Kb. semmit nem nyersz vízhez képest gőzzel 50l-es üstnél, szép az elv a gőznél ennyi. Ahol az üst beszippantja az energiát a gőz kondenzálódik, összeroppan több mint 1000-ed részére, a vákuum odarántja a további gőzrészecskéket.
Érdekes, hogy relatív alacsony az alszeszed és erős a termék, ezt nem tudom összerakni miért van.
Kezdem érteni amit mondasz,így működik a gőzfűtés . De ehhez megfelelő üstöt kell csinálni amiben biztosan elmerül a fűtőbetét ,és nem lesz sok a hőmérséklet ,a szabályozás nem lesz darabos ,mi most van nekem szerintem nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
Nem a gőz fajhőjével fogsz fűteni, hanem a rejtett hőjével, ami ahhoz kell, hogy elpárologjon és kibocsátja amikor lecsapódik.
Minden nagykonyhai főzőüst így működik, 0.5-1bar az üzemi nyomás, ha jól emlékszem. A nívószint az üst feneke alatt van, a telített gőztérben a lecsapódás után a kondenzátum lehullik és kezdődik előröl a körforgás, ezért nem kell folyadék áramlással foglalkozni, olyan dinamikával terjed a hő benne, amit vízzel megközelíteni sem tudsz, akármilyen körforgást hozol is létre.
Ezekszerint én biztos mindig jó cefrével dolgozom :) mert soha nem volt gondom a réz szennyezéssel. Igaz mindössze 4 menet a spirál.
Az olajjal kapcsolatban pedig nekem az a véleményem, hogyha minden szempontot megvizsgálunk, többek között a biztonságit is, akkor sztem egyértelmű az olajos előnye. Kicsit erősebb fűtést kell alkalmazni, de ha lángőrös a gázégő akkor még rövid időre magára is lehet hagyni, teljesen biztonságos az üzemeltetés.
Természetesen ez hobbi szintre igaz!
Az enyém szögletes aljú de soha nem égett még le és vizes kocsimosó kefénél erősebb tisztítást nem igényelt.
6,5 KW-os földgáz égővel használom, az átlag főzési idő 3 óra. (az első 3,5)
" vörösrézből készült hűtő inkább ront, mint javít a pálinka minőségén, mivel rezes törést és fémes ízt okozhat "
Mondom én, hogy megkeveri az embert a kíváncsiság. Én már olvastam ezzel ellentétes -neves labor által közzétett -vizsgálati eredményeket. Akkor most melyik a mérvadó, és a hiteles?
Megboldogult Panyikné válasza a kérdésre némi rejtvénnyel megfejelve: :)
A párlattal érintkező részelnek rozsdamentes acélból kell készülniük. A vörösréz felületén ugyanis rézrozsda keletkezik, amelyet a már enyhén savas közeg és alkoholos oldat Is leold. A pálinkafőzés során keletkező desztillátumnak Ilyen oldó tulajdonsága van, emiatt rendszerint tapasztalható a lepárlás elejér 5 2 í eentkező nagy réztartalmú kékeszöldes pár- | =~rakció az ún. „rézeleje”, amely a cefre -tópárlatában dúsuló illósavak rézoldó hatá sának a következménye. A hűtő nagy részén yadék formájában halad végig a konden- :at párlat, emiatt (rézhűtő esetén) óhatatlanul ■azét fog beleoldaní a pálinkánkba. Annál ■;ob réz kerül a desztillátumba, minél romlót- ■¿ob a cefre, minél elhanyagoltabb a hűtő és ~mél hosszabb a kontaktidő. Mivel a hűtő "agy részén már folyadék formájában halad .égig a párlat, ezért a réz minőségjavító, •atallzáló hatása már nem érvényesül. Dsszefoglalva tehát, a vörösrézből készült "ütő inkább ront, mint javít a pálinka minősé ren, mivel rezes törést és fémes ízt okozhat, hangsúlyozzuk, hogy annak ellenére, hogy rozsdamentes hűtő esetén nincs rézeleje, rzől függetlenül az előpárlatot megfelelően el •el különíteni. Az igazsághoz hozzá tartozik, "ogy méréseink során azt tapasztaltuk, hogy -elyesen méretezett, megfelelően tlsztántarrott, nem túl hosszú réz hűtőspirál használata ""ellett, jó cefre esetén, a párlat réztartalma ~em lépte át (meg sem közelítette) a vonatkozó hatérértékeket.
A körömlakklemosó az aceton, a Technokol az etilacetát. Aceton nem szokott lenni pálinkában, etilacetát annál inkább. Csak és kizárólag ecetes cefre következményeként.
Az olaj abból a szempontból tényleg jobb, hogy nem kell nyomástartó edény, minden szempontból gyengébb paraméterekkel rendelkezik, nem véletlen, hogy nincsenek gyári olajos üstök. Ez persze nem kell, hogy bármit jelentsen, de gőzösről olajosra váltani az visszalépés.
Gyümölcsmagozásra van egyszerűen megvalósítható gépesített módszeretek? Az idén jól termett a szilvafám, és már unalmas nagyon az összezúzott "anyagot" kézzel kavargatva átszűrni az IKEA-s evőeszközszárítón. A következő szezonra szeretnék valamilyen hatékonyabb módszert alkalmazni. Megköszönöm, ha kaphatok ötletet, esetleg fotókkal megtámogatva.
Ez már túl van dimenzionálva! "Mit hívsz acetonos illatnak...."
Ne iskolázzatok már le, én sem ma kezdtem a játékot tegnap előtt!Egészen pontosan az aceton (körömlakk lemosó, technokol) szagot hívom acetonos illatnak!
Amit én csináltam a belső cső miatt kell magas folyadékszintet alkalmazni hogy meginduljon a forgás a köpenyben és remélhetően a főzőben is.A legmagasabb hőfok ameddig fűt 106 C fok ,ez 0,6 bár nyomás ami nem igazán nagy nyomás,és azért nem próbálom gőzzel mert akkor lenne 3-4 bár.Sokat kellene használni mindent jegyzetelni, mi meddig tartott, mennyi lett, mennyi kw fogyott , akkor lehetne tudni valamit hogy jobb e így vagy csak más.
Nálam a névlegesen 100 literes üst körül kb. 20 liternyi hőközlő olaj van, alul és körbe alukasírozott kőzetgyapot hőszigetelés, 6 KW-al (kétszer három osztásban, külön fázison, külön szabályozhatóan) 135 celsius fok körülire melegszik az olaj és végig ezen megy a főzés.
Az olajat egyszer kell beletenni, nincs gőz, nincs túlnyomás, nincs robbanásveszély ...
