Keresés

Részletes keresés

Schenouda Creative Commons License 2021.03.21 0 3 15352

"Ez a két cikk igazán érdekesnek látszik..."

 

És mennyiben támogatja a két cikk az autodidakta eszmefuttatásodat? Miben érdekes a két cikk, mondanál pár dolgot?

Előzmény: construct (15349)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.21 -2 0 15351

<Én csupán hétköznapi technikai józan ésszel próbáltam gondolkodni a dolgon.>

helyesen tetted.
hétköznapi emberek próbáltak megoldást találni a hétköznapi problémáikra.
ezek megértéséhez csupán figyelembe kell venni a helyi (agyag, esős évszak) és korszakbéli technikai sajátosságokat.
persze el lehet menni ilyen irányba is:


".. nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak, amik kivezettek az építményből, vízmedencéket, és még néhány dolgot..."

persze csak olyanok esetében, akik számára az ilyen irányú technikai módok megfejtésénél, ami előműveltségünk, mely a mi európai civilizációnkra épül, már gátja lehet a megismerésnek - értsd előnyben részesítik a vénuszi/ atlantiszi/ netes sajtós/ titkostörténelmes sületlenségeket a tudományos tények megismerése helyett.

Előzmény: construct (15349)
fitosi Creative Commons License 2021.03.21 -3 1 15350

Azt lehet tudni, hogy milyen ruhában és védőfelszerelésben éltek emberek a Vénuszon?

Előzmény: Schenouda (15344)
construct Creative Commons License 2021.03.21 -2 1 15349

Ez a két cikk igazán érdekesnek látszik, látom te jócskán utánanéztél a konkrét tényeknek. Én csupán hétköznapi technikai józan ésszel próbáltam gondolkodni a dolgon. De már azzal is sokkal többre lehetett jutni, mint schenouda misztikus habverésével. A hátborzongató szertartásokat művelő titokzatos vénuszi koboldokat hajkurászva.

Előzmény: Hoaxvadász (15347)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.21 -2 1 15348

<Elmondtam, hogy szerintem a platón lévő lefolyókon akkor engedhették ki a vizet, ha tárolás helyett azonnal le akarták ereszteni a frissen hullott esőt. Azt képzeltem, ennek megértése nem okoz neked ennyi nehézséget. Sok oka lehetett annak, hogy miért kívánhattak így cselekedni. Például:

(...)

Ha régen nem esett eső, akkor éppen ellenkezőleg:>


a leeresztés sem elvetendő, sőt:

"... water addition during the dry period helped to stabilize the deep groundwater level through season changes."

Előzmény: construct (15338)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.21 -4 1 15347

<Már az építése során meg kellett a belsejében alkotni ezeket az útvesztő alagutakat.>

ebben kivételesen igazad lehet- mármint abban, hogy az építéssel párhuzamosan kellett megalkotni ezeket a vénuszi törpék/atlantiszi kabírok számára készült útvesztő alagutakat vízelvezető csatornákat:

"During the construction of the platform base of the Akapana pyramid, the phreatic aquifer layer was compressed by the heavy construction base’s rock and gravel fill within stone compartments. As a result of the compression, water was expelled from the pyramid base aquifer into the nearby perimeter drainage channel. As additional heavy platforms were added (seven total) and the structure weight increased, further consolidation and compression of the aquifer below the pyramid resulted in reduction in aquifer porosity. While some rainfall infiltration into the increasingly consolidated foundation base soil occurred, less water was available due to low foundation soil porosity and increased aquifer drainage into the nearby perimeter drainage channel. As platforms were added and the compressive structural weight increased, a consolidated foundation impervious to water infiltration was created ensuring further minimal structural deflection and distortion. It is likely that Tiwanaku city planners included the creation of the perimeter drainage channel contemporary with construction of heavy ceremonial core region structures to promote monument stability. The Akapana to this day still retains its structural integrity without settling distortion as a testament to this original planning."

Előzmény: Schenouda (15339)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.21 -4 1 15346

 <Az olyan esős vidéken nem csak egy zárt medencéből kelhetett levezetni az esővizet, hanem még egy nagyjából vízszintes lapos tetőről is."

 

Akkor ez volna Ó-Amerikában az első ilyen, hiszen Mexikótól Peruig az indiánok lapos tetejű piramisokat emeltek, de nem tudok arról, hogy a vizet a lapos tetőről, magában a piramis testben vezették volna el, ilyen alagutakon. Esetleg tudsz egy másik ilyet is (több ezer piramis van Amerikában)???>

pedig construct topiktárs alaposan fején találta a szöget a lapostetős példával.
természetesen figyelembe kell venni a hasonlóságokat, úgymint állagmegóvás és vízgazdálkodás, illetve a különbségeket az alkalmazott építési technológiák, az éghajlati és földtani viszonyokkal kapcsolatban.
persze előfordul, hogy bizonyos hozzászólók számára az ilyen irányú technikai módok megfejtésénél, ami előműveltségünk, mely a mi európai civilizációnkra épül, már gátja lehet a megismerésnek - értsd előnyben részesítik a vénuszi/ atlantiszi/ netes sajtós/ titkostörténelmes sületlenségeket a tudományos tények megismerése helyett.

 
Tihuanaco esetében sem szabad kiragadott példaként kezelni a most tárgyalt épületet, hanem a város komplex hidraulikai-hidrológiai rendszerének szerves részeként kell kezelni. ez alapján a rendszer az alábbi funkciókat töltötte be:

"(1) collect and drain rainy season rainfall runoff and aquifer seepage from infiltrated rainwater into the nearby Tiwanaku River to limit flood damage; (2) accelerate post-rainy season ground drying by collecting aquifer seepage from infiltrated rainwater into the perimeter drainage channel and transfer collected water to the nearby Tiwanaku River to lessen ground moisture to promote health benefits for the city’s population; (3) provide water from a newly discovered M channel to two subterranean channels under ceremonial core structures to flush human waste to the nearby Tiwanaku River; (4) maintain the groundwater level constant throughout rainy and dry seasons to stabilize foundation soils underneath massive pyramid structures to limit structural deformation; (5) facilitate rainy season water accumulation drainage from the floor of the Semisubterranean Temple into the groundwater layer to rapidly dry the temple floor; and (6) provide drainage water to inner city agricultural zones."

Water Engineering at Precolumbian AD 600–1100 Tiwanaku’s Urban Center (Bolivia)

a most tárgyalt épület szempontjából a 4. pont a legérdekesebb.
az állagmegóvás kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Akapana egy agyagdombra épült, és mivel a burkoláshoz használt kőlapok nem biztosítottak elegendő védelmet az esős évszak során keletkező vízbetörések ellen, ezt a már említett vízelvezető rendszerrel oldották meg:

"Rapid water removal from the perimeter drainage channel via channels C and C’ to the Tiwanaku River (Figure 1a) limited water transfer from the phreatic aquifer to the deep groundwater layer causing deep groundwater level stabilization. The Akapana monumental internal core experienced limited rainfall infiltration due to extensive terrace and side wall paving and compound roofing that ultimately promoted runoff into the perimeter drainage channel aided by the exterior Akapana sloped channel (Figure 1e) originating from the Akapana top surface. Water that managed to infiltrate between paved areas of the Akapana then drained into the interior of the Akapana where it reemerged from base openings to join drainage canal and subterranean channel extensions P and Q (Figure 1a, Figure 5 and Figure 8) that directed water to the Tiwanaku River through C’ drainage and C, channels. As the perimeter drainage channel depth extended to the top fringe of the deep groundwater layer, water drainage in the rainy period and water addition during the dry period helped to stabilize the deep groundwater level through season changes."

Előzmény: Schenouda (15315)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.21 -2 5 15345

De mint írtam, mind a kettő csak "hipotézis", nem mint tények (ráadásul "ütik" is egymást). Hogy mennyi az igaz bármelyikből, azt az idő dönti el. Az ásatások jelenleg is folynak.

Előzmény: construct (15343)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.21 -3 5 15344

"...vénuszi törpék futkorásztak benne"

 

Már megint helyettem írsz, tényleg lesz valami vénuszi törpe fóbiád. Majd megint zavarosan beszélsz, meg nem tudsz aztán aludni tőlük.

Már kénytelen voltam szólni, mert egy csomó hsz-en keresztül lefolyóztál, meg összefolyóztál, esőztél, belegabalyodva egy vízcsatornarendszerbe, ami lehet nem is az. Tetted azután, hogy kezdésnek felraktad Manzanilla tanulmányát, amiben nincs is semmi medence a tetején. Ennek ellenére, mint valami bepörgött tetőfedő egyre kínosabban magyarázgattad ezeket a földhözragadt teóriákat, a lefolyolyókról ill. összevissza-folyókról. Sajnos, igazából hagytalak beszélni, de a végére már meguntam. Én se vagyok fából...

 

Tiahuanaco szerintem egy rendkívüli hely, bár ezt neked hiába magyarázom, mert neked nincs olyan, számodra, ugyanaz, mint mondjuk Pompei. A rendkívüli helyek meg rendkívüli látásmódot és teóriát igényelnek a megértéshez! A te ilyen Kis Mukk-szerű nézőpontod számára, ami az iskolai történelemkönyveken alapul, ez mindig érthetetlen lesz. Az kiderült ebből a sorozatáriából is, amiben egyre kínosabban belelovaltad magad és erősködtél ezekről a folyosókról, melyekről korábban azt sem tudtad, hogy léteznek.

Lehet nem lesz igazam, vagy el kell vetni a vénuszi civilizáció elméletét, de ezt majd a jövő eldönti. De legalább nagy dolgokban buktam el, míg te ilyen kis földhözragadt, semmitmondó, jelentéktelen eszmefuttatásokban, melyek már keletkezésük pillanatában bedőltek, mint az íjazás a Nagy Piramison, lefolyószerelés az Akapána teraszán...

Előzmény: construct (15343)
construct Creative Commons License 2021.03.21 -5 2 15343

Ha unod is, semmi mást nem vagy képes mondani. Csak nagy garral előadod, hogy vagy

"1. Egy hatalmas hidrológiai „gépezet” vagy „közmű” lehetett." (ahogy én is mondtam),

 2. Vagy nem az.  "De akkor mire használták a piramis testben összevissza futó különös alagutakat?"      "Semmit sem lehet tudni . . ."

 

Aztán két hónap múlva nagy sejtelmesen ismét előadod itt, hogy vénuszi törpék futkorásztak benne.

Mint két napja a 15298.-ban:

"A tiahuanacói emberek közt is felbukkanhattak a kabirok, . . . Akapana piramisa valójában nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak . . . mintha valamilyen "vezeték-csatornák" lennének, összetett és szövevényes kő alagutak, melyeket kimunkált kövek borítottak. Értelmét nem tudjuk a hálózatnak, mert egy teljesen más technikai civilizáció szülötte. A legendák szerint még egy épület-templom is található a piramis mélyén. . . önjáró robotot küldtek a kis alagútba . . . ennek átmérője 60x60 cm. Simára csiszolt kőlapokkal van kirakva. Nem a mi embertípusunknak épült, hisz egy felnőtt ember alig fér bele. . . a tiahuanacóiak használtak egy Vénusz-naptárat 12.000 évvel ezelőtt. Kérdéses persze, hogy miért?"

 

Igyekszem visszaadni a te magasröptű érvelésedet:

Hagyjuk ezt a sok vénuszi koboldot, semmi közük az egészhez. Uncsiak és félrevezetők, és egyszerűen nem meggyőzők, biztosan nem úgy volt, ahogy mondod, nem hiszek neked, feleslegesen erőlködsz velük.

Csak hát nekem elég nehezemre esik ilyen gyermeteg szöveget írni.

Előzmény: Schenouda (15339)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -2 5 15342

Ehecatl több képén is feltűnik, ami a krétai szörny képén is látható, hogy a hátulján valamiféle lángcsóva tör ki.

Nolanus jó régen beidézte a mexikói mítoszt ide. Itt van megint:

 

Tollanban Quetzalcoatl uralkodott, azonban három 'démon'(vagy 'varázsló') (Tezcatlipoca, Ihhuimecatl és Toltecatl) összeesküdött ellene, mert Quetzalcoatl nem akart emberáldozatokat végrehajtani, és a helyébe egy 'engedelmesebb' királyt akartak ültetni. Tezcatlipoca (akinek a neve nagyjából Füstös Tükröt jelent) egy nagy tükröt vitt Quetzalcoatlnak, aki eléggé megrémült, amikor meglátta magát, ugyanis rendkívül visszataszító teremtmény volt. A démonok rávették, cicomáztassa ki magát, hogy elfedje rútságát, és megjelenhessen a hívei előtt. Rávették azonban arra is, hogy bár rituális, szent önmegtartóztatásban élt, igyon az általuk kevert erős agávéborból. Quetzalcoatl persze teljesen lerészegedett, és amennyire ezt a szöveg sejtetni engedi, ezen állapotában vérfertőzést követett el a hugával. Ez volt az az ok, ami miatt nem maradhatott Tollanban, elzarándokolt hát keletre a tengerhez meghalni. És innentől jönnek az igazán érdekes dolgok:
"Kiadta a parancsot szolgáinak: készítsenek egy kőládát neki.
Készítettek hát valóban egy kőládát neki,
És mikor ez meglett, belefektették Quetzalcoatl-t
[Négy napon át maradt a fedél alatt, aztán megparancsolta szolgálóinak, hogy gyűjtsenek össze minden dolgot, ami uralkodásával kapcsolatos volt, és rejtsék el azokat egy Atecpanamochco nevű helyen. Aztán ő és szolgálói elindultak gyalogszerrel a tenger felé.]
Az Egy Nád évében történt.
Így mondják; mikor megérkezett a tengerhez, az óceán partjára,
Megállt, sírni kezdett, elrendezte a dolgait, és felöltözött
Ékes ruhájába, felvette türkiz maszkját, stb.
És amikor teljesen felkészült,
A tűzre vetette magát, a lángok közé;
Ezért hívják ama helyet Tlatlayan-nak, a helynek, ahol Quetzalcoatl elégett.
Így mondják; mikor elégett, hamvai felszálltak az égbe,
És akik csak nézték, mind ama becses madarakat látták azokból felrepülni;
{itt e madarak felsorolása áll}
És miután hamvai így felszálltak, felemelkedett Quetzalcoatl szíve is,
Miképpen azt látták, és hitük szerint is, felment az az égbe, s belépett az az egekbe.
A régiek úgy mondják, azzá a csillaggá lett, ami hajnalban tűnik fel.
Úgy mondják, akkor tűnt az fel, amikor Quetzalcoatl meghalt,
Ezért nevezték Tlahuizcalpanteuctli('A Hajnal Ura')-nak.
Úgy mondják, amikor meghalt, nem lehetett látni négy napig.
Úgy mondják, aztán a halottak birodalmába költözött,
És négy napig [ott, az alvilágban] dárdákat készített,
És a nyolcadik nap végén egy nagy csillag tűnt fel,
Amit Quetzalcoatl-nak neveztek, és mint mondják, elfoglalta helyét birodalmában.
[Eztán amikor csak feltűnt csillagként Quetzalcoatl, mint azt hitték, bizonyos emberek csoportja mellett jelent meg, a naptár napjának adott jelétől függően, és lesújtott rájuk dárdáival, legyen bármi is ennek jelentősége(?)]
Ez volt hát az élete annak, akit Quetzalcoatl-nak neveztek,
Aki az Egy Nád évében született,
És az Egy Nád évében is halt meg,
És úgy számolják, összesen 53 évet élt."

 

Előzmény: Schenouda (15341)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -2 5 15341

A tiahuanacói emberáldozatokról eszembe jut a mítoszokból ismert áldozat, a 14 ifjúból az emberevő Minótaurosznak, aki a krétai Labirintus legbelső szobájában őríztek. Ezt a Labirintust a történelem előtti idők legzseniálisabb mérnöke, Daidalosz építette. Erről már bőven írtam:

 

http://titkostortenelem.org/kultikus-epitmenyek/46-kutatas-a-kretai-labirintus-utan

 

Minotaurosz eredeti neve Aszteriosz („csillagokból származó”), egy szörny formájú humanoid. Görög ábrázolásai tudtommal csak a klasszikus kortól, azaz az i.e. 6. századtól maradtak fenn. A krétai táblák nem említik ezen a néven (csak Daidaloszt). Kellett legyen egy korai neve, de a görögök egy más néven vették át, amit mutat az is, hogy elsimerik volt egy korábbi neve: Aszteriosz. Talán krétai nyelven is csillaglakónak nevezték a szörnyet?

 

Peter James és Nick Thorpe: Ancient Mysteries nagyszerű munkájukban (2001) azonban közlik egy Krétán talált kőpecsét lenyomatát. Megdöbbentő ábrázolás, ráadásul bronzkorinak mondják a keletkezését, azaz a minoszi korszakba teszik, majd ezer évvel a klasszikus görög korszak elé:

 

Kétségestelenül ugyanazt a bizarr lényt mutatja, akinek a görög időkben finomítottak, lágyítottak kinézetén, s jobb híján bikafejű szörnynek tartották. Számos pénzérmén maradt fenn ábrázolása, nagyjából megtartva a régi testtartást, mint ezen a krétai érmén vagy ezer évvel későbbről:

 

Elég bizarr, de Minotaurosz ősformája leginkább az Alien film szörnyét idézné, mintha az emberi elme fenntartotta volna valamilyen zugában az ősi idők retteget kannibál szörnyetegét...?

 

Minotaurosz alakja felidézi a mexikói Ehecatl alakját, aki kezében fogja a Vénusz jelképét. Ehecatl is "visszataszító" vénusz-lények sorába tartozik, mint Oannész és a több semi-daimón.

 

 

Előzmény: Schenouda (15299)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.20 -1 3 15340

Véletlen pont, Viracocha is az "égből jött" ugyebár... amúgy elégé hasonlít a zikkuratokhoz ez (is... hiszen a dél- és közép-amerikai piramisok általában a történészek számára igen kínosan hasonlítanak rájuk) nem..?

Előzmény: Schenouda (15339)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -2 6 15339

Hagyjuk ezt a sok esővizet (vagyis most már „mosóvizet” is), lehet semmi köze az egészhez. Meg unom is, hisz lehet teljesen félrevezető. Egyszerűen biztosan nem volt az, amit itt kifundáltál. Nem meggyőző, amit előadsz, felesleges tovább erőltetned, nem hiszek neked!

 

Az Akapana egy hatalmas megalitikus építmény. Az alapját nagy kövekből rakták, majd a közelben kiásták a félig föld alatti templomudvart, s az innen lévő földből épült az Akapana. A lépcsőit kőfalakkal, hatalmas, akár 65 tonnás andezittömbökkel erősítették meg. Azok építették, akik megalapították Tiahuanacót. Kétségkívül szakrális helynek szánták a piramist és a várost. Ha olvastad Linda Manzanilla tanulmányát, akkor tudod, hogy a város eredeti neve Taypicala lehetet, azaz „a közép köve”, ami a világ középpontját jelentette az építői számára.

 

Manzanilla szerint az Akapanát Virakocsának, a világ teremtőjének építették. A piramis rekonstrukcióját 1992-ben készítette.

A piramis tetejéről elsőként 1900 körül Créqui-Montfort talált egy csatornát, 47 x 70 cm keresztmetszettel, ami függőlegesen levezetett, majd derékszögben (!) iránytváltva északnak fordulva ment ki a piramis alól. Posnansky teljesen szerencsétlenül „Cloaca Maxima”-nak nevezte ezeket (az ókori Róma szennyvízcsatorna-rendszere okán), sőt, azt gondolta, hogy ezek a „lefolyók” a fenti medence vízszintjét szabályozták. Hogy mennyi ilyen csiszolt kőlapokkal kirakott „vízcsatorna” megy a piramis testében, nem igazán tudjuk, jellemzően Manzanilla is feltárt egy, az oldalfalaknál kivezető nyílást, vagy amit a tetején találtak 2005-ben, ami a „legújabb” ilyen, ami construct „tipikus összefolyó”-ja.

Két elég érdekes hipotézis is körvonalazható az Akapana kapcsán, hisz az látható, hogy mint „piramis” is eltér az ókor minden más piramisától:

1. Ez egy hatalmas hidrológiai „gépezet” vagy „közmű” lehetett. Már az építése során meg kellett a belsejében alkotni ezeket az útvesztő alagutakat. Mivel a járatok bár gondosan kimunkáltak, ember nem használhatta azokat a szűk keresztmetszetük miatt. Ebből kifolyólag a piramis tetején egy hatalmas víztározót takarhat az az üreg, máskülönben mire lettek volna alkalmasok ezek a járatok?

2. Manzanilla 1992-ben közölt rekonstrukcióján (lásd lentebb), ami a legújabb, egyszerűen semmilyen medencét nem mutat a piramis tetején! Ezt közli Protzen is a Tiahuanacóról szóló könyvében. Manzanilla ásatott az Akapana területén, tehát a legújabb eredményeket használta. Ezzel viszont bedöntötte, hogy a fenti ciszternából afféle vízerekként haladtak volna a piramisban ezek a zárt csatornák? De akkor mire használták a piramis testben összevissza futó különös alagutakat? Ha felnőtt emberek nem is nagyon fértek ezekbe.

 

 

Viszont az akapanai ásatásokkor megtalálták több szobrát chacapumának, a vérfarkas párjának, a vérmacskának (fentebb jobb szélen). Rendszerint ülő helyzetben, tágra nyitott szájjal, a kezében egy levágott emberfejjel. Ráadásul már eddig is nagyon sok, brutálisan lemészárolt ember csontvázát találták, emberáldozatokét, sokszor az alagutak bejáratainál. Még a csontokon is vágások, harapások, karmolások nyomaival. Miféle szertartások, "áldozások" folytak itt?

Sajnos még ma is igaza van sok mindenben Harry Gerolnak, aki az Akapanáról szóló alfejezet végén ezt írta: „Semmit sem lehet tudni ennek a városnak a kultúrájáról, sem e kultúra elterjedéséről, romjai csupán a fejlődés kezdetét mutatják. Ma még nem tudni, mi okból települt ez a megalitikus város a Titicaca-tó szigetének zugába, de valószínűleg az első emberi közösség lehetett Dél-Amerikában. Jégkorszak utáni eredete azt sejteti, hogy építői a legrégibb dél-amerikai népek első hullámát alkották.

Nyilván többet tudunk ma, mint Gerol 1965-ben, de az nem jelenti, hogy a legfőbb kérdések mind tisztázva lennének...

Előzmény: construct (15338)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15338

Elmondtam, hogy szerintem a platón lévő lefolyókon akkor engedhették ki a vizet, ha tárolás helyett azonnal le akarták ereszteni a frissen hullott esőt. Azt képzeltem, ennek megértése nem okoz neked ennyi nehézséget. Sok oka lehetett annak, hogy miért kívánhattak így cselekedni. Például:

1. A friss eső még hűvösebb.

2. Nem áporodott, nem szennyeződött.

Ha régen nem esett eső, akkor éppen ellenkezőleg:

3. A meginduló esővel először lemosták a teraszt, s csak ezután, a tiszta felületen gyűjtött vizet engedték a medencébe.

Lehettek viszont más okai:

4. Bizonyos időszakok esővizét nem akarták egymással keverni, mert különböző mágikus hatásokat tulajdonítottak nekik.

5. De az is elképzelhető, hogy olyan szertartásokat is tartottak ott, amelyek után le kellett takarítani a platót úgy, hogy a szennyes mosóvíz ne folyjon a medencébe.

 

Előzmény: Schenouda (15337)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -1 6 15337

"Ha egyszer a medence alján is voltak dugók, nem elég azokat kihúzni, ha túl sok van a medencében (mint a fürdőmedencéknél)? Szerinted?"

 

Hátha csak egy részletre válaszolsz, attól még nincs igazad! Szóval csak azt nem nyögted ki, hogy minek kellett volna ide egy más irányban lefolyó??? Amikor a medencében is volt (több)!

Kiszámolgattad, hogy éves szinten sem lehetett annyi eső, hogy akár félig megtöltődött volna a medence (és még a szivárgás/párolgás nincs is benne), sőt, hát Gerol is azt írja, hogy a medence aljából vízalagútak mentek 16 méteres lejtéssel kívülre, ahol belecsatlakoztak egy főcsatornába. Most ez akkor a lakosság édesvízkészlete és öntözövize is volt egyben?

Valami lapos bérháztető csatornáit hasonlítgattad ide, ős-Amerika más piramisai helyett: Teotihuacan főútján vagy 38 lépcsős piramis van, ott is így, azok belsejében (!) vezették el az esővizet?

 

Találtam egy viszonylag hosszabb cikket 1942-ből: "A vízvezeték története". Szerepel benne Eupalinosz alagútja is, ami valóban hatalmas mérnöki bravúr lehetett akkoriban (pláne, hogy nálunk még a siettetés miatt, a Nyugati téri felüljáró sem találkozott össze...)

 

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=649Nepszava_1942_A_v_zvez.jpg

Előzmény: construct (15336)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15336

"Ha a medence felé dőlt a padló, akkor most a plató széle felé lévő kis akna mennyi víztől szabadította volna meg a medencét?"

Ott egyáltalán nem a medencéből folyt le, hanem a platóról.

Ha terveztél volna valaha lapos tetőt, amelyen pár százalékos lejtőkkel terelik az esővizet a lefolyók felé, akkor nem ilyen nehezen értenéd meg a dolgot. Ez a piramis persze annyira tönkrement, hogy az ilyen kisebb lejtőket és mélyedéseket hiába is keresnénk rajta. Egyetlen egy lefolyót találtak, s nem rekonstruálható egyértelműen még az olyan sokkal nagyobb mélyedés se, mint az állítólag 3200n2 felületű és 7m mély medence. Nem tudni igazából azt se, hogy hol helyezkedett el. Az viszont elég határozottan látszik a rajzokon, hogy a kérdéses lefolyó a kerek nyílású kőlappal nem a piramis felső platójának szélén volt.

 

"de amúgy ís írtad már, hogy azért írtál zavarosan, mert a vénuszi törpék az éjszaka megzavartak vagy mi"

Ilyen soha nem írtam, csak te hazudtad. Arra megkérhetnélek hogy legalább arról ne hazudozz, hogy én mit írtam.

Előzmény: Schenouda (15335)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -2 5 15335

Csak én értem, hogy ha ez a piramis tényleg egy ciszterna volt, akkor nem 20 literes demizsonokban hordták fel rá a vizet, de nem is valami rejtélyes gépezetekkel.

Most ezzel azt akarod tudatni, hogy egy „józanabb” és "ésszerűbb" figura vagy?

 

Ezekkel a dugóiddal bajban vagy! Ha azt hiszed, hogy addig csűröd-csavarod az egészet, amig valamennyire alfogadhatónak hat, amit ilyen zavarosan magyarázgatsz, akkor tévedsz. Teljesen világos, hogy az elején összevissza beszéltél. Most meg "korrigálsz", vagy próbálsz "javítani".

Ha a medence felé dőlt a padló, akkor most a plató széle felé lévő kis akna mennyi víztől szabadította volna meg a medencét? És akkor a kis akna felé mi vezette a vízet? Egyáltalán minek oda? Eddig kijáratát sem találták. Ha egyszer a medence alján is voltak dugók, nem elég azokat kihúzni, ha túl sok van a medencében (mint a fürdőmedencéknél)? Szerinted?

Több képet is néztem az aknáról, de nem nagyon láttam ma sem víznek vagy sárnak a nyomát.

Te, nem lehet, hogy mégis más funkciója volt ennek a 60x60-as aknának, s nem "összefolyó cső" volt vagy minek is titulálod?

Gerol szerint egyébként a medencét csak időszakosan töltötték fel.

Gerol több évet töltött a helyszínen, s nyilván egyszerű gépekre gondolt, nem tudom, mit akarsz az ilyen megjegyzésekkel, hogy "rejtélyes gépezetek"? Vagy neked minden rejtélyes, amiről nem hallottál vagy nem illik valahogy össze neked ez a szó, hogy "ókor" és "gépezetek"??? Olyasmire gondolhatott, amit az óvilágban Egyiptomtól Kínáig már az ókorban több a mi civilációnk is feltalált. Tiahuanacót gyakorlatilag szétverték, csak a kövek és a föld maradt meg, még a köveket összekötő fémkapcsokat is kivagdosták, és minden mást elvittek.

Az egyszerű gépek közt is van vízemelő, mint a gémes kút (sadúf), vagy 5000 éve ismerik. Az archimédeszi csavart a görög feltaláló Egyiptomból hozta, s elődjét már a fáraókorban ismehették. Az ókori hispániai bányákban is használták. Ez is felfelé hozta a vízet, akár vízkerék és vízlánc, szintén az ókorból (Vitruvius is leírta). Szóval mi is több ilyesmit feltaláltunk, és nem is különösebben "rejtélyesek". Talán Gerol arra gondolt, ha ilyen hatalmas vízgyűjtőt raktak fel 16 m magasra valakik, azoknak lehetett ötletük ezek megtöltésére? Hátha volt egy indián "Archimédesz" arra is?

 

Az archimédeszi csavar, és az ún szakije, amit a középkori Egyiptomban is használtak vízemelésre:

 

Felesleges a Vénusszal takaróznod, ha zavarban vagy, hogy az nagyobb hülyeség, mint amiket te írsz (de amúgy ís írtad már, hogy azért írtál zavarosan, mert a vénuszi törpék az éjszaka megzavartak vagy mi). Ilyen alapon nyugodtan írhatod minden kétséges eszmefuttatásod után, hogy Daniken azért nagyob bolond mint te, te csak egy iceke-piceke bolond vagy, ha kiderül mégsem lehet igaz a teóriád...

 

Előzmény: construct (15328)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -3 0 15334

Ne aggódj, mindig jól alszom.

 

"de akkor ez miért nem a medence irányába vezette a vizet?"

Már elmondtam:

"az összegyűjthető víz túlnyomó többsége nem közvetlenül a medencébe esett, hanem a felső felületre. Ha ezt azonnal fel akarták használni, akkor kihúzták a dugókat az összefolyókból, ha viszont nem volt rá szükség, akkor bedugták, hogy belecsurogjon a medencébe."

 

"Egyébként nem tudni, hol lyukad ki, de a piramis oldala felé tart. Ez nem ellentétes azzal, hogy a tető meg a medence felé lejt?"

Nem, lásd fenn! Ha ez a piramis esőgyűjtő volt, akkor az összegyűjtött vizet valahogy ki kellett belőle vezetni, szükségképp az oldala felé.

 

A párolgást nyilván igyekeztek csökkenteni, ezért nem hagyták körben lecsurogni a piramis nagy felületű lépcsőin, hanem inkább összegyűjtötték egy kisebb felületű és mély medencében.

 

A maják "szent kútjai" se csak áldozati helyek voltak. Az ilyen vízvételi lehetőségek a városok létalapját adták, s nyilván ebből eredt a különleges tiszteletük is.

 

Előzmény: Schenouda (15333)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -2 5 15333

Kemény éjszakád lehetett, ez megint nagyon izzadságú lett (szinte átjön a széles sávon).

Nem vagyok én vízügyi szakember.” – igen, ezzel jól védhető, ha hülyeséget írsz. („nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira, hogy fejből tudjak” – szóval akár igazad is lehet, akár más piramisok tetején is vannak ilyen esővíz-elvezető aknák, csak épp nem volt időd utánanézni...: nem rossz!!!).

Gondolom ezt az évi esőmennyiséget Gerol is ismerte, valamiért mégsem esővízgyűjtőnek mondja. Ha felteszed, hogy az egész tető a medence felé lejt, és ugyanakkor fenntartod, hogy az az akna lefolyócső volt a tetőn: de akkor ez miért nem a medence irányába vezette a vizet? Egyébként nem tudni, hol lyukad ki, de a piramis oldala felé tart. Ez nem ellentétes azzal, hogy a tető meg a medence felé lejt?

Vízszigetelő burkolat nélkül persze rengeteg elszivárogna.” – és ott van még ekkora vízfelületnél a párolgás is.

A piramisokról szerintem a víz az oldalukon áramolt le esők után. Némely régészeti beszámoló említ vizes árkokat az Akapana kerül (egyébként volt ilyen Gízában is a nagy piramisoknál, ami az esővizet szállította a dombról a Nílus idevezetett csatornájába).

Azt nem vetted számításba, hogy ha az Akapana tetején valóban volt medence, az inkább valamiféle "szent tó", lehetett, mint sok egyiptomi templom mellett vagy a maják szent kútjai? Éppen ez is előjött nekem. Egy Puma Punkuban lévő kőlapon hasonló formájú rés van vágva, mint az Akapana tetején lévő medencének:

Ahogy nézem a rekonstrukcióit, egyre több lépcsője van. Edmund Kiss rajzán még 3 lépcsős, Manzanilláén már 7 van (lentebb a 2. kép).

 

Egy elképzelt gép a tiahuanacói szertartásokról. A távolabbra balra az Akapana látható:

Előzmény: construct (15327)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.20 -5 0 15332

nincs új a nap alatt - a puquio modern alkalmazása:

Gravitation water vortex power plant

Előzmény: Hoaxvadász (15331)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15331

"De szerintem az esővíz összegyűjtéséhez nem kell semmiféle emelő gépezet"

az összegyűjtéshez nem feltétlenül, de a továbbításhoz már használhattak - persze nem mindegy, hogy mit értünk gépezet alatt. itt egy példa erre, szintén a Nasca kultúrából:

 

An Ancient Peruvian Mystery Has Been Solved From Space

 

"One of the mysteries of the Nazca civilization, which existed from 500 to 200 B.C.E., has finally been solved, thanks to satellite observations. The Nazca are famous for their impressive lines carved into the Peruvian desert, but they also built an incredible system of aqueducts, some of which still function today. The system is covered in spiral openings, called puquios, but their function remained unclear – until now.Rosa Lasaponara and a team from the Institute of Methodologies for Environmental Analysis in Italy have discovered that the puquios’ corkscrew-shaped tunnels funnel wind into a system of underground canals that push the water where it needs to go. The team used satellite images to pinpoint the position of all the puquios across the Nazca region and then compared them to how water sources and settlements were distributed. Their research will be published in the journal Ancient Nasca World: New Insights from Science and Archaeology later this year."



Előzmény: construct (15327)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15330

egy másik példa a Nasca kultúra által használt öntözőrendszer:

"The only reliable sources of water for the people of the Nazca valley are the high mountains of the Andes. Down here drought is the rule and the rivers flow from their mountain sources for only two brief seasons. At some point in the past the Nasca built an impressive irrigation system to control the precious water. 150 kilometres of aqueducts, most of them underground, criss-crossed the region. The ancient Nasca system is still in use today. This is a puquio. It gives access to deep, subterranean tunnels which can become blocked with debris."

http://www.bbc.co.uk/science/horizon/1999/nasca_script.shtml

 

tanulmány:

Nasca Puquios and Aqueducts

http://people.umass.edu/proulx/online_pubs/Zurich_Puquios_revised_small.pdf
  

Előzmény: Hoaxvadász (15329)
Hoaxvadász Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15329

<A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat vizrendszerek mindenfelé ismeretesek az arab kultúrában, de sokkal messzebb, Kínában, Indiában, Pakisztánban, Iránban, sőt Japánban is.>

itt a rejtélyesben többször is volt már szó a különböző vízgyűjtő, tározó rendszerektől, legutóbb a Göbekli Tepében feltárt csatornákról és ciszternáról:, lásd 15122:


Göbekli Tepe, Turkey. A brief summary of research at a new World Heritage Site (2015– 2019)

Left: view towards the west along a channel excavated for a rainwater drainage pipe for the shelter GT2. Right: overview of agglomerated (round-oval) structures revealed in this same trench (cf. Fig. 1, B). (Photos: L. Clare, Göbekli Tepe Project, September/October 2017)
"Remarkably, in the following year (2017) the remains of several further agglutinated round house structures appeared on the nearby western slope of the mound during the excavation of a narrow channel for a rainwater drainage pipe (Fig. 1: B. Fig. 3)"
3 Left: view towards the west along a channel excavated for a rainwater drainage pipe for the shelter GT2. Right: overview of agglomerated (round-oval) structures revealed in this same trench (cf. Fig. 1, B). (Photos: L. Clare, Göbekli Tepe Project, September/October 2017)


"Rainwater-harvesting
A feature from another sounding excavated in 2015 in the northwestern part of the mound could also point to the continued presence of huntergatherer populations at Göbekli Tepe. Located just 15 metres east of building H in the northwest part of the site, a sizeable and still only partially excavated rockcarved pit with a diameter of some 8.0 metres and a depth of 2.8 metres came to light in trench K10-55 (Fig. 1: E. Fig. 6). At present, little is known about the function(s) of this feature, which was found to contain, among other things, large numbers of worked limestone slabs, in some places piled up nigh on to its full height; however, given the evidence of prehistoric »rainwater-harvesting« from the adjacent plateau, including carved channels and »cisterns« in the natural bedrock, its interpretation as a component in an on-site water-acquisition system is a distinct possibility. Support for this interpretation comes from nearby trench K10-35 where a sounding excavated by Klaus Schmidt in 2013 revealed a carved channel in the natural bedrock. Notably, this channel section, located just 12 metres to the west of the new »cistern«, had been carefully protected with a cover of limestone slabs."
6 A large pit carved into the limestone bedrock is so far unique and might have served as a cistern for the collection of rainwater (cf. Fig. 1, E). (Photo: L. Clare, Göbekli Tepe Project, April 2015)

Előzmény: construct (15319)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -4 1 15328

"De mivel a medence tetejével van egyszintben, most meg átlovagoltál, hogy akkor az esőzések miatt volt ez a 60x60-as akna. Gondolom, ha elkezdett esni az eső, egy indián felment a piramisra és kihúzta a dugódat?"

 

Nem lovagoltam át sehova. Csak én értem, hogy ha ez a piramis tényleg egy ciszterna volt, akkor nem 20 literes demizsonokban hordták fel rá a vizet, de nem is valami rejtélyes gépezetekkel. Hanem az égből aláhulló esőt gyűjtötték össze. S akkor az összegyűjthető víz túlnyomó többsége nem közvetlenül a medencébe esett, hanem a felső felületre. Ha ezt azonnal fel akarták használni, akkor kihúzták a dugókat az összefolyókból, ha viszont nem volt rá szükség, akkor bedugták, hogy belecsurogjon a medencébe.

 

De az persze csak egy lehetséges elgondolás, hogy ez az egész egy vízgyűjtő rendszer volt. Nem tudom mennyire megalapozott. Viszont ezerszer valószínűbb, mint hogy vénuszi koboldok rohangáltak volna benne, miután rejtélyes módon átpréselték a testüket az alagutaknál sokkal szűkebb bejárati lyukon.

Előzmény: Schenouda (15326)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -5 1 15327

Nem vagyok én vízügyi szakember.

De szerintem az esővíz összegyűjtéséhez nem kell semmiféle emelő gépezet. Azon a vidéken évi 800mm csapadék esik. Így ha csak a közvetlenül a medencébe hulló esőt gyűjtik is, az is 0.8 m magasan megtölti. De ha a piramis felső szintje kicsit lejt befelé, akkor az oda hulló eső is belefolyik. Az a felület kb. 12.000m2 tehát majdnem négyszerese a medence általad írt 3200 m2 felületének. Így egy évi esőből akár 3 m magasan is megtelhet. Vízszigetelő burkolat nélkül persze rengeteg elszivárogna.

 

A felső szintről induló csatornaág nyilván az ide hulló vizet vezethette le. Szerintem ebben nem várható olyan erős vízmosásnyom, mint mondjuk egy olyan aquaductban, ami folyamatosan szállította egy forrás vizét.

Előzmény: Schenouda (15324)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -3 4 15326

Nyilvánvaló, hogy nem előtte olvastad el szerintem, de ahogy gondolod, avagy a "szived joga" (ahogy te is mondanád nekem)!

"A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt."

Mondjuk épp arról mondtad, hogy "tipikus összefolyó", s a fedőlap lyukába egy dugó járt szerinted. De mivel a medence tetejével van egyszintben, most meg átlovagoltál, hogy akkor az esőzések miatt volt ez a 60x60-as akna. Gondolom, ha elkezdett esni az eső, egy indián felment a piramisra és kihúzta a dugódat? Ezt így akkor jól gondolom, igaz-e?

Hogy itt: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157747192&t=9000303

akkor az általad előadott vízelvezető rendszernek ellentmondó tanulmányt minek linkelted be egyfajta bizonyságként (ha még előtte el is "olvastad"!!!), az már a kissér zavaros észjárásodnak örök homályba szakadó foszlánya fog maradni...?!?

 

"A többi megjegyzésed a fantáziád terméke." Gondolom, már túl öreg vagy, hogy bármit elismerjél.

De érted, nem lehetsz mindenben "fej", veszed?

Hogy is írtad: „Olyan nehéz lenne egyszer vállalnod, amit írtál?” (15212)

Előzmény: construct (15325)
construct Creative Commons License 2021.03.20 -6 1 15325

Természetesen előtte elolvastam.

Ahogy azt neked is látnod illene, a medencét illetően többféle, egymásnak is ellentmondó rekonstrukció létezik, ugyanúgy mint ahogy a lépcsők számában is vannak bizonytalanságok. A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt. De ennek teljes rekonstrukciójáról egyelőre nem hallottam.

 

A többi megjegyzésed a fantáziád terméke.

Előzmény: Schenouda (15323)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -1 5 15324

Ha már ilyen vízügyi szakember is van körünkben, a piramissal kapcsolatban van még egy érdekes. Harry Gerol amerikanista az Inkák tündöklése és bukása c. könyvében (1965) írja az Akapana teraszán lévő medencéről:

    „Tetején hét méter mély, nyolcvan méter hosszú és negyven méter széles medence van. Ez az üreg valószínűleg a lakosság tiszta vízzel való ellátására szolgált…

      A tetőterasz mélyedése e szerző szerint egyedüli maradványa annak a szentélynek, amelyet az őslakosság a történelem előtti korban emelt ezen a helyen…

      Elképzelhető, mekkora munkára volt szükség egy ilyen ciszterna kikövezéséhez és időközönkénti feltöltéséhez, hacsak nem találtak ki valamilyen géprendszert a víz magasba emelésére.

 

Gerol méretei szerint 22.400 köbméter víz fért a ciszternába, ami valóban elég sok, pláne ha ezt emberek töltötték meg. Úgy egy jó húszliteres demizsonnal is egymilliószor kellett fordulni. Nem csodálom, hogy valamiféle gépezetet képzelt ide. A másik furcsaság, hogy ha ez a lakosság tisztavíz-készlete lett volna, mint írja, úgy minek folyatták el lefolyókon? Vagy mégsem ivóvíz volt benne? Ha meg öntözésre használták, mi a fenének hordták fel a piramis tetejére?

Szerinted elképzelhető valamiféle gépezet erre az indiánoktól, mint azt Gerol gondolta? Illetve máshol is volt ilyen furcsa öntöző technika az ősmúltban? Tudsz ilyet?

 

 

Előzmény: construct (15319)
Schenouda Creative Commons License 2021.03.20 -1 5 15323

Innen:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157747192&t=9000303

Belinkeltél egy olyan tanulmányt, amiben a rekonstrukció nem mutat a piramis tetején semmilyen medencét, ugyanakkor ugyanabban a hsz-ben (!) medencéről beszélsz a lapos piramis tetején, meg hogy a fotók, amiket mutattam az aknáról a tetején, egy tipikus „vízleeresztő csatorná”-t mutatnak.

Hogy utána ill. utólag, vagyis a hsz. beírása után (!) elolvastad vagy nem, nem tudom (bár a kioktatás szempontjából nem is érdekes!), igaz valóban emlegettél google translatort a spanyol szöveg miatt (éppenséggel az utólagos olvasás elfogadható).

Előzmény: construct (15322)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!