nagy klasszikusok közűl az R-1250/1251 volt erre alkalmas...
A "noise killer" (noise canceller) egy kicsit a zajszűrős fejhallgatókhoz hasonlít. A füledbe bejut a hallgatni kívánt jel és beszűrődnek a környezeti zajok. A rajta levő mikrofonok csak a zajokat veszik. A környezeti zajokat hozzákeverjük a jelhez 180 fokban eltolva (mostanában már digitálisan), így kioltják egymást és nem halljuk a zajokat.
Itt meg van egy fő antennád, ami a hallgatni kívánt jelet veszi - és a környezeti zavarokat is, amiket meg szeretnél szüntetni. Telepítesz egy másik, ún. "zajantennát", ami lehetőleg csak a környezeti zajokat veszi, de a hallgatni kívánt jelet nem, vagy csak gyengén. Ez általában egy kisebb, kevésbé jó (vagy más irányítottságú) antenna, sokszor csak egy hosszabb drótdarab - attól függ, honnan jön a problémát okozó zaj: a közvetlen környezetedből, vagy kicsit távolabbról, pl. egy közeli városból, ha a szabadban vagy. Persze egy szintre kell hozni őket, de azt egy erősítő általában elvégzi. (Igazából preselector, hangolható sávszűrő is alkalmazható a jel útjában, jobb eredményt lehet vele elérni vele, de most hagyjuk.)
A noise canceller dobozkára mindkét antenna rá van kötve. A segéd- vagy zajantenna jelét kissé megkéslelteti, eltolja úgy, hogy a mindkét antennán jelen levő zajok-zavarok kioltsák egymást szimpla összeadással, viszont a vett jel megmarad mert az csak a főantennán van jelen. Igazából a szintek és az eltolás hangolása nehézkes, manuális, bár nem hosszú feladat alapvetően két kezelőszervvel - nem nagyon láttam automatizálva, a zajantenna beállítása is kritikus -, és sosem lehet tökéletesen mindent kioltani, de az eredmény így is elképesztő tud lenni, akár egy olyan sávot is élvezhetővé tud tenni, ahol egyébként csak a magas sávzaj hallatszik nélküle atom hangosan, benne a venni kívánt jel nyomaival... 50 megáig láttam ilyet használni, ill. haználtam én is.
Ennek az egésznek a korszerű megfelelője a diversity vevő, SDR, amiben két, szinkronban levő vevőegység működik, és DSP-vel csináljuk meg az összekeverést, kioltást, de a zajantenna tulajdonságai akkor is meghatározók.
Inkább a "fő" szűrő környékén lehetne talán dolgozni, de ez a freki nem szokásos.
De az egész vevő gyárilag az egyszerűségéhez képest kifejezetten jó.
A CB-k között!
Sokan cserélik a bemenő tranzisztort valami modernre. Semmi értelme. Soha nincs olyan egy CB-nél, hogy a bejövő igen gyenge adót a kisebb erősítés miatt nem halljuk. Hanem a mindig jelenlévő zaj miatt ami az antennán már elnyomja a gyenge adót. A nagyobb erősítés csak együtt emeli mindkettő hangerejét. Az arányát nem változtatja.
A Stali NB áramköre viszont elég soványka. Ha olyan a környék, jönnek onnan impulzus zajok.
Érdemes lenne egy jó Noise Killer-t kipróbálni. Játszani egy sort a segédantennával. Annak látnám értelmét.
Nekem van,szerintem új.Nyoma nincs hogy használva lett.Egy hiba van,hogy én vajdasági vagyok,esetleg Szabadkára felviszem,ha megegyezünk.
