Már írtam korábban is, és valamelyik nap külön utaltam is rá (lehet, hogy nem éppen Neked), hogy a frekvenciaváltozással valószínűleg egyet értve azonosan
gondolkodunk.
De miután a foton jellemzőit sem fixáltuk, addig pedig értelmetlen felesleges álvitákba torkollana a frekvencia tárgyalása, kérlek halasszuk el a megbeszélését.
"Csak egyelőre Gézóó azt hiszi, van abszolut álló rendszer, és azt kísérlettel ki is lehet választani. Abban a téveszmében él, hogy egy fénysugár tengelye abszolut álló a térben."
A Gézoo nem hiszi... a Gézóó tudja, hogy egy fénysugár tengelye
nem abszolut álló a térben. Különösen azért nem mert a fénysugár
milliárdnyi foton sorozata. Ezen fotonok mindegyike ha mozgó forrásból
származik, (és miért ne onnan származna?) egyenként más és másfelé mutató
vektoron halad! Így eredőjük látványa már lehet mozgó valamely rendszerből..
A virtuális haladást nem értem, mert nem követtem a vitát.
Csupán azt mondom, ha egy foton haladását inerciarendszeren belül vizsgáljuk, akkor ezt az inerciarendszert tekinthetjük abszolút rendszernek is. Ekkor viszont kötelező minden mozgást átszámolni ennek az inerciarendszernek az origójához.
Ha ezt megtettük, akkor már semmi különbséget nem mutat az inerciarendszerünk az abszolút rendszerhez képest.
"Nem szabad globális rendszerben gondolkodni. Ezt a specrelben sem lehet megtenni. "
a második fele totálisan igaz azonban az első nem minden esetben .......
mondanál véleményt mmormotával folytatott eszmecserénk kapcsán vagy a távolhatás létezését figyelembevéve annak sr kereteiben való értelmezéséről vagy értelmezési problémáiról ?..
vagy a világegyetemben (vagy a létező összes foton max távolsága tekintetében) elfoglalt helyünket tekintve sr tükrében ....(egypontbeli ösrobbanást feltételezve ...)
"ráadásul a nukleonok rezgés-lassulásának kísérleti tapasztalatai vannak"
és ez a rezgéslassulás nem kölcsönös ? azaz relativ ? nyilván hogy az sr -t erősíti ...
Theodor és még sokan mások is tudnának olyan foton nyomvonalakat rajzolni amelyikek bármely rendszerben haladók és egyikben sem párhuzamosak lennének..
Ehhez nem kell nagy ész, mert a foton haladási tengelyek adnak erre is lehetőséget.
Az a kérdés, hogy az a kettő, vagy több olyan foton tengely létezik-e,
amelyekre igaz, hogy állandó távolságú párhuzamosak egy rendszerben,
és ezzel az összesben??
Miután annak ellenére, hogy nem akarod megérteni, a válasz igen! Létezik.
Ha ezen a traumán túl jutsz, akkor megérted a belső forrásból származó,
aberrálható fotont és ezzel a kérdésedre a választ is:
Úgy döntöm el, hogy saját abszolút sebességemhez viszonyítod valaminek a sebességét..
Így nyílvánvaló lesz számodra is, hogy nem az a látszat a valóság, amit
a mozgónak képzelt foton haladási tengelyeken értesz..
A referenciarendszerben a rezgések lelassulása invariáns, irányfüggetlen.
Ennek következtében az idődilatáció is irányfüggetlen.
Másrészt két ellentétes mozgású inerciarendszert hurkot alkot. A specrelben nem.
A hurkot úgy képzeljük el, hogy egyik inerciarendszerről a másikra végtelen kicsi gyorsulással térünk át. A kvantummechanika adiabata tétele szerint végtelen kicsi gyorsulásnál a kvantumjellemzők változatlanok maradnak.
Azt hiszem minden lényeges alapelvet felsoroltam az iménti hozzászólásaimban. Ezzekel az elvekkel a specrellel egyenrangú elmélet építhető fel.
"Sőtt azt is értem hol követed el a hibát , a hiba forrása az hogy a belső fotont a saját rendszerétől elszakitod és igy vizsgálod , a foton a keletkezésének pilanatában a forrás mozgási vektorát megőrzi erről nem akarsz tudomást venni"
A specrelben sehol sincs ez az állítás benne.. Akkor Mmormotával miért tennéd Te bele??
"Így belenyugodtam jobb híján, hogy nem értheted. Nekfutok még egyszer."
értem :)
nagyon jószemmel nézném ha nem adnád föl :)
ez amit írsz tisztasor hogy más sőt kisebb időértéket kapsz a pilóta rendszeréből az ok helyzetére ....
DE ez a sr számolási módszer mely erősen a c re alapoz !
nyilván az sr nem engedi meg az abszolut egyidejűséget .....
írtam is hogy az srben felvetődik pl. egy multbéli térkoordináta abszolutitása is (ami kapcsán pattant ki vitánk .....
de akkor mondtam a másik megközelítést hogy el kell vetned a távolhatást mint magát a jelnséget ........ ha sr módszereivel nézed számolod ugyanezt akkor nyilván a távolhatás sem távolhatás hanem sajátrendszebeni idő alapján időigényes hatás vagy paradoxon ....
nem ez van az sr ben hogy a saját rendszebeni események csak transzformációval érvényesek a másik endszerben ? ha nálad a pilóta odatelefonál megelőzés végett max azt az infót kapja hogy rosszul jár az órája s át kéne állítani mert amit ő korábbinak látott az már megtörtént ......
MONDJON már pls. valaki más is véleményt ...olvasnám szivesen NevemTeve vagy inkább Dubois véleményét is .......
Mondom Eintstein sem sőt más sem az ok-okozati viszony abszolut (nem lokális) értelemben vett megfordulásként értelmezte a dolgot csupán a c+ al nem értettek benne egyet és az ebből adódó nem lokalitásal ......
Nem szabad globális rendszerben gondolkodni. Ezt a specrelben sem lehet megtenni. Ugyanilyen hibás a gondolatmenet bármely referenciarendszerre is, tehát ne következtessünk ilymódon.
Ha viszont lokálisan értelmezzük csak a mozgást, akkor helytálló amit mondtam, ráadásul a nukleonok rezgés-lassulásának kísérleti tapasztalatai vannak, és ez a döntő.
Az ábrán az origóban lévő körsugárző egyenletesensugároz , a zöld vonalon bárhová helyezett megfigyelő azonos frekvenciát mér , a piros vonalon mozgó megfigyelő is mérhet azonos frekvenciát pedig a fekete körök amik a fotonokat (azok hullámhosszát) jelképezik más utat adnak a metszés pontok között .
Pedig az a fránya "c" mindenhol "c"-nek mérhető :-)))
A következő kérdéseim vannak:
1. mi a véleményed erről?
2. mi van ha a forrás mozog ?
3 . mi van ha a zöld vonalon lévő megfigyelő nem mozog együtt a forrással mitt észlel ?
Ez szerintem nagyon nem jó elképzelés. A sebesség ugyanis relatív. Ha én elindulok egy bizonyos sebességgel, akkor azt feltételezni, hogy csupán ettől a Világegyetem összes nukleonjának a rezgése lassabb lesz, enyhén szólva is abszurd. Nyilvánvaló, hogy az idődilatációt nem a relatív sebesség okozza, hanem valami más.
Ha egy test sebessége nagyobb, akkor benne a nukleonok rezgése lassúbb lesz. A rezgések lassulásának arányszáma a gamma=sqrt(1-v^2/c^2) relativisztikus tényezőnek felel meg. Ha testen óra van, annak a nukleonjai is ennek a gamma szorzónak megfelelő arányban lassulnak. Lassabb órával mérjük tehát a fény sebességét egy gyorsabb inerciarendszerben.
Aki kizárólag specrelből szívta magába az anyatejet, ezt nehezen tudja megemészteni. Pedig az ikerparadoxon is értelmezhető így, csak teljesen más módon, mint a specrelben.
Csak egyelőre Gézóó azt hiszi, van abszolut álló rendszer, és azt kísérlettel ki is lehet választani. Abban a téveszmében él, hogy egy fénysugár tengelye abszolut álló a térben. Többen ellenpéldák tömkelegével, rengeteg magyarázattal több ezer hozzászólásban próbáltuk elmagyarázni neki hogy ez hülyeség. Sikertelenül. Nem érti, nem képes felfogni.
Az abszolut koordináták és a specrel relatív koordináta-rendszerének a viszonyáról Bell nyomán többet is tudunk mondani.
Bell bebizonyította, hogy minden tetszőlegesen kiválasztott inerciarendszer egyenértékű az abszolút rendszerrel.
Az abszolút koordinátákat elnevezhetjük referencia-rendszernek is, mert ehhez rendszerhez viszonyítunk minden mozgást. Ellenben a specrel páronként viszonyítja a mozgást. Referenciarendszernek bármely inerciarendszert megtehetünk, ha ennek a rendszernek az origójához viszonyítunk minden mozgást.
A referencia-rendszer és a relatív koordináták között pedig egyszerű az átszámolás.
A referenciarendszer minden sebességpárját a relativisztikus összeadással átszámoljuk specrelre. És ugyanezt fordítva is megtehetjük.
Vagyis oda jutottunk, hogy felesleges abszolút rendszerhez ragaszkodnunk, ezt helyettesíthetjük bármilyen tetszőleges inerciarendszerrel is.
nemtudom azért nem reagálsz mert szerinted megint félrértem a dolgot s hülyeséget beszélek vagy csak halgatás beleeggyezés vonatkozásában
Azért nem reagáltam, mert másodszorra sem értetted meg a példámat, és tisztán látszott, hogy azért nem érted, mert nem ismered a specrelt. Így belenyugodtam jobb híján, hogy nem értheted.
Nekfutok még egyszer.
A pontban van egy rosszfiú c+ detonátorral. Meg egy rendőr c+ telefonnal.
B pontban van egy bomba, és B pont a robbanáskor halad el nagy sebességgel B pont mellett egy pilóta, neki is van c+ telefonja.
A pilóta rendszerében az A pont ideje t(A) = (t - [AB]/v) / gamma ahol [AB] az A és B távolsága, v a pilóta sebessége.
Vagyis a pilóta renszerében A pont ideje kevesebb, mint B ponté, ami mellett épp elhaladt. Ha odaszól a c+ telefonnal A pontba a rendőrnek, akkor a rendőr még a gombnyomás előtt kapja meg a hívást, és megaladályozhatja a robbantást.
Ha most se érted, nézd át a specrelt, Lorentz trafót, áttérést egyik rendszerből a másikba.
"sr a 2. pusztulátumból a sebességet veszi "abszolutnak" ("jogosan" a kíséleti eredményekből) s az idő ill. a tér. relatív"
csak ideírom mielőtt megint valaki lehurrog hogy félreérthető s igy munka melett nincs eég időm kifejteni részletesebben hogyan minek tükrében értem ....
szóval csak azt akartam írni hogy nehogy azt gondolja valaki hogy a sebesség abszolutitásán aztértem hogy egy rendszerből másik két rendszer elative sebességmeghatározásakor a Galileitranszformáció eredményeit kell alkalmazni ..nyilván ilyen értelemben az sr bena sebesség is relativ
De én értem amiről irok , de te érted a saját eset leirásodat ???
Sőtt azt is értem hol követed el a hibát , a hiba forrása az hogy a belső fotont a saját rendszerétől elszakitod és igy vizsgálod , a foton a keletkezésének pilanatában a forrás mozgási vektorát megőrzi erről nem akarsz tudomást venni.
Mmormota animációja jól irjale a foton haladását , mint én is irtam a külső megfigyelő rendszerek száma végtelen lehet mint a mmormotánál az indigós papirok .
Minnden rendszerben más és más szög alatt láthatóak a vonalak , a merőlegesség
csak a saját kordináta rendszerben áll fent és marad meg a másik falig .
A belső foton továbbra sem sodródik hanem változtatja a térbeli pozicióját a kordináta rendszerével eggyütt .
Továbbra sem tudod elképzelni a sok kockás papir különböző sebességű mozgatása álltal képződő nyomvonalakat.
Hivatkozol a fotonra aminek a tulajdonságai csak a forrás rendszerében változatlanok a foton sebessége ebben a rendszerben "C" , MINDEN MÁS MOZGÁSÁLLAPOTU RENDSZERBEN a tulajdonságai változnak már nem ugyan annak a fotonnak észlelhető(szin változás) .
A belső megfigyelő számára sohasem történik transzformáció , sem hosz sem időbeli.
A model alapfeltételezése az hogy egyenesvonalú egyenletes mozgás esetén a sebességnek nincs szerepe a rendszerenbelüli észlelésben .
Ezt kell elfogadnod mint elő feltételezést amitt számtalan tapasztalat erősit és akkor
számodra meg nyilik az út a megértés felé .
Ha ellenben tudsz ezzel a modellel tapasztalati úton bizonyitott más alapfeltételezésen alapuló modelt azt is megtárgyalhatjuk.
" Kérdésem csupán az, hogy az egyes rendszerekbeni látszat és a valóságos foton haladási tengelyt megkülönbözteted-e? Mármint, hogy elfogadod, a megkülönböztetés fontosságát?"
amennyiben értelmezni szeretnénk a foton saját rendszerét akkor mindenféleképp ...de még mindég nem tudunk mindent egy valamihez kötni csak relative egymáshoz ...
nagyjábol sejtem mire gondolsz de az sr a 2. pusztulátumból a sebességet veszi "abszolutnak" ("jogosan" a kíséleti eredményekből) s az idő ill. a tér. relatív maly által tökéletesen lefedi az alkalmazott matematikai formula relativitás helyzetét .... amennyiben mást szeretnél időt vagy teret abszolutnak tekinteni ( foton tengelyt = teret) akkor a másik kettőnek kell sérülni de akkor ellentmondsz a specrelnek ...
szóval a második felvetésed a tér abszoluttá nyilvánításában igen de ellentmondást kapunk amit nem támasztottunk alá kisérleti megfigyeléssel ill. amit vázolsz nem tekinthető annak csak lehetőségnek konkrétum nélkül.....(próbálj meg valamit kiszámolni abszolut fotontengelyeket figyelembevéve ..)
"akkor az egyes rendszerek abszolút időit is meg tudjukhatározni.
Amiből pedig az következik, hogy a két abszolút idő összehasonlítása
csak specrelnek megfelelő eredményt adhat."
ezt nem értem hogyan gondolod ..ha számítási példán keresztül bemutatnád nagyon megkönnyítenéd a dolgom ...... ugyértem írj le egy specreles eseményt specrellel majd számolj értékeket "specrellel" s tüntessük fel melette az abszolut értékeket is ....
"Az a mellékkörülmény, hogy ehhez éppen a specrel egyik posztulátuma felett kell
szemet hunyni?? Engem nem zavar. Galileo Galilei elveinek hibái felett Einstein is szemet hunyt, és "továbbfejlesztette".. "
ez még engem sem aggasztan DE einstein sok olyan dolgoba tudott kapaszkodni amit Galileo nem ismert .... jelenleg mi nem tudunk kapaszkodni ill. nem tudjuk hogy mibe kapaszkodjunk vagy esetelg ha sejtjük is hogy mibe mégsem olyan világos hogy egy egyértelmű modell felépítését megalkothatnánk belőle ....
A vonalzó a következőképpen modellezi azt, amiről beszélünk:
- a függőleges szárára szerelve képzelj el egy lézert, ami függőlegesen felfelé villant
- a merőleges sarkán van egy 45 fokos tükör, mikor a villanás eléri, értelemszerűen a vonalzó vízszintes szára mentén halad majd a fény
- a filctoll modellezi a fényvillanást
- a papír a vonatkoztatási rendszer, amíben ábrázoljuk a villanás nyomvonalát (filctoll piros vonala)
No, így már érted?
Ha egyszerre több, különböző sebességgel mozgó papírt teszel azá, az meg azt jelképezi, hogy a villanás útját több különböző vonatkoztatási rendszerben leírhatod, és mindegyikben más és más lesz a nyomvonal. Az egyetlen villanás nyomvonala lesz más és más szögű. Pedig mindegyik leírás korrekt. Ezt is érted?
Ezen abszolút haladási tengelyeket minden rendszerben csupán az ottani látszat miatt másnak, akár mozgónak látva, tudomásul kell venni, hogy a bármely rendszerben amit látunk az csupán látszat tengely, és ezért a látványt nem szabad valós tengelynek tekinteni ?
De ha ez igy van, akkor honnan lehet egyaltalan infonk barmilyen abszolutitasrol? Kozerthetobben: honnan tudjuk akkor, hogy barmi abszolut? (Plane, hogy mihez kepest az...)
Mindennek fenyeben erdekes, amit kesobb irsz:
Mi van akkor ha tudomásul vesszük, hogy minden látott mozgás relatív, és ezek ilyen megfigyeléseire a specrel használható..?? Szerintem semmi, működik a specrel..
Mert ugye ez akkor azt jelentene, hogy a specrelben nincs is abszolutitas...
Mi van akkor ha tudomásul vesszük, hogy minden látott mozgás relatív, és ezek ilyen megfigyeléseire a specrel használható..?? Szerintem semmi, működik a specrel..
És mi van akkor ha a specrel hiányosságait szeretnénk befoltozni? Mint például az
órák szinkronizálását?
Nos ebben az esetben, ha a lyukas szobából kiindulva az abszolút sebességeket és irányokat meghatározzuk, akkor az egyes rendszerek abszolút időit is meg tudjuk
határozni.
Amiből pedig az következik, hogy a két abszolút idő összehasonlítása
csak specrelnek megfelelő eredményt adhat.
Az a mellékkörülmény, hogy ehhez éppen a specrel egyik posztulátuma felett kell
szemet hunyni?? Engem nem zavar. Galileo Galilei elveinek hibái felett Einstein is szemet hunyt, és "továbbfejlesztette"..
figyelj Gézoo néh ugy látszik írásodból hogy némyely geometriai értelmezés során tévesztesz néha meg hogy tényleg azon "problémákba" ütközöl mely a 2. puszt. hatási ill. az órák összeigazításainak problémái
nagyon el kell gondolni azon hogy mi áll mindkettő mögött s ezekra alapozott számítások milyen eredményeket produkálnak s hogyan kell őket értelmezni
hogy mit is jelent az mikor az órákat a távolságfelezős fényimulzus módszerével szinkronizáljuk s ehez képest mi s hogyan jelenkezik mikor az origóban beállított órákat az előbbi módon szinkronizált órák mellé visszük .... ha nem csak egyfélekép számolsz néha nagyon elgondolkodtató "eredmények" születnek de többnyire értelmezhetetlen/félreértelmezett eredmények
tudósok többsége is azon véleményen van hogy az sr nem igazán alkalmas a világegyetem egészének leírására (ne pl. a gravitáció nemtárgyalását értsd itt) hanem pl. a Mach modell "átfogóbb képet" ad e tekintetben ... vagy más fizikai jelenségeknél nem alaptalanul feltételezhető bizonyos abszolut vonatkoztatási koordináta mégha ehez jelenleg nincs is jól alkalmazható modellünk .....
amig sr keretein belül keresgéljüg az abszolutitást addig vagy félrevezetődünk vagy egyértelműen "meg kell sérteni" az elméletet bizonyos pontoknál ami nagyon "nehéz" mivel pont maga a 2. pusztulátum (amire alappzva van matematikailag felépítve) mond ellen bizonyos értelemben az abszolutitásnak ....
