"A magam részéről sokkal inkább alternatív kerékpáros útvonalakban gondolkodnék, és a kis utcákból próbálnék kerékpáros főutat kialakítani."
Van egy tök jó tengely az Árpád híd térségéből a Petőfi híd pesti oldaláig: Visegrádi u. - Nagy Ignác u. - (itt egy kis zavar!) Szabadság tér - Október 6. u. - Bécsi u. (kicsit szűk) - Kecskeméti u. - Ráday vagy Lónyay u.
A járdán bringázás egy-két kivételtől eltekintve a Demszky-éra agymenése volt, nem kellene visszamenni oda.
Azóta sem lettek átalakítva
Esetleg kifejezett turisztikai céllal egy-egy rövidebb kerékpárút, ami tekeregve mutatja be a környéket a kis utcákon, amit amúgy más alig használ.
A kis utcákban nem kell kerékpárút, idő és pénz pocsékolása az aszfaltra rajzokat festetni, amikor enélkül is legális ott bringázni. A szembesvávos bringázás meg megint konfliktusforrás, párszor mentem így bringával, de soha nem volt elég hely, inkább én álltam félre, és az egész kínos volt.
Ha valami ilyesmi útvonalon meglenne az, hogy kerékpárral elsőbbséget kapsz a nagy sugárutak (meg a Szent István korút) kivételével, más meg nem bír rajta folyamatosan haladni (troli, busz persze kivétel, ha valahol épp közös a szakasz), az már bőven bőven előrelépés lenne.
Ezt ki lehet táblázni, mint javasolt útvonal, de eleve legális ott bringázni, tehát ezt nem lehet kerékpáros infrának nevezni. Annak az lenne a lényege hogy a főforgalmat bonyolító főútvonalakat kíséri, vagy annak a része. (Én a magam részéről el szoktam tévedni ezekben a kis utcákban, meg jönnek a labrintus táblázások.)
Én a Nagykörúton úgy csináltam volna kerékpársávot, hogy a parkolók megszüntetésével. Ez egyszerre hat abba az irányba, hogy kevesebb lesz a szélső sávban a zavaró tényező, a parkoló autók miatt, másrészt kevesebb lesz az oda irányuló gépjármű forgalom is. Tehát az autós forgalom a meghagyott két sávban gyorsabb és folyamatosabb lehet. Az árufeltöltésekről kell értelmes és betartható szabályt hozni, mert a Múzeum körúton meg a Deák térnél, a taxi droszt is ezek rendre ráparkoltak a kerékpársávra, és tojtak arra nagy ívben hogy a bringás az életét kockáztatja, meg mennyire feltartja.
Szerintem az a döntés hogy autós sávot vegyenek el teljesen tudatos, és az autó és autós ellenes ideológia szerves része. Bemondta a főépítész is hogy mostantól a kompakt város a cél, minnél kisebb legyen, ne terjeszkedjen ki, családi házak helyett tömbházak, lakások, irodaházak, a lakosok meg tömegközlekedjenek, autó nuku. (A38 hajón volt egy meetup ahol ezt élőben hallgattam)
A járdán bringázás egy-két kivételtől eltekintve a Demszky-éra agymenése volt, nem kellene visszamenni oda.
A kivételek: ahol hosszan nincs se kereszteződés, se sok kapu. Ilyen a belvárosban kb csak a rakpart... A külső kerületekben akadhatnak ilyen részek, meg az agglomerációban is (pl. Dunakeszin a lóversenypálya mellett elmegy, de csak ott)
Esetleg kifejezett turisztikai céllal egy-egy rövidebb kerékpárút, ami tekeregve mutatja be a környéket a kis utcákon, amit amúgy más alig használ.
Hosszútávon egyetértek veled, de ez szerintem hosszútávú cél, nem most elérhető jó eszköz a nagykörút esetében, most csak színtiszta felesleges konfliktusforrás, ha valamire eszköz, az a divide et impera.
Ha valami ilyesmi útvonalon meglenne az, hogy kerékpárral elsőbbséget kapsz a nagy sugárutak (meg a Szent István korút) kivételével, más meg nem bír rajta folyamatosan haladni (troli, busz persze kivétel, ha valahol épp közös a szakasz), az már bőven bőven előrelépés lenne.
Prrsze, régóta hiányik a kerékpáros infrastruktúra -- na nem pont a nagykörútról, hanem egyáltalán a környékéről is! Volna alternatíva.
Az autós sávok elvétele nagyon előkészítetlen durrbelebumm ötlet volt.
Kis utcák forgalmi rendjének átszabása szerény véleményem szerint legalábbis a belátható jövőben messze megvalósíthatóbb lenne, és ahol laknak, ott az ot lakók talán még örülnének is, hogy nem autós átjáróház a környék. (A kereskedők közül lehet, hogy némelyek nem lennének annyira elégedettek egy autós labirintussal, persze.)
a nagykörúton például nagyon régóta hiányzott a kerékpársáv, igazából ezt még nem használtam, mert kiköltöztünk zöldövezetbe, és ritkán jövök vissza a belváros felé, akkor sem bringával
de ahogy a hírekből tudom, ezt nem a parkolás hanem egy autós sáv rovására alakították ki, ami miatt generálódik a konfliktus, dugul
én az egyéni közlekedést favorizálom a tömegközlekedéssel szemben, tehát azért ülök bringára, hogy ne kelljen buszozni, nem azért hogy ne kelljen autózni
ezért az összes olyan megközelítést, ami az autósok kárára (és ezzel automatikusan konfliktusossá tenni a kerékpárosokkal a viszonyt) old meg kerékpáros közlekedési problémákat
tehát például kifejezetten ellenszenvvel viseltetek az erzsébetvárosi labirintus kialakításával kapcsolatban, ez nagyon sok szempontból kontraproduktív
van autóm és jogosítványom is, és elég sokat autózok is, mostanában főleg
a kerékpárosokat inkább a gyalogságtól kell szerintem elválasztani, nem a normál városi közúti forgalomtól, és ez alól a gyorsforgalmi utak képeznek csak kivételt, ahol valóban nem lenne szerencsés a 70-es tempó + két sáv mellé még biciklisávot is felfesteni, de kb minden egyéb főútvonalon ezt kellene tenni
ezzel párhuzamosan az egyéb kerékpáros igények kiszolgálására engedni a járdán bringázást, vagy maradjanak kerékpárutak, de ne legyen kötelező azt használni, hanem mindenki a saját tudása,állóképessége, céljai és a kockázatviselő képessége mértékében eldönti melyiket akarja használni
Amúgy szerény véleményem szerint meglehetősen fantáziátlan a főváros, hogy a nagykörúti és külső körúti kerékpáros infrastruktúrát erőlteti.
A nagykörúton egy halom fejlesztés (M0NY vagy legalábbis M10+1133+M100, belvárosi mellékutcák lassú de következetes sétálóutcává alakítása ...) után sok év múlva lehet is értelme, csak nagyon nem most.
A külső körúton a 70-es sebességkorlát miatt erős fenntartásaim vannak, a szintbeni kereszteződések kiváltása, esetleg részbeni kiváltása részbeni megszüntetése mellett ha kifejezetten hosszú szakaszokon nincs szintbeni kereszteződés, akkor kerékpárútnak akár lehet értelme, de a kapuk forgalma akkor is gond lesz...
A magam részéről sokkal inkább alternatív kerékpáros útvonalakban gondolkodnék, és a kis utcákból próbálnék kerékpáros főutat kialakítani.
Minél egyenesebb olyan útvonalra gondolok, ami elsőbbséget kap a legnagyobb sugár- és körutak kivételével mindenki mástól, de ügyes átalakításokkal (szembe egyirányúsítások, zsákutca kivéve biciklivel betontömbök, buszjárat esetén mozgóoszlop stb.) elérve, hogy a kerékpárosokon, tömegközlekedésen, megkülönböztető jelzést használó járműveken kívül senki ne tudjon két egész saroknyit egy irányba haladni, de a kerékpárosok igen, ráadásul elsőbbséggel.
A legjobb lenne mindezt 30-as zónákban, igaz ehhez a Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzathoz (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet is hozzá kellene nyúlni).
Szívemből szóltál, de ha egyszer a meglévő infrastruktúra karbantartásával is alapvető gondok vannak, mit várunk...
Új infrastruktúra kapcsán az érvényben lévő útügyi műszaki előírás (ld. https://ume.kozut.hu/dokumentum/84 -- az önkormányzati utakra első körben elvileg nem kötelező, gyakorlatilag a pályázati pénzek felhasználása, azokkal való elszámolásnál viszont gyakran feltétel) egész használható, elég jó kiindulópont. Mit gondolsz róla?
ha már itt vagy a bringás topikban, érdemes lenne a bringás infrastruktúra vonalvezetéséről egy vitaszálat nyitni
az újonnan épített kerékpárutakat rendre azzal az alapfeltételezéssel hozták létre, hogy a kerékpáros "NEM SIET, SPORTOL" vagy valami ilyesmi
mással nem tudom indokolni azt az átvezetési mániát ami a tervezőket a hatalmába keríti, különösen az elmúlt 5 évben létrehozott infrák esetében
gyakorlatilag 200-300m lehet a legjobb esetben folyamatosan haladni ezeken, még a rendes utazósebességet sem tudja az ember felvenni, mire újra macisajtos tábla, és átvezetés, műszaki meg egyéb okból tök értelmetlenül a másik oldalra
a legutóbbi ilyen borzasztó bosszantó élményem az volt amikor Dél-Pestről eltekertem a 13. kerületbe a Frangepán utca környékére egy webáruházból terméket átvenni, és a Hungária körút mentén lévő infrákat terveztem felhasználni
nem lehetett haladni, az M3 bevezető környékén meg végképp elvesztettem a fonalat, járdán kellett tekernem
****************
ugyanennek a jelenségnek a másik oldala, a járdáztatás, az a gyakorlat hogy a kerékpárost vagy egy gyalogos-kerékpáros 'út??'-ra vezetik rá, ahol fogalmatlan gyalogosok sétálgatnak hosszában, mit sem sejtve arról hogy ott kerékpáros közlekedés is van
súlyosbító faktor amikor a kerékpárút az úttesttől elválasztva, a járdával párhuzamosan fut, ez elvileg kerékpárút, tehát bringával 30 km/h lenne a korlát, gyakorlatilag a gyalogok ezen sétálgatnak hosszában mert az a legrövidebb út a böszmegállóhoz ami mellett 2m-re vagy 0m-re vezet el a kerékpárút (véletlenül sem a járdán, az üres)
Csepelen pl a Gubacsi hídtól a HÉV-ig a kerékpárút kb 3-4 szer buszmegálló mellett megy el, a gyalogok meg ott ácsorognak rajta, vagy hűsölnek a fák árnyékában
mindez természetesen megfejelve azzal, hogy ahol van - használhatatlan - kerékpáros infra, ott az úttesten tilos tekerni, ezzel egy szerintem kb alkotmányellenes szabályozást teremtve, hiszen így az úttesten érvényes 40km/h korlátozás helyett 20 vagy 30 km/h a legnagyobb elérhető sebesség
*****************
persze lehet mondani, hogy nem lehet egyszerre mindenki kedvére tenni, de a kerékpározásról pont azt kell legelsősorban megérteni, hogy az borzasztó heterogén, nagyon sokan, sokféle célból kerékpároznak
ebből csak az egyik cél a sportolás, nagyon sokan, - és erre vannak kampányok - a kerékpárt hivatás forgalomban használnák, dolgozni, vagy hétköznapi áruszállítási céllal, vásárolni, hazavinni valamit. Ezek a kerékpárosok pedig SIETNEK, dolguk van, nem érnek rá lassan menni, meg tekeregni egyik oldalról a másikra, gyalogokat kerülgetni.
Annak aki közlekedni akar a kerékpárral az az infra felel meg ami vagy nem létezik, és lehet tekerni az úttesten jogászkodás nélkül., vagy az úttest szélén biztosít védett sávot, ahol lehet haladni, és szavatolja a békét az autósokkal.
Ide pedig még egy megjegyzés. Elkeserítő, ahogy a BKK Közút egyrészt az elkopott útburkolati jeleket kezeli, másrészt az, hogy egyáltalán nem kezeli prioritásként az elkopott utat keresztező kerékpárút jelzések újra felfestését. Ez utóbbi azért fontos, mert ez a jelzés sokszor az egyetlen, ami felhívhatja a gépjárművezetők figyelmét az elsőbbségi viszonyokra. Ezeket a jeltéseket olyan surgősséggel kellene pótolni, mint egy kidöntött elsőbbségadás kötelező táblát...
Sajnos, amit írsz, mindennapi gyakorlat. Alighanem addig nem fog változni, amíg a rendőrök nem észlelik a közúti veszélyeztetés alapos gyanúját, és nem kezdenek helyben intézkedni a vezetési jogosultság szüneteltetéséről. Elég drákói lépés, de úgy tűnik, más nem segít :(
Viszont, egy fontos tisztázni való, nehogy a fórumtárs félreértse: az idézett szakasz csak a gyalogosokról szól!
A kerékpárúton (így az utat keresztező kerékpárúton is) közlekedő kerékpár jármű. Őrá ugyanaz vonatkozik, mint a többi járműre: meg kell adja az elsőbbséget mindannak, akinek vele szemben elsőbbsége van (adott helyzetben: a keresztező útról érkezőknek, tehát azoknak, akik a kereszteződésbe a Vámház körút és a Szabadság-híd úttestjéről érkeznek), efelől nem téveszthet meg, de egyébként érkezhet lendületből, lakott területen kerékpárútról 30 km/h is szabályos, a Belgrád rakpartról a Szabadság hídra kanyarodva egy ilyen tempójú kerékpárosnak is meg kell tudni adni az elsőbbséget.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
Ez az elmélet. De a magyar közlekedési kultúrával a veszélytelenség csak akkor áll fel, ha nincs a közelben hozzád közelítő jármű, úgyhogy innentől, ha van elsőbbséged, akkor sem tudsz vele élni biztonsággal. A késedelem nélküli átkelés rögtön üti is a veszélytelenséget. Van pl. a budafoki úton egy 40-es táblával „védett” gyalogátkelőhely, ahol úgy érzem magamat, mint a béka. Előttem és mögöttem a sávokon belül is kerülgetnek. Néhány másodpercnyi átkelhetősére várakozás után lassan elkezdem az úttestre tolni a kerékpárom, aztán nem tudok késedelem nélkül haladni, ha kedves az életem. Volt már, hogy amíg a két pálya közti részen lassú gyalogos tempóban haladtam, az előttem lévő belső sávból egy kamikaze kivágott a külsőbe, és belecsapódott az ott szabályosan megállóba. Tehát a puszta jelenlétem megzavarhatja a járművek vezetőit, ezért ettől is tartózkodni kellene. :) Egyébként ettől az átkelőtől pár méterre szoktak rendőrök tevékenykedni, de olyankor sem jobb a helyzet.
azok a gyalogok akiket elütnek a zebrán, siettek, nem néztek körül, nem tartották be, vagy nem is tudták az átkelési aranyszabályt.
viszont, ha osztott pályás út , az jó széles, zebráján ütnek el , mondjuk a jobbról jövő belső sávban egy autó már nem tudott megállni, az védhetetlen.
Sok helyzetben már az nem mindegy, hogy az útkereszteződés az utak kereszteződése, vagy az utak tartanak kereszteződéstől kereszteződésig...
Az sem mellékes, hogy a járda a fogalommeghatározás szerint az út része, és az sem, hogy a kereszteződés az utak és nem az úttestek kereszteződése...
Ezekre mind akad olyan helyzet, amikor fontossá válnak. Konkrétan ezek a te példádban is ezek teszik egyértelművé, mi a helyzet, hogy a kerékpárút nem külön keresztezi a Vámház körutat, hanem egy nagy közös kereszteződésben. Az másik kérdés, hogy ez neked személy szerint nem tetszik, attól még a helyzet a KRESZ alapján is egyértelmű.
Bocsánatt, leginkább egy korábbi vita miatt használom a kéttestű utat, osztottpályás út a hivatalos neve. Valaki osztottpályásnak akarta nézni azt az utat aminek három külön úttestje volt... (ami nyilvánvaló ökörség, mert a fogalommeghatározással nem fér össze)
pontosítok: ha nincs lámpa, az elsőbbségadás kötelező bringás a keresztező útról érkezőknek ad elsőbbséget, aki a Belgrád rakpartról kanyarodik a hídra, annak nem.
A Belgrád rakpartról hídra kanyarodó ad elsőbbséget a vele párhuzamos kerékpárútról érkezőnek a KRESZ 31. § (5) bekezdés b) pontja miatt.
